Új Dunántúli Napló, 1996. május (7. évfolyam, 119-147. szám)

1996-05-03 / 120. szám

1996. május 3., péntek Hazai Körkép Dhnántúli Napló 7 PILLANTÁS A TÁRGYALÓTEREMBE Harc a vörös kakassal. Öt új kiállítási teremmel gyarapodott tegnap a Tűzoltó Múzeum. A látogatók itt az előkocsis mozdonyfecskendőtől a sugárhajtóműves oltó­gépjárműig a tűzvédelmi technika számos eszközével meg­ismerkedhetnek. FEB/HAJDÚANDRáS A fiatal pár úgy kezdte közös életét, mint sokan mások: az ifjú asszony szüleinek családi házában kapott egy szobát. Később kiépítették maguknak az egész emeleti részt, s boldogan éltek, míg - el nem váltak. A házasság annyira megrom­lott, hogy a férj elköltözött, majd elvált. A feleség a bíró­ságtól az emeleti lakrész ki­zárólagos használatát, a gye­rek nála történő elhelyezését és tartásdíj megfizetését kérte. A férj a házastársi közös vagyon megosztására nyúj­tott be keresetet, s tulajdoni igényét kívánta érvényesíteni az emeleti lakásra, a feleség szüleivel szemben. A bíróság leszögezte, hogy az emelet építését a házasfe­lek közösen fejezték be, így egymással és a szülőkkel is osztatlan közös tulajdon ke­letkezett. Erre a a családjogi törvény érvényes, a házastársi va­gyont aszerint kell megosz­tani. A fiatalok és a szülők kö­zötti jogviszonyra azonban a polgári jog szabályai irány­adóak, amelyek a ráépítéssel szerzett tulajdonról rendel­keznek. A fiatalok ugyanis az eme­leti rész beépítésével bizo­nyos tulajdont szereztek. Mivel a férj a közös tulaj­don megosztását kérte, a bí­róság kötelezte a szülőket, hogy a fiatalok tulajdoni há­nyadát pénzben váltsák meg. Az ítéletben azonban nem a beköltözhető, hanem a lakott in­gatlanrész forgalmi értéke sze­repel. Ez utóbbi jóval alacso­nyabb az előbbinél. A feleség ugyanis kizáróla­gos lakáshasználat és a gyer­mek nála történő elhelyezése jogcímén a teljes emeleti lak­rész használati jogát megkapta. Dr. Lajer Erika „Határtalan” per Torgyán József - személyi­ségi jogai védelmében - bepe­reli a román külügyminisztert. A bukaresti tárgyaláson személyesen is részt akar venni. Az FKGP elnöke az ügy kapcsán pusztán annyit árult el, hogy a feljelentés hátteré­ben az az MTI-beszámoló áll, amely április 27-én jelent meg az Uj Magyarországban. A cikk az Erdélyi Napló című nagyváradi hetilap Meles- canu-interjúját ismertette. Eb­ben a román külügyminiszter a Magyarországon tapasztalható szélsőséges nézetek kapcsán említette meg Torgyán Józse­fet. Annak a feltételezésének is hangot adott, hogy szerinte a magyar politikus román szár­mazású. Sokan érdeklődnek a csatlakozás lehetősége iránt Elutasítják a szélsőségeket A szélsőségek, a kirekesztő ideológiák és hirdetőik el­leni fellépésre buzdító felhí­vást tett közzé a hazai tu­dományos, kulturális és sportélet 29 neves személyi­sége csütörtökön Budapes­ten, a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetségének összejövetelén. Fekete Sándor irodalomtörté­nész, a szervezet alelnöke el­mondta: a Magyarországon most zajló gazdasági és társa­dalmi változások orvén az utóbbi években több gyűlöle­tet, kirekesztést, megkülön­böztetést hirdető, szélsőséges csoportosulás jelent meg. Ezek megnyilvánulásai azért is veszélyesek, mert már a nagypolitikában és a sajtóban is találtak patrónusokat. A felhívást aláíró szemé­lyiségek között van Bencze Márton unitárius püspök, Do- náth László evangélikus lel­kész, Schweitzer József fő­rabbi, Darvas Iván, Halász Judit, Kállai Ferenc színmű­vész, Kocsis Zoltán zongora- művész, Derne László nyel­vész, Vértes András közgaz­dász, továbbá Kamuti Jenő vi­lágbajnok tőrvívó és Kör- möczy Zsuzsa teniszbajnok. A tájékoztatón az is el­hangzott, hogy eddig már 250-300 civil szervezet érdek­lődött a felhíváshoz való csat­lakozás lehetősége iránt. Még csak a változtatások kezdetén vagyunk Ezeréves a magyar iskola Legyen ez a millennium fi­gyelmeztetés: a múlt jó ha­gyományait csak akkor tudjuk tovább vinni, ha olyan társadalmi, gazda­sági és kulturális élet jön létre, amely az értelmet és az értékeket becsülő világ­ban támogatja az oktatást és nevelést Köpeczi Béla akadémikus, volt művelődési miniszter fo­galmazta meg ezt a gondola­tot a Magyar Pedagógiai Tár­saság tegnapi ünnepi ülésén. A magyar iskola ezeréves fennállása alkalmából rende­zett jubileumi tanácskozáson- a nagy ívű történelmi átte­kintést követően - rámutatott: az oktatásban még a változás kezdetén vagyunk, és sok új feladatot kell a közeljövőben megoldani. Az ünnepi összejövetelen Kelemen Elemér, az Iskolatör­téneti Emlékbizottság igazga­tója bejelentette, hogy Ma­gyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter augusz­tus 20-án az Országos Peda­gógia Könyvtár és Múzeum által rendezett „A modem polgári közoktatás története” című kiállítással együtt nyitja meg a jövő tanévet a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Ezután az áfa is az egészségbiztosítót terheli Drágább gyógyászati segédeszközök Átlagosan 20 százalékkal drágultak elsejétől a gyógyá­szati segédeszközök a terme­lői-beszerzői árak emelke­dése, és a tb-támogatás mér­séklése miatt. A kormány döntése értelmében az egyes termékekhez nyújtott támogatáson felül az egészség- biztosító ezentúl a dotációra jutó 12, illetve 25 százalékos áfát is köteles megtéríteni a gyógyászati -segédeszközök forgalmazóinak. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár az idén 11,5 milliárd forintot használhat fel támogatásra, s mostantól az áfa is ezt a keretet terheli. Emiatt bizonyos termé­kek esetében a tb csökkenteni kényszerült a dotációt. A felnőttek szemüvegkereté­ért például a korábbi 85 helyett csak 50 százalékot fizet a bizto­sító, de a gyermekek esetében nem változik a támogatás. Továbbra is ingyenesek a művégtagok FOTÓ: FEB/DIÓSI IMRE Csökken a hozzájárulás néhány olyan ízületi rögzítőeszköznél is, amelyet csupán átmenetileg, például egy .baleset utáni lába­dozás során kell viselni. Ugyanakkor ingyenesek a súlyosabb esetekben használa­tos térdízületi segédeszközök. A súlyos fogyatékosságban vagy betegségben szenvedők­nek továbbra is ingyenesek a művégtagok, a mesterséges táp­lálás segédeszközei és a vize­letgyűjtő zacskók többsége. A jövő héten akadémiai nagyhét Leköszön tisztéről Kosáry Domokos, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, így a tudós testület hétfőn kezdődő közgyű­lésének fontos eseménye lesz a tisztújítás. A tegnapi sajtótájé­koztatón ezt maga a búcsúzó elnök jelentette be. Kosáry Domokos rövid mérle­get vont az eltelt néhány év munkájáról, többnyire eredmé­nyesnek minősítve azt. Jelentős nemzetközi kapcsolataik mel­lett 1994-ben megszületett az Akadémiára vonatkozó tör­vény, amely bár nem tökéletes, de jónak mondható. Távol tud­ták tartani magukat a pártpoli­tikától úgy, hogy az országos méretű nemzeti problémák megoldásában azért részt vettek - sorolta eredményeiket. Pozi­tívumként értékelte, hogy fenn­tartották a kutatói hálózatot, igaz, csak „takaréklángon”. Fontosnak ítélte, hogy az or­szág vezetői támogassák az egyetemeket, legalább a kiala­kult magas színvonal szinten tartása érdekében.- Ha nincs utánpótlás, meg­szűnik az Akadémia - óvott az elnök, akinek lehetséges utód­jaként többek között Glatz Fe­renc és Kulcsár Kálmán aka­démikust emlegetik. Keviczky László, az MTA fő­titkára megerősítette az elnök szavait, hozzátéve: jó néhány országot megelőzve még min­dig a világranglista 19-20. he­lyét foglalja el a magyar tudo­mány. Az alapkutatás támoga­tását azonban olyan fokra kell emelni, hogy legalább elérje a nemzetközi szintet. A főtitkár ez alkalomból is felhívta a tör­vényhozók figyelmét arra, hogy rövid távra szóló, gyors beavat­kozásokkal nem lehet bele­szólni a tudományba, mert az csak zavart okoz. A jövő heti közgyűlésen ke­rül sor az akadémiai elismeré­sek, díjak átadására is. Elmarasztalás. Megsér­tette az alkotmányban megfogalmazott jogbiz­tonság elvét a Menekültü­gyi és Migrációs Hivatal, mert nem tett eléget a nagy­atádi menekülttáborban te­vékenykedő külföldi orvos­csoport működésének szakmai, jogi feltételeire vonatkozó kötelezettségé­nek - közölte a vizsgálat le­zárásaként Gönczöl Katalin, az állampolgári jogok or­szággyűlési biztosa. Mérsékelt eredmény. Az év első két hónapjában hétmilliárd forinttal, 222 milliárdról 229 milliárdra nőtt a társadalombiztosí­tási alapok kinnlevősége. Ugyanakkor az év első négy hónapjában több mint 11 milliárd forintot behajtottak az adósoktól. Véleményüket várják. A Külügyminisztérium Integ­rációs Államtitkársága teg­nap tájékoztatásul átadta az Európai Bizottság kérdőívét az Érdekegyeztető Tanács munkavállalói, illetve mun­kaadói oldala elnökének. A dokumentum tanulmányo­zása után azt is megvizsgál­ják, hogy az érdekképvisele­tek milyen formában kap­csolódhatnak be a válaszok elkészítésébe. Dolgozhatnak. Várhatóan több tízezer embernek ad munkát a Közmunkatanács. A szervezet elsősorban olyan programokat támogat, amelyeknek nagy az élő­munkaigényük. Áz erdőte­lepítés, a gátrendszer-erősí­tés támogatására 1996-ban és 1997-ben mintegy 6 mil­liárd forint áll rendelke­zésre. Egy emelet boldogtalanság

Next

/
Thumbnails
Contents