Új Dunántúli Napló, 1996. május (7. évfolyam, 119-147. szám)

1996-05-09 / 126. szám

1996. május 9., csütörtök Millenium Pünántúli Napló 7 Pécs és a millennium (2.) Fönn kell tartani a hazát! M ár 1896 januárjától ma­gával ragadta az embere­ket az ünnepi készülődés, amely májusban, a helyi és az országos ünnepségekkel érte el csúcspontját. Ekkor már az operasz nevű millenniumi szi­vart szívták a dohányosok, nemzeti színű nyakkendőt kö­töttek az urak, Millennium-sör­rel oltották szomjukat Pécsett a sörfogyasztók, új név divatja indult el hódító útjára: egyre több Árpád nevet rögzíthetett a pécsi anyakönyvvezető, meg­indult a névmagyarosítási hul­lám Baranya vármegyében is. írók és tudósok Pécs város költői, köztük Várnái Antal és Róna Béla fé­nyes múltunkat dicsőítő verse­ket írtak az ünnep tiszteletére, Váradi Ferenc szerkesztésében sorra jelentek meg a Baranya múltja és jelenje című igényes monográfia tematikus részei Önálló füzetek formájában. „Hisszük - írta a Pécsi Napló áprilisban -, hogy megyéjét, valamint szülőföldjét tekintő egyetlen baranyai sem mu­lasztja el, hogy azt a derék vál­lalkozást, mely valóban csak patrióta lelkesedésből készül, megrendelje, ami így füzeten­ként valóban nem képez észre­vehető áldozatot.” S bár a ti­zenöt fős szerzőgárda igazán kiváló munkát végzett, a vár­megye által finanszírozott terv minden bizonnyal csődbe ju­tott volna, ha olyan nagylelkű mecénások nem akadnak, mint például Biederman Rezső szentegáti földbirtokos, aki ezer forint összegű nagylelkű adományával segítette a mind- összesen 13-14 ezer forintos vállalkozást. Május 10-én, vasárnap „ha­zánk ezredéves fennállásának emlékére” a székesegyház déli tornyára felhúzták a nemzeti lobogót, „Pécs város polgár­sága kivétel nélkül fényesen megünnepelte a millenniumot. A templomokban szorongott a nép” - számol be a korabeli tu­dósító a Pécsi Közlöny 1896 május 12-i számában. „A szé­kesegyháznál a 44. gyalogez­red két zászlóalja, a honvéd huszárezred lóháton, a 19. honvéd gyalogezred helybeli állománya, a tűzoltók, veterá­nok foglalták el a sétatér térsé­gét és utcáit.” Az iskolák és az intézmények, az egyesületek és az egyletek ünnepségein ösz- szeállítások mutatták be az el­múlt századok magyar zenéjét és költészetét, a szónokok di­cső múltunkról és vészterhes jövőnkről szóltak. Sok helyütt felhangzott Váradi Antal: Az ezredik esztendő című verse, melyből idézünk egy verssza­kot. Az ős Mecsek zord szikla­lába mellett / Egy ezredéves ősi város áll, / A Boldogasz- szony drága képe virraszt / Vi- har-rombolta vén tornyainál. /Magyarok édes anyja, Boldogasszony, / Kinek szent arca zászlónkon ragyog: / Lá­bad előtt hódolva térdel íme. / Te néped, ezredéves magya­rok. Ünnepségek A szárnyaló, pátosszal teli beszédek Isten kezébe helyez­ték a magyarság sorsát. A pécsi főgimnázium igazgatója, kinek ajánlotta költeményét Váradi Antal, Inczédy Dénes szerint „a jövő ezredévet is meg kell él­nie a magyarnak, fönn kell tar­tani a hazát a lélek hitével, val­lásos meggyőződéssel, ajellem erejével, a kiművelt ész élével és tudományával. Nem magyar az - mondotta -, ki e fegyvere­ket nem tudja megszerezni, s aki ezeket ki hagyja tépni keze­iből”. A belvárosi iskola május 10-i ünnepségén Repich Vince igazgató azt állította példaként a jelen elé, hogy ’’Isten, Király, Haza - e hármas jelszó alatt szerezte és tartotta meg a nem­zet ősi erényeit”. A város má­jus 11-i díszgyűlésén tartott „frenetikus hatású” beszédé­ben Krasznay Mihály dr. kirá­lyi tanácsos emelkedett hang­vételű történelmi áttekintést adott a magyarság évszázadai­ról, megemlékezett a város azon kimagasló eseményeiről, „melyek igazolják, hogy Pécs városa, a mi szűkebb hazánk a múltban is nagy jelentőséggel és hivatással bírt, és ezen föl­adatát polgárai mindenkor mél­tón betöltötték.” Dr. Perls Ár­min főrabbi a pécsi izraelita hitközség ünnepségén arról szólt, hogy a nemzet fennma­radásának forrása a józan gon­dolkodásban volt mindig is ke­resendő, hiszen a kelet és a nyugat közé ékelődött nemzet mindig bizonyította ezt, ami­kor bármelyiktől is „erényt, szokást, kultúrát, vallást átvett. A kelettől jellemet, a nyugattól műveltséget” - mondotta. A székesegyházban május 10-én Troli Ferenc címzetes püspök, káptalani püspökhe­lyettes tartotta az istentisztele­tet, melyen a város, a várme­gye vezetői és előkelőségei díszmagyarban vettek részt. A Liceum templomban délelőtt a Pécsi Dalárda ünnepelt, a szín­házban este a május elején ala­kult 150 tagú „hatalmas” férfi­kar adott műsort, melyben a Pécsi Dalárda mellett a Pécsi Polgári Daloskor, a Pécsi Dalo­segyesület, a Pécs-Bányatelepi Daloskor és a Pécsi Tanító­képző Intézet Énekkara lépett fel a népszerű karnagy, Hoffer Károly vezetésével. A Pécsi Nemzeti Színház három önálló estet szentelt az ünnepnek, me­lyeken Végh István színházi festő alkalmi ódát és három némaképet rendezett, az utób­biak Vajk megkeresztelését, a Hunyady-ház diadalünnepét il­letve Őfelsége megkoronázását jelenítették meg, minden este egy, az alkalomnak megfelelő „magyar eredeti színdarab” kí­séretében. Voltak, akik jótékonykodás­sal ünnepeltek, mint például Ruepprecht János pécsi harang­öntő mester is, aki „hazafias ér­zését követve elhatározta, hogy az összes ágost vallású nép- és középiskolai tanulót, mintegy 190 fiatalt millenniumi uzsonnán lát vendégül a pécsi ág. ev. hit­község templomában”. A pécsiek Budapesten Júniusban már nem a vidéki eseményekre, hanem Buda­pestre figyelt az ország. Egy napra ránk tekintett a világ. Ä többezres fővárosi forgatagban ott találjuk Pécs és Baranya képviselőit is, Kardos Kálmán főispánt, vezetőtársait, az or­szágos tornaversenyen részt vevő cisztercita diákokat, a bandérium díszbe öltözött tag­jait, ijj. Littke Józsefet, dr. Jobst Lászlót, Jankovics Józsefet és társaikat. Itt és az ezredéves or­szágos kiállításon szerepeltek földijeink: Linke József, Engel Adolf és fia, Zsolnay Vilmos, Angster József és még sokan mások, köztük például Juhász László ügyvéd illetve Horváth Antal ügyvéd, a későbbi múze­umalapító magángyűjteménye­inek néhány érdekességé­vel. Dr. Szirtes Gábor A Mikulás visszatért. Az év legnagyobb ajándékával. WESTEL 900 kártya és ERICSSON GH-198 mobiltelefon együtt 29.900 Ft+áfa-ért. Ez a legjobb ár egy működő telefonért, amellyel azonnal beszélhet! Az ajándékot megkaphatja a WESTEL 900, a Westel Rádiótelefon Kft., a Fotex, az Ofotért és a Keravill üzleteiben, valamint az üzletkötőknél. Ez a csoda csak május 17-ig tart! Előfizetői kártya ára - bármilyen más készülék vásárlása esetén - csak 9.900 Ft+áfa További részletek az üzletekben! WESTEL Rádiótelefon Kft.: Pécs. Rákóczi út 19. Tel: 06-72/225-111 FOTEX: Pécs, Irgalmasok útja 26. Tel: 06-72/319-625 INFORMÁCIÓ: 06-30/800-900, http://www.westel900.hu HÁZHOZSZÁLLÍTÁS MEGRENDELÉSE 06-30/30-30-30, (06-1)265-88-88

Next

/
Thumbnails
Contents