Új Dunántúli Napló, 1996. április (7. évfolyam, 90-118. szám)
1996-04-05 / 94. szám
6 Dünántúli Napló Magazin 1996. április 5., péntek Ormos Mária megnyitó beszéde a Művészetek Házában Anna Frank Búza-exportlehetőség kisgazdaságoknak is! A mezőgazdasági termelők körében nagy felháborodást keltett az elmúlt évben, hogy a gabonafelvásárló szervek július, augusztus, szeptember hónapokban 700, 800, 900, 1000 Ft-ért felvásárolták a termelőktől a búza, takarmánybúza, takarmányárpa mázsáját. Majd rövid pár hónap múlva ezen termékek piaci és tőzsdei árai csaknem megduplázódtak. A mező- gazdasági termelők rovására sokan vagyonokat szereztek, kihasználva a termelői szféra tájékozatlanságát. A Földművelésügyi Minisztérium Agrárrendtartási Hivatala március 29-én közleményt adott ki az 1996. évi termésű élelmezési célú búza exportjának feltételeiről. E közleményről cikk jelent meg a Dunántúli Napló április 2-i, keddi számában. A cikkben foglalt tényszerű tájékoztatást kiegészítjük az alábbiakkal. A közlemény szerint a 700 ezer tonna élelmezési célú búza exportengedély lehetőségét azok a termelők kapják meg, akik az 1995- 96 gazdasági évben búzavetésterülettel rendelkeznek. Az exportengedély megadása a vetésterület arányában történik. Egy termelő legalább 100 hektár vetésterület után kaphat exportengedély lehetőséget. A 100 hektár elérése érdekében több termelő együttes kérelmet is beadhat. Annak érdekében, hogy a magángazdák, kisebb területtel rendelkezők se maradjanak ki az exportálás és az így esetleg elérhető magasabb értékesítési árak lehetőségéből, a Magyar Paraszt Szövetség magára vállalja a 100 hektárnál kisebb vetésterülettel rendelkező termelők összegyűjtését és együttes kérelmük benyújtását az FM Agrárrendtartási Hivatalához. Mivel a benyújtás határideje igen rövid - április 12-én 24 óra -, kérjük az érintett és érdekelt búzatermelőket, hogy igénybejelentés érdekében április 9-én, 10-én vagy 11-én, tehát kedden, szerdán vagy csütörtökön 10 és 15 óra között keressék fel a Paraszt Szövetség megyei szervezetét Pécs, Nagy Lajos király út 9. sz. III. em. 311. szoba, ahol ügyintézőink várják az érdekelteket. Az ügyintéző helyiség az Agrárkamara III. emeleti épületrészében található. Az igénybejelentéshez a búzaterület helyrajzi száma is szükséges. Szőke Gyula a Magyar Paraszt Szövetség megyei elnöke Osztrák Autóklub: Az Ml-díj a rossz példa Zsolnay kávéház A Váci utcai Taverna Szálloda földszintjén, a hajdani City Grill helyén szerdán megnyílt a Taverna Zsolnay Kávéház. Feleki Ferenc, a Taverna Szálloda és Étterem Rt. vezérigazgatója elmondta: Az új létesítménnyel a százade- leji budapesti kávéházi kultúrát szándékoznak, feléleszteni, s e törekvésükhöz jó partnerre találtak a Zsolnay gyárban. A patinás pécsi porcelánüzem szállítja a tányérokat, csészéket, poharakat, 20-30 százalékos engedménnyel. A kávéház számára egyedi tervezésű eszközöket is készített a gyár, s garanciát vállalt a későbbi utánpótlásra. A kávéházban kiállított Zsolnay- termékek egyébként a helyszínen is megvásárolhatók. 20 éves a Skála Húsz éves a Budai Skála. Az ez alkalomból tartott szerdai sajtó- tájékoztatón Halász János, a Skála Áruházi Kft. ügyvezető igazgatója elmondta: az épület teljes rekonstrukciójára 1,1 milliárd forintot szánnak. A munkálatokat a tervek szerint őszig befejezik. A Skála-hálózat jelenleg hét áruházból áll, és ezek múlt évi összes árbevétele 11 milliárd forintot tett ki, s az adózás előtti nyereség 400 millió forint. Az ezredfordulóig az addigra valószínűleg megszaporodó áruházak korszerűsítésére 2,5-3 milliárd forintot tervez a társaság. Úgy vélik, hogy az országban a legkorszerűbb nagyáruházak, a Skálák, vetélytársnak kizárólag a Metró-hálózatot tartják. A Sony Gödöllőn A Sony japán elektronikai cég 1997. januárban indítja a gyártást Magyarországon létesítendő telephelyén - jelentette be a cég, amely Horn Gyula kormányfő látogatásakor határozta el, hogy a közép-európi térségben Magyarországot választja beruházása helyszínéül. A Sony lesz az első japán elektronikai cég, amely gyártótelepet létesít Magyarországon. A Gödöllőn kialakítandó telephelyen kezdetben 21 millió dollár értékű beruházást hajtanak végre és indítják be mintegy 200 dolgozóval a kompaktlemez-játszók gyártását. Azt tervezik, hogy havonta 40 ezret gyártanak majd. A gyártósort bővítik, képmagnót, színes tévét és audiovizuális berendezéseket is gyártanak majd. Anna Frank emléke és emléktárgyai körül gyűltünk össze. E kiállítás sokat elárul mind róla, mind családjáról. Ez és a Naplója együttesen szinte mindent elmond, amit csak tudhatunk róla. Mit tehet hozzá ehhez bárki is, aki e kiállítást megnyitja? Anna Frank túlélőjeként, egyszerű emberként a mai sokada- lomból, elmondhat talán, hogy Anna, ha élne, alig valamivel lenne idősebb nála. Hozzáte- hetné, hogy Anna Frank, ha élne, az egykori kíváncsi megfigyelő, érzékenyen reagáló, okosan következtető, igényesen fogalmazó süldőlányból nagy valószínűséggel tehetséges, szép szellemi adottságokkal rendelkező felnőtté vált volna. Ha élne, talán tudós lenne vagy művész, orvos, egyetemi tanár, esetleg miniszter. De nem él. Meggyilkolták. Holott senkinek útjában nem állt, senkit sem fenyegetett. 15 éves volt. Egyike a millióknak, akiket Hitler és hívei nem tekintettek embernek. Egyike volt azoknak, akiket a nácik és európai elvbarátaik évek óta úgy emlegettek, mint baciluso- kat, piócákat, férgeket. Vajon elhitte-e ezt nekik az a sok ember - a sok tisztviselő, SS-ka- tona, rendőr, csendőr, orvos és más közreműködő -, aki a tömeggyilkosság részvevője volt, igazában nem tudjuk. De Anna, családja és sok millió társa szempontjából ennek nincs is jelentősége. Annak van jelentősége, hogy európai kultúrállamokban a XX. század közepén romba lehetett dönteni e kultúra minden oszlopát, és végre lehetett hajtani a kontinentális méretű, évekig elhúzódó Szent Bertalan éjszakát. Történészként viszont már nem csak elmondhatom, de el kell mondanom, hogy Anna csak egyike volt a számtalan meggyilkolt Annának. Csak egy piciny részecskéje a több milliós tömegből - csecsemőből, kislányból, kisfiúból, felnőttből, öreg embertől - rakott hekatombának. Olyan máglyán égett el, amelyet a zsidókon kívül a nácik cigányokból, lengyelekből, ukránokból, oroszokból, tatárokból, kirgizekből és ki tudja még hányfajta „alsórendű”, piócaként és bacilus- ként számon tartott nép fiából és lányából raktak. Ha uralmuk továbbtart, ha akár csak részlegesen is, de hatalmukat meg tudják hosszabbítani Európa keleti felében, e máglyára én is, és az akkor élők valamennyien, ezek közül mindenki, aki ma is itt ül, ugyanúgy rá kerülhetett volna a nememberek, a férgek listájára, mint Anna Frank. A náci fajelmélet nem ismert tréfát, és Hitler nem ismert kegyelmet azokkal szemben, akik nem szolgálták ki maradéktalanul. Mindig is dühkitörésre ragadtatták az úgynevezett kisállamok, amelyek valamilyen, általa érthetetlen okból ragaszkodni látszottak létükhöz és nemzeti identitásukhoz. 1944 december 29-én, egy katonai helyzetmegbeszélés alkalmából Anna Frank, az amszterdami kislány, aki a nácizmus fajüldöző politikájának jelképévé vált ismét kitört ellenük, konkrétan éppen Hollandia és Magyarország ellen, mondván, hogy pusztán azért vannak egyáltalán a világon, „mert néhány európai hatalom nem tud megegyezni a felfalásukban”. Dreckstaat-nak, finoman fordítva szemétállamnak aposztrofálta őket, és az már régen nem volt titok náci körökben, hogy az ilyeneknek Hitler felfogása szerint nincs helyük a térképen. Márpedig ha Hollandiának és Magyarországnak - minden jel szerint sok más kisállammal együtt - örökre meg kellett volna szűnnie, úgy a hollandok, a magyarok és több más nemzet fiaiért is el lehetett kezdeni a gyászmisét. Manapság Európa szerte - így Hollandiában, Németországban és Magyarországon is - szaporodik azoknak a száma, akik mindezt kétségbe vonják vagy egyenesen tagadják. Azt hirdetik, hogy a Holocaustról és a többi náci tömeggyilkosságról szóló megállapítás nélkülözi a valós alapot. Nem egyéb olyan kitalációnál, mesénél, amit a túlélő zsidók, liberálisok, szabadkőművesek és az emberiség más ellenségei, napjaink piócái és férgei találtak ki és terjesztenek saját világösz- szesküvésük részeként és hatalmuk megszilárdítása érdekében. Aki a fennmaradt szövegek, a tanúvallomások, a fotók, a filmek, a naplók, a feljegyzések, a világ történészeinek megállapításai ellenére így vélekednek és ezt terjesztik, azoknak nincs mit mondanom. Velük nem lehet vitát folytatni, hiszen nyilvánvalóan nem akarnak hinni a saját szemüknek és fülüknek sem. Az elvakult, fanatikus embert ésszerű érvekkel és bizonyítékokkal nem lehet meggyőzni. Nem lehet egyébként eltéríteni az útjáról ítélettel és börtönnel sem. Nem nekik, hanem értelemmel élő honfitársaimnak mondom tehát: ne higgyék, hogy az ilyesfajta fanatikusok egyáltalán képesek arra, hogy elvek alapján korlátozzák az üldözendő, az emberiség keretéből általuk kirekesztett emberek körét. Ha a „nemzetietlen” vagy „nemzetellenes” antiem- berek körét ma csupán a liberális „dögkeselyűkre” terjesztik is ki, holnap nem lesz semmi akadálya annak, hogy üldözőbe vegyék azokat a „liberálisan”, valójában demokratikusan gondolkodó embereket, akik li- berál-MDF-esek, liberál-ke- resztények, liberál-szociali sták, vagy bármik, de a nemzeteszményük nem egyezik az övékével. Hadd emlékeztessek ezzel kapcsolatban ismét a történelmi tényekre. Anna Frank zsidó volt és a zsidók ellen szervezet Holocaust, ahogy a nácik mondták, az Endlösung áldozata lett. Ám a nácik által berendezett Európában a „végmegoldás” további sok millió áldozatot rántott magával. Az akkori Szovjetunió kb. 20 millió halottjának legalább a fele a fogolytábor és a helyi náci üldözés halottja volt. Az 5 milliós lengyel veszteség legalább ötnegyed része ehhez hasonló számlára írandó. Nem tudjuk pontosan, hogy hány lengyel papot és értelmiségit gyilkoltak le azért, hogy e népet megfosz- szák vezetőitől. Egyszerűen azért tehát, mert lengyel volt. Nem tudjuk, hány és hány Tatjana és Natasa pusztult el a felégetett ukrán és orosz falvakban, hiszen az ottani Lidicék száma is ismeretlen egyelőre. Csak azt tudjuk, hogy ha egy olyan hatalom egyáltalán létrejöhet, amely akár csak egyetlen embert is bacilussá, piócává, féreggé vagy dögkeselyűvé nyilvánít, ott többé senki, szó szerint senki sem lehet biztonságban. Anna Frank halála fájdalmas. Fájdalmas és egyúttal figyelmeztető. Ne engedjetek senkinek, akinek akár csak egyetlen Anna Frank az áldozata lehet! Az Ml-es autópálya Győr és Hegyeshalom közötti díjának emeléséhez időzítve az Osztrák Autóklub (ÖAMTC) szerdán Bécsben nyilvánosságra hozta - és az MTI-nek is eljuttatta - állásfoglalását, amely szerint: ami ezen az autópályaszakaszon történik, az iskolapéldája annak, hogy mi lesz Ausztriában 2001 után, vagyis az elektronikus autópályadíjrendszer általános bevezetése után. A klub szerint mindenki számára világos, hogy négy hónappal a megnyitása után miért kellett emelni az Ml-esen az autópályadíjat: tudniillik a díjköteles szakaszt a teherautók és a személyautók nagy ívben elkerülik, tehát elmarad a remélt bevétel. Az ÖAMTC felhívja az osztrák autósokat: ne higgyenek azoknak a politikusoknak, akik a fizető autópályák mellett érvelve emlegetik, hogy „csak” 30 groschenbe kerülne majd egy kilométer. Az állásfoglalás szerint a magyar példa azt mutatja, hogy még kilométerenként 2 schillinges árral sem találják meg az üzemeltetők a számításukat. Ez pedig ausztriai viszonyok között azt jelentené, hogy a Bécs és Salzburg között az utazás oda-vissza 1200 schillingbe kerülne. A legtöbb tagot tömörítő osztrák autóklub már január végén kiadott egy jelentést, amely szerint az Ml-es általában teljesen üres, és a régi úton négyszer annyian haladnak. „Valójában csak a német és az osztrák személygépkocsik és teherautók tulajdonosai engedhetik meg maguknak, hogy a negyven kilométeres szakaszra kiadjanak átszámítva 70 schil- linget”. Az évszázad üstököse Feltűnő, hosszú csóvát húzó üstököst az északi féltekén 1910 óta senki sem láthatott. Az 1985-ben visszatért Halley-üs- tökös ez alkalommal a déli égboltot gazdagította. Most nagyon gyors, fényes, még a városokból is jól látható üstökös száguld a Nap felé. Meglepetésszerűen fedezte fel január végén Hyakutake japán amatőrcsillagász az ovális alakú, 5 illetve 16 km átmérőjű, egyelőre rövid, 1 millió km hosszúságú csóvát húzó fényes objektumot. Ez március 25-én 15 millió km-es távolságban száguldott el a Föld mellett, s halad a Napot május 1-én 30 millió km-re megkerülő pályán. Április folyamán még láthatjuk a nagyon fényes Vénusztól északra. Sebes mozgása miatt májustól már a déli égbolt látványa lesz, majd olyan meszszire száguld el üstök és csóva nélkül, ahonnan legalább 10 ezer évig vissza sem tér. Esténként a bolygó és a Sarkcsillag közti útvonalon kereshető meg. Két amatőrcsillagász pedig - egymástól függetlenül - Alan Hale és Thomas Bopp egy 11 nagyságrendnél fényesebb új üstököst fedezett fel a Nyilas csillagképben, mely egyelőre lassan, de majd felgyorsulva közeledik a Nap és így a Föld felé. Amíg távcső nem létezett, az emberek csak a legfeltűnőbb üstökösöket észlelhették. Száz évenként egyet-kettőt, a jelen század közepéig már 600-at. Ma már nem különleges esemény egy új égi vándor felfedezése. Évente akár húszasával is megtörténik ez. Köszönhető a fotográfiának és az amatőrmozgalom élénkségének. Csillagtérképpel a kezében sok lelkes fiatal és idős kutató vizsgálja távcsövével az eget. Ha ott a csillagok közt talál olyat, melyet a térkép nem jelez, és az nem pontszerűnek tűnik, azonnal értesíti a világközpontot. Néhányszori műszeres megfigyelés után már kiszámítható várható pályája, napközelségi és az egyes bolygók melletti elhaladási időpontja. Kiderül, hogy új égitestről van-e szó, vagy már járt itt a naprendszer belsejében. Naprendszerünk legkülső vidékén, egy fényévnyi távolságban gömbhéj szerűen egy 100 milliónyi üstökösből álló felhő kering. Ebből a nagy bolygók zavaró hatására időnként egy- egy üstökösmag leválik, és nagyon elnyújtott ellipszis pályán megindul a Nap felé. Amikor az Uránusz távolságáig eljut, Napunk sugárzása a fagyott gázokkal összecementálódott golyót felmelegíti, a gázok kezdenek kiáramlani belőle, körbeveszik a magot. Méretük így akár 300 000 kilométeres átmérőjűvé is megnő. Csak a kőzeteket és fémeket tartalmazó közepük marad szilárd. Távcsövekben láthatóvá válik. Egyrészt a Nap fényét veri vissza, másrészt atomjai az ibolyántúli fotonokat elnyelve, számunkra is látható fényt sugároznak. Napunk fénynyomása a gázokból egyre többet lök a mag mögé, így rövid, majd hosszabb csóva képződik mögötte. Megkerülve a Napot, a csóva megfordul, és mint egy fényszóró, az üstökös előtt halad. Az 1882. évié 900 millió kilométeres volt. Sok porszem elhullik belőle, s ha Földünk áthalad egy ilyen útvonalon, légkörünkben hullócsillagok sziporkáznak. Régen ezeket az égitesteket a Föld légkörében mozgó felhőknek képzelték. Tycho Brahe jelentette ki elsőként az 1577. éviről, hogy mivel a Föld különböző tájairól is ugyanazon csillagok közt látszik, mesz- szebb van a Holdnál. Newton állapította meg, hogy ezek is ugyanazon egyetemes tömegvonzási törvénynek engedelmeskednek, mint a bolygók. Halley a róla elnevezett üstököst soha sem látta, mégis e törvény alapján kiszámította pályaadatait, és visszatértét előre jelezte. Még 1910-ben is sokan féltek attól, hogy a csóván történő áthaladáskor - ezt előre közölték a csillagászok - a földi élet elpusztul a mérges gázoktól. Ettől persze nem kell tartani, hiszen a ritka csóva atomjai úgy lepattannak a a légkörünkről, mint a borsószemek a falról. Üstökösünk nagyon régen már járt a Nap közelében. Most több mint 900 millió km távolságra van tőlünk. Nagy tömegű és már szép üstöké, sőt csóvája is van. Az újabb felvételeken látszik, hogy tengelye körül óránként megfordul, és az, hogy ngy nagy jégdarab levált róla és 10y km-es óránkénti sebességgel távolodik tőle szintén gázokba burkolódzva. Két darabban közelednek felénk 54000 km-es óránkénti sebességgel. A Jupitert április 5-én közelíti meg 110 millió km távolságban. Az addigra ott keringő Galileo szonda bizonyára szép képeket és sok adatot közöl majd róla. A Föld mellett 200 millió kilométernyire 1997. március 23- án rohant el, majd egy hónap múlva megkerüli a Napot. Legjobban áprilisban látjuk egész éjszakákon át az északi égen, majd esténként a Perseus, a Bika, később az Orion csillagképekben. Csóvája remélhetően húzszor hosszabb lesz, mint a telehold átmérője, legalábbis májusra. Fényessége -2 nagyságrendű, akár a Jupiter átlagos fénye. Dr. Tóth
