Új Dunántúli Napló, 1996. május (7. évfolyam, 119-147. szám)
1996-05-17 / 134. szám
2 Dunántúli Napló 24 Óra A Nagyvilágban 1996. május 17., péntek Göncz Árpád és Franjo Tudjman horvát államfő Zágrábban találkozott. fotó: feb/reuter Magyar vállalatok is pályázhatnak horvát beruházásokra / Göncz Árpád Okucsaniban (Folytatás az 1. oldalról)- A nemzetközi együttműködés bevált, az IFOR-ban lévő barátaink és a velünk együttműködő alakulatok megtapasztalhatták, hogy mire vagyunk képesek, mit tudunk megcsinálni. Ez egyszerre békefeladat és egyszerre háborús feladat is. Ez a folyamat a háború és a béke között van, s ha a katonák összerakják ezeket a hidakat, akkor partra léphetnek valahol, ami a békét jelenti. Remélem, akkor is itt leszek - hangsúlyozta a köztársasági elnök, akit dr. Ronkovics József ezredes, a magyar alakulat parancsnoka tájékoztatott a tábor életéről és a különböző feladatokról. Hajdú Zsolt Göncz Árpád rövid megbeszélést folytatott Franjo Tjud- man elnökkel, melynek során főként a kétoldalú kapcsolatokat tekintették át. Tudjman arról tájékoztatta vendégét, hogy sikeresen folytatódik a keletszlavóniai térség békés visszacsatolása Horvátországhoz, ami nagyon fontos a magyar kisebbség számára. A horvát elnök fontosnak nevezte az Adria- olajvezeték privatizációját, amelyben a Mól Rt. is érintett. Bejelentette, hogy magyar cégek is pályázhatnak több beruházásban való részvételre, egyebek között a Buda- pest-Zágráb-Fiume útvonal korszerűsítésében. A tárgyalásokon felvetődött az eszéki és a zágrábi magyar oktatási központ létrehozása; Tudjman elnök közölte: az eszéki felépítéséről már döntés született. Göncz Árpád elmondta, kérte Zágráb segítségét a Magyarországon tartózkodó horvátországi menekültek hazatelepítéséhez. Hangsúlyozta: a két ország már nyolcszáz éve tanulja az együttélést, s ezért a magyarok és a horvátok jól megértik egymást. Az Európához való közeledést a horvátországi hábórús maradványok fékezik - mutatott rá a magyar államfő. „Mi a magunk részéről megtesszük azt, amit ennek megkönnyítése érdekében megtehetünk, hiszen a közeledés nem csupán Horvátország, hanem legalább annyira Magyar- ország érdeke is.” Pályára állt csütörtök hajnalban az AMOS izraeli rádió-hírközlési műhold, amely a majdani magyar CERES ikertestvére. Az úgynevezett Magyar- sat egyezmény résztvevői, köztük a magyar kormány, július elsejétől már igénybe vehetik a társműhold szolgáltatásait, minthogy a két szatellit műszaki lehetőségei azonosak; a bérleti díj csatornánként évi 2,7 millió dollár. MiG-29 típusú repülőgépekkel első éleslövészetét hajtotta végre Lengyelországban a kecskeméti repülőezred. A gyakorlatban infrabombákkal semmisítették meg a 12 célt, kilencezer méter magasból. Kormányfőnek tartja továbbra is magát a menesztett boszniai szerb miniszterelnök. Rajkó Kaszagics közölte, hogy a leváltását bejelentő Radovan Karadzsics nem tekinthető törvényes elnöknek. Megfigyelők szerint különös jelentősége van annak, hogy a Banja Lukába látogató ENSZ-főtitkár csak Ka- szagiccsal tárgyalt. Letette esküjét India első hindu nacionalista miniszterelnöke. A választásokon a legtöbb képviselői helyhez jutó Bháratija Dzsanata Párt vezetőjét a köztársasági elnök előző nap bízta meg kormányalakítással. Menesztették a szlovén külügyminisztert. Zoran Thalertől a parlament csütörtökön azért vonta meg a bizalmat, mert - a korábban megfogalmazott ellenzéki vádak szerint - túlságosan engedékenynek bizonyult az olasz kártérítési igényekkel szemben. A vendégmunkásokra vonatkozó osztrák törvény módosítási javaslatát ma ismertetik Bécsben. Értesülések szerint kiutasítják majd az országból azokat a külföldieket, akik „nem hajlandók a hivatalos munkaközvetítők rendelkezésére állni”. Az indítvány alapján azok is kiutasíthatók lesznek, akik öt évnél régebben laknak Ausztriában. A diákoknak és a munkavállalók házastársának nem lesz szükségük tartózkodási engedélyre Ausztriában. Lezuhant egy kisrepülőgép csütörtökön Bajorországban. Ä balesetben öten meghaltak, a katasztrófát valószínűleg a sűrű köd okozta. Agyhullámok segítségével gyújtottak lámpát ausztrál tudósok. A kísérlet azon a feltevésen alapult, hogy az agy •elektromos impulzusokkal képes irányítani a szervezet működését. • • Ünneplés fegyverrel Izrael csütörtökre virradóra ismét teljesen lezárta a palesztin területeket. A hatóságok magyarázata szerint lehetséges, hogy szélsőséges palesztinok merényletekkel próbálják zavarni a közel-keleti békefolyamatot, és ily módon befolyásolni a május 29-én tartandó izraeli választásokat. Az intézkedés következtében a palesztinok nem jutnak el izraeli munkahelyeikre. Az átkelőhelyek lezárása egybeesik a jeruzsálemi rendkívüli biztonsági intézkedések bevezetésével. Itt tegnap ünnepségeken emlékeztek meg arról, hogy az 1967. évi háborúban az izraeliek elfoglalták az óvárost. Az izraeli tévé arról számolt be, hogy a palesztin hatóságok szétverték a szélsőséges Hamász mozgalom földalatti fegyveres csoportjait. Egy katonai szóvivő szerint a Hamász jordániai szervezetét is semlegesítették, az Aza din el Kasszám aktivistái életüket vesztették, vagy börtönben ülnek. Izraeli katonák a Siratófalnál fotó: feb/reuter Elősegíti-e az atlantai sporttalálkozó Clinton újraválasztását? Mire (is) jó egy olimpia „Nagyon jó lenne, ha Clinton elnök nem tekintené választási kampánya részének a közelgő olimpiát” - hallatszik főleg az ellenlábasok, a republikánus politikusok soraiból. Gore alelnök sietett kategorikusan megcáfolni ezt, mondván: nincs semmiféle kapcsolat,; már tudniillik a két esemény között. Régi hagyomány azonban, hogy az olimpiát a mindenkori vendéglátó ország államfője nyitja meg. Amikor július 19- én elhangzanak majd Clinton elnök ünnepélyes szavai: „A 26. centenáriumi olimpiai játékokat ezennel megnyitom” - a világ népességének legalább a kétharmada őt fogja nézni. És persze egész Amerika. Ézek persze a kötelező, ce- remoniális szavak, Reagan elnök is mindössze ennyit mondott 1984-ben, a Los Ange- les-i olimpia megnyitóján. Reagant azután, alig néhány hónappal később másodszor is az Egyesült Államok elnökévé választották. A párhuzam túlságosan is vonzó. Aztán az sem véletlen, hogy az olimpiai láng az Egyesült Államokat keresztül-kasul behálózó útján június 21-e reggelén éppen olyan időpontban fog elhaladni a Fehér Ház előtt, hogy még beleférjen a reggeli televíziós hírösszefoglalókba. Az csak természetes, hogy az olimpiai fáklya útja érinti Clinton államát, Arkan- sast, és Gore alelnök városát, Carthage-ot. < Az olimpiai protokollsze- replésnek ezzel még nincs vége, hiszen augusztus 16-án Clinton visszatér Atlantába, hogy megnyissa a 17 napos paraolimpiát is. Jellemző, hogy még a NOB svájci, lausanne-i központja is úgy érezte, véleményt kell nyilvánítania. „Bizonyosak vagyunk abban, hogy Clinton elnök nem fogja összemosni a politikát, politikai kampányát a világ sportéletének legnagyobb eseményével, az atlantai olimpiával” - nyilatkozta Sylvie Espagnac, a NOB szóvivője. FEB Cannes, pillanatkép Az idei filmfesztiválon is nagy a felhajtás, a filmsztárok és a sztárrendezők „rögtönzött” közönségtalálkozókkal, utcai fotózással örvendeztetik meg rajongóikat (képünkön Richard Attenborough rendező és legújabb filmjének két főszereplője: Sandra Bullock és Chris O’Donnell). Ám a beavatottak szerint az igazán nagy dolgok nem is Cannes-ban, hanem az attól 24 km-re lévő Antibes-ban, egy luxusszállóban dőlnek el; itt tartózkodnak a filmszakma moguljai: a nagy filmtársaságok elnökei és a vezető producerek. A fesztivál idején Anti- bes-ban van mindenki, aki számít és aki megengedheti magának, hogy akár egyetlen éjszakáért is 1000 dollárt fizessen. FOTÓ: FEB/REUTER hírháttér Belgrádi dupla vizit Alaposan ráirányította a figyelmet a délszláv rendezés lezáratlan kérdéseire, hogy tegnap Klaus Kinkel német külügyminiszter és a NATO főtitkára, Javier Solana egyaránt Belgrádba volt hivatalos. Különösen, mert a dupla vizit egybeesett a délszláv térség legfrissebb krízisfejleményével - azzal, hogy a hágai bíróság által körözött Radovan Karadzsics menesztette a boszniai szerbek miniszterelnökét. A NATO-főtitkár és a német külügyminiszter látogatásának tétje így elsősorban az, sikerül-e fordulatot elérniük Belgrádban Karadzsics és a boszniai szerbek katonai vezetője, Mladics tábornok ügyében. Milosevics szerb elnök mindeddig vonakodott attól, hogy közreműködjön Karadzsicsék Hágába juttatásában. Szakértők szerint inkább azt szeretné, ha az őszi boszniai választásokon az inkriminált politikusok „békésen” tűnnének el a politikai süllyesztőben. Am a Kinkel és Solana által érzékeltetett nyugati nyomás is jelzi: mihamarabb el kell szánnia magát, meddig akadályozza a rendezést, és eleget tesz-e a daytoni békemegállapodás előírásainak. (szondy) Távozik az ifjúság és a gazdasági elit Hongkong szorong Kína 1997 július 1-jén veszi át a brit gyarmat, Hongkong irányítását, de a hatmilliós város fiataljainak jelentős része addigra már nem lesz ott. A felmérések szerint a 15-23 évesek több mint negyven százaléka szándékozik a határidőig elhagyni a várost. De jó néhány idősebb is útra kel. Volt olyan hét, amikor 130 ezren váltották ki brit útlevelüket. A hajdani gyarmatosító ugyan nem engedi meg, hogy annak birtokában letelepedjenek Angliában, de az okmánnyal kiutazhatnak Hongkongból. A pekingi hatóságok, amelyek a Hongkong átvételéről folyt hosszú tárgyalásokon ígéreteket tettek, hogy megőrzik annak különleges státusát, kialakult demokratikus intézményeit, máris kimutatták a foguk fehérjét. Bejelentették, hogy a város parlamentjét az átvétel első napján feloszlatják. Helyébe Pekinghez hű „ideiglenes parlament” lép. A vezető köz- tisztviselőknek, ha helyükön akarnak maradni, e testületnek kell majd hűséget fogadniuk. Miközben a lakosság nyugtalan és sokan csomagolnak, a gazdaság irányítói nyugodtak. Nekik Peking udvarol, bevonta őket a kormányzásra előkészített testületekbe, és reménykedhetnek, hogy továbbra is jó üzleteket csinálnak. Az óvatosabb szakemberek azonban riadót fújnak. Arra figyelmeztetnek, hogy az öreg pekingi ideológusok bele fognak szólni, hogyan irányítsák a világ gazdasági életének egyik legdinamikusabb központját. Egy év múlva eldől, kinek volt igaza. (heltai) Gyapotkísérlet az űrben A szovjetek embert akartak küldeni a Marsra A Szovjetunió a nyolcvanas évek elején készen állt, hogy embert küldjön a Marsra, ehhez megvoltak a szükséges rakétahajtóművek is. Erről beszélt Vlagyimir Dzsa- nibekov vezérőrnagy, veterán orosz kozmonauta, aki ötször járt a világűrben. Utoljára 1985-ben töltött ott 112 napot. (Ő volt a magyar űrrepülés tartalék kozmonautájának, Ma- gyari Bélának a partnere.) A ma 53 éves fizikus a Moszkva melletti Csillagvárosban nemzetközi űrhajózási vállalkozások létrejöttén munkálkodik, s a környezet védelmét elsőrendű feladatnak tartja. Véleménye szerint korai volt Gagarinnak és társainak űrutazásai a hatvanas években, mert az emberiség nem volt még felkészülve arra, milyen veszélyessé válhatnak az új „játékszerek”. Az orosz űrhajós cáfolja azt a nézetet, hogy az óriási költségekkel járó űrhajózás nem hoz elég, a Földön hasznosítható eredményt. Szerinte az űrből kitűnően jelezhetők előre a viharok és más természeti katasztrófák, az expedíciók során kikí- sérletezhetők olyan anyagok, növények - például a jelenleginél sokkal gyorsabban növő gyapot -, amelyek jelentős * gyakorlati haszonnal járnak. Dzsanibekov véleménye szerint 2012-ben kerülhetne sor az első Mars-expedícióra, akkor lesz a bolygó helyzete különösen kedvező erre. Ő maga persze már nem jön számításba, de továbbra is szeretne részt venni nemzetközi űrrepülések szervezésében és irányításában. Ferenczy Europress
