Új Dunántúli Napló, 1996. április (7. évfolyam, 90-118. szám)
1996-04-04 / 93. szám
6 Dünántúli Napló Közélet 1996. április 4., csütörtök Munkahely alig, a vállalkozó meg kevés Hogyan tovább Bikaion? FOTÓK: LÖFFLER GÁBOR Rossz a sorrend! A fejlett nyugati országokban az 1970-es évek nagy strukturális válságának leküzdését a gazdaság szférájának rendbetételével kezdték és csak utána tértek át a nagy elosztási rendszerek reformjára. Jellemző, hogy Franciaországban ez utóbbit igazán csak most indította el Chirac elnök. (Ezért is nagyon helytelen a francia példát emlegetni! Ott már túl vannak a gazdaság-szerkezet átalakításán, míg mi még el sem kezdtük.) Hibás körben mozog tehát a magyar gazdaságpolitika, amikor az elosztási rendszerekkel kezdi és nem a termelőszféra rendbetételével. Egyrészt a termelőszféra rossz hatékonysága miatt nem állnak rendelkezésre az elosztás reformjához szükséges erőforrások, s ebből következően az elosztási rendszerek reformja eleve a nyomor fokozódását eredményezi; másrészt viszont az elosztás megváltoztatása messze nem fogja fölszabadítani azokat az erőforrásokat, amelyek a gazdaság rendbetételéhez kellenének. Az olyan komikus fejlemények, mint a fogászati ellátás térítésessé tétele és ebből következően a „fogatlan nemzet” képzetének megjelenése, vagy a legutóbbi adóelőleg- mizéria is jelzik, hogy a fiskális restrikcióban rejlő minden lehetőség már kimerült, és innentől kezdve ezen az úton tovább haladva már csak az abszurditás fokozható, tényleges gazdasági eredmény nélkül. ígéretes fejlemény, hogy Medgyessy Péter, az új pénzügyminiszter az inflációra helyezi a hangsúlyt; sajnos azonban ez nem jelenti azt, hogy fordulat következne be, és az elosztási rendszerek keserves átalakítgatása helyett a termelőszféra rendbetételére koncentrálna először a kormány. Talán sikerül megszabadulni a költségvetési sarokszámok babonás imádatától, vagyis a főkönyvelőkre jellemző foglalkozási ártalomtól; de kétséges, hogy a gazdaságpolitika végre a bajok gyökerével, vagyis az elavult gazdaságszerkezettel kezd-e foglalkozni! Tévedés azt hinni, hogy az oktatásügyben, az egészségügyben, a szociális ellátás rendszerében akkora tartalékok lennének, amelyek elegendőek a gazdaság talpra állításához. Az is tévedés, hogy ezek az elosztási szférák kötik le a társadalom erőforrásait. A rossz gazdaságszerkezet akadályozza ugyanis a gazdasági kibontakozást. A bank- és adósság konszolidáció végső eredménye is sajnos az elavult szerkezet konzerválása volt, hiszen a hazai bankrendszer csődje mögött az elavult reálgazdaság csődje, elégtelen teljesítőképessége húzódik meg. A konzervatív, energia- és nyersanyagfaló ágazatoknak le kellene végre épülniük, és helyükre föl kellene épülnie a „brain-igényes”, tudás- és kreativitás-igényes iparnak. Ezzel kellett volna kezdeni és nem az elosztási rendszerekkel, mert nem az elosztás a lényeg, hanem a termelőszféra ... Gazdag László Rádió- és tv-közalapítványok Nemzetiségiek a kuratóriumokban Az egykori Bikali Állami Gazdaság ma már magántulajdonban van. Egy részét helybeliek vették meg, akik gyümölcstermesztéssel, növénytermesztéssel, valamint mezőgazdasági szolgáltatással foglalkoznak. Néhány vállalkozás elindult a faluban, s a kastély felújítása is a vége felé tart. Ha megnyílik, munkahelyeket jelenthet a helybelieknek. Néhányan eljárnak Alsómocsoládra a Délhús Rt-hez, és a gazdaság romjain alakult kft-k is foglalkoztatnak néhány embert. A tehenészeti telepen családi vállalkozás működik: pulykát tartanak. A Halászati Kft. is alkalmaz embereket.- Irigykedve nézzük a szomszéd településeket, ahol annak idején a beruházásait a bikali gazdaság végrehajtotta mondja Héhn János polgármester. - Az akkori dolgozók pénzéből épültek meg a létesítmények, aminek a hasznát, az általuk fizetett iparűzési adót azok a községek szedik be. Mi meg már odáig jutottunk, hogy azon kell gondolkodnunk, hogy az iskolát szeptembertől társulási formában üzemeltessük a szomszéd községgel közösen. Nagy a felzúdulás emiatt a faluban. A költségeket azonban csökkentenünk kell, és ezzel a móddal pedig mind a két iskola bármikor visszaállítható eredeti állapotába. A gyerekek száma csökken, pár év múlva csak öt elsős lesz. Nem akarjuk, hogy az iskola visszafejlődjön a fejlesztések elmaradása miatt s a jelenlegi jóból egy közepes legyen. Ebből az iskolából majdnem minden gyerek továbbtanult. Az iskola másfajta működtetése nagy viharokat kavart. Nem egy szülői értekezlet kudarcba fulladt annak ellenére, hogy mind a két községben megmaradna az iskola, Bikáira az elképzelések szerint az alsósok járnának. A környező települések sem értenek egyet a döntéssel. A szárásziak egyenesen ellenzik ezt a megoldást. Úgy vélik, ezzel a megoldással az alsótagozatos szülők és gyerekek hátrányos helyzetbe kerülnek. Véleményük szerint belső átszervezéssel kellene úrrá lenni a kialakult helyzeten.- Bikáinak mindig is volt iskolája - állítja Horváth Ferenc. - Az egykori uradalomban is volt egy evangélikus, meg egy katolikus iskola. Ha elmegy az iskola, elmegy az utolsó lehetőség is, ami az értelmiséget a faluban tartja. A bikali nagyon jó iskola, sok érettségizett, diplomás ember került ki a falai közül. Tudjuk, hogy nagyon kézi település főutcája vés gyerek jár ide most, hiszen alig százan vannak. Egy olyan oktatási formát kellene keresni, amely nem zsákutcát jelent. Tavaly egyszer már szóba került ez a lehetőség, de akkor elvetették. Idén megint kérték a szülők, hogy az önkormányzat próbáljon meg több változatot gazdasági számításokkal együtt kidolgozni. A településen néhány vállalkozás működik. A GHS Kft. húsz embernek ad munkát, de nehéz helyzetben van a januárban behozott gazdasági intézkedések miatt. A táp, az energia ára emelkedik, miközben a csirke felvásárlási ára alig mozdul el a tavalyi szintről. Egy másik vállalkozónak sincs oka az örömre: mire minden engedélyt beszerzett, az épületet felújította, addigra a szabályozók változása miatt partner nélkül maradt. Pedig csaknem húsz ember foglalkoztatására volt ajánlata. Most nap, mint nap járja a megyét, az országot, partnereket keres, akik termeltetni szeretnének valamit. A hely, minden adott, a munka bármikor beindítható. A kastélyt licitálás során vette meg egy vállalkozói csoport. Felújítása a vége felé tart. A nagyteremben már rendezvényeket tartottak, a konyha üzemel. Most a tetőtér szobáinak kialakítása, valamint a többi rész teljes befejezése folyik. Igyekeznek a régi kastély hangulatát visszaidézni. A felújítás munkálatait Kollár László irányítja.- Néhány német ismerősöm érdeklődését felkeltettem a Magyarországon található kastélyok iránt, amelyek alkalmasak arra, hogy ott nyugodtan pihenjenek - mondja. - A bikali nyerte meg igazán a tetszésüket. Az volt számukra a legvonzóbb, hogy nincs a közelben főútvonal, a világtól elzárva tudnak itt pihenni. Az eltelt időben annyira megszerették ezt a környéket, hogy most már nem csak egy egyszerű pihenő-házat szeretnének itt. A kastély a falunak és mindenkinek már nyűg volt. Ha a beruházás nem kezdődik meg, néhány éven belül összeomlik az épület. Ha elkészül, a község egyik ékessége lesz és egyben 20-25 embernek munkát is ad. A pályázatokat már kiírták. Termálvíz kutatást is végeztettek, ami jó eredménnyel zárult: 30 fokos termálvizet találtak, amelynek az elemzése folyik. Jövőre már ebben az irányban folytatódik a kastély fejlesztése. Ha a gyógycentrum kialakul, és a szálloda is igazán működni fog, várhatóan egyre- másra alakulnak majd a faluban újabb vállalkozások.- Az első ütemben a park, a teniszpálya, a játszótér, a 25 méteres termálvizes medence és 25 szoba készül el - folytatja Kollár László. - A következő ütem, ami egyelőre csak terv szintjén van meg, a termálvízre alapulna, azonban már a nyáron szeretnénk az engedélyezési tervet a megbízóinknak átadni. Klubtagságot kívánunk kialakítani, hogy a kastély szolgáltatásait a helybeliek is igénybe vehessék. Az étterem nyitott lesz. A Puchner család tagjai, akiké egykoron a kastély volt, elégedettek az itt folyó munkákkal. A két fiú Bikaion él, az egyik az épület helyreállításában is közreműködik. Hozzájárultak ahhoz is, hogy az elkészült épület Puchner kastélyként kerüljön be az idegenforgalmi katalógusba. Sz. K. Az országos kisebbségi önkormányzatok és kisebbségi szervezetek egy évre megválasztották a delegáltakat a Magyar Rádió Közalapítvány, a Magyar TV Közalapítvány-, valamint a Hungária TV Közalapítvány Kuratóriumába - tájékoztatták az illetékesek az MTI-t. Tudatták: a Magyar Rádió Közalapítvány Kuratóriumába a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának küldöttjét, Kemer Lőrinc országos elnököt választották. A Magyar TV Közalapítvány kuratóriumába a Magyarországi Horvátok Országos Önkormányzatának jelöltjét, Gyúrok János szociológust, míg a Hungária TV Közalapítvány Kuratóriumába az Országos Cigány Önkormányzat delegáltját, Gát György producert választották - valamennyiüket egyhangúlag. Mint ismeretes, az Országos Rádió és Televízió Testület a Magyar Közlöny 1996. március 13-án megjelent, 19. számában jelentkezési felhívást közölt a közszolgálati rádiót és a köz- szolgálati televíziókat felügyelő, közalapítványi kuratóriumokba történő delegáláshoz szükséges nyilvántartásba vételre. Ez tartalmazza többek között, hogy a jelentkezési lapokat a jelentkezési felhívás közzététele napjától (március 13.) számított húsz napon belül kell a Művelődési és Közoktatási Minisztériumba eljuttatni. A kastély új bejáratot kap Ha egyszer sok pénzem lesz... Már korábban meg kellett volna kezdeni-A szüleim ott maradtak, mi már öt éve itt élünk Magyarországon. A fiaim iskolások. A nagyobb már menne haza, a kicsi itt nagyon jól érzi magát, nem sok mindenre emlékszik abból, ahogy otthon éltünk - mondja Katalin, aki a Baranya- háromszögből érkezett. Katalinék földműveléssel foglalkoztak. Most ha végre hazamehetnek, valami másba is bele kell fogniuk, hogy az életüket újra tudják kezdeni.- Nagyon örültem annak, ha alapfokon is, de megtanulhatok varrni. Otthon biztosan nagy hasznát veszem majd - folytatja. - Ahol laktunk, onnan nem messze van egy varroda, talán majd el is tudok ott helyezkedni. Almir a siklósi varrótanfolyam egyetlen férfi résztvevője. 1992 óta él Magyarországon. Az édesapja Harkányban tanít a bosnyák iskolában. A nővére Ausztriába ment az édesanyjával együtt, mert ott nagyobb lehetőség volt arra, hogy továbbtanuljon. Jól beszél magyarul, a magyar barátai tanították meg.-Három éve nincs mit csinálni - mondja. - Tanulni szerettem volna én is, de Magyar- országon nagyon sokba kerül, és még munkát is nehéz találni, hogy megkeressem rá a pénzt. Hallottam a tanfolyamról, gondoltam, jelentkezem. Már kicsi koromban is szerettem varrni. A tanfolyam jó elfoglaltság, de ha végre hazamehetünk, akkor otthon munkát jelenthet, akár a szomszédoknak is tudok majd varrni. Ha egyszer sok pénzem lesz, divatboltot nyitok, és a ruhák egy részét magam varrom meg. A hazánkban élő horvát, bosnyák menekülteknek az ENSZ Bécsi Menekültügyi Főbiztossága és a Nemzetközi Migrációs Szervezet támogatásával a Pécsi Regionális Munkaerő-fejlesztő és Képző Központ beilleszkedésüket elősegítő tanfolyamokat indított az elmúlt évben, amelyen összesen 731-en vettek részt. Elsődleges cél az volt, hogy a Magyarországon élő volt jugoszláviai menekültek letelepedését, beilleszkedését elősegítő szakmai és magyar nyelvi program szülessen. A képzéssel szemben támasztott követelmények között szerepelt, hogy a menekültek piacképes szaktudást kapjanak, amit a hazájukba visszatérve az újjáépítésben hasznosítani tudnak. A program kidolgozásában részt vett dr. Ethel Milkovits, a kanadai Cheridan College professzor-asszonya, aki az ottani bevándorlók és menekültek képzését segítette adaptálni a magyar viszonyokra. Ebben az évben az ENSZ szigort'tóttá a feltételeket. Eddig négy tanfolyam megtartását fogadták el, de legfeljebb tíz lehet és csak olyanok, amelyek az újjáépítést segítik - mint például ács, kőműves, vízvezeték szerelő, útjavító, vagy az élet újra indítását segítő. A PRMKK igényfelmérést végzett, ennek alapján dolgozták ki a tanfolyamok tematikáját, amit szakmailag a budapesti központ bírált el, majd az anyagi támogatást hozzá a bécsi adta, de a döntő szót Genfben az ENSZ központjában mondták ki. Tavaly Mohácson, Nagyatádon, Siklóson, Harkányban indultak úgynevezett túlélési programok, faipari szakmai képzés. Hivatásos jogosítványt is többen szereztek.- Amikor az első menekült- hullám érkezett hazánkba, közöttük sok volt a magyar anyanyelvű - mondja Pávics János menekültügyi referens. - Később horvátok és bosnyákok is jöttek. Nekik már akkor nagy szükségük lett volna ilyen jellegű tanfolyamokra, amelyen magyarul is tanulhatnak. A Menekültügyi Hivatal sajnos nem találta meg ennek a lehetőségét. A tavaly indult képzésnek nagy sikere volt. Gond, hogy idén szűkültek a lehetőségek, pedig óriási az igény. Nagy sikere volt a számítógépes és a varró tanfolyamnak, az itt szerzett ismereteket a menekültek otthon is jól tudják hasznosítani. A hat számítógépes tanfolyam közül egy volt olyan, amelyen csak mag ^ar anyanyelvűek vettek részt. k fogalmazták meg az igényt, hogy emeltebb szintű oktatás keretében államilag elismert oklevelet is kaphassanak. A minisztériumi engedély már megvan, már csak pénz kérdése a tanfolyam megtartása. Sz. K. t
