Új Dunántúli Napló, 1996. május (7. évfolyam, 119-147. szám)
1996-05-10 / 127. szám
6 Dhnántúli Napló Politikai Vitafórum 1996. május 10., péntek A kormányzás felelőssége Több belső' ellentmondás feszítette a kormányzó erőket Igérgetős pártprogram szintjén Egészségügyi béremelés Idézet a Horn kormány programjából: „A kormány folyamatosan törekszik az egészségügyi dolgozók méltatlan bérhelyzetének javítására. Ez az egyik feltétele annak, hogy a társadalmat irritáló és torz érdekviszonyokat szülő hálapénz fokozatosan visszaszoruljon. ” Az elmúlt napokban minden hírközlő szerv főcímben jelentette, hogy az egészség- ügyi dolgozók közel fél éve tartó béralkuja májusban egy 27%-os központi béremelésben realizálódik. Ha a kormányprogramot és a hírközlő szervekben megjelenő híreket nézzük, azt látjuk, hogy minden megy a tervezett úton, a kormány teljesíti a programját. Sajnos, ahogy mondani szokták, a hír igaz, csak nem ott, és nem úgy, ahogy megírták! A parlament által elfogadott állami és országos egészségbiztosítási pénztári (OfeP) költségvetés nem tartalmaz béremelési rovatot. Vagyis egyáltalán nem terveztek béremelést az egészségügy területén. Mint tudjuk, a szak- szervezetek nem tágítottak a követeléseiktől, ezért az illetékesek egy részleges béremelést határoztak el. Most már csak az volt a kérdés, hogy az OEP-t kötelezték a költségek megelőlegezésére. De ennek nagy ára van és lesz! Amikor az OEP leutalta a normatív finanszírozásokat a megyékbe, a kísérő levél már 5%-kal kevesebb béremelésről szólt, mivel az év elején kötelező közalkalmazotti bértábla előlépéseit beszámították. Ennek csak egy szépséghibája van: az, hogy erre az intézmények nem kaptak központi támogatást. Az így fennmaradó összegből kell megvalósítani az időközben módosított közalkalmazotti törvény bértételeit érintő rendelkezéseket, amelyek sajnos nem minden közalkalmazottat érintenek. Vagyis a 27 %-os béremelés fele sem igaz! A következő - s talán az egész társadalmat is érintő - probléma, hogy elkezdődik az egészségügy karcsúsítása. Ez tízezer közalkalmazotti állás és kórházi ágy megszüntetését jelenti. Pedig erről a kormányprogram nem így fogalmaz: „A tartós munkanélküliség visz- szaszorítására kormányzati erőfeszítéssel komplex programokat valósít meg. ” Nem tudom, hogy a kormány az erőfeszítéseit miért ellenkező előjellel hajtja végre. Miért reked meg a kormányprogram egy „ígér- getős” pártprogram szintjén? Mikor számolják fel az egészségügyi dolgozók méltatlan bérezését? Perényi József Munkástanácsok Egészségügyi Ágazata A Papp - Kékes paktum Mit ér a szerződés, ha szabaddemokrata? Áll a bál a pécsi közgyűlésben. Változtatási szándékok, akaratok és indulatok feszülnek egymásnak. Pro és kontra hangzanak el érvek és ellenérvek, a becsületsértés határát súroló bekiabálások tarkítják az ülést. A polgármester önfeloszlatásra szóh'tja föl a testületet legitimációs válságra hivatkozva. A polgár kapkodja a fejét, s csodálkozva kérdezi, mi történik valójában? Azonos erők Nos, induljunk ki a kezdetből, hogy érthetővé váljanak a jelenlegi történések. Az önkormányzati választások eredményeként hajszálra azonos erőt tudott felmutatni a választási szövetségbe tömörült 4 politikai erő (FIDESZ, SZDSZ, MDF, FKGP), valamint a Magyar Szocialista Párt. Egyaránt 17-17 mandátummal rendelkeztek a közgyűlésben. A koalícióba tömörült pártoknak azonban lépéselőnyt biztosított az, hogy az ő színeikben indult jelölt szerezte meg a polgármesteri pozíciót. Ezen orrhossznyi különbségre alapozva döntöttek úgy a négyek, hogy vállalják a kormányzás felelősségét, s a szocialistákat kirekesztik a kormányzati pozíciókat jelentő bizottság-elnöki és tisztségviselői helyekről. Ezt az MSZP képviselők fegyelmezetten és kulturáltan tudomásul vették, de már akkor felhívták a figyelmet arra, hogy milyen veszélyeket rejthet magában a kialakult szituáció. Az aknákat maga a kormány- koalíció hordozta elsősorban. Hogy megértsük, miért, röviden ki kell térnünk a koalíciós kormányzás működési törvényszerűségeire. A politikai szakiroda- lom kétféle koalíciós modellt ismer: pozícióorientált és programorientált típust különböztet meg. A pozícióorientált kormánykoalícióban a politikusok elsősorban a kormányzati pozíciók birtoklásában érdekeltek. Működésük logikája, hogy a lehető legkevesebb koalíciós partnert vonják be, mivel így a leSzükségtelen Az ország miniszterelnökének szokásává vált, hogy kormánya sikertelenségét látványosnak szánt ötletekkel próbálja leplezni. A gazdasági bűncselekmények felderítésére szánt Központi Nyomozó Hivatal pártállami sémákra emlékeztető és alkotmányossági szempontból is aggályos ötlete azonban nem csak szükségtelenül költséges, hanem leértékeli a már működő bűnüldöző szervek tevékenységét, holott új hivatal helyett inkább azok személyi és tárgyi feltételeit kellene javítani. A Nyomozó Hivatal létrehozása egyébként önmagában alkalmatlan eszköz a feketegazdaság felszámolására. A feketegazdaság ellen helytelen módszer helyett helyes adópolitikával kellene küzdeni; A kormány tevékenysége eredményeként lassan a minden erkölcsi értékét elvesztő társadalomban olyan gazdasági feltételeket kell teremteni, hogy az állampolgárokat ne sújtsák elviselhetetlen adóterhek és ne a jövedelem eltitkolásában, hanem a bevallásában váljanak érdekeltté. Ursprung János a KDNP Országos Elnökségének tagja hető legtöbb pozíció osztható el. A programorientált koalícióban másodlagosak a pozíciószerzés szempontjai, itt a partnerek politikai célkitűzéseinek kell megfelelően idomulniuk egymáshoz. A fentiek alapján egyértelmű, hogy a pécsi önkormányzati koalíció a pozícióorientált koalíciók típusába tartozott, hiszen míg a Fidesz, SZDSZ között elvileg nem kizárt a programkoalíció létrejötte, a Kisgazdák és az SZDSZ esetében ez már nehezen tételezhető. Ennek a típusnak a működési feltételei akkor a legkedvezőbbek, ha kisszámú résztvevővel kell számolnunk. Csakhogy városunkban eleve 4 partner igényeit kellett figyelembe venni, plusz a minősített többség eléréséhez még 6 kívülálló honatya szavazatát kellett alkalomról alkalomra összevadászni. Ez magyarázza, hogy bár a kereszténydemokrata képviselők formálisan nem voltak a négyek tagjai, kívülről mégis támogatták őket szavazataikkal. Az ő három voksuk viszont még mindig kevés volt a biztos többséghez. Természetesen ilyen körülmények között is lehet kormányozni, mint ahogy ez az elmúlt időszakban meg is valósult, ehhez viszont megfelelő belső fegyelmezettség, s a vezető politikusok szigorú és folyamatos kompromisszumkészsége szükséges. S itt jön elő újra a politikai programok összeegyeztethetőségének kérdése. Nyilvánvaló volt már az indulásnál, hogy az oly távoli célokat megfogalmazó pártok kohézióját erro- dálni fogja a törvényszerűen keletkező állandó koalíciós torzsalkodás. Nem tudtak megegyezni Másfél év elteltével egyre több belső ellentmondás feszítette a kormányzó erőket. Számos olyan szituáció alakult ki a közgyűlési döntések előkészítésekor, hogy a partnerek nem tudtak megegyezni egymással, s külső támogatók után kellett A Magyar Demokrata Fórum az 1994. évi választások óta eltelt időszakban a programjában megfogalmazott célokat nem teljesítette. Korábbi kormányzati szerepkörében elért - a rendszerváltoztatásban meghatározó - teljesítményeit nem tudta a magyar társadalom egésze előtt hitelessé tenni és nem tárta fel azokat a hibákat, amelyeket a kényszerítő körülmények és belső tényezők hatására elkövetett. A Magyar Demokrata Fórum az ellenzékben - jórészt korábbi vezetőinek felfogásbeli ellentétei miatt - nem vált a politikai közélet határozott, cselekvő részesévé. Az egymásnak ellentmondó nyilatkozatok és fontos kérdésekben eltérő állásfoglalások mind a tagság, mind a közvélemény előtt kételyeket támasztottak a párt cselekvőképessége iránt. A március 2-3-i Országos Gyűlés ezért feladatának tekintette, hogy a kialakult helyzeten tisztújítással is változtasson és olyan programot fogadjon el, ami alkalmas az MDF politikai tekintélyének helyreállítására és a választásokra való felkészülésre. Az Országos Gyűlésen az elnök személyére és az elnökség személyi összetételére megszületett demokratikus választási eredményt az MDF néhány konézni. Csak néhány fontos konkrétumot említve: Az önkormányzati vállalatok működtetésével kapcsolatos kérdések mindig súlyos vitákat eredményeztek, s gyakran a szocialisták voksai is besegítettek abba, hogy ne kerüljön működésképtelen helyzetbe egy-egy önkormányzati vállalat (legutóbb például az egyébként kormányzati szinten elrendelt távhődíj- emelés esetében). Az iparűzési adó tisztségviselők által kívánt szintű emelése azért futott zátonyra, mert sem a szocialisták, sem a függetlenek nem támogatták, a kormánykoalíció pedig nem tudta megszavazni. Ä városi médiumok ügyében az SZDSZ és az MDF elképzelései között fényévnyi távolság volt mindvégig, s ennek megfelelően a leghajmeresztőbb ötletek valósultak meg, majd vonattak visz- sza az aktuális erőviszonyok függvényében. A legsúlyosabb kérdéskör azonban az intézményi racionalizálások ügye volt. A teendők mikéntjében a kormányzó koalíció nem tudott egységes álláspontot kialakítani, s ez a szükséges intézkedések végtelen elhúzódását eredményezte. Mind a kulturális, mind az oktatási intézményeket érintő kompromisszumos átszervezési javaslatok kimunkálásában jelentős része volt a szocialista szakértőknek és képviselőknek. Ennek a nehéz átalakulásnak a velejáróit azonban csak akkor lehet vállalni, ha a következetes végrehajtás garanciái biztosítottak. A kormányzó négyes koalíció elmúlt hónapjai azt bizonyították, egyes pártok nyilvános kijelentései is ezt támasztották alá, hogy ebben a kérdésben ismét labilis a kormányzó erő. A kísérlet kudarca Felmerült tehát a kérdés egyes vezető tisztségviselőkben, melyik a felelősebb politikai magatartás, tovább görgetni az állandó bizonytalanságot, a folytonos huzavonát, az erőviszonyokból eredő esetlegességet, vagy beismerni, hogy téves rábbi vezetője és a hozzájuk csatlakozók - ellentétben korábban hangoztatott álláspontjukkal - nem fogadták el és új párt szervezésébe kezdtek. Az MDF X. Országos Gyűlése megállapítja, hogy a távozók egyes személyiségei a szakításra tudatosan és előre megfontoltan készültek. Lépésükkel olyan erők számára teremtettek előnyös helyzetet, amelyeket a nemzeti erők politikai ellenfeleknek tekintenek. A kilépő országgyűlési és önkormányzati képviselők mandátumaikat az MDF útján szerezték, ami erkölcsi és egyéb szempontokból is felveti felelősségüket. Az Országos Gyűlés sajnálattal vette tudomásul, hogy olyan személyek is engedtek a rábeszélésnek, akiket az MDF saját soraiba tartozónak tekintett. Az Országos Gyűlés ugyanakkor elégedetten állapította meg, hogy a kilépések szűk körre korlátozódtak és a belépések a veszteséget jórészt ellensúlyozzák. A Magyar Demokrata Fórum levonta az elmúlt két esztendő és a közelmúlt tanulságait. Hűen a lakiteleki szellemiséghez és a néhai miniszterelnök politikai örökségéhez, változatlanul eltökélt szándéka programjának megvalósítása. Határozott törekvése az is, hogy szellemiségével és céljaival ellentétes csoportosulások volt a feltételezés az indulásnál: a négyes koalíció nem képes stabil kormányzati garancia biztosítására. Úgy gondolom, a felelős politikai magatartás a tévedés beismerése és a szükséges korrekció megtétele. A négyes koalíció kormányzási kísérletének kudarcáért nem pusztán a szabaddemokratákat illeti megrovás, hiszen a városvezetés egyik mérvadó politikusa sem tudta elérni azt, hogy legalább a legkritikusabb helyzetben biztos többséget mutassanak fel pártjaik. A politikai szakirodalom ismeri a felelőtlen ellenzék fogalmát. Ez azt jelenti, hogy mivel az ellenzéknek semmi esélye nincs a kormányzatra jutásra, felelőtlen ígérgetésekkel múlatja idejét. A pécsi önkormányzat kormányzóinak az elmúlt hónapokban sikerült „feltalálniuk” a felelőtlen kormányzás eddig ismeretlen jelenségét is. Erőátcsoportosítás Az újonnan kialakult koalíciónak, mivel jellegét tekintve programkoalíció, s önmagában is biztosítani tudja a szükséges mandátumszámot, lényegesen jobb indulási esélyei vannak. A részletesen kimunkált és egyeztetett koalíciós program, s az együttműködés írásban is lefektetett feltételrendszere remélhetőleg megóvja résztvevőit, s így a pécsi közgyűlést is az újabb fiaskótól. Végezetül röviden a legitimitásról. Új választásokat akkor kell kiírni, ha a képviselőtestületből nem állítható ki működőképes vezetés. Ez a mi esetünkben fel sem merül. A polgár- mester személyét és hatáskörét sem kérdőjelezte meg egyik politikai erő sem, nincs tehát áthidalhatatlan krízis a képviselő- testületben, csupán erőátcsoportosítás és a kormányzáshoz szükséges biztos többség megteremtése történt meg. Kunszt Márta MSZP városi elnök esetleges egységbontó kísérleteinek határozottan gátat vessen és nem ad módot arra, hogy a felkészültséggel, meggyőződéssel és eszmei hűséggel alá nem támasztott egyéni ambíciók belső viszonyait eltorzítsák, cselekvőképességét korlátozzák. Az Országos Gyűlés ezért felhívja a párt elnökét és vezető testületéit, hogy határozottan képviseljék az MDF elveit és építsék arculatát, hitelesen láttassák a társadalommal az MDF valódi és az ország javát szolgáló törekvéseit; szervezzék a párt tevékenységét, erősítsék tagságának és támogatóinak hitét abban, hogy az ország jelenét és jövőjét szolgáló intézmények tönkretételét, a családok és időskorúak példátlan elnyomo- rodását előidéző szocialista - szabaddemokrata koalíció a következő választásokon leváltható legyen; építsék a pártközi kapcsolatokat, segítsék a kormányképes ellenzéki erők összefogását, a magyarság egyetemes érdekeit minden bel- és külpolitikai kérdésben tekintsék elsődlegesnek; az MDF- et cselekvéseiben a mértéktartás, a kor- és célszerűség jellemezze. Legyen hű kifejezője a megvalósítható programmal rendelkező, józan felfogású és magyar nemzeti érdeket képviselő politikai irányzat szándékainak. Magyar Demokrata Fórum Azért kölcsönöztük Ady Endrétől írásunk címének hangulatát, mert alig volt a magyar irodalomban nála keményebb bírálója a magyar ugar állapotainak, helyzeteinek. Mert helyzet van Pécsett. Ennek egyik előidézője annak az SZDSZ-nek a pécsi csoportja, mely igyekszik megfelelni a róluk kialakult sztereotip képnek, mely szerint nincs olyan szerződés, amit egyoldalúan fel ne tudnának rúgni. Az 1994-es helyhatósági választások során a helyi politikai erők számára elemi erővel fogalmazódott meg a kérdés: felszállni a „varsói gyorsra”, vagy megfelelő és hiteles választási lehetőséget biztosítani a választók, a pécsi polgárok számára. A négypárti koalíció (SZDSZ, MDF, FIDESZ, FKgP) az érdekek kiegyenlítése után reális alternatívát tudott képezni. A Fidesz talán a legtöbbet áldozta a koalíció érdekében, illetve azért, hogy a város vezetésében - a koalíciós partneréi által javasolt módosításokkal és a humán erőforrások megőrzése mellett - folyamatosságot tudjon nyújtani a vagyongazdálkodás és városműködtetés átalakításában. Mind a négy párt úgy értékelte, hogy a fenti folyamatok és értékek veszélybe kerültek volna, ha a tanácsi igazgatásban szocializálódott elit kezébe kerül a város irányítása. Ezt a mérsékelt erők akkori győzelmével el lehetett kerülni. Az SZDSZ árulásával - amely talán nem véletlenül találkozott az MSZP frakcióvezetőjének elképzeléseivel - azonban nehezen visszafordítható folyamat indult el. Hisz- szük, hogy ebben az esetben (is) egy-két személy egyéni érdeke vitte el a két párt tagsága többségének véleményét, egyáltalán feltételezve a tagok bevonását a döntéshozatalba. Egyik ezek között az SZDSZ alpolgármestere, aki politikai jövőjét veszni látva csak úgy tud jelentős gazdasági szerepre törni, ha a „szocialista” vállalkozói réteget képviselők kegyeit is megnyeri. Az ő műve, hogy az MSZP helyi választmányi elnökének, önkormányzati képviselőnek kínálta fel a 9 milliárdos vagyonnal rendelkező Közüzemi Rt. vezér-t igazgatói posztját. De volt még r éhes száj. Az SZDSZ alpolgármesterének aktív közreműködésével kaphatta meg - hasonló módon pályáztatás nélkül - a szocialisták helyi frakcióvezetőjének testvére az Ipari Park Kht. ügyvezetői posztját. Mármost az a kérdés, hogy a fenti körben hány képviselő és annak hány rokona van még pozíció nélkül. A Fi- desz-Magyar Polgári Párt számára ez a helyzet elfogadhatatlan. Meggyőződésünk, hogy Európába a szerződéses viszonyok betartásán keresztül visz az út. Szerződések pedig az érdekek harmonizálását követően köttetnek. Mostantól kezdve csak hinni lehet abban, hogy az új szövetségesek mögött lévő tagság is felismeri, hogy itt nem az ő baloldali-liberális értékeit képviselik, hanem szigorú egyéni haszonszerzés mentén alakították ki fejük felett a Papp - Kékes paktumot. Az igazi döntés most az ő kezükben van. A választópolgárok 1994. decemberében tudatosan döntöttek. Azt puccsal átlépni nem tisztességes. Ezért támogatjuk a polgármestert, dr. Páva Zsoltot hiteles és becsületes törekvésében, a közgyűlés feloszlatásában. A FIDESZ-MPP pécsi szervezetének elnöksége A magyar nemzeti érdek képviseletében fii