Új Dunántúli Napló, 1996. május (7. évfolyam, 119-147. szám)

1996-05-22 / 139. szám

1996. május 22., szerda Közélet Dünántúli Napló 11 Körkép a droghelyzetről Arat az tJj Halál Kuncze Gábor belügymi­niszter, dr. Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter, Szabó György népjóléti miniszter, dr. Veér András miniszteri biztos, a Mentálhigiénés Programi­roda vezetője, valamint Hága Antónia országgyűlési képviselő és az Ariadne Ala­pítvány közös drogmegelő­zési kampányt kezdeményez - jelentették be a minap egy sajtóértekezleten.- Vannak-e még forgalom­ban az ifjúság körében, főleg az iskolákban drogbélyegek? Milyen az ifjúság drogfertő- zöttsége Magyarországon? - kérdeztük dr. Veér András mi­niszteri biztostól.- Sajnos az LSD-t tartal­mazó bélyegek, melyek a hal­lucinogének csoportjába tar­tozó hatóanyagot tartalmaz­nak, még forgalomban vannak. Statisztikai felmérések azt mu­tatják, hogy a fiatalok tíz szá­zaléka választja a drognak va­lamilyen formáját, nem feltét­lenül a bélyeget, lehet ez va­lami más is. Ez igen nagy szám, ha figyelembe vesszük, hogy két, két és fél millió fiatal van Magyarországon, akkor ez 250 ezer alkalmi és rendszeres drogfogyasztót jelent a becslé­sek szerint. Ezek közül, ha azokat a felnőtteket is hozzá számolom, akik fiatalkoruk­ban szoktak rá a drogra, akkor a rendszeresen drogot fogyasz­tók száma mintegy százezerre tehető. Ez a szám sajnos há­romszorosa a két évvel ezelőt­tinek.- Mit tudna mondani az „Extasy” nevű kábítószerről, melynek terjedéséről a sajtó már sokszor hírt adott?- Ez sajnos a legolcsóbb szerek egyike, mely az Amp­hetamin származékok közé tar­tozik, 1000 forint körül van egy adag. Viszonyításul el­mondom, hogy egy marihuá­nás cigarettát 500 forintért ad­nak. Az Extasy veszélye sok­kal nagyobb, mivel nagyon komoly hallucinációkat és pszichés tüneteket produkál, valamint nagyon rövid idő alatt hozzá lehet szokni. A szü­lők onnan értesülhetnek ennek a szernek a fogyasztásáról, hogy nagyon nagy szomjúsá­got okoz és jelentősen megnő a gyermek folyadékfogyasz­tása. Szórakozóhelyeken, diszkókban ezt a tulajdonosok ki is használják, mert nem ad­nak vizet, hanem csak üdítőita­lokat, melyek, mint tudjuk, nem igen oltják a szomjúságot. Télen tapasztaltunk olyan helyzeteket is, amikor a gyere­kek a diszkók előtt a havat et­ték a kábítószer által keltett szomjúságuk csillapítására, mert már nem volt pénzük üdí­tőitalra. Ez a szer gyakorlatilag bárhonnan érkezhet, és már kb. másfél-két éve van az or­szágban.-Sokat írnak és sokat be­szélnek az utóbbi időben egy „ Új Halál ” nevű kábítószerről is, mely állítólag már egy adag bevétele után is úgyszólván azonnali halált okozhat azok­nál, akiknek a szervezetében szennyezett heroinként visel­kedik. A keverék a heroinmá­morhoz hasonló állapotot idéz elő, és már az első alkalommal függőséget okoz. Igaz-e mindez, és tudnak-e valamit tenni ellene?- Ez egy mesterségesen elő­állított kábítószer, és gyors ha­tása miatt okoz olyan tünete­ket, melyek után rövid idő múlva a halál is beállhat. Ez azért van, mert nagyon gyor­san szokik hozzá a szervezet, és mind a testi, mind a lelki le­romlás igen rövid idő alatt kö­vetkezik be, aminek szükség­szerű következménye a halál. Igen nagy veszélye ennek a kábítószernek az is, hogy na­gyon könnyű túladagolni, mi­vel egy instabil vegyületről van szó. Tavaly Magyarorszá­gon körülbelül kétszázan hal­tak meg kábítószer-túladago­lás következtében. Ennek a 200 halálesetnek mindegyike felesleges volt, és az áldozatok ráadásul fiatalok. A kábító­szer-élvezők alsó határa Ma­gyarországon 14-20 éves korra tehető, szórványosan előfor­dulnak 8, 9, 10 éves korúak is, elenyésző számban.- Mit tudnak tenni ez ellen, fiilöncsíphetők-e a hazai drog­terjesztők?- Folyamatosan le-lecsap rájuk a rendőrség, időnként si­kerül is elfogni őket. Azt kell mondanom, hogy Magyaror­szág ezen a téren nem áll rosz- szul, hiszen hazánk a második ország Európában, ahol a leg­több drogot foglalják le. Emel­lett úgy gondolom, hogy a megelőzésnek és a felvilágo­sító munkának nagyon nagy szerepé van, hiszen könnyebb így meggátolni a drogfogyasz­tást, mint rohanni a terjesztők után. A három minisztérium és a Mentálhigiénés Programi­roda együttműködésével, azok koncentrált megelőzési mun­kájától sokat várunk. A terve­zett kampányok véleményem szerint eredményesek lesznek, mert ezek mind a szülők, mind a gyerekek, mind a társada­lom, mind a pedagógusok fi­gyelmét felhívják az ezzel kapcsolatos aktuális problé­mákra, kérdésekre és ezek megoldására a drogokkal kap­csolatban. A már drogfogyasz­tók, illetve szüleik számára ezeken a kampányokon konk­rét tanácsokkal tudunk szol­gálni a fiatalokkal való bá­násmód tekintetében. Magyar- országon még nincs jelentős múltja a drogellenes küzde­lemnek, így a kampány végére kellő tapasztalatot is szerzünk ahhoz, hogy ki tudjunk alakí­tani egy úgynevezett nemzeti drogstratégiát.-Az eléggé leromlott élet- színvonal és a rossz gazdasági helyzet mennyiben tekinthető a drogfogyasztás okozójának?- A gazdaságilag nagyon jó színvonalon lévő országokban a drogfogyasztás sokkal maga­sabb, mint hazánkban, tehát nem gondolom, hogy annyira jelentős összefüggés lenne az életszínvonal esése és a drog- fogyasztás növekedése között. Hoffmann József Padlóra került fiatalok fotó: Tóth László Németország után Magyarország iránt legnagyobb az érdeklődés Civil diplomácia Fulbright-ösztöndíjjal 1946-ban egy fiatal amerikai szenátor, James William Ful- bright olyan oktatói-kutatói csereprogram alapjait fektette le, melyekre mára egy 150 or­szágra kiterjedő hálózat épült az ő nevével fémjelezve. Ful- brightnak annak idején három motivációja volt: ő maga is ösz­töndíjasként készült fel a pályá­jára, mely végül is az ENSZ Külügyi Bizottságának elnök­ségében csúcsosodott ki; java­solta, hogy a háború után Euró­pában maradt amerikai felsze­relést adják el, s a befolyó pénzből az alapítványt támo­gassák; valamint az atom­bomba ledobása után szerette volna megmutatni Amerika po­zitív oldalát. A tavaly elhunyt szenátor elégedett lehet művével: fél év­század alatt 220 ezren vettek részt eleddig a Fulbright-prog.- ramban, köztük Willy Brandt, Margaret Thatcher, Butros Gáli is. Mint a napokban Brückner Huba, a magyarországi Ful- bright Iroda vezetője Pécsett beszámolt róla, az 1989-es Bush-látogatás után megélén­kült a hazánk iránti érdeklődés, s az 1992 óta működő iroda büszkén konstatálja, hogy az amerikai kutatók, tanárok Né­metország után leginkább hoz­zánk folyamodnak ösztöndíjért. Nálunk a kiutazni szándékozók között 10-12-szeres a túljelent­kezés, ami nem csoda, hiszen az USA 3500 egyetemére és több ezer kutatóintézetébe lehet kijutni Fulbright-ösztöndíjjal. A szakmai tevékenységen túl fontosnak tartják a népek kö­zötti hídépítést, kultúrák meg­ismertetését - egyszóval a civil a diplomáciát. Otven év alatt 1,69 milliárd dollárt költöttek az ösztöndíjasokra az amerikai és partner kormányok, ami csak első hallásra sok, hiszen eny- nyibe kerül egyetlen B2-es bombázó! A magyar iroda elsődleges feladata ismertté tenni a prog­ramot, lebonyolítani a pályázta­tást, orientálni a jelentkezőket és azokat, akik ösztöndíjat kap­tak. Természetesen fogadják a hozzánk érkező amerikaikat is, segítve őket abban, hogy szak­mailag számukra a lehető leg­jobb intézménybe kerüljenek - pl. a pécsi egyetemekre -, fi­gyelembe véve a honi igénye­ket is. A magyar fulbrightosok te­vékenységét minősíti, hogy az idei jubileumi évben augusz­tusban Budapesten rendezik meg európai konferenciájukat.- Három fő téma kerül napi­rendre - mondta Brückner Huba -, mégpedig a Fulbright- program jövőbeli feladatai, az élet esélyeit taglaló előadások és az oktatás jelene és jövője - ez utóbbit kontinensek közötti telekonferenciával kötjük ösz- sze. Az ígéret szerint jelen lesz a szenátor özvegye és Carter volt elnök is. M. K. A kitelepítés 50. évfordulóján Megemlékezések Dél-Baranyában A kitelepítés 50. évfordulójára emlékeznek pünkösdkor Bere- menden és környékén. Pünkösdvasárnap Lapáncsán a fél 10 órai szentmise után megkoszorúzzák a hősők em­lékművét, majd emlékkövet avatnak az 50 éve kitelepítettek tiszteletére. Pünkösdhétfőn, 14.00 órakor kulturális műsorral kezdődik a program Beremenden. Fél 4 órakor átadják kulturális cé­lokra. Mendele Ferenc, az Or­szágos Műemlékvédelmi Fel­ügyelőség egykori igazgatójá­nak szülőházat. Fél 5 órakor négy műkőlapot avatnak a Megbékélés keresztjénél a dél­baranyai németajkú lakosság kitelepítésének 50. évfordulója emlékére. 18 órakor a bere- mendi németség gyökereiről tart előadást dr. Szita László. Az ünnepi megemlékezésre szeretettel hazavárják az egy­kori beremendieket, lapáncsai- akat és illocskaiakat. Kányavár a varjú-dűlőben Pécsett, a Szabadság úti lakók már varjú-dűlőnek becézik ut­cájukat az évek óta ott gyüle­kező fekete madarak károgását hallgatva. Van, aki varjúknak véli, más kányáknak tekinti a 27-es és 29-es számú épület előtt koncertező vendégeket. Madár ez is, madár az is. A lakóknak mindegy, csak már ne kellene hallgatniuk az elvisel­hetetlen madárkórust. A ko­rábbi években is egyszer kény­telen volt kérésükre a hatóság kiritkítani az énekes sereget, és jócskán kilövöldöztek belőlük. Most újra erre várnak, mert túl­zás, amit a varjak művelnek a szaporodáson kívül. Ám, hogy mégsem olyan rossz a levegő ezen a környé­ken, arra utal, hogy már három fészket is raktak varjúék a kö­zeli fára, amelyet reggelente nagy káricálások közepette üd­vözölnek. Tehetik, mert a macska sem mászik fel olyan magasra rendet tenni. Istenem, hát a varjaknak is lehet rossz szokásuk - a mi megítélésünk szerint. Nekik ilyen az életük, így vonulnak az utcára, vagy éppen így tiltakoznak az ember természet-ellenessége miatt? Megint kilőni őket? Hiszen láthatóan jól érzik magukat a városban. Hetvenkednek, főleg, amikor legalább annyian ko­tyognak egymás károgásába. Megesik az ember szíve rajtuk. Kilőni? Hogyan lehetne meg­menteni őket, rászoktatni a csendesebb viselkedésre, vagy áttelepíteni oda, ahol nem za­varják az embereket? Áz élő természethez tartoz­nak, még ha túlzottan zajosak is. Olyan kevés madár rak már fészket a bűzös utcákon, azok is nehezen költenek. Ilyen a kör­nyezetünk, elriasztottuk a ked­ves énekeseket. Lám a varjúék még ezt is elviselik. így köze­lednek az emberhez. Befészke­lik magukat a városba. Aki meg ott lakik a madámyüzsgés kö­zelében, megoldást vár. Uránvárosban a Bánki Donát utcából is hasonló problémát je­leztek, de a kilövésre nem gon­doltak. A fekete köpönyegű madarak talán egyszer maguk döntenek a találkahely áthelye­zéséről. Ősz végén, téli idő­szakban megszállják a mező­ket, a szántásokat a maradékért, de most közelebb érzik a város gondoskodását. Mi lesz a sorsuk? Senki nem tudja. Mert nem házi állatokról, netán kóbor, gazdátlan kutyák­ról van szó. A városban pedig nem lehet kívánságra lövöl­dözni. Mi vagyunk a gazdák, az emberek, a városlakók, akik örüljünk a természetnek, még ha kissé hangos is, mert az azt jelenti, hogy él. R. Gy. A SZÉLRÓZSA MINDEN IRÁNYÁBA SKYC: HIB Brüsszel, Amszterdam, Koppenhága, Helsinki, Stockholm. A szélrózsa minden irányába indulunk és időben érkezünk, ha az Ön üzletéről van szó. így rugalmas programszervezéssel mindent el tud intézni. Új menetrendünk számos tengerentúli csatlakozási lehetőséget ajánl. A Malév Sky Club business /\AA\£VHéXS/fr Szállunk rendelkezésére osztály különleges szolgáltatásai pedig biztosítják, hogy Ön pihentebben érkezzen, mint ahogyan elindult. Akár a hét minden napján*. •Stockholmba hetente hatszor repülünk Járatainkról további információ a 267-4333-as telefonszámon, valamint budapesti és vidéki jegyirodáinkban, illetve a Malév Partner-irodákban kapható. i >

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents