Új Dunántúli Napló, 1996. május (7. évfolyam, 119-147. szám)
1996-05-11 / 128. szám
6 Dünántúli Napló Kultúra - Művelődés 1996. május 11., szombat Eltüntetett szobrok nyomában Az egykori pécsi pártbizottsági épület előtt álló Lenin szobor most a Szigeti-tanyán, a „kopárban” pihen, egy ütött-kopott elárusító pavilon szomszédságában fotó: laufer László Anna utcai nyári játékok Pécsett Horvát nyelvű színházi előadások is lesznek Ismét Eck-koreográfiák a színpadon: Az iszonyat balladája Szolid költségvetés a rendezőnek, elérhető jegyár a nézőnek Nyári játékokat szervez az Anna Udvarban a Pécsi Horvát Színház, az Anna utcai épület így ismét otthont adhat néhány érdekes programnak a legforróbb nyári estéken is. A színház vezetője, Vidákovics Antal elmondta: — Tartalmas nyári kínálattal szeretnénk előállni. Nyitott szellemben válogattunk, s a játékokat hiányt pótlónak is szánjuk. Az igazi persze, az lenne, ha valódi fesztiválhangulat várná a Pécsre látogatókat. A célunk mindenesetre ez. A játékok az Eszéki Nemzeti Színház és a Pécsi Horvát Színház közös produkciójával kezdődnek. George Tábori Mein Kampf című darabját Bagossy László állította színpadra, s aratott vele nagy sikert Eszéken. A hazai közönség június 3-án a Pécsi Nemzeti Színház kamara- színházában láthatja majd, de az előadás a tervek szerint később Bajára, Szombathelyre, Nagykanizsára, Budapestre is eljut. Ez horvát nyelvű előadás lesz, csakúgy, mint a Histri- oni Színház vendégjátékában június 24-én bemutatásra kerülő Krlezijada, Zlatko Vitéz rendezésében. A Krleza-darabok felhasználásával készült átirattal a zágrábi társulat idáig számos jelentős díjat nyert. Igazi különlegességnek számít júniusban az a Balettest, melyen Eck Imre híres koreográfiái lesznek láthatók, így Szokolai: Az iszonyat balladája és Kodály Szonátája. Júniusban 8-án, 9-én, 10-én, 21-én és 22-én táncolja Három Edina, Nűbl Tamara, Lovas Pál és Sólymos Pál. Több indoka is volt a választásnak: Eck Imre örökségének vállalása, iskolateremtő jelentőségének elismerése, s az is, hogy évek óta nem volt színpadon Eck- koreográfia. A tánc szerelmeseit vonzza majd az a három néptáncest, melynek keretében június 15-én a Mecsek, 16- án a zágrábi Vencec és a Baranya, illetve 19-én a budapesti Fáklya Táncegyüttes ad műsort. Vidákovics Antal szerint ezzel a három esttel az egykori nemzetközi néptáncfesztiválok hangulata térhet vissza. Sajnálatos, hogy ezek az alkalmak a szabadtéri táncszínen megszűntek, pedig a végére több ezer néző előtt már 11 ország táncosai mutatkozhattak be. Júliusban ősbemutató is lesz: Pajzán játékok címmel Bükkösdi László és Tahir Mujicic írta és rendezte azt a produkciót, mely az ígéretek szerint minden nyelven érthető lesz, hiszen az erotikus elemeket sem nélkülöző történetek elsősorban a látvány, a zene, a mozgás, a tánc, sőt bábok segítségével elevenednek meg. A Csopor(t)-Horda Színház műsora július 10-től 19-ig minden este látható lesz. A játékokhoz kiegészítő programok is társulnak. Június 23-án az Anna utcában Hrvoje Sercar képzőművész kiállításával avatják fel a tetőtéri galériát, június 24-én Pe- tar Barisic szobrász és Antun Boris Svaljek képzőművész munkáinak a Művészetek Ház ad helyet. Az Anna utcai nyári játékok létrehozói úgy látják, be tudják bizonyítani, hogy racionális gazdálkodással kevesebb pénzből, kis költség- vetéssel is lehet igényes programot csinálni. A jegyárak sem szöknek az égig, átlagosan 250 forintért lehet majd belépőt váltani. H. I. Gy. Hogy hadováznak a srácok? A rendszerváltás idején eltűntek a közterületekről, intézményekből, pártépületekből a közelmúltjelképeivé vált szobrok. A szériában gyártott szobrocskák és az egyedi, köztéri alkotások többségének nyoma veszett: úgy eltűntek, hogy ma már senki nem tartja számon sem a műalkotások, sem a kordokumentumok között. Amit nem törtek össze, az megbújik valahol egy-egy raktárban, pincében. Vajon Pécsett mi lett a sorsuk? Megpróbáltunk utánajárni. A pártház előtti ötméteres Leninre a Szigeti-tanyán lévő „kőbankban” találtunk rá soksok köbméter műemléki és tér- burkolati kőanyag társaságában. Öt éve hozták ki mindösz- sze kétheti ideiglenes tartózkodásra, ám azóta ottfelejtették. Szomszédságában pihennek a soha fel nem épített fedett uszoda gerendái, lépcsőelemei, a Széchenyi tér tartalék homokkő burkolólapjai és az egykori díszítő korlátok. Itt akadtunk rá néhány törmelékdarabjára a Barbakán mellett összetört öt térplasztikának is. A kerítéssel zárt „kőbank” két éve nem fogad újabb köveket, de senkinek nem is adnak ki belőle, mert pótlásnak szánják. A telep a Pécsi Közüzemi Rt. tulajdona, de a kulcsa a Biokomnál felejtődött. Igaz, a kerítést 50 méteren valaki nemrég kibontotta. Nem valószínű, hogy Lenint akarta kiszöktetni. A Várostörténeti Múzeumban őrzik Asztalos János köztéri szobrát, és mellette Leninek, Sztálinok, Rákosik számos, egykor közintézményi díszítő szobrocskák pihennek. Or. Vonyó József osztályvezető szerint a múzeumnak se helye, se pénze nincs összegyűjteni a megye 100-200 kisebb-na- gyobb, a népi demokrácia korát jelképező köztéri szobrát. 1992 táján még volt róla szó, hogy az érdihez hasonló szoborparkot hozzanak létre, de az elképzelés pénz hiányában elhalt. A volt pártiskola pincéjében bujdosik Marx, Engels és Lenin szobrának egy-egy példánya. Mint a JPTE gondnoka elmondta, egyelőre nem tudják, mit kezdjenek velük, de őrzik, mert a művészeti kar hallgatói időnként el-elnézegetik e szoc- reál műveket. A Komlói Városüzemeltetési Iroda vezetője, Pólics Józsej szerint a múzeummá lett egykori pártok háza raktárában tartják Kun Béla, Allende és a helyi patrióta, Taksonyi József szobrát. A négyméteres Lenint bedobozolva őrzik az udvaron. A múzeum udvarán tervezett szoborkert nem valósult meg. Ma már minden szoborról nem is tudnak. Nem vették leltárba őket. Sorsuk iránt érdeklődni meghökkentő kérdésnek számít. Közben az intézmények átalakultak, vállalatok sokasága szűnt meg és a pártbizottságok és tanácsok is átadták helyüket az új hatalmi szerveknek. A szobrok belevesznek a múltba. A történelem során korok épültek egymásra, lerombolták, felgyújtották az elődök emlékeit. A maradványokat nézve sajnálkozunk, pedig ez történik ma is. A politikai szemlélet ítélkezik.- Nagy kár, mert a történelen folytatódik, és több száz év múltán keresni fogják ennek az időszaknak az emlékeit is, ha muzeálisán megőrizzük, mint egy kor dokumentumait - vélekedik a muzeológus és történész dr. Vonyó József. A Pécsi Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Üzemeltetési Irodája sem tervez mást, mint hogy a szobrok a jelenlegi helyükön várják sorsuk megváltozását. Rozvány Gy. „E táncvigalom emlékezete szívem húrjain visszhangzand" - mondta az ifjú úr Móricz Zsig- mond Rózsa Sándor című regényében szíve hölgyének a megyebál után. „Állati jó buli volt”, mondja ma egy hasonló korú ifjú ember a jólsikerült összejövetelt minősítve. A nyelv korjelzó': nemcsak a történeti kort jellemzi a szókincs és a mondatszerkezet, hanem a biológiai kort is: nem véletlen, hogy a nyelvészek különös figyelmet szentelnek a csoportnyelvek (hivatali, mozgalmi, szakmai stb. nyelvek) között a gyermek- és diáknyelveknek. Nincs az a tudományos kutató, aki olyan kedvező helyzetben lenne, ha a diáknyelvet akarja vizsgálni, mint egy, a nyelvtudományt ismerő és a pályát, hivatást szerető magyartanár: évtizedekig'kísérheti figyelemmel a diáknyelv keletkezésének és használatának legvirágzóbb korszakát, a 10-18 éves általános és középiskolások nyelvét. Mint Rónaky Edit, aki falusi iskolában kezdett tanítani, és gimnáziumi tanárként összegezhette negyvenéves gyűjtőmunkájának eredményeit. Az anyagból a Magyar Tudományos Akadémia nyelvművelő munkabizottsága majd a Nyelvápolók Szövetsége számára írt elsődíjas pályamunkát; ebből készült az a vékony kötet, amelyet Hogyan beszél az ifjúság? (Avagy: Hogy hadováznak a srácok?) címmel a Kemény Gábor Iskolaszövetség jelentetett meg nemrég Az embernevelés kiskönyvtára című sorozatban. A diáknyelvet is a közös szociológiai helyzet, az együvé tartozás, az elkülönülés vágya hozza létre - s mindezt sajátosan színezi a tizenéves ember tiltakozása a felnőtt szokások, az ősök szóhasználata ellen. Rónaky Edit alaposan elemzi és rendszerezi a jelenséget, s bőséges példával illusztrálja, honnan vesznek át szavakat azonos vagy megváltozott jelentéssel a diákok: a jassz-nyelvből éppen úgy, mint a cigány, a héber-jiddis nyelvből, az oroszból, angolból, olaszból, latinból. De hat rá a reklám, a televízió nyelve, és a technikai újdonságok is azonnal megjelennek benne valami szellemes megfogalmazásban. (Gondoljunk a bunkofon-n, a bunkók rádiótelefonjának nevére). De leginkább az ifjúság saját nyelvteremtő ereje érdemel figyelmet, amelyet kimeríthetetlen gazdaság, találékonyság, szellemesség, olykor tiszteletlenség, sőt trágárság jellemez. Ezekben a szavakban, mondatokban - mutat rá a szerző - a közlő funkció szinte másodlagos: sokkal fontosabb az érzelem, az indulat, a meghökken- tés, a megbotránkoztatás. Példák felsorolásától tekintsen el a kedves olvasó. Járjon nyitott füllel otthonában és az utcán. És vegye meg Rónaky Edit könyvét: kellemes, szórakoztató olvasmánnyal töltheti idejét. G. T. Rákosi Mátyás szobra a Várostörténeti Múzeum padlásán Futnak a képek Az esküdt (The Juror) című film hősnője egy fiatal művész, aki láthatatlan szobrokat készít. Művei lezárt ládák belsejébe vannak rejtve, a műélvezők egy lyukon bedugják a kezüket, hogy kitapogassák az opuszt. A film szerencsére nem erről szól, ez csupán mellékmotívum annak jelzésére, hogy a posztmodem korban szegény szobrászoknak egyre nehezebb újat kitalálni. A filmcsinálóknak jóval könnyebb a helyzetük. Különösen akkor, ha nem is akarnak eredetiek lenni, hanem beérik a jól bevált panelekkel. Mint például most is: maffia, esküdtszéki tárgyalás, tizenkét dühös ember, egy pszichopata gyilkos és egy védtelen fiatalFILMJEGYZET asszony, aki magányos küzdelmet folytat fia életéért. A mi szobrászunk, Annie Laird ugyanis elvállalja az egyik esküdt szerepét azon a tárgyaláson, amelynek vádlottja egy nagyhatalmú maffiózó. Ennek emberei megfenyegetik Annie- t, hogy megölik a kisfiát, ha a gyanúsított bűnössége mellett foglal állást. Az asszony félelme elnyomja igazságérzetét, ám egy idő után Mamika, ahogy még a zűrök előtt gyermekével évődve nevezte magát, ellentámadásba lendül. S mint annyiszor, kiderül, hogy egy gyenge nő milyen erős tud lenni, ha igazán nekidurálja magát. Jelen esetben tehát nem akármilyen küzdelemre van kilátás. A filmnek egyetlen olyan jelenete sincs, amihez hasonlót ne láttunk volna már. De, el kell ismernünk, az egész mű mégis rendkívül hatásos és izgalmas. Mi ennek a magyarázata? A válasz egyszerűnek tűnik: egy-két klisé nevetséges, de száz valahogy megfogja az embert. Ehhez persze megfelelő, dolgukat értő szakemberek közreműködése is szükséges. Közülük négyet kell ezúttal megemlíteni. Először, szakítva eddigi gyakorlatommal, miszerint a producer tevékenységével nem foglalkozom, Irwin Winkler nevét hozom szóba. Mert ha egy producer eddigi munkái összesen negyvenöt)!) Oscar-jelölést kaptak, s tizenkétszer)!) el is nyerték a díjat, az azért, ahogy mondani szokták, nem semmi. A forgatókönyvíróról gyakrabban szoktam beszélni, most is ezt teszem, hiszen ő olyan, profán hasonlattal, mint a futballcsapatban a kapus, nem ő rúgja a gólokat ugyan, de ha gyenge, vagy rossz napot fog ki, akkor szegény mezőnyjátékosok megszakadhatnak. Nos, Ted Tally már A bárányok hallgatnak című munkájával igazolta, amit Az esküdt-né\ hasonló szinten bizonyít: kitűnő érzékkel tud közhelyekből érdekes szüzsét formálni, s olyan ravaszul adagolni a feszültséget, hogy egy pillanatra se unatkozzunk. Most már csak a műfajban rendkívül otthonosan mozgó Demi Moore-t és Alec Bald- wint kellett szerződtetni... A rendezőt majdnem elfelejtem: Brian Gibsonnak azonban ez esetben szerencsére csak inteni kellett, s a csapat, annak rendje és módja szerint, elvégezte a dolgát. Nagy Imre Mamika bosszúja Demi Moore és Alec Baldwin
