Új Dunántúli Napló, 1996. május (7. évfolyam, 119-147. szám)

1996-05-21 / 138. szám

1996. május 21., kedd Kistermelők Dünántúli Napló 11 A német Ulmer Kiadó Ház­táji állattartás sorozatában Házinyúl címmel megjelent könyvét adta ki magyarul a HOGYF Kiadó. Mint a for­dítások általában, ez sem igazán a magyar viszo­nyokra készült. Az áruter­melő' nyulászoknak nem igazán erre van szükségük, jóllehet számos hasznos in­formációt találhatnak azért ők is benne. A kedvtelésből nyulat tartók, kiállításra járó tenyésztők viszont igazából magukénak érezhetik a könyvet, ami számos rajz­zal, színes fotóval és ötlettel gazdagítja olvasóját. Meg­rendelhető a Futár Szak- könyvszolgálatnál (1300 Budapest, Pf. 126.) Szakember-találkozó Nyílt napokat tart május 28-29- 30-án kecskeméti referencia­kertjében a holland-magyar De Ruiter Seeds Vetőmagtermelő Kft. A találkozó keretében az érdeklődők megismerkedhet­nek a cég legújabb, fólia alatt termeszthető paradicsom, pap­rika, kígyóuborka, sárgadinnye és támrendszeres szabadföldi paradicsom-fajtáival, új fajtaje­löltjeivel. A bemutató mellett szeretnének átfogó képet nyúj­tani a ma elérhető és alkalmaz­ható technikai megoldásokról, szakmai fogásokról és ötletek­ről is. Kistermelő rovatunkkal legközelebb június 4-ikén jelentkezünk NOVENYVEDOSZER VÁSÁR AZ URÁNVÁROSI MEZŐGAZDASÁGI SZAKÜZLETBEN, KÖZVETLEN A PIAC MELLETT Elpusztított ültetvények Az almatermésűek tűzelhalása Amint az már a sajtóból is­mertté vált, a Duna-Tisza kö­zén, Nyárlőrinc községben az Almatermelők Gazdakörének mintegy 40 hektáros almáskert­jében fellépett az eddig még hazánkban soha elő nem fordult baktériumos betegség: az „al­matermésűek tűzelhalás” be­tegsége (Erwinia amylovora). A hatályos növényegészségü­gyi jogszabályok értelmében nemcsak maga a fertőzött ültet­vény, de annak 3 km-es körze­tében a fogékony növényfajok is - állami védekezés keretében - megsemmisítésre kerültek úgy, hogy a növényeket vegy­szerrel elpusztították, majd gyökerestől kitermelték és el­égették. Ezen túlmenően a terü­let egy évig növényegészségü­gyi zárlat alá került, a fertőtle­nítés kiterjedt a felszámolás műveleti eszközeire és a tavaszi metszés eszközeire is. A szi­gorú intézkedésre azért volt szükség, mert a betegség szinte valamennyi országban zárlati (karantén) betegségnek van minősítve. Az elpusztított ültetvények tulajdonosain túl a tűzelhalás kórokozójának megjelenésével kár érte az egész magyar agrár­ágazatot, ugyanis Magyaror­szág az Erwinia amylovora szempontjából mentes volt és ennek nemzetközi elismerése küszöbön állt, most azonban a mentesség elismerését kérő ké­relmünket vissza kellett vonni. Az alma és körte termelés po­tenciális veszélyeztetettségén kívül a szaporítóanyag expor­tunk is kérdésessé vált. A betegség Eszak-Ameriká- ban őshonos, az 1950-es évek közepén hurcolták be Angliába és Egyiptomba. Angliából ro­hamosan terjedt Hollandiába, Belgiumba, Franciaországba, Dániába, Németországba, Len­gyelországba, Luxemburgba, majd Svédországba, Norvégi­ába, Írországba, Csehszlováki­ába, Svájcba. Egyiptomból ju­tott el Ciprusba, Izraelbe, Tö­rökországba, Görögországba, Bulgáriába, Jugoszláviába, Li­banonba, Olaszországba. Tö­rökországból jutott el Örmény- országba, vélhető, hogy fertő­zött Románia és Szíria is. A be­tegség terjedését segíti, hogy az almán és körtén kívül gazdanö­vényei a tűztövis, a galagonya, a madárbirs és a berkenye is. A kórokozó a fertőzött vesz- szők, ágak és a törzs felrepedt kérge alatt, vagy a rákos sebek­ben telel át és tavasszal még a virágzás előtt szaporodásnak indul. A betegség kialakulása könnyen megfigyelhető, mert a fertőzött ágak, vesszők kérge megpuhul, sötétebb színével elüt az egészséges kéregtől. A sebekből, repedésekből nyálka- cseppek törnek elő (a kórokozó baktériumok jelen vannak az egészségesnek látszó szövetek­ben, a virágokban, a leveleken, a termésen is!). A betegség ter­jed a nyálkacseppekkel - az eső lemossa a virágporral, ter­jesztik a méhek, a madarak. Terjedésében kedvez a meleg, 21-27 C° hőmérséklet, a párás, nedves idő. A megfertőződött zöld hajtá­sok megfeketednek, meggör­bülnek, ahogy az az 1. sz. ké­pen látható. A betegség gyorsan terjed (2. sz. kép) és rohamosan bekövetkezik a fák teljes pusz­tulása. A betegség elleni hatékony védekezés nem ismert, az érin­tett országok keresik a megol­dást. Legfontosabb a karantén rendszabályok érvényesítése - hazánkba is feltételezések sze­rint vagy szerszámmal, vagy szaporítóanyaggal került be fertőzés esetén a fertőzési for­rás lokalizálása, ahogy az Nyár- lőrincen is történt. Célszerű az ültetvények közelében korlá­tozni, vagy kiirtani a gazdanö­vényeket, és helyes, ha szer­számainkat nem adjuk kölcsön, vagy nem kérünk kölcsön más­tól. Felhívom a figyelmet, hogy a növényegészségügyi károk enyhítésére - amelyek ellentét­ben a közhiedelemmel, nem azonosak a növényvédelmi ká­rokkal! - ma nincs címzett költségvetési keret, ez a rend­szerváltáskor megszűnt takaré­kossági szempontokból. (A nyárlőrinci állami védekezést kártalanítási szempontból a kormány hagyhatja jóvá az FM előterjesztése alapján, jelenleg nem ismert forrásból.) Ezt azért fontos tudni, mert ennek isme­retében a gazdák fontosabbnak fogják megítélni az egyébként szerény megelőzési lehetősé­geket, amelyek közül kiemel­kedően fontos, hogy kizárólag csak növényegészségügyileg vizsgált, ellenőrzött és igazolt szaporítóanyagot telepítsünk. Buzássy Lajos Eső után itt a peronoszpóra! Baranya déli területeinek egy részét jelentős elemi kár (jég­verés, felhőszakadás, árvíz, szélkár) érte, ami folyamatos, magas páratartalmú, csapadé­kos időjárással párosult. En­nek következtében egyes gombabetegségek, köztük a szőlőperonoszpóra, almafava- rasodás, moníliás, botritiszes, baktériumos betegségek jár­ványszerű megjelenésére kell felkészülnünk. A megyében már megjelent a szőlőpero­noszpóra. A tavalyi év tapasz­talataiból okulva a védekezé­seket el kell kezdeni még a vi­rágzás előtt. Javasolható növényvédő­szerek: Kontakt (érintő) hatá­súak: ANTRACOL WP, BRAVON 500, BUVICID F, BUVICID K, CAPTAN 50 W, DELAN, DITHANE M- 45, (DG). Mélyhatású és felszívódó szerek: ACROBAT 50 WP, (MZ), CURZATE R, GOL- BEN M (R), MIKAL 75 WP, RIDOMIL PLUS, RIDOMIL COMBI, SANDOFAN Z. A tünetek megjelenése után e készítmények javasolhatók. Ezeknél a szereknél viszont ügyelni kell a rezisztencia ve­szélyre, illetve a növények ún. „feltöltésére” ami annyit jelent, hogy a kiválasztott ké­szítményből egymást köve­tően hajtásnövekedés függvé­nyében a kedvező eredmény eléréséért 7-14 naponként a kezelést ugyanazon szerrel 2- 3 alkalommal meg kell ismé­telni, ezt követően pedig vál­tani kell. Vegyük figyelembe a tavaly használt készítmé­nyeket is (pl: ha 1995-ben Ri- domilt használtunk, akkor az idei évben a permetezéseket ACROBAT-tal, CURZATE- val, GOLBEN-nel, vagy MI- KAL-lal, esetleg SANDO- FAN-nal végezzük. A hegyvidéki ültetvények­ben már megtalálható a sző- lőorbánc is. Tünetei: a levéle­rek közti levélfelületek vörös szőlőfajtáknál bevörösödnek, fehér fajtáknál besárgulnak, a levélerek bebamulnak, a leve­lek lehullanak. Ellene a pero­noszpóra elleni kontakt ha­tású készítmények javasolha­tók. Fel kell készülnünk egy erős lisztharmat fertőzés kia­lakulására is. Jégverte terüle­teken az ültetvény megóvása érdekében a növényvédő sze­res kezeléseket nagyobb sűrű­séggel kell végezni. A gombaölő szerek közül a legismertebb kontakt hatású készítmények a kéntartalmú szerek, ilyen pl. a MICROT- HIOL SPECIAL. Valameny- nyi lisztharmat betegség ellen védelmet nyújtanak (szőlő, gyümölcsfélék, kalászosok, zöldségfélék stb.). Előnyük továbbá az atkaölő mellékha­tás - folyamatos használatnál mérséklődik az atkák felsza­porodása -, valamint elősegíti a fotoszintézist, befolyásolja a termésmennyiséget, csök­kenti a fehérhúsúak - Golden Deliciaus típusoknál - hús- bamulását. A korszerű kéntar­talmú szerekre jellemző az egyenletes, azonnali nedve­sedés, keverhetőség más gombaölő, rovar- és atkaölő szerekkel. A korszerű kéntar­talmú szereknél követelmény: a hatékonyság és tapadóké­pesség miatt - a kis szem­cseméret (a MICROTHIOL SPECIAL esetében a ható­anyag 92 %-nál nagyobb mennyisége 1-5 mikrométer méretű). A kéntartalmú Sze­rek közül a MICROTHIOL SPECIAL-on kívül e kritéri­umokat a THIOVIT S és a KUMULUS S elégíti ki. A fenti készítmények kijuttatása 25 C° alatti hőmérsékleten tör­ténhet a perzselés veszélye nélkül. A kontakt hatású szerek másik általánosan használ­ható csoportja az ún. rézpótló szerek. A réztartalmú (Réz- oxiklorid, Bordódé stb.) nö­vényvédő szerekkel szembeni előnye, hogy általánosan - a növényfenológiától függetle­nül - fitotoxicitás veszélye nélkül használhatók. A házi és kiskertekben gyakorlatilag az összes növényre kijuttat­ható, a szürkerothadás és lisztharmat kivételével - a leggyakrabban előforduló - peronoszpóra, varasodás és egyéb, a levélen és termésen előforduló betegségek ellen megfelelő védelmet nyújt. A zöldségféléknél - palántane­velőnél - a palántadőlés és fuzáriumos tőbetegségek el­len beöntözéssel is kijuttatha­tok. Az e csoportba tartozó készítményeknél a több mint harmincéves használat elle­nére sem alakult ki a kóroko­zókra rezisztencia. A manko- ceb hatóanyagú szerek közül legismertebbek a DITHANE és a VONDOZEB. Formáju­kat tekintve: nedvesíthető por (hagyományos) és a vízben diszpergálható granulátum (jelzése DG). A VONDOZEB DG ke- verhetősége, vízben „oldó­dása” lényegesen könnyebb permedé előkészítést tesz le­hetővé. A VONDOZEB és a DITHANE bármely növény­védő szerrel keverhető. Vára­kozási ideje növényektől füg­gően változó, az uborkánál 5 nap, míg borszőlő esetében 28 nap. A környezetbarát nö­vényvédelmi technológiákba beilleszthető. Czigány Csaba Hullámos, ropogós levélzet Hódít a jégsaláta Nem vagyok híve a „gyorsét­kezésnek”. A „majd futtában bekapunk valamit” étkezési mód ugyanis egészségtelen, és - valljuk be őszintén - a ma­gyar ember étkezési szokásai­val nehezen összeegyeztethető. Mi szeretjük mindennek, de fő­leg az étkezésnek megadni a módját. Napjainkban azonban egyre terjed a hamburger, sőt, a McDonald’s egy újabb termék­kel lepte meg a fogyasztókat, amelynek „Arch Deluxe” a neve, és egyik alkotó nyers­anyaga a jégsaláta. Mivel az új étkezési szoká­sokat nehezen lehetne megvál­toztatni, így jobb, ha megis­merkedünk a jégsalátával. A vi­lág legnagyobb termelője és fogyasztója az USA. Európá­ban a gyorsétkezések bevezeté­sével - terjedésével - óriási mértékben bővül a piaca. Ná­lunk most kezd elterjedni a termesztése, de a piac bővülé­sével az exportlehetőségeink is kedvezően alakulhatnak. A jégsalátát ugyanúgy ter­mesztjük, mint a rendes fejessa­látát. Lehet magról, állandó helyre vetve és palántáról ne­velve termeszteni. Fűtött és hi­tetlen fóliasátorban hajtatni is lehet. A tenyészterület megvá­lasztásánál azonban ügyeljünk arra, hogy a szabadföldi jégsa­láta fejek még a fél kilogram­mot is meghaladják. Ezért négyzetméterenként legfeljebb 6 fej termeszthető sikeresen. Nyugaton a zárt, tömör fejeket egyenként fol-pack fóliába csomagolva értékesítik. Tenyé­szidejűk hosszabb, mint a fejes­salátáé, ezért a szabadföldi helyrevetésnek augusztus eleje, a palántázásnak pedig augusz­tus közepe a végső határideje. Ismerkedjünk meg a jégsa­láta idehaza is termesztett né­hány fajtájával. Crispino. Gyors fejlődésű, hullámos, ropogós, világoszöld levelű fajta. Nagy, igen kemény tömött fejet fejleszt, viszonylag kevés bontó levéllel. Az állo­mány kiegyenlítettsége jó, az állaga egészséges. A kevés bo­ntó levelének köszönhetően szedése gyors és könnyű. Tava­szi, nyári és őszi időszakban egyaránt sikerrel termeszthető. Nabucco. Közepes fejlődési sebességű, hullámos, ropogós középzöld levelet fejleszt. Kife­jezetten nyári fajta. A felmag- zásnak - a nyári meleg idő­szakban is - jól ellenáll. Sokáig lábon tartható, nem reped, nem rothad. A levelek erősek, vas­tagok és lédús, ropogós kon­zisztenciájúak. A fej színe friss benyomást keltő, középzöld színű. Viva II. Gyors fejlődési se­bességű, hullámos, ropogós, sö­tétzöld levelet és középnagy fe­jet fejlesztő fajta. Azon kevés jégsaláták közé tartozik, amely sikeresen hajtatható. Fénysze­gény viszonyok között azonban a fejképzése nem kielégítő. A hajtatásban ezért ezt a tulajdon­ságot figyelembe kell venni. Normál fényviszonyok között kemény, zárt, tömör, súlyos fe­jeket képez. Az egyes fajták ismertetésé­nél feltűnő, hogy „ropogós”, hullámos legyen a levélzet. Ezek szerint a hamburger-ké­szítés alapanyagának minőségi kritériuma az említett tulajdon­ság. Dr. Tamcsu József Hullámos, ropogós levelű jégsaláták I i t >

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents