Új Dunántúli Napló, 1996. május (7. évfolyam, 119-147. szám)

1996-05-22 / 139. szám

1996. május 22., szerda A Mai Nap Dünántúli Napló 5 Pécs a háborúk adósa Főhajtás a hősök és áldozatok előtt Pécsett a Magyar Lajos utcai játszótér hintáján is csak függeszkedni, nyújtózkodni lehet (amíg a takarónk ér...) fotó: Tóth László Elszálltak a hinták. .. Egyszer fent, egyszer lent - a talajról végre a magasba, az óvónéni vagy a kistesó feje fölé repítő hinta legifjabb éveink meghatározó, kitörölhetetlen élménye. Ám ezen a tavaszon apró gyerekek, kismamák soka­sága kémlelt körbe csalódottan a pécsi játszótereken: hol a hin­táknak, hol a mászókának kélt lába. Az ok már nem gyerekjá­ték: karbantartási forrás híján roncstelepek ringatják álomba a város elfáradt acélváz-játékait.- A „tettesek” mi vagyunk a sor végén - fogalmazott Albert Pál, a Pécsi Közüzemi Rt. köz­terület-igazgatója. -Az önkor­mányzatnak nincs pénze az idő­szerű felújításra. Elszakadtak a láncok, kikoptak a csapok, a forgók, kisebb balesetekre is volt példa - a 110-120 játszótér karbantartási költsége megha­ladná az ötmillió forintot. A vá­rosfejlesztési irodával meg­egyeztünk, a fűnyírásra a pénzt részben a hintajavítás keretéből teremtjük elő. Tavaly sem mindenütt, idén pedig mindössze 25-30 játszó­térre kerülhettek vissza a lesze­relt és felújított hinták. Az rt. június elejéig a homokozók frissítésével, a zöldterület gon­dozásával, néhány pad kihelye­zésével ellensúlyozná a helyze­tet. Szívesen vennék a terek őr­zésére hajlandó közösségek je­lentkezését, hiszen nemcsak az idő foga, hanem vandál hajlamú nagyobbacska „gyerekek” is si­ettették a hinták fogyókúráját. Koranyárra sorrendet állíta­nak fel a játszóterekről, s ahol lehet, némi eszközpótlásra mégis keresnek lehetőséget, tudtuk meg Zalai Budától, a városfejlesztési és -üzemeltetési iroda vezetőjétől. A Budai vá­rosrészben és a Rózsadombon, pályázataik sikere reményében tervezik egy-egy új játszótér ki­alakítását. Tröszt É. Megszűnik a Petőfi Rádió középhullámú adása? Koncert a kruppös gyermekekért Pécs még adósa a háborúknak. A múlt emlékmű-állítási kam­pányai sorából mindig kimaradt a második világháború hősei­nek emlékműve. De nincs első világháborús emlékmű sem. Nos, joggal szomorúak mindazok, akiket ez a nagy át­lagnál egy kissé közelebbről érint, mindazok, akik megjárták a frontot, mindazok, akik bará­tokat és bajtársakat vesztettek. Köztük sokan (Keszthelyi Ist­ván, Köves Imre, Felcser László) jó ideje próbálják a köz­vélemény figyelmét felhívni e bepótolható mulasztásra. Teg­nap a Helyőrségi Klubban amo­lyan emlékmű-bizottságot hív­tak egybe, s megfogalmaztak egy felhívást szándékaik nyoma­„A Kék Sellő Kft. becsapta a siklósi önkormányzatot: nem azt ígérték, amit végül felépíte­nek, s a határidőt sem tartják.” Ezek a vádak a múlt csütörtöki siklósi önkormányzati ülésen hangzottak el. Miután a városháza műszaki osztályának vezetője, Mayer György tájékoztatót adott a kft. építkezéséről, Nagy Pál képvi­selő kifogásolta, hogy nagyobb területet építenek be, mint ami­ről szó volt, majd Vágvölgyi István képviselő mondta el, hogy - többek közt - miről be­szélnek a városban. Mi is történt valójában? 1995 februárjában az önkormányzat eladott egy 855 négyzetméter­nyi területet a buszmegálló mögött, a város szívében a Kék Sellő Kft.-nek, egy alagsorral együtt három szintes, bormúze­umot is tartalmazó épület kia­lakítására. A látványtervben lé­nyegesen kisebbre kalkulálták a beépítendő részt, mint ami vé­gül megvalósul, ezt tudtuk meg dr. Priol János jegyzőtől. Az eredeti terv azonban csak be­mutatóra szolgált. A hatóság végül a nagyobb terület beépí­téséhez megadta az engedélyt. A funkciót tekintve is válto­zások történtek: a földszinti, második szinten lévő söröző a tetőtérbe került, s itt, a földszin­Országos szólótáncfesztivált rendeznek az idén: a nevezési határidő május 31. A verseny­zők - mninden 15. életévet be­töltött amatőr, illetve hivatásos táncos - kötelező és szabadon választott táncokban mérik ösz- sze tudásukat. Kötelező a férfi­tékaképpen. E felhívást benyújt­ják majd Pécs önkormányzatá­nak, szorgalmazva a cselekvést. Másrészt egy alapítvány létre­hozását határozták el, mely az első- és a második világháború pécsi emlékművének állításához juttatna adakozások nyomán fo­rintokat. Szándékaik egységét mutatja: a közös beadványt aláírták a Honvéd Hagyományőrző Egye­sület, a Volt Hadifoglyok Baj­társi Szövetsége, a Hadirokkan­tak, Hadiözvegyek és Hadiárvák Szövetsége, a Honvéd Egylet, a Magyar Ellenállók és Antifa­siszták Szövetsége megyei szer­vezeteinek vezetői és több ma­gánember, mint kezdeménye­zők. K. F. ten butikokat alakítanak ki - mutatja a tervet Aburkó János, a hivatal műszaki osztályától. Ezeket is engedélyezték. Ámi a határidőt illeti: az építési ható­ság beépítési határideje három év. A kft. magának szabta a túl rövid időt, 1995 júniusára ígér­ték az átadást. A Kék Sellő Kft.-től Király Tibor és Tihanyi László most azt mondják: jó néven vették volna, ha a képviselők előbb őket is megkérdezik, mielőtt cégükről a nyilvánosság előtt nyilatkoznak. Kijelentették: amennyiben erkölcsi vagy anyagi káruk származik mind­ebből, bírósághoz fordulnak. Nekik érvényes építési engedé­lyük van, tulajdonosi körük 25 tagú, megfelelő kontrollal ren­delkeznek. Beruházásuk 100 millió fo­rintos, terveiket Ybl-díjas épí­tészek, dr. Bachmann Zoltán és dr. Kistelegdy István készítet­ték. Építésvezetőjük, Baka Kálmán, aki egyben tulajdonos is, azt mondja: az építkezés az engedélyezett tervek alapján történik, nyár végén lesz az át­adás. Akkorra talán lecsitulnak a kedélyek, és nemcsak a kft., de az egész város valóban egy szép, értékes épülettel lesz gaz­dagabb. Sz. A. aknái egy-egy lassú magyar, il­letve szatmári verbunk, a páros­ban madocsai csárdás és bon- chidai román forgatós. A neve­zést a Baranya Megyei Kulturá­lis és Idegenforgalmi Központba lehet beküldeni, a döntő Békés­csabán lesz 1997 januárban. A Petőfi Rádió Szocioműhelye és Szálai Krisztina színművész koncertet szervez a kruppös gyermekek megsegítésére jú­nius 2-án Budapesten. Olyan lé­legeztető gépek beszerzéséhez szeretnének anyagilag hozzájá­rulni, ami lassú, nyugodt lég­zést erőltet a fulladozó kis­gyermekre. A kruppös megbetegedés jel­lemzője ugyanis, hogy teljesen váratlanul fulladásos roham tör a gyerekekre. Ilyenkor pedig ez a lassú ütemű légzés segíthet. A A Gripen Euro Cooperation Program célja, hogy szoros kapcsolatot alakítson ki Ma­gyarország és Svédország kö­zött az ipar és a technológia kü­lönböző területein, támogassa a magyar exportot, elősegítse a külföldi befektetések és a mo­dern technológia beáramlását Magyarországra - hangzott el betegség okát egyelőre még nem ismerik. A Petőfi Rádió délutáni adása május 30-án 17 órakor bővebben foglalkozik majd a kérdéssel. A hallgatók egyenes adásban tehetik fel kérdéseiket a betegséggel kapcsolatban a budapesti László Kórház orvo­sainak, akik az adásban vála­szolnak azokra. A hallgatók megismerkedhetnek azzal az egyesülettel, amely a kruppös gyermekek szüleit fogja össze. Jónás István szerkesztő la­többek között kedden Kisúj­szálláson a nemzetközi együtt­működési programról tartott szakmai megbeszélésen. A Svéd Kereskedelmi Kamara és a Gripen Euro Corporation által szervezett tanácskozásra a tér­ség öt városából hívták meg az önkormányzatok és vállalkozá­sok képviselőit. púnknak elmondta, hogy a Szo- cioműhely igyekszik minden olyan feladatot vállalni, ami a Petőfi Rádió közszolgálati jel­legét erősíti. Aggodalmának adott hangot, hogy a Magyar Rádió válságprogramja szerint július 1-től a Petőfi Rádió a kö­zéphullámon megszünteti adá­sait. így nagyon sok hallgatót veszíthetnek. Ez pedig azzal járhat, hogy a fentihez hasonló segítő kezdeményezések kiszo­rulhatnak a Petőfi Rádió műso­raiból. U. G. Kertész Tibor, a Svéd Keres­kedelmi Kamara elnöke el­mondta: a program azon elhatá­rozás nyomán született, misze­rint a magyar kormány vizsgá­latnak és értékelésnek veti alá a Gripen harci repülőgép rend­szerét, és esetleg ez lehet a ma­gyar védelmi rendszer egyik fő komponense. Fórum az egészségügyről Az egészségügy a társadalom- biztosítás tükrében címmel fó­rumot rendez a Pécsi Egyház- megyei Justitia et Pax Bizottság május 23-án 17 órai kezdettel az alapítványi székházban (Ja­nus Pannonius u. 11.). A fóru­mon vitaindítót mond Béki Gabriella (SZDSZ) és dr. Sem- jén Zsolt (KDNP) országgyűlési képviselők. Pécsi szerző könyve Budapesten Elmulasztott reformkor címmel írt könyvet a Pécsi Orvostudo­mányi Egyetem Klinikai Ké­miai Intézetének professzora, dr. Kellermayer Miklós. A könyv bemutatójára tegnap délután került sor Budapesten a Püski Könyvkiadó könyveshá­zában. A könyvet - melynek mottója: „amit az ember rontott el, azt az embernek kell jóvá- tennie” - a szerző és Csoóri Sándor költő mutatta be. Negyvenéves a pogányi repülés Jubileumához érkezett a pogá­nyi sportrepülés: éppen negy­ven esztendős lesz a héten. Erre emlékezve május 23-án, csütör­tökön ünnepség keretében em­léktáblát avatnak, vasárnap pe­dig Ejtőernyősök az égbolton mottóval gyermeknapot ren­deznek. Lesz lehetőség sétare­pülésre vitorlázó és motoros sportrepülőkkel, modellezés, repülőgép és helikopter bemu­tató, valamint ejtőernyős ugrá­sok garmadája, büfé, rocktánc­bemutató, tombola és egyéb vi­galmak. Karitatív gyermeknap Édes gyermeknapra várják az egészséges és a halmozottan sé­rült gyermekeket és kísérőiket május 26-án vasárnap Budapes­ten, a Petneházy Club Szálló óriáskertjében. Á részvétel in­gyenes. Ezt a szervezők a Le­ányfalu sétahajón jelentették be az újságíróknak kedden. Göncz Árpádné, mint a sérült gyermekeket segítő Kézen­fogva Alapítvány elnöke levél­ben mondott köszönetét az Édességgyártók Szövetségének és a Coca-Cola Amatil Hun­gary Kft.-nek, mivel gyermek­napi programjukon egyaránt gondoltak az egészséges és_ a sérült gyermekekre. Göncz Ár­pádné úgy fogalmazott: „Ez a gyermeknap jó alkalom arra, hogy az egészségesek is lássák, hogy a sérült gyerekek ugyan­úgy túdnak örülni, szórakozni, mint a többiek”. A Kék Sellő meg a képviselők Siklós: vihar egy építkezés körül Országos szólótáncfesztivál A Gripen a magyar-svéd kapcsolatokért Könyvbemutató Szirtes Gábor „A millenni­umi Pécs” című könyvének volt a bemutatója tegnap Pé­csett, a Művészetek Házában. Kuncz László operaénekes Horváth József gitárművész kíséretében múltszázadbeli dalokkal nyitotta meg a be­mutatót, ezután Sólyom Kata­lin színművésznő Babits-ver- seket adott elő. Az ezt követő beszélgetést Tüskés Tibor vezette. Megszó­lalt Hamóczy Örs, a könyv tervezője, elmondva, hogy al­bumszerű könyvet szeretett volna kiadni, és ez az anyagi­lehetőségekhez képest sikerült is. B. Horváth Csilla helytör­ténész, aki a könyv fotóvilágá­ról beszélt és Molnár Csaba, a könyv kiadója örül, hogy egy ilyen könyv kiadásában segít­hetett. Horváth I. Harnóczy Örs, Szirtes Gábor, B. Horváth Csilla és Tüskés Tibor a bemutatón fotó: Tóth László Elkopott gyalogátkelők Pécsett A hosszú, hideg tél nem ke­gyelmezett az útburkolati jelzé­seknek sem, mert mire kitava­szodott, megnőtt a közúti forga­lom, az úttestre felfestett jelek elkoptak. Láthatatlanná váltak a gépkocsivezetők és a gyalogo­sok számára egyaránt. Újrafestésük lassan folyik. A kopott zebrák nem szolgálják a gyalogosok biztonságát. Sok helyütt emlékezetből tudják az emberek, hol is kellene lenniük a fehér csíkoknak. Másutt a megmaradt sár, por takarja be, tovább koptatja az alig észrevehető jeleket. A gya­logátkelőhelyek ugyan meg­vannak még, csak hát a jeleket vitte el az idő. A zebrák mellett ugyancsak kifogásolhatók más útburkolati jelek is, mint a besorolást, ka­nyarodást mutatók állapota. Be­leszürkültek az aszfalt színébe. Az elkopott útjelzések nem se­gítenek a forgalomban. Igaz, a közúti táblák jelzéseit kell első­sorban figyelni, mert esőben, hóban sem látszik a felfestés. Sokan a helyismeretre, a meg­szokásra hagyatkoznak, pedig az nem jó tanácsadó. Pécsett, a Budai vámnál kia­lakított kereszteződésnél kriti­kus helyzet alakult ki. Az em­berek keresgélik a gyalogátke­lőhelyeket, amiben a forgalom- irányító lámpák sem segítenek. A régi zebrák megszűntek, az újak hiányoznak. A környéken lakók még valahogy eligazod­nak, de az idegenek téblábol- nak, vagy jobb esetben másokat figyelnek. Nagy a bizonytalan­ság. A Pécsi Közúti Igazgatóság­tól Szabóné Kamarás Csilla elmondta, hogy először a ká­tyúzást, hézagkiöntést és asz­faltjavítást végzik el, és csak ezek után festik újra az útbur­kolati jeleket. Az idei évre mintegy 10-13 millió forintba kerül a festés. Elsőbbséget kap a gyalogátkelők kijelölése. A Budai vámnál tapasztalható helyzet miatt előre veszik a csomópont gyalogátkelőhelye­inek felfestését. A Pécsi Közüzemi Rt. feltér­képezte a városban az útburko­lati jelek állapotát. Folyamato­san végzik a festést, amit egyébként is évente meg kell ismételni, de előre veszik a zeb­rákat. Idén várhatóan több mil­lió forintba kerül. R. Gy JL

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents