Új Dunántúli Napló, 1996. április (7. évfolyam, 90-118. szám)

1996-04-05 / 94. szám

10 Dünántúli Napló Gazdaság 1996. április 5., péntek Nem viszik a sertést Az elmúlt tíz évben felére csökkent a hazai sertés- és kocaállomány, írtuk április l-i számunkban. Németh György Endró'cról felhívta ez ügyben szerkesztőségün­ket. Nem érti, hogyha kevés a sertés, miért nem vásárol­ják fel tőlük a községben. Kis János, szigetvári fel­vásárló kérdésemre el­mondta, hogy a húsfeldol­gozók telítve vannak. Már a nagyüzemi disznót sem tud­ják mindig átvenni, pedig azoknak általában jobb a minősége a háztájinál. A környéken talán a jövő héten tud disznót átvenni, de hogy milyen áron, azt Kis János nem tudta még meg­mondani. A szakember arra számít, hogyha az ígéretek­nek megfelelően a privati­zációs többletbevételből ré­szesülnek a húsfeldolgozók, akkor beindulhat a külföldi szállítás. Ez várhatóan felvi­szi az árat. Ehhez azonban legalább két három hétnek , el kell telnie. A háztáji disznók eseté­ben többnyire a minőséggel is gond van. Túl zsírosak ezek a sertések. Ennek egyik oka, hogy a tenyész­tésnél semmiféle követel­ményt nem vesznek figye­lembe, a fajták összekeve­rednek. Másrészt, ha csak kukoricával, savóval táplál­ják őket, és tápot nem adnak nekik, akkor a fehérjehiány miatt növekedésük lelassul, és elzsírosodnak. Nem érik el a 48%-ps húskitermelést. Ez alatt a feldolgozók keve­set fizetnek. Újvári Gábor Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Német márka 99,41 Osztrák schilling 14,14 USA-dollár 147,17 ECU (Európai Unió) 184,93 A Baranyatej Rt. a televízióban Megyénk egyik legnagyobb élelmiszeripari cége, a pécsi központú Baranyatej Részvény- társaság mutatkozik be szomba­ton 18,05-kor a Magyar Televí­zió I-es csatornáján. A Márkás Históriák című műsorban a né­zők megismerkedhetnek a tár­saság felépítésével, különböző egységeivel, a termékek készü­lésének folyamatával, valamint a cég legújabb nonprofit kez­deményezéseivel. A tavalyi parádé egyik sztárja az A8-as Audi volt fotó: Tóth László Újra lesz autókiállítás Pécsett A márkakereskedők bíznak a piac fellendülésében Annak ellenére, hogy az orszá­gos tendenciához hasonlóan a pécsi, baranyai gépjármű már­kakereskedők is meglehetősen szerény forgalmú év után áll­nak, a forgalmazók bíznak az autópiac fellendülésében. Ezt bizonyítja, hogy ebben az esz­tendőben is - immár harmadik alkalommal - megrendezik a megyeszékhelyen Tavaszi Zsongás közlekedési és közle­kedéstechnikai szakvásárt. A rendező ezúttal a Mayer & Hinriesen cég, amelynek képvi­seletében Trényi József vásári­gazgató így nyilatkozott la­punknak a hagyományosan so­kakat vonzó kiállítás és vásár előkészületeiről:- A vásárnak ezúttal is a Pécs Városi Sportcsarnok ad otthont, az érdeklődők április 18-21-dike között nézhetik meg a baranyai márkakereskedők ál­tal felvonultatott kínálatot. Örömmel mondhatom, hogy több mint egy tucat autófor­galmazó jelentkezett be a vá­sárra, tehát a közönségnek is­mét módja lesz arra, hogy képet) kapjon a különböző típusok legújabb fejlesztéseiről, szol­gáltatásairól, árairól, illetve ki­használva a dealerek által kínált kedvezményeket, akár vásárol­jon is. A rendezvény felhozatalát motoros, kerékpáros, sőt vízi­járműveket kínáló kiállítók megjelenése teszi majd teljessé. Ismét megjelennek az autóápo­lási cikkeket, festékeket, riasz­tókat, hifiberendezéseket érté­kesítő kereskedők is. A vásár várhatóan hétvégi programnak sem lesz majd utolsó, ugyanis a látnivaló mellett tanulságos já­tékos vetélkedők, nyeremény­lehetőségek is csalogatják majd a látogatókat. K. E. Tétova rendelet az irányárakról Van is, meg nincs is irányáruk az agrártermékeknek. Az ag­rárpiaci rendtartásról szóló törvény kötelező jelleggel írja elő, hogy a garantált áras termékekre meg kell hirdetni az irány­árat, ugyanakkor nem ad egyértelmű eligazítást annak értel­mezésére és gyakorlati alkalmazására. A rendszer tehát a való­ságban működésképtelen. Ez főleg azért okoz gondot, mert a rendtartási törvény a piacszabályozási eszközök alkalmazásá­nak egész sorát köti az irányárhoz. A közelmúltban az irányáras rendszer megvalósításában ér­dekelt terméktanácsok és a Földművelésügyi Minisztérium agrárrendtartási hivatala is fog­lalkozott a „féllábú” rendelet­tel. Viszonylag csekély ered­ménnyel. A tárgyalások során felvetődött kérdések megvála­szolatlanul maradtak. Nem sikerült tisztázni pél­dául azt sem, mi történik abban az esetben, ha a terméktanácsok valamilyen oknál fogva nem tesznek javaslatot a termék irányárára, vagy ha tesznek, de azt a földművelésügyi minisz­ter nem fogadja el? Nem derül ki a rendeletből, vajon naptári vagy szezonévre meghirdetett, esetleg sávos irányárról van-e szó. Nem ad felvilágosítást arról, hogy mit kell érteni az irányár­tól való jelentős eltérésen, és ezt hogyan, hol és ki méri? Ugyancsak nyitott kérdés, hogy az irányárat a kívánatos fo­gyasztói árból vagy a termelői árból vezetik-e majd le. A végrehajtásban érintettek szerint, ha mindezekre a kérdé­sekre sikerül is választ kapni, továbbra is homályban marad, hogy például miből finanszí­rozzák majd azt az intézkedést, amely akkor lép életbe, ha a piaci árak jelentősen az irányár alá csökkennek. 1996-ban ugyanis olyan csekély a költ­ségvetésben fenntartott összeg a piaci zavarok elhárítására, hogy abból a már eldöntött ag­rártámogatási célok finanszíro­zása is nehezen oldható meg. A szaktárcánál folyamatosan folynak az egyeztetések az irányárak bevezetésével kap­csolatos nehézségek feloldása végett, közeli sikerre azonban - a minisztérium illetékesei sze­rint - nem lehet számítani. En­nek a rendszernek gyakorlati bevezetése, az intézményi és a pénzügyi feltételek hiánya mi­att csak hosszabb távon való­sítható meg. Újvári Gizella A Földművelésügyi Minisztérium Közleménye Befagyasztott beruházási agrártámogatások Az agrárágazat egyes beruhá­zásaihoz igényelhető, az el­múlt év végén a módosított 44/1995. (XII. 29.) FM rende­lettel meghirdetett egyes beru­házási támogatások rendkívüli érdeklődést váltottak ki a me­zőgazdasági vállalkozók köré­ben. Pozitívan értékeljük, hogy e vállalkozások napjain­kig az elmúlt három évben megvalósulthoz hasonló nagy­ságrendű építési és ültetvény- telepítési beruházás ez évi megkezdését kezdeményezték. Az eddig rendelkezésre álló adatokból megállapítható, hogy az eddig benyújtott tá­mogatási igények meghaladták az 1996. évi költségvetésben e célra jóváhagyott összeget. Erre figyelemmel a módosí­tott 177/1995. (XII. 29.) Korm. rendelet 5. § (3) bekez­désében foglalt felhatalmazás alapján 1996. április 6-ától kezdődően a tárca elrendeli a módosított 44/1995. (XII.29) FM rendelet 8., 12., 20.-28., il­letve a 31.-34. §-aiban megha­tározott agrárberuházásokhoz igényelhető támogatásokra ki­dolgozott pályázatok területi­leg illetékes fölművelésügyi hivataloknál történő befogadá­sának leállítását. (A pályázat postai úton történő benyújtása esetén a postai feladás legké­sőbbi időpontja április 5. le­het.) Az intézkedés nem érinti az 1996. évi tavaszi ültetvényte­lepítések támogatására irá­nyuló kérelmeket. Ennek meg­felelően a hivatkozott 44/1995. (XII. 29.) FM rendelet 12. §-a alapján készített és az 1996. évi tavaszi ültetvénytelepíté­sek támogatására irányuló pá­lyázatok továbbra is benyújt­hatók. A már korábban befogadott pályázatok elbírálását s ugyanezen időponttól kezdő­dően április 15-ig felfüggesz­tik, mert az elbírálást csak a támogatás igények április 5-i fordulónappal történő pontos országos összesítését és a lehe­tőségekkel arányos új támoga­tási mértékek meghatározását követően lehet tovább foly­tatni. A hivatkozott kormányren­delet alapján elrendelik a be­nyújtott pályázatok adatainak országos összesítését, a befo­gadott pályázatok támogatási igényének számszerűsítését és azok egybevetését az 1996. évi költségvetési törvény szerint biztosított költségvetés támo­gatási előirányzattal. A felül­vizsgálat eredményeképpen várhatóan a támogatási igé­nyek arányos teljesítésére ke­rül sor (177/1995. (XII. 29.) 5. § (3) bekezdés d/ pont). Az arányosítás konkrét mértékéről és feltételeiről az országos adatok értékelését követően külön közlemény formájában tájékoztatják majd az érintet­teket. Nyári pályázatok erőmüvekre (Folytatás az 1. oldalról)- A privatizáció keretén be­lül, vagy állami részvénytár­saságként tovább működve is ugyanazon stratégia szerint készülünk a komlói termelés befejezésére. A jelenleg elő­készített szénvagyon ele­gendő ahhoz, hogy a mostani termelési szint mellett ne le­gyen szükség új szint feltárá­sára a bányabezárásra megál­lapított 2000-2002-es határ­időig. A terv szerint évente 25 ezer tonnával csökken az üzem termelése, amivel pár­huzamosan esztendőnként 100-100 fővel csökken a lét­szám is. Ez a folyamat a ter­mészetes fogyással levezé­nyelhető, ugyanakkor már most látszik, hogy a megfe­lelő szakember-ellátottság ér­dekében folyamatosan szük­ség lesz a termelésben részt­vevő lengyel bányászok al­kalmazására. így a bányabe­zárás idejére 1200 fő körülire fogyna a létszám. Nincs pá­nikhangulat, az emberek a tér nyék ismeretében készülnek a jövőre. A bánya vezetői és dolgozói bíznak azokban a gazdasági, társadalmi és poli­tikai kezdeményezésekben, amelyek a megszűnő munka­helyek pótlását tűzték ki célul Komlón és térségében - mondta Reszler Zoltán bánya­igazgató. Kaszás E. A A Budapesti Árutőzsde hírei • A takarmánykukorica piacán a közeli határidők árai emelkedtek, az őszi határidők szilárdultak. • Az étkezési búza betakarításkori határidői nem változtak. A takar­mánybúza árai augusztustól szeptemberig emelkedtek Az árpa árai szi­lárdulnak, augusztus 18 500 Ft/tonna. • A napraforgópiacon nincsenek eladók. A sertésárak végig besszben vannak és limitnapot estek, vevő nincs. Áru/Hó Elszámoló ár Kukorica (Ft/t) Május 19 000 Október 19 400 Étkezési búza (Ft/t) Május 24 600 Július 20 700 Takarmánybúza (Ft/t) Július 19 000 Takarmányárpa (Ft/t) Július 18 300 Vételi Eladási ajánlati ársáv 18 600-19 000 19 000-19 100 19 400-19 700 24 300-24 650 20 400-20 700 20 900-21 000 18 700-19 000 19 900-19 300 18 300-18 600 Üzletkötés 19 000 Napraforgó (Ft/t) Október 40 000 39 800-40 000 EU vágósertés I. (Ft/kg) Május 184,00 - 184,00-188,00 EU vágósertés II. (Ft/kg) Május 193,00 - 198,00-199,00 Ballai Pál BÁT-tőzsdetag Az államkötvények vételi és eladási árfolyamai a Magyar Nemzeti Banknál: Dátum 1996. 04. 04. Értékpapír vét nettó Eladási Feih. kamat árf. (%) nettó árf. (%) (%) ÁK 1996/A 92.87 94.69 4.38 ÁK 1996/F 99.95 100.35 15.44 ÁK 1996/H 99.76 99.87 24.25 ÁK 1996/K 100.10 101.76 9.76 ÁK 1996/N 99.55 99.88 25.93 ÁK 1996/0 102.66 104.52 8.83 ÁK 1996/P 103.48 105.85 25.75 ÁK 1997/C 90.99 93.05 1.40 ÁK 1997/D 100.00 102.00 7.71 ÁK 1997/E 100.00 102.00 1.26 ÁK 1997/H 97.583 100.55 21.37 ÁK 1997/J 100.50 102.50 8.72 ÁK 1997/K 100.50 102.50 5.24 ÁK 1997/L 101.50 103.50 5.41 ÁK 1997/S 100.50 102.50 9.04 ÁK 1997/T 103.12 105.14 6.37 ÁK 1997/U 104.05 106.59 23.00 ÁK 1997/V 105.95 109.10 3.99 ÁK 1997/W 108.06 112.32 20.25 ÁK 1997/X 99.50 101.50 1.10 ÁK 1997/Y1 103.93 106.37 13.81 ÁK 1997/Y2 104.81 107.79 13.81 ÁK 1997/Z1 104.45 107.36 7.32 ÁK 1997/Z2 105.28 108.70 7.32 ÁK 1998/A 99.50 101.50 1.50 ÁK 1998/D 98.50 100.50 11.60 ÁK 1998/G 98.50 100.50 0.43 ÁK 1998/G2 98.50 100.50 0.43 ÁK 1998/H 97.79 101.78 0.92 ÁK 1999/B 98.50 100.50 7.58 ÁK 2000/B 98.50 100.50 9.77 ÁK 2000/C 98.50 100.50 20.98 ÁK 2005/C 98.50 100.50 19.07 A legkisebb megvásárolható címlet: 10.000 Ft Bruttó árfolyam = nettó árfolyam + esedékesség napjáig felhalmozott kamat. Esedékesség: készpénzfizetés esetén a tárgynap, átutalással történő fizetés esetén a szerződés megkötését követő 5. naptári nap. Az MNB 5.000.000 Ft névértékű Államkötvény vételére, valamint 20.000.000 Ft névértékű Államkötvény eladására vállal kötelezettséget. Az államkötvények megvásárolhatók: MNB Baranya Megyei Igazgatóság Pécs, Apáca u. 6. Bővebb felvilágosítással szolgálunk a 213-433-as telefonszámon. A 6 és 12 hónapos lejáratú Diszkont Kincstárjegyek vételi és eladási árfolyamai a Magyar Nemzeti Banknál 6-12 hónapos Lejárat Hátralévő Vételi Vételi Eladási Eladási DKJ-kód időtartam árfo. hozam % árfo. hozam % D18 1996. 04. 25. 21 98.50 26.50 98.67 23.50 D19 1996. 05. 09. 35 97.52 26.53 23.53 D20 1996. 05.23 49 96.56 26.57 23.57 D21 1996. 06. 06 63 95.61 26.62 96.08 23.62 D22 1996. 06. 20. 77 94.67 26.67 23.67 D23 1996.07. 04. 91 93.76 26.71 23.71 Dl 1996. 07.18. 105 92.86 26.74 93.61 23.74 D2 1996. 08.01. 119 91.97 26.77 92.81 23.77 D3 1996. 08.15. 133 91.10 26.80 92.02 23.80 D4 1996. 08. 29 147 90.25 26.83 91.24 23.83 D5 1996.09.12. 161 89.41 26.86 90.48 23.86 D6 1996. 09. 26. 175 88.58 26.88 89.73 23.88 K13 1996. 07. 05. 92 93.69 26.71 94.36 23.71 K14 1996. 07. 19. 106 92.72 26.74 93.55 23.74 K15 1996. 08. 02. 120 91.91 26.77 92.75 23.77 K16 1996. 08. 16. 134 91.04 26.80 91.96 23.80 K17 1996.08.30. 148 90.19 26.84 91.19 23.84 K18 1996. 09. 13. 162 89.34 26.87 90.42 23.87 K19 1996. 09. 27. 176 88.52 26.90 89.67 23.90 K20 1996. 10. 11. 190 87.71 26.91 88.93 23.91 K21 1996. 10. 25. 204 86.92 26.92 88.21 23.92 K22 1996.11.08. 218 86.15 26.92 87.50 23.92 K23 1996. 11.22 232 85.38 26.93 86.80 23.93 K24 1996. 12. 06 246 84.63 26.94 86.11 23.94 K25 1996. 12. 20. 260 83.89 26.95 85.43 23.95 K26 1997.01.03. 274 83.17 26.95 84.76 23.95 KI 1997.01. 17. 288 82.46 26.96 84.10 23.96 K2 1997.01.31. 302 81.76 26.97 83.45 23.97 K3 1997. 02. 14. 316 81.06 26.98 82.81 23.98 K4 1997. 02. 28 330 80.39 26.98 82.18 23.98 K5 1997. 03. 14. 344 79.72 26.99 81.56 23.99 K6 1997.03. 28. 358 79.06 27.00 80.95 24.00 Esedékesség: államkötvények vásárlása esetén készpénzfizetéssel a tárgynap, átutalással történő fizetés esetén a szerződés megkötését követő 5. naptári nap. Diszkont kincstáijegyek vásárlása csak készpénz ellenében történhet. Az MNB fiókhálózatában 5.000.000 Ft névértékű állampapír vételére, valamint 20.000.000 Ft névértékű állampapír eladására vállal kötelezettséget. A kereslet-kínálat változásának függvényében a napközbeni árfolyam változtatás jogát az MNB fenntartja.

Next

/
Thumbnails
Contents