Új Dunántúli Napló, 1996. április (7. évfolyam, 90-118. szám)

1996-04-27 / 115. szám

1996. április 27., szombat VÁROSAINK Dunántúli Napló 9 A város legnagyobb zöldterülete található a laktanyában fotó: löffler Gábor / Átalakulásra vár a Bajcsy-laktanya Legalább részletes rendezési terv már van a területre Isztambuli dinnyehéj „Én uram isten! Csak rajta!, hadd lám, mire megyünk ketten! így meséli Arany János a Bolond Istók Második énekében az egyszeri szőlős gazda esetét, aki dorongot ragadott, látván, „hogy szőlejét a jég veri”. Nos, a város közterületeit is olyannyira elverte a szemét - és a kutyaürülék -, hogy a „Pécs tisztaságáért” akció meghirdetői a lakosságához fordultak: lássuk, mire megyünk „ketten”. Hogy ténylegesen hány ez a, Jcettő”, vagyis, mekkora sikerű lesz ez az akció, még nem dóit el. Ám ha netán csekély, betudható lesz annak, hogy akad néhány ellentmondás. Például erősen valószínű, hogy nem azok sürgölődnek a takarításban, akik leginkább szeme­teltek (a lebukás és bűnhődés igen csekély kockázatával), hanem a jobb érzésű polgárok, akik majd elkönyvelhetik: megint csak ők jártak rosszul e munkamegosztással. Ámbár a lehetőség, hogy az akcióban értékes nyeremények találnak gazdára, ekképp boríthatja fel az előbbi képletet: szemetelek, összeszedem, megjutalmaznak. Aztán a kettősből a másik alatt valójában azon vállalkozások is értendők, amelyek „ kis pénz kis foci” alapon takarítgatnak. Ha be­legondolunk: nem is lehet számukra cél a tisztaság szebb foka. Hi­szen, ha nincs szemét, nem kell (annyit) költeni az eltakarítására. Talán ezért is hagytak feltűnően annyit az akció résztvevőinek. Vagy ezen munkafolyamat szervezése nem jutott még el az isz­tambuli szintre. Első ott töltött éjszakámon azt tapasztaltam, hogy éjfél után mindenki az utcára öntötte a szemetet. Elképzeltem: bo­káig fogok ebben járni. Hajnalban azonban zajra ébredtem: a szál­loda ablakából kitekintve láttam, hogy szervezett, jól felszerelt pro­fesszionalista brigád takarítja az utcát. S nemhogy dinnyehéj, de dinnyemag sem maradt utánuk. S ez valamiből valakik által képes így működni abban a nem éppen krőzusi gazdag országban. Mi meg próbálunk nekifogni ketten, hárman. Netán még segí­tünk is a jégverésnek, akár a közterület, akár közélet tisztaságáról van szó. Ahol szintén el lehet csúszni eldobott dinnyehéjakon. Én uram isten! Mire is megyünk, s hányán!? Dunai Imre A pusztuló történelmi belváros Tények, vélemények, kérdések egy vitadélutánon A Pécsi Városszépítő és Városvédő Egyesü­let helytörténeti szak­osztálya A pusztuló pé­csi történelmi belváros - tények, vélemények, kérdések címmel vita­délutánt rendez április 30-án, kedden 17 órától a Szent István tér 17. szám alatti Nevelők Háza nagytermében. Házigazda vitavezető dr. Vargha Dezső, a helytörténeti szakosz­tályának vezetője lesz. A rendezők a vita­délutánra szívesen lát­ják városért aggódó polgárokat és szakér­tőket. Külön is meg­hívták Pécs város főépítészét, műemlékvédelmi szakembereket, a Janus Pannonius Múzeum vezetőit és egyéb szakértőit, a Ma­gyar Urbanisztikai Társaság és a Mérnöki Kamara képviselőit és a MTESZ pécsi szervezetének szakembereit. Haszonállat tartás övezetei térképen Jókai utcai részlet fotó: löffler Közgyűlési előzetes Pécs Közgyűlése május 2-án 9 órai kezdettel tartja soron következő ülését a Városháza nagytermében. Az előzetes napirendi javaslatok között szerepel többek között az ön- kormányzat 1995. évi költ­ségvetésének zárszámadása, a Szigeti városrész részletes rendezési tervének módosí­tása (Hullámfürdő II. üteme), Magyarürög részletes rende­zési tervének jóváhagyása, a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és védelméről szóló rendelet módosítása, a közoktatási feladatellátás 1996/97. tanévben megvaló­sítandó ésszerűsítése, köz- művelődési intézmények át­szervezése. A kéndioxidmérés modellvizsgálata A közgyűlés város- és kör­nyezetfejlesztési bizottság a Környezetvédelmi alapból 400 ezer forinttal járul hozzá a Dél-dunántúli Környezet­védelmi Felügyelőséggel kö­zös finanszírozásban megol­dandó kéndioxid-mérés mo­dellvizsgálatainak elvégzé­séhez. Ezek a vizsgálatok alapozhatják meg a levegő- szennyezéssel kapcsolatos hatósági intézkedéseket. Rauter Camillo emlékére A Mecsek Egyesület április 30-án, kedden 17.30-kor a Pécsi Köztemető „D” parcel­lájánál (északkeleti-oldal) rövid megemlékezéssel ko­szorúzást tart Reuter Camillo sírjánál. A baranyai név­gyűjtő mozgalom egyik leg­ismertebb és legeredménye­sebb kutatója eredeti képzett­ségét és hivatását tekintve er- dőmémök volt, az élővilág kutatója, s nyugállományba vonulása előtt előtt hét esz­tendeig a Dél-dunántúli Természetvédelmi Hivatal vezetői tisztségét töltötte be.- Ha felmegy az ember a hegyre- magyarázza Csaba Gyula épí­tész, a PÉCSÉPTERV Stúdió Kft. vezetője -, döbbenetét keltó' az itteni látvány, amit a temető', a Honvéd Kórház és a volt Bajcsy- laktanya együttese kínál: ez a Mecsekoldal után a város legna­gyobb összefüggő' zöldterülete. Természetes hát, hogy a volt lak­tanyaterület részletes rendezési tervének a kidolgozásakor meg­különböztetett figyelmet fordítot­tunk a faállomány megtartására. A fák zöme félévszázadosnál idősebb és túlnyomó hányaduk egészséges, ezért a RRT fontos előírásokat tartalmaz a fák vé­delmére, amelyek a terület jövő­beni felhasználásának a min­denki által figyelembe veendő elemei. Hogy ne sérülhessen a város legnagyobb zöldterülete. Nem okoz azonban ilyen gon­dot a területen található épületál­lomány nagy része, amelyek mai szemmel nézve semmi esetre sem jelentenek nagy, s főleg nem minden áron megőrzendő érté­ket. A Táncsics Mihály úti olda­lon lévő jó állagú épületek, amik magát a laktanyát jelentették, s amik 40 éve kiszolgálták a szü­lető magyar uránipart is, ma rendőrségi célokat szolgálnak, s ennek a megváltozásáról nincs is szó, tehát gyakorlatilag kívül es­nek a mai RRT-n, bár nem zár­ható ki itt sem valamely átépítés, de akkor is igazgatási, oktatási, egészségügyi létesítmény elhe­lyezésére kell gondolni. Amint hasonló gondolkodás kell, hogy irányítsa a mai „üzletközpont” majdani szükségszerű átépítését is. Ez persze nem ígérkezik va­lami gyors folyamatnak, hiszen a megtelepedett vállalkozások szemlátomást nem néhány évre rendezkedtek be, s ennek az ér­dekében jelentős beruházásoktól sem riadtak vissza. így aztán csak remélni lehet, hogy ha vala­hol megindul valami, fel is gyor­sulhat az átépítés Pécsnek ezen értékes területén. Végül is bizo­nyára senkinek sem hiányozna, ha eltűnnének a hajdani löveg- színek, garázsok és egyebek, amik - nem nehéz ezt belátni - az említett színvonalnövelő be­ruházások ellenére sem alkalma­sak mai, mindenképpen átmene­tinek tekinthető funkciójára. A RRT-nek az egész területre nézve általános érvényű előírása a teljes közművesítettséget cé­lozza meg, ami azt jelenti, hogy bárki is kezdjen itt nagyobb lé­legzetű beruházáshoz, minde­nekelőtt a közművek kiépítéséről kell gondoskodnia, hiszen ami je­lenleg ilyen címen létezik, az messze nem felel meg a köve­telményeknek. Természetesen a közműpótló műtárgyak létesítése tilos, a meglévő ilyenek további fenntartása sem engedélyezhető. Az sem hagyható figyelmen kí­vül, hogy az egész területen fű­tési célra energiahordozóként csak villamosenergia, földgáz, vagy távhő alkalmazható, s a le­vegő minőségének a szinten tar­tása érdekében a gáztüzelés égés­termékeinek a kibocsátási mérté­két is meghatározta az RRT. Az önkormányzati közgyűlés által elfogadott RRT természete­sen még egyéb előírásokat is tar­talmaz, konkrét épületekben azonban nem gondolkodik, ezzel sem kívánja különösebben meg­kötni a majdani beruházók kezét. A cél az, hogy elfogadható kere­tet adjon a beruházásokhoz, hogy azok egy magas színvonalú vá­rosrész építését szolgálják. Hársfai István A haszonállatok tartásáról szóló 13. számú önkormányzati rendelet 1. számú melléklete - amely az építési övezetektől el­térő állattartási övezetek tér­képi megjelölését és az e terüle­tek állattartási övezeti besoro­lását tartalmazza - a Polgár- mesteri Hivatal hatósági, Mű­szaki és Ügyfélszolgálatai iro­dáiban (Kossuth tér 1-3. sz.), valamint a Városfejlesztési és Üzemeltetési irodában (Szé­chenyi tér 1. sz.) tekinthető meg. Ugyanitt kaphatnak felvi­lágosítás azok is, akik nem tud­ják biztosan, hogy lakásuk mely állattartási, illetve építési övezetbe tartozik. Az említett - s az április 25-i lapszámunk 6. oldalán e részle­teiben ismertetett - rendelet ugyanis a város területét öveze­tekre bontva határozza meg, hogy hol, hogyan, milyen és mennyi haszonállat tartható. Citrom utcai rendezés: 99 évre(?) használati jog Tavaly decemberben Pécs Közgyűlése hozzájárult egy olyan 169 m2-es Citrom utcai ingatlanrész el­adásához, amely sajátos hírnévre szert tett ex-szál- loda, újabban üzletház telkéhez kapcsolódott volna. Az akkori döntés arról szólt, hogy az CASTOR Kft. megépíti az építési engedély szerinti díszburko­latot és díszkutat, továbbá ingatlanrész ellenérték­ként megépíti a Citrom utca hiányzó csapadékcsa­tornáját és közvilágítását is. A szerződést végül nem köthették meg - s persze a feltételek sem teljesültek mert időközben főé­pület tulajdoni viszonyai tekintetében jogvita tá­madt egy árverési jogszabálysértés miatt. Mivel ez a jogvita elhúzódhat, a közgyűlés legutóbb olyan áthidaló megoldást tartalmazó szerződés megköté­sébe egyezett bele, hogy a CASTOR Kft. megépíti a Citrom utcai közvilágítást és mintegy 900-1000 m2 területen a díszburkolatot 1996. április 30-ig, a díszkutat pedig augusztus 30-ig. (A csapadékcsa­torna már elkészült.) A megváltozott feltételekre tekintettel a 169 m2-es ingatlanrészre 99 évre hasz­nálati jogot ad. (De legfeljebb az épület fennállá­sáig.) Éz a jog átruházható és a főépület jogi helyze­tének rendezését követően az önkormányzat és a CASTOR Kft. átalakíthatja tulajdonjoggá. A majdani tulajdonba adás esetére a vételár a használati jog ellenértéke, amelyet azonban már a használati jog alapításakor kiegyenlítenek. A CAS­TOR Kft. továbbá nyilatkozatot tesz a főépület ere­deti építtetője számára fennálló esetleges térítési igény átvállalására. Érdekes jogi helyzet, ám a város lakosságát a közterületi munkák határidejének betartása és eredménye izgatja leginkább. D. I. Önkormányzati rendeletek Pécs Közgyűlésének alábbi rendeletéi 1996. április 25-ével hatályba léptek: -az 1996. évi 11. számú: a Szerve­zeti és Működési Szabályzatról szóló többször módosított évi 3. sz. rendelet módosításáról;- 1996. évi 13. számú a haszonállatok tartásáról;-az 1996. évi 14. számú a volt „Bajcsy-Zsilinszky” laktanya részle­tes rendezési tervéről (rrt.) és az álta- lánsos rendezési terv (ÁRT) módosí­tásáról;- 1996. évi 14. számú a 2. sz. Posta- hivatal és Üzem rrt. jóváhagyásáról és az ÁRT módosításáról;- az 1996. évi 16. számú a Napos­domb u. környéke rrt. jóváhagyá­sáról és az ÁRT kisebb módosítá­sáról;-az 1996. évi 17. számú a Szé­kely Bertalan út 32. szám alatti ingatlannal kapcsolatos ÁRT és rrt. módosításáról;-az 1996. évi 18. számú az ÁRT kisebb módosításáról a Nagysz- kókói út. 2-4. szám alatti, ingatla­nokra;-az 1996. évi 19. számú az ön- kormányzati tulajdonban álló bér­lakások értékesítésének feltételei­ről szóló 1995. évi 49. számú, rendelet módosításáról;-az 1996. évi 20. számú a „Martyn Ferenc” emléktáblák el- hely zéséről;-az 1996. évi 21. számú az „Év Tűzoltója” cím alapításáról és adományozásának rendjéről. Az 1996. évi 12. számú rendelet az önkormányzati tulajdonú laká­sok lakbérének mértékéről és a lak­bér megállapításának feltételeiről 1996. május 1. napján lép hatályba. A rendeletek megtekinthetők a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszol­gálati Irodájában a Kossuth tér 1-3 sz. alatt. A z eddig csendes Zsinkó István ut­cát is elérte az átalaku­lás, amely bontással kezdődik. Régi házak tűnnek el, hogy he­lyükre modem épüle­tek kerülhessenek. Az átalakulással az a baj, hogy egy fa is áldoza­tul esett - méghozzá illegális vágással -, s ezzel a belterületi utca szép fasora is foghíjas lett. (A képen látható fa társát vágták ki az utca túloldalán.) A vá­rosi főkertésztől meg­tudtuk, hogy a továb­biakban útját állják fák kivágásának. Jobb ké­sőn, mint soha. Farkas Mária, Vajgert György, Várhidy György, Dr. Vargha Dezső' Városvédő őrjárat Pécs levegője Az ÁNTSZ Baranya Megyei In­tézetének adatai szerint az április 25-én mért 24 órás átlagértékek alapján Pécs légszennyezettségét a következő mutatók jellemezték az egészségügyi határérték (100%) százalékában: kéndioxid 11,3%, nitrogéndioxid 32,0%, szénmonoxid 15,3%, szálló por 47,2%, ózon 30,4%. A légszeny- nyező anyagok a határértéket nem haladták meg. A kéndioxid mennyisége a déli órákban a vá­ros keleti részén volt magasabb, a nitrogéndioxid pedig elsősorban a városközpontban reggel és késő délután halmozódott fel legin­kább. A szénmonoxid koncentrá­ciója jóval alatta maradt a határér­téknek. A szálló por szennyezett­ség késő este a belvárosban volt a legmagasabb. A talajközeli ózon határérték alatti volt. A légszeny- nyezettség mérését a Városi Va­gyonkezelő' Kft. támogatja. 1 Í i * 4

Next

/
Thumbnails
Contents