Új Dunántúli Napló, 1996. május (7. évfolyam, 119-147. szám)

1996-05-26 / 143. szám

1996. május 26., vasárnap Magazin JÄmtiili Napló 7 Gondola gond: Zenezárlat Előbb a csodálkozástól, utána pedig az adóellenőrök miatti félelemtől elnémultak a velencei gondolák, leg­alábbis, ami a zenét illeti. A Reuter jelentése szerint im­már a szerelmetes szerená­dot adót is adó sújtja. A muzsikusokra egészen pontosan az olasz állam nyugdíjalapjának emberei csaptak le, ellenőrizvén, hogy vajon a gondolákon extra romantikát szolgáltató zenészek leróják-e nyugdíj­adójukat. A gondolák tulaj­donosai, attól tartva, hogy őket is megbírságolják, in­kább a csendet választották és nem engedtek csónakja­ikra se zenészt, se dalnokot. A zenezárlat mintegy hatvan muzsikust érint, akiknek zöme szabadúszó - a lagúnákban. A hatvan gondola ellenére egy csó­nakban eveznek, s most a Gondolások Szövetségének könyvelői igyekeznek meg­oldást találni a nyugdíjalap­pal. Mivel a Velencébe lá­togató turisták nem kérnek a csendből, s kifejezetten hiányérzetük támad, ha nem hallhatnak szerenádot gon- dolázás közben, néhány csónaktulajdonos megtörte a csendet: közvetlen alkal­mazottként szerződtetett ze­nészeket. Kérdés, hogy a nem csendes társak nótáját elhúzza-e a többi zenész? Amikor késik a harangszó A provence-i Mouries városka lakói újabban nem azt kérdezik, hogy kiért szól a harang, hanem az, hogy miért szól reggelente egy órával később, mint évszá­zadok óta. Mouries-ben emberemléke­zet óta reggel hét órakor kon- dultak meg a harangok a temp­lom tornyában, s így volt ez a XVl. században épült új temp­lomban is. Tavaly karácsony­kor azonban Francois Esposito plébános szűkszavúan bejelen­tette, hogy az első reggeli ha­rangszó eztán nyolc órakor lesz. A jelek szerint a mindössze 2500 lakosú, olajbogyó terme­léséről híres kisváros lakosai példát szolgáltatnak arra, hogy Franciaország jelentős részében a kis települések erős hagyo­mányokat őriznek. A helybéli pletyka tudni véli, hogy a harangszót azért kellett későbbre tenni, hogy a temp­lommal éppen szemben lakó új polgármester asszony, Anne- Marie Brunei tovább alhasson reggelenként. Pünkösd a keresztény világban Beszélgetés Török József egyetemi tanárral, egyháztörténésszel Csodálatos a magyar nyelv, amely a kissé szikár hangzású gö­rög pentecostes-t csengő-bongó pünkösd szavunkká varázsolta. Ám milyen tartalmat rejt magában ez a kifejezés, milyen múltja van napjaink virágillatú csöndes ünnepének? Török József egyháztörténésztől, a Pázmány Péter Katolikus Egye­tem professzorától kértünk választ.- A pentecostes magyar for­dításban tulajdonképpen az „ötvenedik”-et, az ötvenedik napot, a mai használatban a hús vét utáni ötvenedik napot je­lenti - mondotta a professzor. - Az Ószövetségből tudjuk, hogy a pünkösd eredetileg - valami­kor a zsidók egyiptomi fogsága körüli, mózesi időkben - a bő termés hálaadó napja volt. Az Egyiptomból való kivonulás után Isten szövetséget kötött kiválasztott népével, s kinyil­vánította számára a tíz paran­csolatot. Ez a kivonulás utáni ötvenedik napra esett, s így pünkösd ennek az ünnepe lett. Azt mondhatjuk tehát, hogy egy kezdeti, természeti jelensé­gért való hálaadás átment egy üdvtörténeti esemény ünne­pévé. Az ötvenedik napon-Él-e napjainkban ez a ha­gyomány?-A nap tartalmának „átvál­tozása” Jézus születése után folytatódott. Az Újszövetség rögzíti, hogy Jézus húsvétkor feltámadt, s az ezt követő na­pokat tanítványai körében töl­tötte. A negyvenedik napon szemük láttára felemelkedett a Mennyekbe, de előtte meg­ígérte, hogy elküldi a szent lel­ket, a vigasztalót. Az apostolok a mennybemenetel után Jeru­zsálemben maradtak. Húsvét után az ötvenedik napon, pün­kösd reggelén is együtt voltak, Szűz Mária is velük volt, s - mint Az Apostolok Cselekede­tekben olvasható - „hirtelen zúgás támadt az égből, mint heves szélvész, betöltötte azt a házat, és azt a termet, amiben tartózkodtak, és lángnyelvek alakjában a Szentlélek leszállt mindegyikükre.” Az apostolok ekkor, az ígéret beteljesülésé­nek birtokában, a Szentiélektől, az igazság leikétől eltelve el­kezdték hirdetni Krisztus evan­géliumát. Mint a nagy ünnepe­ken mindig, Jeruzsálemben ek­kor is rengeteg, a távoli vidé­kekről érkezett idegen tartóz­kodott, s ahogy hallgatták a szavakat, mind úgy érezték, hogy a saját nyelvükön szólnak hozzájuk az apostolok.-Ez jelképesen, vagy való­ságosan értendő'?- Valóságosan. Valameny- nyien megértették az aposto­lok beszédét, akik a héber népnyelvi változatát, a Jézus által is beszélt arám nyelvet használták. A soknyelvű hall­gatóság mégis mindent értett, mert ki-ki a saját nyelvén el­mondottként hallotta az igét. Ez rendkívüli jelenség volt. A pünkösd tehát ettől az időtől kezdve mind a mai napig a Szentlélek eljövetelének az ünnepe az egész keresztény vi­lágban.-Milyen egyházi, liturgikus külsőségek kísérik ezt a napot?- Ismert, hogy 380 körül Je­ruzsálemben a keresztények megkeresték az esemény ere­deti színhelyét, s úgy ünnepel­tek, hogy felolvasták azt az evangéliumi szakaszt, amely az ott történteket idézi. Napjaink­ban sajátos szimbólumai van­nak a pünkösdi szertartásoknak. A papi ruhák és a segédkező vi­lágiak öltözékének a színe, a pi­ros idézi a lángnyelvek formá­jában megjelent szent lelket, s erről szólnak az egyházi éne­kek, himnuszok. Kétségtelen, a karácsonyhoz, a húsvéthoz több népszokás kapcsolódik, s így a nem hívők is könnyebben tud­nak kötődni azokhoz az ünne­pekhez, mégis, jó ideje a pün­kösd sem csupán a hívőké. Hegyen virrasztónak- Újabb keletű hagyomá­nyokról lehet hallani. Mit szól ezekhez az egyház?-Üdvözli, támogatja, alkal­masint maga kezdeményezi azokat. Világszerte teljed pél­dául az a szép szokás, hogy a pünkösd vasárnapját megelőző szombat éjszakát a hívők vala­mely földrajzilag kiemelkedő helyen, dombon, hegyen vir­rasztó imádság mellett töltik. Pár éve Budapesten a Gellért­hegy is az ilyen liturgia színhe­lye. A Krisztina téri templom­ban pedig szombat este a pün­kösdi liturgia zsolozsmáját énekli-imádkozza a gyülekezet. Deregán Gábor Az Új Dunántúli Napló Barátai­nak Klubja, mely ez év elején ala­kult, már eddig is több rendezvé­nyen keltette fel az érdeklődést lapunk iránt, segítette tagjainak a szabadidő kellemes eltöltését. Bemutatkoztak egy fórum kereté­ben a lap és kiadó vezető munka­társai, többek között volt farsang­köszöntő, nőnapköszöntő, májust köszöntő vidám klubest. A további tervekben szerepel a június 28-i szórakoztató János- nap a Tettyén, melyet a Pécsi Nyomdász Egylettel közösen rendeznek Gutenberg János né­met nyomdász emlékére. Egy ké­sőbbi időpontban fehér asztal melletti beszélgetést rendeznek közismert pécsi újságírókkal. A klub a pécsi Zeusz Utazási Irodával közösen egész nyáron üdülési lehetőséget kínál a görög tengerparton, a Kalkidiki félszige­ten lévő Dionisos üdülőhelyen. A népszerű nyaralóhely Thessaloni- kitől 60 km-re délre található. • • Üdülés a görög tengerparton Tengerparti kép Moudania városkáról Négy kilométeres, homokos ten­gerpartja van. A klub tagjai egy apartmanszállóban üdülhetnek, mely közvetlenül a part közelében van. A 2-, 3-, és 4 ágyas szobák jól felszereltek, konyhával, fürdő­szobával rendelkeznek. Az üdü­lőhelyen kiépített üzlethálózat van, ahol minden élelmiszer és italárú beszerezhető. Az utazási irodának magyarul beszélő ide­genvezetője egész nyáron a hely­színen tartózkodik. A tengerpar­ton az egész közeli Neo Mouda­nia városkáig gyalog el lehet sé­tálni, ahol minden szerdán hangu­latos vásárt rendeznek, a számta­lan üzletben minden megvásárol­ható, több vendéglő, étterem váija a vendégeket. A 7 napot üdülésen töltőknek fakultatív kirándulást szerveznek a Meteora sziklako­lostorhoz, hajókirándulásról te­kinthetik meg az Athos hegysé­get, egy közeli víziparadicsomban szórakozhatnak, autóbusszal bármikor beutazhatnak Thessalo- nikibe, s a búcsú napján egy gö­rög vacsoraestet rendeznek. Az utazási iroda az egész szezonban a klub tagjainak 5% kedvezményt ad az apartmanárakból. A klub pécsi irodája (Ference­sek u. 1.) minden kedden 14-től 16 óráig van nyitva, ahol lehető­ség van tagbelépésre, részletes tá­jékoztatást adnak a programokról a tengerparti üdülésről, melyekre hétfőtől-péntekig 9-től 16-ig lehet jelentkezni. M. E. mató 58 Csend jeligéjű kedves olva­sónk írt már a nekünk. Örü­lök, ha lépéseiben a Kártya­faggató is tudta segíteni. Lánya betegségével kap­csolatban szomorúsága meg­könnyebbüléssé változik. Probléma, hogy lánya is és annak félje sem éppen opti­mista emberek. A lemondás, kesergés, harag nem segíti a gyógyulási folyamatokat. A férfi még magába is zárja ér­zelmeit, lánya viszont ki-ki- tör, érzelmileg instabil. Ha­marosan fontos döntést kell hoznia gyógykezeltetéséről, esetleg arról is, hogy más he­lyen (pl. szanatóriumban) jobb esélyei lennének. Egy (férfi)orvos adhat új remé­nyeket. Fia házasságáról szólva: a fiú még most is egy nagy gyerek, akitől a feleség elvárja, hogy „viselkedjék”. Az asszony állandóan elége­detlen, a fiú viszonyt félté- kenykedik. Attól tart, hogy egy válás esetén egészen el­szakadhat gyermekétől. Sze­retne változtatni, de meg akarja tartani a baráti viszonyt is. Először igazi érzelmeiket kellene tisztázniuk maguk­ban. Önnek már nem kell fele­lősséget vállalnia a gyermeke­iért. Felnőttek, egyszer a saját lábukra kell állniuk. Szerető hangú leveleivel segíthet. Önről és barátjáról el­mondhatjuk, nehezen kiis­merhető a kapcsolatuk. Csak addig érdemes benne marad­nia, amíg magának is jó, amíg nincsenek kellemetlen érzé­sei. Ha rosszul érzi magát, nem habozzon váltani. Az utazással kapcsolatban talán megnyugtatná, és segítené a döntésben, ha a vendéglátó rokonoktól levelet kaphatná­nak. Ön okos, érzékeny asz- szony. Keressen magának esti elfoglaltságot, színház, mozi, néhány érdekes előadás, hob­bikor igen jó program. Van­nak ilyenek! Mindeközben másokkal is megismerkedhet. Szeretném, ha legközelebb Csend helyett Mosoly jeligé­vel ima nekem. Hodnik Ildikó Gy. A testvérének az anyósa Egy 35 éves angol nő, Rachel Smith tulajdon testvérének, Naominak lett az anyósa, ami­kor feleségül ment testvére fér­jének apjához. Mint az AFP a Daily Star értesülését ismer­tetve jelentette, Rachel négy évvel ezelőtt, Naomi és Richard Smith esküvőjén ismerte meg az ifjú férj édesapját és mind­járt rokonszenvesnek találta. Most Rachel, aki egy biztosító társaság tisztviselője, házassá­got kötött a 48 éves Larry Smith vízvezetékszerelővel. Házassága révén Rachel saját testvérének anyósa lett, s egy­ben Naomi két gyermekének nagyanyja, miután eddig a nagynénjük volt. Naomi félje, Richard pedig eddigi sógornő­jében, Rachelben ezután anyó­sát tisztelheti. A nem minden­napi esemény után a két pár együtt ment nászútra Spanyol- országba. Főzzünk változatosan! Bodzabor. Muskotályos za­maté gyümölcsbort készíthe­tünk friss bodzavirágból. A virágot szemezzük le a szárá­ról, és mérjünk ki egy litert. Nagy uborkás üvegbe téve keverjük el egy kiló cukorral, egy karikára vágott .citrom­mal, és forrázzuk le 3 liter vízzel. Ha kihűlt, morzsol­junk bele fél deka élesztőt. Keverjük el. hogy az élesztő és a cukor teljesen felolvad­jon. Gondosan szűrjük át, és úgy töltsük üvegekbe, hogy ne legyenek teljesen tele. Du- gaszoljuk le. Ha a forrásban lévő folyadék a dugót kilöki, nyomjuk vissza. Akkor jó, ha a bor kristálytisztává, válik. Fejtsük át másik üvegbe, és hűtve fogyasszuk. Sült krumpligombóc. A már fonnyadásnak indult öreg krumpli is jó az alábbi étel­hez. Fél kiló főtt krumplit fi­nomra reszelünk, sózzuk, borsozzuk, összegyútjuk 2 egész tojással, 20 deka liszt­tel, 5 deka vajjal, végül 2 deka élesztővel, amit egy deci tej­ben, csöpp cukorral futtattunk fel. Lisztezett deszkán ujjnyi vastagra nyújtjuk, és pogácsa- szaggatóval korongokat szú­runk ki belőle. A korongok közepére tölteléket teszünk. A töltelék lehet mustárral ízesí­tett húskonzerv, fűszerezett párizsi, laskára vágott füstölt taija. A töltött korongokból gombócokat formálunk, sütő­lemezre rakjuk, tojással meg­kenjük, és közepesen meleg sütőben rózsaszínűre sütjük. Dinsztelt káposztával önálló fogás, de borkorcsolyának is kitűnő. W. M. Rádió mellett... Majdnem azt mondtam, hogy eléggé „rossz alvó nép vagyunk”, de nem hivatko­zom a népre (ez többnyire el­lenszenvet vált ki belőlem), mert senki nem tud számot adni arról, kik alusszák végig egész­séggel az éjszakát és kik nem, de azt biztos, hogy a Petőfi rá­dió éjszakai műsorát megle­pően sokan hallgatják. Ez a műsor ezért is épül rá a telefonos hallgatókra, mond­ják is gyakran, hogy órákat sőt napokat várnak, míg kapcsola­tot teremtenek a műsorvezető­vel, illetve a stúdióba meghí­vott vendégekkel. Vélemé­nyüket szeretnék közölni. Te­hát a műsor jó kis demokrati­Jegyzet A demokrácia, amely mindent kibír... kus intézmény. Csak fölkapja az ember a telefont és beszél. A műsoroknak megvan a maguk tematikája - érthető módon - hiszen ez nem a Hyde-park, amelynek emelvé­nyéről mindenki mindenről szónokolhat, szidalmazhat bárkit, kivéve a királynőt. A műsorvezetőt nem lehet közvetlenül felcsengetni, a megadott - és közben is több­ször megemlített - számon a telefonos munkatársnők veszik fel a kagylót és mielőtt beso­rolnák, megkérdezik: a műso­ron lévő témához kíván-e hoz­zászólni. Ha igen, akkor rend­ben van minden. Ez nem cen­zúra, s főként nem a szólás- szabadság csonkítása, csupán egy rendszerző ténykedés. A közelmúltban - „ .. . nem kell mindig politika” - felkiál­tással arról csevegtek a stúdió vendégei és a vonalvégi hall­gatók, hogy kinek van nagyon kellemes élménye, többnyire hajdanvolt nyaralásokról, vagy más társas együttlétekről. Nos, hallottuk a külföldi utazások komikus eseteit, jó kedvű ha­zai kirándulások történeteit, unokák jópofa „igazmondá­sait”, az „igazi” nagy szerel­mek felejthetetlen élményeit, iskolai bolondozásokat, emlé­kezetes meccseket... Szóval ilyesmit. Aztán a lányok ismét kap­csolnak egy hallgatót. Be is mutatkozott - nevét elhallga­tom, nem kívánom reklámozni - ám újságíró -, ahogy mon­dotta. Aztán azt mondta, hogy aki híve a nemzeti egységnek, azoknak most felhívom a fi­gyelmét: kérem őket, bojkot- tálják a műsort, mert ebben az ■országban - egyre emeltebb hangon - hét-nyolcszázezer munkanélküli van, továbbra is folynak az elbocsájtások ... és mi az hogy szólásszabadság?! Hol van, kinek és mikor? A műsorvezető próbált közbe szólni, hogy ez a műsor nem erre való és egyáltalán. A szónok, letorkolta: „Magát nem érdekli a szólásszabadság . ..!” „De igen, csak az a pro­vokáció érdekel, amit Ön mű­vel most és . ..” Ismét mondja a szöveget a hívatlan szónok és valami proklamációt akar beolvasni... Szerettem volna pontosan feljegyezni szavait, de mire megtaláltam az éjjeli lámpa zsinórját, meg a jegyzetblok­komat, toliamat, arra már sze­rencsére véget ért ez a partta­lan, erőszakos - egyoldalú - vita. A jóhiszemű műsorvezetőt sikerült zavarba ejtenie a nem­zeti egység bajnokának. Hol is hallottam, vagy olvastam ehhez hasonló demagóg harsogást? Aztán rájöttem, hiszen a na­pokban hangoztatta egy pártve­zér a nemzeti egységet, a nép­hez intézve szavait. Tőle nem áll messze ez a módszer. Még a rendszerváltás idején - egy délután - kerekasztal-be- szélgetés kezdődik a rádióban, pártok képviselőinek részvéte­lével. Néhány perc múlva - hallhatóan - nyílik a stúdió aj­taja és egy erőszakos férfihang bejelenti, hogy nem X. képvi­seli a pártot, hanem Ő. X. erre nem jogosult, csak kizárólag Ő, mert így, meg úgy, meg amúgy. (Mellesleg akkoriban lépett be frissen a pártjába, ahogy ez ké­sőbb kiderült.) Idekívánkozik még: a kö­zelmúltban a lapok beszámol­tak Tőkés László romániai re­formátus püspök nyilatkozatá­ról, miszerint az a magyar, aki nem szavaz a romániai magya­rok pártjára, az hazaáruló ... Hát alakul a demokrácia. Tá­madják orrba-szájba. De szerencsére kibírja . . . i i > Az Űj Dunántúli Napló Barátainak Klubja

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents