Új Dunántúli Napló, 1996. április (7. évfolyam, 90-118. szám)

1996-04-03 / 92. szám

10 Dhnántúli Napló Gazdaság 1996. április 3., szerda / Édes gondok A cukorrépa-termesztőknek , alapvető érdeke, hogy szabá­lyozott, tartósan kiszámítható piaci viszonyok között termel­hessenek. Fontos, hogy az új szabályozás ne sorolja őket hát­rébb a termelők-feldolgo­zók-kereskedők láncolatában elfoglalt helyükről. A Cukor Terméktanács keddi ülésén a cukorrendtartási rendelet tervezetét vitatták meg a répatermelők. Az eszmecsere főként arról zajlott, hogy kit illessenek meg a cukorrépa-termesztési kvó­ták. Többen felvetették, hogy ha a répatermelők helyett a cu­korgyárak kapnák meg ezt a jo­got, akkor a cégek közötti adásvétel során előfordulhatna, hogy egy-egy gyárkörzet ter­melőinek többsége hoppon ma­radna, azaz nem termelhetne répát. A gazdák szorgalmazták, hogy ők kapják meg a cukor­répa-termesztési hányadot, amely mennyiség egyben a fel­dolgozóknak lenne a cukorkvó­tája. Azaz a répa mennyisége annak gyárnak a cukormennyi­ségét testesítené meg, ahová a termelő a répát szállítja. Kifogásolták, hogy miköz­ben a gazdálkodók tisztessége­sen fizetik a termelési tagdíjat, az semmilyen formában nem kerül vissza hozzájuk. U. G. Az Etikai Kódexről a Monitorban A Pécsi Városi Televízióban ma este 20 órakor ismét élőben jelentkezik a Monitor, a Pécs- Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági maga­zinja. A műsor témája ezúttal a vállalkozói etikai kódex lesz. A fórum ideje alatt hívható a 211- 755-ös telefonszám. A külfejtés termelésére hosszú távon számítanak fotó: Tóth László Bányával vagy anélkül?-Kijelentésemet a tárca nél­küli privatizációs miniszter közelmúltban született állás- foglalásának tartalmára ala­poztam - nyilatkozta lapunk­nak Schalkhammer Antal. - Suchman Tamás miniszterrel való egyeztetésünk során for­málódott meg az a vélemény, hogy az energetikai szektort semmi sem sietteti maradék állami tulajdonú erőműveinek eladására. Ezért az ÁPV Rt. a következő fordulóban is a bá­nyákkal együtt írja ki a priva­tizációs pályázatot az erőmű­vekre. Az Új Dunántúli Napló ké­résére Schalkhammer Antal a Pécsi Erőmű Rt-t érintő kér­dést részletesebben is kifej­tette:- A PE Rt. iránt már a pri­vatizációs tender első fordu­lójában is komoly érdeklődés volt. A befektetőket elsősor­ban az erőműhöz csatolt bá­nya kárainak, bezárásának és a rekultivációjának várható költségei riasztotta. A jelent­kezők közül - ma is több be­fektető érdeklődő van - a bostoni New England Elect­ricity azóta is folyamatosan hangoztatja, szívesen bekap­csolódna a Mecsekalján egy új 150 Megawattos széna­lapú erőművi fejlesztésbe. Az elképzelések szerint a tüzelő­anyagot a helyi külfejtések, illetve javító szenek (előbb hazai, majd import) adnák. Folyamatban van egy olyan konstrukció kidolgozása, hogy a terv szerint 2000- 2002-ben bezáró Komlói Kő­szénbánya a megállapított időpontig állami tulajdonú részvénytársaságként műkö­dik tovább. Ilyen megközelí­tésben hangzott tehát el, hogy a mecseki bányászoknak a privatizáció miatt nem kell tartaniuk munkahelyük elve­szítésétől a már megállapított határidő előtt. Kaszás Endre Az szja-bevallások baranyai tapasztalatai Több a visszaigénylő, mint a befizető Baranyai vállalkozások és ma­gánszemélyek 10 milliárd 951 millió forint személyi jövede­lemadót fizettek be a költségve­tésnek. Határidőre, március 20- ra 87766 szja-bevallás érkezett a megyei adóhivatalhoz, csupán 800-zal több, mint tavaly, igaz nem változtak a bevallók körét meghatározó jogszabályok sem. Más kérdés, hogy minden harmadik embernek alkalma lett volna adóbevallás helyett csak a munkáltatónak nyilatkozni, vi­szont így gyorsabban juthattak hozzá a pénzükhöz. A legfeltű­nőbb sajátosság, hogy idén elő­ször több volt az adótúlfizető (52 százalék), mint az utólagos befi­zető. Érdekes az is, hogy míg 1995-ben a visszaigénylések át­lagösszege meghaladta a 29 ezer forintot, addig most mindössze 11300 forint volt ez a szám. A változást főként az okozza, hogy több összegvonzatában apró kedvezményt vezettek be a múlt évben, melyet csak végel­számoláskor lehetett érvényesí­teni. így igen sokan azzal kerül­tek pluszba, hogy alkalmazták az 500 ezer forintnál kisebb jövede­lem esetén járó 7200 forintos adóleírást, másrészt igen nagy számban használták fel az élet- biztosítások után járó térítést. A legnagyobb visszatérítés egy másfél milliós tétel volt, amit egyéni vállalkozó kért. Ami a mérleget illeti, 366 millió forin­tot fizettek eddig vissza az adó­zóknak, míg a befizetők ennél 30 millióval kevesebbet adtak be az adóhivatal kasszájába. A kitöltés továbbra sem erős­sége az adópolgároknak, ugyanis a bevallások kétharmadát korri­gálni kellett, de szerencsére a papírok 90 százalékát a hivatal is kitudta javítani, az érintett sze­mélyek berendelése nélkül. Külön kell szólni azokról az szja-bevallásokról, ahol befekte­tési jellegű kedvezményeket vett valaki igénybe. Az alapítványi, szövetkezeti üzletrész vásárlási, stb. leírások esetében a baranyai APEH 670 esetben (az igények összértéke 71 millió forint) tar­tott vissza kifizetéseket, közülük azonban már minden második érintett határozatot kapott arról, hogy ügyéről miként vélekedik az adóhivatal. Ahol úgy ítélték meg, hogy indokolatlan az adott kedvez­mény használata, ott a tétel levo­nása után készült el az új beval­lás, s a hivatal eszerint fizetett, vagy kér még pénzt - az ügyeket szankciók alkalmazása nélkül kezeli most az APEH, feltéte­lezve az adópolgárok jóhiszemű­ségét. A határozat ellen észrevé­telnek van helye, melyre 30 nap múlva ismét határozat születik. Ez ellen is van fellebbezési lehe­tőség, majd a másodfokú végzés kézhezvételét követően a még mindig elégedetlenkedők bíró­sági pert indíthatnak. Ha valaki végül nyertesként kerül ki az ügyből, ott az APEH köteles a visszafizetési kérelem benyújtá­sát követő 30 naptól az 54 száza­lékos késedelmi kamatot kifi­zetni az összeg után. Minde­nestre látható, mire a próbaperek lezajlanak - egy-egy változat jogi megítélését követően minden azonos ügyre egységes álláspon­tot alakít ki a bíróság - addig akár 3^4 hónapot is kell várni. Mészáros B. E. Ösztöndíjakció az utánpótlásért A „kerekasztal lovagjainak” jótékony cselekedete Látva az egyetemi, főiskolai tandíjfizetési kötelezettség beve­zetése kapcsán kialakult feszültséget, a Gazdasági Vezetők Kerékasztalának (GVK) tagjai felajánlották segítségüket: bejelentették, hogy pályázati formában átvállalják néhány száz hallgató tandíját. A felhívás a BAT Pécsi Do­hánygyár kezdeményezése alapján azoknak a hallgatók­nak szólt, akik jó képességűek - ez meg is látszik tanulmányi eredményeiken -, és szociális helyzetük indokolja is a támo­gatást. Az összesen 506 be­nyújtott pályázat közül 225-öt minősítettek elfogadhatónak. Az 1995-96-os tanévben ezeknek a diákoknak a tandíját már 18 különböző cég fedezi.-Ezúttal egyszeri akcióról volt szó - hangsúlyozta Hat­vani György, a GVK társel­nöke. - Ám, ha erre a jövőben is lesz igény, és a társaság tag­jai is jónak látják, folytatni fogjuk a kezdeményezést. A gazdasági vezetőknek ugyanis elemi érdeke fűződik „piacké­pes hallgatók” képzésének támogatásához, elhelyezkedé­sük segítéséhez. A „kerekasztal lovagjainak” jótékony cselekedete túlmutat az alkalmi támogatáson. A vállalatok ekképpen is szeret­nének a szakmailag jól felké­szült utánpótlásról gondos­kodni. Emellett azonban szép számmal voltak medikusok, tanárszakos illetve művészeti hallgatók is az ösztöndíjasok között. Havass Miklós, a Számaik Rendszerház Rt. elnöke fon­tosnak tartotta levonni az ak­ció tanulságait. Szerinte nem igaz, hogy a magyar gazdaság szereplői számára közömbös az ország társadalmi, szociá­lis, kulturális helyzete. Azt is cáfolta, hogy a kül­földi tőke elzárkózik a mece­natúrától, hiszen az említett 18 cég közül 5 idegen tulajdon­ban van. Az úgynevezett „szendvicsképzésben” ők is részt vesznek, vagyis lehetővé teszik, hogy a hallgatók egy- egy szemeszterben leendő szakmájukat a gyakorlatban, különböző cégeknél is tanul­mányozhassák. Végül, de nem utolsósorban elgondolkodtató, hogy a tandíj bevezetése ellen több tízezer diák tiltakozott, ám a felkínált lehetőséggel közülük mind­össze alig félezren éltek. Bozsó Bea Hurrá, (néhányan) nyaralunk Az idén is csupán a lakosság egyharmada tervezi, hogy szabadsága idején elutazik - derül ki a GFK-Hungaria Pi­ackutató Intézet reprezentatív felméréséből. A megkérdezet­tek kétharmada belföldön nya­ral, körükben legnépszerűbb a Balaton és az Alföld. Az üdülők egyharmada en­gedheti meg magának, hogy külföldön töltse szabadságát. Elsősorban a Földközi-tenger medencéje az úti cél, Nyugat- Európa vonzereje csökkent. A legtöbben gépkocsival utaz­nak, s egytizedük választja a repülést. AKCIÓ 20 COLOS PATKOFEKES FIÚ ÉS LÁNY KERÉKPÁROK 990 Ft SKALA t > I t t t

Next

/
Thumbnails
Contents