Új Dunántúli Napló, 1996. május (7. évfolyam, 119-147. szám)

1996-05-28 / 144. szám

1996. május 28., kedd Hirdetés Dtinántúli Napló 11 (Ferencesek u. 7. - Mátyás kir. u. 8.) üzletek, irodák, lakás, foldf alatti gk. tárolók korlátozott számban ELADÓK Érdeklődni: 72/227-377 Bróker Kft. befektetési ajánlata:- ÁLLAMPAPÍR VÁSÁRLÁSSAL elérhető éves hozamok: 3 hónap - 6 hónap - 9 hónap - 12 hónap - 18 hónap - 36 hónap 23,25 % - 23,75 % - 24,00 % - 24,25 % - 23,50 % - 23,00 % (Állami garanciával 1 millió Ft fölött is)!- VÁLLALATI ÉRTÉKPAPÍROKKAL eléihető éves hozam: 26 %-30 %!- TŐZSDEI ÉRTÉKPAPÍROKKAL elérhető éves hozam: akár 200 %! (Januártól-áprilisig átlagosan kb. 67 %-kal emelkedtek az árak!) Befektetési adóhitel kedvezménnyel is kiegészíthető! (Átlagos érték, veszteség és nyereség egyaránt lehetséges!) VÁLLALJUK: Értékpapírok tőzsdei és készpénzes adásvételét! Ingyenes tanácsadás kárpótoltaknak és egyéb befektetőnek! ?écs, Tímár u. 4/a. Tel./fax: 72/210-974, 324-726, 211-3(£ FUL0P FAKERESKEDÉS Továbbra is várjuk Kedves Vásárlóinkat a megszokott kínálattal 1 ” deszka 27.750-32.000 Ft 30-40-50-65 mm pallók 37.000-39.500 Ft gerenda 3-6 m 37.000 Ft gerenda 7-9 m 42.000 Ft/m norm, léc 47 Ft/m bramac léc 57 Ft Pécs, Légszeszgyár u. 38. Tel.: 72/314-139 Az árak az ÁFA-t tartalmazzák. BUTORSZÖVCT- mikroplüssök 750-1.350 Ft-ig- hagyományos szövetek 1.000 Ft/m- hagyományos belga bársonyok 1.400 Ft- maradék anyagok 750 Ft- habszivacs 1-10 cm vastagság Pécs, Bajcsy-Zs. u. 18. (Domus főbejárat mellett) Siklós, Dózsa Gy. 25. Nyitva: H-P: 9-18-lg Szó.: 8-13-ig (42800) Magyar Takarékszövetkezeti Bank Rt. PÉCSI FIÓK TflKflPfKbflUK Pécs, Irgalmasok útja 22. Bankunk kezeli Baranya megyében a közép- és kisvállalkozások számára igénybe vehető PHARE II. beruházási (7 év futamidejű) hitelkonstrukciót. Ezen kívül: LOMBARD KÖLCSÖN 1-365 nap futamidőre 28% /év, 365 naptól 29% /év kamatra! Elfogadható fedezetek: forint- és devizabetét, lakossági és diszkontkincstárjegy, saját banki értékpapírok, egyéb meghatározott értékpapírok. Részletes felvilágosítás kérhető a 72 / 210-999 telefonszámon! TAKARÉKBANK A TAKARÉKSZÖVETKEZETI INTEGRÁCIÓ CSÚCSBANKJA-dik születésnapunk alkalmából » héten át tartó akció-sorozat! Ennek keretében minden héten más és más kedvez­ménnyel lepjük meg Önt! h ^ rí /—\ ✓—s r-i r-i Május 28-tól it ■ , június 1-ig. . . engedménnyel már 5700 Fttói FOTOPLUS MINDEN KIDOLGOZÁSRA LEADOTT FILMJÉRŐL INGYEN MÁSODIK SOROZATOT KÉSZÍTÜNK, VAGY EGY lOO DB-OS FOTÓALBUMOT ADUNK AJÁNDÉKBA. iTíTŰi _______ ÜZLETEINK: _______ a täSMl Centrum Áruház Tel.:232-500 1 Fema Bevásárló Közp. Tel.: 438-356 WB*^*****^ Szabadság út 24. Tel.: 311-228 riäoiin Belvárosi Divatház Király u . 23-25-27. 2 EJVJESyf “ in JUBILEUMI FARMER VÁSÁR! NŐI ÉS FÉRFI KŐMOSOTT ÉS SZÍNES FARMERNADRÁGOK /minden méretben/ 2.990 Ft-ért. GYERMEK-FARMER VÁS Á R /6 éves kortól/ 1.990 Ft-ért. __ill_..........__ - J 1 P AMUT RÖVID VADRÁG 990 Ft-ért. FARMER RÖVID VADRÁG 990 Ft-ért. RERMUDA /fekete, drapp/ 1.990 Ft-ért. SZARADIDŐ ALSÖ 2.990 Ft-ért. PULÓVEREK 3.190 Ft-ért. Lev i's LEVI STRAUSS & CO M PÓLÓK 4 féle színben 4 OOO Ft helyett 3 OOO Ft-ért! FARMERNADRÁGOK 505-ös és 541-es NYÁRI MODELL 9.600 Ft helyett 6.600 Ft-ért. Továbbra is várjuk kedves vásárlóinkul1. N yltva: hétfö-péntck 10-18 óráig szó m bat 9-13 óráig _________________________________________ K i mer ma fölvállalni egy környezeti katasztrófát? A budapesti tüzet tehetetlenül szemlélték az oltásra összesereglettek Néhány éve. amikor kigyul­ladt a Budapesti Vegyiművek fővárosi üzemének egyik csarnoka, az ország minden részéből a helyszínre érkező tűzoltók kétségbeesett tehe­tetlenséggel szemlélték a föl- fölcsapó lángokat, az égig gomolygó, tetraklór-benzoi származékokat hordozó sűrű füstöt. Utólag bevallották: is­teni csoda, hogy nem történt beláthatatlan következmé­nyekkel járó, szörnyű tragé­dia. A havária fogalma tágabb ér­telmezésben az előre nem lát­ható katasztrófák bekövetkez­tét takarja. Ki meri ma felelős­séggel állítani, hogy természeti hatásra - például egy villám- csapás nyomán vagy emberi mulasztás, netán rosszindulatú „beavatkozás” következtében nem lobban lángra a Garéban tárolt veszélyes hulladék akár csak kis része is? Ki tudja, hogy mi kerül akkor a leve­gőbe, ki meri fölvállalni annak ódiumát, hogy netán ki kelljen telepíteni a környező falvak, s akár a megyeszékhely fél la­kosságát? Mi van a levegőben? Hogy most mi van a levegő­ben, közismert. Vegyük a le­vegő tisztaságának egyetlen szegmensét: a szálló por mennyiségét. Azért ezt, mert a jelentéseket olvasva-hallva a laikus általában erre fordítja a legkevesebb figyelmet. Legfel­jebb a háziasszony méltatlan­kodik, hogy már megint töröl- getni kell a polcot, pedig ... Pedig a szálló por az egyik legveszélyesebb környezet- szennyező, ugyanis a porszem­csékhez tapadnak azok az egészségkárosító anyagok - nehézfémek, stb. -, amelyek alig, vagy egyáltalán nem ürülnek ki a szervezetből. Csak jellemzőül a pécsi helyzet - azért ez, mert Komlón kívül a megyeszékhelyen mérik fo­lyamatosan a levegő tisztasá­gának mértékét az ÁNTSZ Baranya Megyei Intézetének adatai szerint a május 22-én mért 24 órás átlagértékek alap­ján a szálló por mennyisége az egészségügyi határérték 70,8 százaléka volt, esetenként vi­szont jóval meghaladta azt. A Garéban elvégzett levegő­tisztaság-mérések azt mutat­ták, hogy a levegő szennye­zettsége meg sem közelíti az ipari zónákra jellemzőkét - zömében egy mezőgazdasági terület tipikus eredményeit ad­ták. Ám feltűnő, hogy a szálló por mennyisége 18 százalékkal haladja meg az adott területre érvényes normát. Igaz ugyan, hogy a mérgező fémtartalom minden méréskor a megenge­dett határérték alatt maradt. Ám kérdés, hogy miért ne le­hetne ezt is csökkenteni? A legújabb változat szerint a ter­vezett égetőmű füstje egy - az eredetileg 55 méter magassal szemben - mindössze harminc méteres kéményen át távozik, azaz legfeljebb az üzemi kerí­tésen belül „csapódik le”. Ki­zárt tehát, hogy bármely lakott települést elérjen, nem szólva vilány-siklósi borvidékről. Másrészt pedig az előre jelzett értékek alapján a füstgázok nem haladják meg a legszigo­rúbb előírásokra vonatkozó le­vegőminőségi határérték tíz százalékát, az éves átlagkon­centrációk pedig a megenge­dett érték egy százalékát sem érik el. A szálló por jelenlegi mennyisége csupán néhány ti­zed százalékkal emelkedne - ám a műben eleve megtisz­tulna a toxikus mérgektől. Végső soron az égető üzemel­tetése korántsem terhelné olyan mértékben a környéket, mint a Garé határában lévő je­lenlegi hármas tároló, sőt: a veszélyes hulladékok feldol­gozásával fokozatosan tisztább lenne a levegő. A mélység titkai Amikor a garéi tároló szóba kerül, általában csak a Buda­pesti Vegyiművektől odaszállí­tott tizenhétezer tonnányi mé­reg ötlik elsőre az ember eszébe. S talán csak másodjára „kerül a felszínre”, ami évek óta ott van: az állati eredetű te­lepi szennyvíz, a mostanáig felhalmozódott, megközelítő­leg hétszázezer/!) tonna bőr- gyári- és húsipari-származék iszap. A szinte elviselhetetlen bűz mellett ezek az anyagok szivárognak. A króm már ki­mutatható a kutak vizében, a folyás nem ismer határokat - és nem ismer pardont. Mi lesz, ha a szivárgás eléri a Dráva menti vízbázist? Elintézhető bármilyen hivatkozással a ve­zetékes vízhálózat minőségé­nek több tízezer embert érintő esetleges romlása? Egyszerűen tudomásul vehető, hogy akár a harkányi gyógyvíz is ve­szélybe kerülhet, romba döntve ezzel nem csupán egy telepü­lés, de egy kistérség esélyét a talpon maradásra és a fejlő­désre? Arról nem is szólva, hogy ha egy ilyen „ügy” kipat­tan, az a presztízs veszteség mellett milyen mérhetetlen ká­rokat okozhat az ország kül­földi megítélésében? Gazdasági és politikai ügy Talán nem botor a fölvetés: mi lesz akkor, ha nem épül meg a garéi veszélyeshulladék- égető üzem? Ugyan milyen pénzből és ki finanszírozza az elszállítást? Látszólag egy­szerű a képlet: a környezetvé­delmi felügyelőség a Buda­pesti Vegyiművek költségére megkezdi a felszámolást. Ám vajon be tudja-e majd hajtani a munka ellenértékét a kizárólag munkavállalói tulajdonban lévő' cégtől, amely jelenleg is éppen csak talpon tud maradni, s egyetlen nagyobb összegű számla benyújtásakor pillanat alatt összeroppan? Vagy a franciák nyúlnának a zse­bükbe, hogy esetleg Dorogra szállítsák a mérget? No, de mi­lyen franciák? Ugyanis a garéi égetőművet felépíteni szándé­kozó vállalkozásban francia ál­lami érdekeltség működne közre, míg a dorogi, ugyancsak francia vállalkozás teljes egé­szében magántulajdonban van. S nem bolond a francia állam sem, hogy magának teremtsen konkurenciát, a doroginak pe­dig aligha van pénze a szállí­tási költségeken kívül jelent­kező sok milliárdos kényszerű fejlesztésre. Ami a politikai vetületet il­leti: kimondva-kimondatlanul Garéból politikai ügy lett. (Igaz, burkoltan az volt az előző rendszerben is, bár ösz- szegszerűen nehéz lenne utó­lag megmondani, mennyi plusz támogatást és kinek juttatott az állam csak azért, hogy a falu határában el lehessen helyezni a veszélyes hulladékot.) Ma vi­szont egyetlen felelős politikai tényező sem mehet el szó nél­kül Garé mellett, főleg nem a másodfokú környezetvédelmi szakhatóság legutóbbi dönté­sének ismeretében. Főként most, az újabb választások kö­zeledtével, pro és kontra, Garé ügyének fölvállalásával kitűnő tőkét lehet kovácsolni. Ám ugyanazt senki nem tűzheti majd a zászlajára, márpedig a választásokon nem egyetlen je­lölt száll majd a küzdelembe a szavazatokért. S azért említte- tett felelős politikai tényező, mert annak egyik ismérve, hogy nem egyetlen ciklusban gondolkodik, hanem hosszú távon mérlegel. Az ellenőrzésről Egy ilyen léptékű ügyben, mint a garéi, nem hogy elen­gedhetetlen, hanem egyenesen megkövetelendő a folyamatos társadalmi és szakmai kontroll. Ami az utóbbit illeti, a Kör­nyezetvédelmi Főfelügyelőség április 30-i keltezésű határoza­tában egyértelműen fogalmaz. Egyebek között ez áll a határo- zatban:„Az égetőműben csak olyan hulladékok kerülhetnek ártalmatlanításra, amelyek ese­tében bizonyítottan az égetés jelenti a legkisebb környezeti terhelést, illetve egészségügyi szempontból a legbiztonságo­sabb megoldást. A hulladék ár­talmatlanító műbe betervezett technológiai, műszaki megol­dásokkal és védelmi intézke­désekkel biztosítani keli, hogy a környezeti hatásvizsgálat so­rán meghatározott illetve meg­becsült emissziók és hatások mértékét a létesítmény kibo­csátásai, illetve hatásai ne ha­ladják meg. Tovább biztosítani kell, hogy az ártalmatlanító mű a környezeti elemek egyikére se gyakorolhasson olyan irá­nyú és mértékű hatást, amely­nek következtében az ott dol­gozók vagy annak környezeté­ben élők egészségkárosodásá­nak kockázata növekedne akár közvetlen, akár közvetett mó­don." Majd később; „A moni­toring rendszer mérési ered­ményeit a területileg illetékes Városi ÁNTSZ-nek folyama­tosan, az ÁNTSZ Baranya Megyei Intézetének értékelve, negyedévi gyakorisággal meg kell küldeni. A környezeti elemek minőségének ellenőrző vizsgálata során bármely kör­nyezeti elem esetében nemkí­vánatos hatás, illetve lég- szennyező anyagoknak az en­gedélyben vagy szabványban meghatározott határértéke túl­lépésének észlelése esetén el kell rendelni az ártalmatlanító mű környezetvédelmi felül­vizsgálatát. A szükséges be­avatkozások elvégzéséig a lé­tesítmény működését korlá­tozni kell, hogy az esetleges humán egészségkárosodást megelőzzék.” - P ­•» i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents