Új Dunántúli Napló, 1996. április (7. évfolyam, 90-118. szám)

1996-04-26 / 114. szám

24 Óra A Nagyvilágban 1996. április 26., péntek Az atomerőmű-robbanás következményei felmérhetetlenek Tíz évvel Csernobil után A történelem legpusztítóbb erejű reaktorbalesete volt 1986. április 26-án, egy pénteki napon robbant föl a csernobili atomerőmű négyes számú blokkja. A robbanás valamennyi következménye még ma sem mérhető föl teljes pontossággal, ezért nyugtalanító, hogy - egyes szakértők szerint - Európa ke­leti felében mindmáig „ketyeg a nukleáris bomba”. FOTÓ: FEB/GAMMA A bosnyák kormány iráni szakértők által kiképzett kommandóosztagokat szer­vezett, hogy végezzenek azokkal, akiket Szarajevó politikai ellenfeleknek vagy háborús bűnösöknek tekint - értesült a The New York Times. Az egyik alakulat le­tartóztatott tagjait azzal gyanúsítják, hogy meg akar­ták ölni Fikret Abdicsot, a szarajevói kormány ellen fellázadt muzulmán vezetőt. A volt Jugoszlávia terüle­tén elkövetett háborús bű­nöket vizsgáló ENSZ-tör- vényszék elnöke csütörtö­kön azt javasolta, hogy hoz­zanak ismét büntetőintézke­déseket Jugoszlávia és a boszniai szerbek ellen, mert hatóságaik nem hajlandóak együttműködni a bíróság­gal. Antonio Cassese tűrhe­tetlennek minősítette, hogy Belgrád semmiféle lépést nem tett a két boszniai szerb vezető, Radovan Karadzsics és Ratko Mladics kézre kerí­tése érdekében. Sail Berisha fölszólította a Koszovóban élő albánokat, hogy őrizzék meg nyugal­mukat, és tartózkodjanak minden olyan cselekedettől, amely növelhetné a feszült­séget a tartományban. Az albán elnök egyúttal sür­gette a nemzetközi közössé­get, tegyen intézkedéseket a koszovói etnikai problémák megoldása érdekében. Kétoldalú egyezmények egész sorát írta alá csütörtö­kön Pekingben Borisz Jelcin orosz és Csiang Cö-min kí­nai államfő. Az egyezmé­nyek a gazdasági kapcsola­tokat és a kínai-orosz együttműködést hivatottak fellendíteni, egyebek között az atomenergia és az űrkuta­tás terén. A meghalt csecsen vezető, Dzsohar Dudajev utódja, Zelimhan Jandarbijev lehe­tetlennek tartja a válság po­litikai rendezését a jelenlegi moszkvai kormánnyal. A Le Figaro című francia lapnak adott nyilatkozatában kö­zölte: mindenáron meg fog­ják bosszulni azt a népirtást, amelyet az oroszok végez­tek Csecsenföldön. Rekordmennyiségű, 15 kilogramm Semtex robba­nóanyagot helyezett el szerda éjjel az északír köz- társasági gerillamozgalom az egyik londoni híd alatt. A kisebb károkat okozó deto­náció csak a gyújtószerkezet működésbe lépését jelen­tette, maga a töltet nem rob­bant fel. Ezen a héten Csernobil nem csak az évforduló kapcsán került szóba: tűz pusztított az erőmű körüli szellemvárosok környé­kén. A lezárt zónában a tíz évvel ezelőtt kiszabadult radioaktív molekulák 95 százaléka mára le­rakodott a talajra, a bokrokra, a fákra. Az erdőtűz miatt azonban ismét jutottak a levegőbe su­gárzó anyagok:, .hatalmas radio­aktív felhő keletkezett” - tudósí­tott a Los Angeles Times a hely­színről. Szerencsére a lassan sodródó légtömeg csak a köz­vetlen környéket fenyegette, és a 2,6 milliós lélekszámú Minszket nem érte el. A világ ismét aggódva olvasta a zóná­Brassóban ünnepélyes keretek között nyílt meg csütörtökön a Magyarországi Művészeti Na­pok elnevezésű program. Az erdélyi nagyváros közönsége egymást követően négy jelen­tős művészeti esemény részese lehetett ezen a napon. A képzőművészeti tárlat két szekszárdi képzőművész, Baky Péter és Szatmári Juhos László műveit mutatta be. Az iparmű­vészeti kiállításon a pécsi Máthé András belsőépítész, tárgyformáló művész munkáit láthatta a közönség. A Kós La­jos rendezte bábművészeti kiál­lításon a pécsi Bóbita Bábszín­ház látványos anyagával ismer­kedhettek meg az érdeklődők. A nap záróeseménye hangver­seny volt, amit a Komlóról el­származott és Budapesten élő Király Csaba zongoraművész ból érkező híreket. Éppúgy, mint a tíz évvel ezelőtti szeren­csétlenséget követően. Mára kiderült, hogy tíz éve tulajdonképpen „apró hibák” szerencsétlen összejátszása mi­att robbant föl az atomerőmű egyik blokkja. A sors iróniája, hogy a személyzet épp egy kü­lönleges biztonsági eljárást akart kikísérletezni, ezért vál­toztatták meg a reaktor műkö­dési rendjét. A szabálysértések katasztrófához vezettek, és a Washington Post „évfordulós” írása szerint kétszázszor akkora radioaktív sugárzás keletkezett, mint Hirosimában és Nagaszaki- ban együttvéve! A károk szinte adott nagy sikerrel a Tiszti Klub koncerttermében. A Művészetek Múzeumában került sor az egyhetes kulturális fesztivál hivatalos megnyitó­jára. A program társrendezői, a pécsi székhelyű Magyar-Ro­mán Baráti Társaság és a Ro­mán Kulturális Minisztérium Brassó megyei felügyelősége nevében dr. Iglói Zoltán elnök, illetve Stelian Badragan igaz­gató köszöntötte a közönséget: románokat, magyarokat, néme­teket. A házigazdák képvisele­tében loan Gontea, a Brassó Megyei Tanács elnöke méltatta az esemény jelentőségét. Ezt követően pedig Magyarország részéről Artner Katalin, a bras­sói magyar kulturális napok szervezője és Románia részéről Carol König, a kulturális Mi­nisztérium igazgatója megnyi­felmérhetetlenek. Becslések sze­rint Csernobil utóhatásai Fehér­oroszország nemzeti jövedelmé­nek 15 százalékát, Ukrajna költ­ségvetésének 12 százalékát emésztik fel. Sokan felteszik a kérdést: újra megtörténhet-e a katasztrófa? Még ma sem lehet pontosan tudni- úja az amerikai lap -, hogy a szovjet atomerő­művek valójában mennyire ve­szélyesek. Jelzés értékű, hogy Németország egy évvel az újra­egyesítés után bezárta az összes volt keletnémet reaktort. Ukrajna most igen eredmé­nyesen zsarolja a világot a cser­nobili balesettel. Néhány nappal azután, hogy a fejlett országok 3 milliárd dollárt ígértek Ukrajná­nak azért, hogy 2000-ig bezárja az erőművet, ldjevi tisztségvise­lők máris kétkedésüknek adtak hangot: talán mégsem lesz elég az összeg... FEB tóttá a brassói művészeti feszti­vált. Magyarország és Románia több közéleti személyisége le­vélben köszöntötte a művészeti napok szervezőit, előadóit, köz­reműködőit. Ezek sorában ol­vasták fel magyarul és románul dr. Páva Zsolt pécsi polgármes­ter meleg hangú gratuláló leve­lét. Az ünnepi eseményen részt vett a két ország kulturális mi­nisztériumának és külügymi­nisztériumának több vezető tisztségviselője, s természete­sen jelen voltak Brassó város és Brassó megye vezetői is. A nap eseménykrónikájához tartozik, hogy a Magyar-Román Baráti Társaság vezetőit hivatalában fogadta Alexandru Popa, Brassó megye prefektusa, majd loan Gontea, a Brassó megyei Tanács elnöke. Megnyílt a brassói művészeti fesztivál Göncz a csatlakozásról Veszélyeket rejt a rossz politikai légkör Magyarország az Európai Unióhoz való csatlakozás útjának harmadik harma­dában áll, visszafordulni már nem lehet és nem is akar senki - mondta Göncz Árpád csütörtökön az Eu­rópai Unió-Magyarország Társulási Parlamenti Bi­zottság tagjaival tartott ta­lálkozón. A köztársasági elnök szerint nem a csatlakozás ténye a fontos, hanem az azt meg­előző folyamat. Úgy véleke­dett, hogy mind az Európai Unió, mind a most átalakuló országok problémái meglepő módon hasonlítanak egy­másra: mindegyiket jellemzi az elöregedés, a versenyké­pesség folyamatos csökke­nése, a gazdasági modernizá­ciós folyamatokkal járó mun­kanélküliség. Magyarország helyzetét nehezíti, hogy még nem alakult ki az a mentali­tás- és gondolkodásmódbeli változás, amelyet Nyugat-Eu- rópában a több évszázados polgárosodás hozott létre. Kérdésre válaszolva Göncz Árpád elmondta: Magyaror­szágnak mind Szlovákia, mind Románia EU-tagsága rendkívül fontos. Nem lenne ugyanis szerencsés, hogy ha a schengeni határ Magyaror­szág és Románia, vagy Ma­gyarország és Szlovákia kö­zött húzódna, nehezítve a szomszédos országokban élő magyarság helyzetét. Az ál­lamfő kifejtette: nincs veszé­lyesebb egy országra, egy ki­sebbségre nézve, mint a rossz politikai légkör. ________Rólunk írják________ M agyar pénzmosodák Magyarország vonzó hely lett a vándorló tőke szá­mára - állapította meg leg­frissebb számában az olasz La Repubblica című lap. Az újság az olasz pénzügyőr­ség valuta-ellenőrzési külön­leges csoportjának jelentésére hivatkozva azt írta, hogy Magyarország Kelet-Európa Svájca lett. Az országba érkező tőke azonban nem pihen meg a magyar a bankokban, a pénzt befektetik, elsősorban az építkezési vállalkozásokba. A La Repubblica szerint hiányzik az ellenőrzés, s emi­att nagy a veszélye, hogy az ország a pénzmosás számára is vonzó. „Minden pénzmoz­gás nyomokat hagy maga után, melyek alapján szinte mindig megállapítható a mű­velet ^ főszereplőinek szemé­lye. Ám ha a bankok vagy a közvetítők nem hajlandók az együttműködésre, a vizsgálat megfeneklik” - nyilatkozta a lapnak a jelentés egyik szer­zője. Ezért arra lenne szük­ség, hogy Magyarország csat­lakozzon olyan nemzetközi egyezményekhez és szerző­désekhez, amelyek a gyanús esetekben segíthetik a vizsgá­latokat. Föld alatti vegyifegyver-gyár épül Líbiában Kadhafi sakkban tartható? Az Egyesült Államok nem akarja eltűrni, hogy mi­közben a világ országai megegyeztek a vegyi fegy­verek tilalmáról, Líbia új vegyifegyver-gyárat épít a föld alatt. A minap egy washingtoni saj­tóreggelin William Perry vé­delmi miniszter egyik tanács­adója elejtette azt a megjegy­zést, hogy hagyományos esz­közökkel nincs remény a lí­biai vegyifegyver-gyárak el­pusztítására. Ez idő szerint az amerikai fegyverarzenálban csupán egyetlen eszköz, a B-61 jelű nukleáris robbanófej alkalmas mélyen a föld alatt lévő cél­pontok megsemmisítésére. A nukleáris csapást természete­sen szeretnék elkerülni, ezért a Pentagon fejlesztésbe fogott egy olyan különleges, de ha­gyományos fegyver létreho­zása céljából, amely megfe­lelne a különleges feladatra. Washington mindenekelőtt diplomáciai csatornákat kíván fölhasználni, hogy jobb belá­tásra bírja a líbiai vezetést, ám William Perry egyértelművé tette: a politikai nyomásgya­korlás mellett más eszköztől sem riadnak vissza, ha Kad­hafi ezredes újabb próbálko­zásával szemben végül mégis fel kell lépnie az Egyesült Ál­lamoknak. Ferenczy Europress Elfallabdázta hercegségét Monaco volt a játék tétje Valójában nem Rainier hercegnek és a Grimaldi- háznak kellene Monaco élén állnia, hanem egy hetve- nesztendős francia filmszí­nésznek. Darry Cowl eddig hallgatott az ügyről, de most megjelenő emlékiratában elmeséli a tör­ténetet. Évtizedekkel ezelőtt Rainier fallabdatermet építte­tett palotájában, rendszeresen edzett, és valósággal rabja lett a sportszenvedélynek. Crowl egy alkalommal Pá­rizsban, kellemes vacsorán vett részt a herceggel, s ott szóba kerplt közös sportjuk is. Már jócskán a finom borok hatása alatt álltak, amikor a komikus így szólt az uralko­dóhoz: ,Játsszunk egy partit! Én felteszem híres ékszer- gyűjteményemnek legszebb gyémántját az Ön hercegsé­gével szemben.” Meglepeté­sére Rainier elfogadta a javas­latot. Darry Cowl másnap már túlzásnak találta a megállapo­dást, és azt hitte feledésbe megy az egész. Nemsokára azonban egy Nizzába szóló elsőosztályú repülőjegy érke­zett a címére, leszállás után rendőri díszkísérettel a palo­tába hajtattak. „Nem veszthet­tem, ezért úgy játszottam, mint egy igazi ördög” - em­lékezik vissza a filmszínész. „Győztem, de nagylelkű vol­tam, Rainer megtarthatta or­szágát és hercegségét.” Amire nem számítottak a térkép átrajzolói Káosz a délszláv határokon Hamarosan teljesen helyreállhat a délszláv háború miatt öt évig szünetelő közúti és vasúti összeköttetés Szerbia és Horvát­ország között. Mivel a nagy felfordulásban ellopták a vasút réz felsővezetékeit, előbb azokat kell pótolni. Horvátok, szlovének, osztrákok egyaránt aggódva ráncolják a homlokukat: ha ugyanis újra megindulnak a különböző nemzetiségűeket szállító teher­vonatok a „vendégmunkásvo­nalon’.’, rövid idő alatt torlódá­sok keletkezhetnek, a kamio­nok pedig akár napokig veszte­gelnek majd a határállomások térségében. Ott, ahol egykor csak két határt kellett átlépniük törököknek, bolgároknak, gö­rögöknek, most kénytelenek négyen átkelni. A horvát és szlovén közúti átkelők vámosai felkészületle­nül néznek a nagy roham elébe. Már húsvétkor végtelennek tet­sző várakozás fogadta a ven­dégmunkásokat. Ha a béke beköszöntével a nyáron meglódul dél felé a tu­ristaáradat, pillanatokon belül bekövetkezhet a közlekedési káosz. Ráadásul Ausztria déli határa egyben az Európai Unió külső határa is, emiatt az oszt­rákok kötelességszerűen alapo­sabban ellenőriznek majd. Ha a szlovén és a horvát vámosok nagyvonalúan meggyorsítják az utaskezelést, ezáltal hatalmas mennyiségű és értékű vámolat- lan áru áramlik majd ki és be. Emellett az ismét megnyílt tá­vol-keleti-balkáni útvonal újra a térségbe csábítja a (kábító­szer-) csempészeket. Ha vi­szont betartják az előírásokat, elcsípnek ugyan néhány bűnö­zőt, de elriasztják a turistákat. Súlyos gazdasági gondokat is fölvet a térkép újrarajzolása. A (horvát) rijekai kikötőben horgonyzó orosz hajók három­millió tonna nyersolajtól sze­retnének megszabadulni. A címzett Szerbia. Ennyi kőolajat csakis a rijekai berendezések képesek továbbítani a belgrád- pancsovai finomítóba. A horvá­tok azonban csak akkor indítják meg a szivattyúkat, ha a szer- bek visszaadják nekik a djele- tovcii olaj mezőket.

Next

/
Thumbnails
Contents