Új Dunántúli Napló, 1996. április (7. évfolyam, 90-118. szám)
1996-04-24 / 112. szám
1996. április 24., szerda Kultúra Dunántúli Napló 13 Szentté avatott elődjének adta az arcvonásait 800 éve halt meg III. Béla, aki bizánci trónörökösből lett a „dicsőséges király” „Mivel az emberi természet fogyatékossága következtében az idők múlásával az elmúlt dolgok emlékezetébe könnyen belopódzik a feledés, ezért méltó írással védelmezni .. . ezzel a józan megállapítással kezdődik Hl. Béla királyunk egyik pécsi-baranyai vonatkozású - és alapos helyismeretről tanúskodva minden bizonnyal Pécsett is íródott - nevezetes oklevele 1181-ből, amely egyébként a magánjogi ügyletek írásba foglalásának szükségességét hangoztatja. S igaza volt a nagy királynak - noha ezt a jelzőt csak egyedül unokájától, IV. Bélától kapta - saját magára vonatkozóan is. Most, április 23-án van 800. évfordulója halálának, s bizony kevés megemlékezés jut neki. (Halálának éve korábban volt alkalmas dátum a késő utókornak: annak idején a 700. évforduló megemlékezését teljesen elnyomta Millennium - s csak két évvel később, 1898-ban kapta meg az ünnepélyes kegyeletet -, a mostanit pedig a Millecentenárium.) Pedig megérdemelné a „nagy” jelzőt s nem csak a benne példaképet talált unokától. III. Béla közel 24 évig, 1172-től 1196-ig uralkodott. Trón viszály okkal, orgyilkosságokkal és alattomos mérgezések gyanújával terhes bizonytalan évtized után lett király - kilenc évnyi külföldi nevelkedést követően -, hogy aztán újra megszilárdítsa a magyar államot, annak szervezetét, pénzügyeit, gazdaságát és ezzel együtt európai tekintélyét. Szent István-i módon Bölcs diplomáciát folytató, erős kezű, határozott, indulatokban mértékletes is, a királyi szerepét intézményként felfogó , európai mércével mérve is jelentős uralkodó volt. S egyben utolsó képviselője annak nagy hatalommal rendelkező királytípusnak, amely még a szentistváni módon kormányozta államát. Ha kellett, saját öccse és anyjának törekvéseivel szemben is. (Akiket száműzni volt kénytelen.) Egyik különösen kimagasló érdeme, hogy kora fejlett államainak szintjéhez igazította az államgépezetet a királyi kancellária szervezésének befejezésével. Ugyanakkor érdekes hogy, nem maradtak utána törvények, s nem volt történetírója, mint ahogy az sejthető vagy bizonyos Kálmánról, II. Istvánról, apjáról, II. Gézáról, testvéréről III. Istvánról, vagy utódai közül II. Andrásról, V. Istvánról, IV. Lászlóról. A másik kiemelkedő érdeme mégis ezzel ösz- szefüggő: uralkodása idején vált királyi mecénássággal támogatottan állandó folyamattá, hogy magyar diákok indultak az akkoriban épp csak létrejött külföldi egyetemekre - mindenekelőtt Párizsba - tanulni. S közülük (is) kerülhettek ki a későbbi krónikaírók. Anonymus, a „Névtelen Jegyző” is ott tanulhatott, s minden bizonnyal reá utalt, amikor Béla király jegyzőjének titulálja magát. Noha nem akadt saját „házi” történetírója, hazai és külföldi oklevelek, krónikák, geszták és diplomáciai iratok Angliától Bizáncig, Kijevtől a szentföldi latin keresztesállamokig - szolgáltatnak információkat tetteiről, tudósítanak azon eseményekről, amelyeknek III. Béla részese volt. Tudatosan uralkodásra felkészült, mesz- sze kimagaslóan művelt király volt, már csak az utóbb említett tény miatt is. Sorsa is egészen sajátosan alakult. II. Géza másodszülött fiaként a különféle hatalmi körök által talonban tartott és a mindenkori uralkodóval szemben kijátszható potenciális trónkövetelő szerepéből csöppent egy dinasztikus szerződés és egyben békekötés zálogaként az akkor hatalma utolsó hullámhegyén élő Bizáncba. Annak a Mánuel császárnak az udvarába, akinek a magyar I. László király volt anyai nagyapja és egyben lovagi példaképe, s aki Béla (Alexiosz) herceget egyetlen leánya férjének és trónja örökösének jelölte és nevelte. Voltak évek, amikor az Árpád-házi herceg az ókori gyökerekkel, dicsőséggel és műveltséggel büszkélkedő görög-római világbirodalom jövendőbeli uralkodójának számított, s erre a szerepre készítették fel tanítómesterei! Később Mánuel második házasságából fiú született, s így ő lett a trónörökös. Béla a megváltozott helyzetben veje helyett csak Szent László aranyhermája. Alkotója minden bizonnyal a megrendelő, III. Béla arcvonásait mintázta meg. Mánuel sógoraként - francia feleségeik féltestvérek voltak - tért vissza elfoglalni a megüresedett magyar trónt. A göröggé váltság gyanújával terhelten érkezett: a fél ország vélte azt, hogy Bizánc és a keleti egyház bábja kerül vele Szent István örökébe. Ám Béla magyar maradt, s Bizáncból leginkább az ott tanult és megkedvelt műveltséget - elég bizonyság erre az általa építtetni kezdett az esztergomi királyi palota újabban feltárt maradványainak ékessége -, valamint államvezetési és diplomáciai művészetet, továbbá Mánuel atyai támogatását és barátságát hozta magával. S persze kettőjük közös ideáljának, I. Lászlónak a tiszteletét. Nem véletlen, hogy III. Béla avattatta 1192-ben Lászlót szentté. Anonymus értékítélete Az uralkodói tekintélyre - bizonyára bizánci hatásra is - nagyon sokat adó, ugyanakkor politikai szempontról kompromisz- szumokra is hajló III. Béla a ma történészei szerint egyike a legjelentősebb Árpád-házi királyainknak. Ezt az értékítéletet a közvetlen utókor is kifejezésre juttatta. Anonymus, a hajdani királyi jegyző például a dicsőséges („gloriosissimus”) jelzővel illette. A fia, II. András idejében, 1222-ben keletkezett Aranybulla pedig becikkelyezte, hogy a dénárok olyanok - olyan értékállóak III. Béla pecsétjének lenyomata- legyenek, mint Béla király idején. Unokája, IV. Béla egyesen kimondta, hogy országát azon állapotokba kívánja visszavezetni, mint amilyen az III. Béla idejében volt. Ám néhány évtized múltán a magyarok hun rokonságát először megpendítő Kézai Simon, IV. (Kun) László krónikása egyszerűen „görög” jelzővel aposztrofálta III. Bélát. S ez a szittya stigma évszázadokra megmaradt. Érdekes, hogy egyszerre milyen keveset tudunk III. Béla személyéről, s másrészt pedig bizonyos tekintetben a legtöbbet az Árpád-házi királyaink közül. Például különös pécsi vonatkozás, hogy az aligha hitelesíthető pletykák szerint III. Bélát a kegy- vesztett Kalán pécsi püspök mérgezte (mérgeztette) meg. A pletyka a király fiai körüli érdekcsoportok között néhány évvel később kitört konfrontációra alapoz. Az életerősnek látszó, új külpolitikai vállalkozást szervező III. Béla valóban viszonylag váratlanul hunyt el, de azért politikai végrendelet volt ideje hátrahagyni.) Daliás termet, AB-s vércsoport III. Bélát a székesfehérvári bazilikában temették el első felesége mellé. A török kor viszontagságait megszenvedett székesegyházban 1848. decemberében bukkantak rá a királyi.pár vörös márvány szarkofágjára: benne az épségben maradt csontvázakra és a halotti ékszerekre. (Egyedül minden kétségen kívül azonosítottan a templom királyi sírjaiban talált maradványok közül.) Ázóta ezeket a maradványokat többször is megvizsgálták a különféle szakértők, s ezek eredményeként azt is tudjuk, hogy III. Béla király 48-49 éves korában halt meg, s az AB vércsoportba tartozott. A karcsú, törékeny, 161 centi magas Anna királynéhoz képest csaknem 190 centi magas volt, s daliás termetű - ahogy ezt a korabeli források is feljegyezték róla -, nagy szemű, sasorrú. Ez is igazolja az egyébként is nagyon valószínű feltevést, hogy az Árpád-házi királyainkról egyetlen hiteles és érzékletes képzőművészeti alkotásként fennmaradt Szent László királyunk aranyhermájának minden bizonnyal a mű készültekor uralkodó király volt a modellje: a szent király képében az ideálként választott előd méltó utódaként III, Béla tekint reánk. „S mivel az emberi természet fogyatékossága következtében az idők múlásával az elmúlt dolgok emlékezetébe könnyen belopódzik a feledés, ezért méltó írással védelmezni” ezt a történelmi tényt is. Dunai Imre Nyelvtudás Közép-Európában Közép-Európában a nyugati nyelvek közül a németet és az angolt használják a legtöbben (mindkettőt a népesség 12 százaléka beszéli viszonylag folyékonyan a vizsgált 13 országban), míg az egyes államok között Magyarországon a legalacsonyabb (20 százalékos) a második nyelvet beszélők aránya - derül az Európai Bizottság közelmúltban közzétett jelentéséből. A Eurostat által tavaly készített vizsgálat a "visegrádi" és balti országok mellett Albánia, Szlovénia, Horvátország és Macedónia esetét vette szemügyre. A felmérésből kitűnik: az etnikailag legegységesebb Magyarország és Lengyelország az egyetlen, ahol gyakorlatilag a népesség 100 százaléka első nyelvként beszéli a többségi anyanyelvet. Míg azonban a lengyelek körében 28 százalék jól beszéli az oroszt, 13 százalék a németet, 11 százalék az angolt és 3 százalék a franciát, addig a külföldi nyelvet értő 20 százaléknyi magyarságba már beleszámították a 3 százaléknyi cigányul értők körét is. A második nyelvet beszélők tábora értelemszerűen a jelentős nemzeti kisebbséggel rendelkező országokban a legnagyobb. Mindez, az ismert történeti okokból is következően helyenként olyan paradox helyzetet is szül, hogy Észtországban és Lettországban például többen beszélik az oroszt első nyelvként, mint az őshonos lakosság anyanyelvét. Érdekesség, hogy amíg a csehek körében többen tudnak oroszul és németül (36 és 33 százalék), mint szlovákul (26 százalék), addig a szlovákoknál már a cseh a második leginkább beszélt idegen nyelv (35 százalék), nyomában szorosan az orosszal (34 százalék). Általában is az orosz nyelv első, vagy második nyelvi ismerete igen magas a vizsgált országcsoportban: a 13 közép-európai állam lakosságának 22 százaléka beszél oroszul. Az adott népességeken belül beszélt idegen nyelvek körében amúgy tekintélyes a magyar pozíciója is: 13 százalékban ez a második nyelv. Az Alpok-Adria versenyen Az Alpok-Adria Munkaközösség célkitűzései közé tartozik, hogy elősegítse a régióban működő intézmények közeledését. E törekedés egyik jó példája volt az az április első hetében megrendezett nemzetközi tanulmányi verseny, melyen hat ország 10 iskolája vett részt. Hazánkat egy pécsi szakközép- iskola képviselte. A Zipemowsky Károly Ipari Szakközépiskola már jó ideje együttműködik e szervezettel, és ennek köszönhetően hívták meg az iskola tanulóit a rendezvényre. Az előre kiadott feladat szerint komplett elektronikus szabályozási köröket kellett tervezni és megépíteni. A készülékek bemutatására Pinkafelden került sor, ahol elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogy a különböző országokból érkező tanulók hogyan tudnak együttműködni. Á rendezők célja az volt, hogy ezzel a versennyel is inspirálják a résztvevőket a nemzetközi együttműködésre, valamint népszerűsítsék a szakmai tantárgyak idegen nyelven történő oktatását. Az eisenstadti Eszterházy- kastélyban tartott ünnepélyes eredményhirdetésen minden résztvevő emlékplakettet kapott. A Zipemowsky Szakközépiskola tanulói - Horváth András, Szabó Bálint és Tú- róczi Attila - a legszebben kivitelezett műszer készítőiként elnyerték a Magyar Kézműves Kamara kupáját is. A versenyről visszaérkező tanulók és felkészítő tanáraik (Szenner Károly, Galambos János és Kárpát József) szerint is igen hasznos volt a rendezvény, és célját minden tekintetben elérte. Á tanulók képesek voltak külföldi társaikkal megfelelő színvonalon (német vagy angol nyelven) elbeszélgetni, és bebizonyosodott, hogy a szomszédos nemzetek együttműködése az oktatás területén is eredményes lehet. Barna Viktor Europa Nostra Az Europa Nostra - az önkéntes, nem állami műemlékvédők legtekintélyesebb európai szervezete - évente díjazza a kontinens legsikeresebb műemléki helyreállításait. Április 30-án Ócsa község középkori református templomának mintaszerű rekonstrukciójáért vehetik át a munkában résztvevők az Europa Nostra diplomáját - tudatta az MTI-vel Winkler Gábor egyetemi tanár, az Europa Nostra Tanács tagja. Századunkban a világ nagy részén a társadalom éleformájává vált a turizmus. Részt venni benne mindig élményekkel jár, s ha nem is utazási szándékkal, számomra öröm forrása az utazási ajánlatok olvasása is. Külön élményt ad az e tárgykörben, évról-évre Pécsett megrendezett kiállítás, idén március 8-10-ig tartott Turizmus ’96 Utazási Börze. Az ajánlatok bizonyára kevesebb embert szólítanak meg a jelen, lenehezült gazdasági helyzetben, de rendkívül sokrétűek, színesek. A füzetek minősége sok esetben európai. - Ellentmondás a nem mindig tényszerű, világos fogalmazás, szerkesztés. Pongyolaságok, elírások árnyékolják a napsütötte képeket, vonzó túraajánlatokat, részben nyomda-hibaként. Egy kis tallózás: „Nőnap a bécsi erdőben (Baden, Mayerling, Heilingen- Krenz, Bécs)” - ízlés dolga, hogy Mayerling jó nőnapi úti- cél-e? Nem az a helynév írása: Heiligenkreuz. „Arany Prága (Prága, Bruno, Pozsony)” -Praha és Bratislava helyett jó a magyar név, közöttük helyesen Brno, esetleg a németből átvett, régebben használatos Brünn. „ .. . Busszal ezután bejárjuk Jeruzsálem új városrészét, Knessetben láthatjuk az izraeli parlamentet, majd tovább utazunk BetlehembeA szövegkörnyezet helynevet sugall, holott Jeruzsálemnek nincs ilyen városrésze. A Knesszet valóban az izraeli parlament. Épülete az Óváros Jaffa-kapu- jától kb. 2 km-re Ny-ra fekszik. „Kairói piramisok. Utunk Kairóba vezet. Itt piramisok és a Szfinx vár ránk.” - A művészettörténet és az útikönyv-irodalom gizai piramisokat ismer. A Nílus balpartján fekvő Giza- ból széles út vezet Ny-DNY felé, lakott terület után zöldmezők, termőföldek között. A piramisok a sivatag szegélyén emelkednek, a folyóparttól 10, a városközponttól 15-16 km-re. „Utunk visszakanyarodva a Szuezi csatornába, a tenger- alatti alagúton keresztül vezet.” - Helyesen: visszakanyarodva, a Szuezi-csatoma alatti alagúton keresztül vezet. Inkább kanyarodjunk haza,* mielőtt a szaporodó alagutak miatt csatornába tévednénk. Elit tévedni itthon is lehet. Pl. ha az Autóatlasz alapján keressük a Cserkútra vezető utat. „Domolos” - A helynév a Szigetvárhoz tartozó Zsibót melletti Domolos-pusztát jelöli, önállóan sem az atlasz, sem a Magyarország útikönyv segítségével nem található meg. Az üdülési ajánlatok között egyébként pontosabb megjelölések vannak, pl. Vásárosnamény - Gergelyiugomya. „ Besenyőtelek- Tepélypuszta Hotel Faunája oázis a puszta szélén ...” Ajánlataik kö- zött:„Safari program dzsipekkel.” - A tavalyi kiállításon a legszebb program-füzet a Kenya címet viselte, azóta vágyódtam jeepes szafarira. Jó, hogy nem kell messze utazni. „Kirándulás Siklósra (Ten- kes vár),, - A Villányi-hegység 409 m magas hegye a Tenkes. Erről nevezte Orsy Ferenc könyve-filmje hősét a Tenkes kapitányának. Számos jelenet készült a siklósi várban, amely légvonalban 5 km-re fekszik a nevezetes hegytől. „Hortobágy -Máta. Közép- Európa legnagyobb pusztája, bioszféra rezervátum.” - Azaz védett élettér. A bioszféra a földi élet elterjedésének szintre: a rezervátum ritka, vagy kipusztulóban lévő növény-, illetve állatfajok megóvására szolgáló természetvédelmi terület. Az első rezervátumot Észak-Amerikában létesített, kizárólag indiánoknak fenntartott lakó- és vadászterületek voltak. Néha úgy érzem, ilyenekről kellene saját számunkra gondoskodnunk. Gyűrűfű ilyen védet élettér, amíg nem válik a turizmus célpontjává. „Mecseknádasdon az Árpád korabeli templom.” -Korabeli = valakinek a korában létező. Árpád 907-ben halt meg, amikor eleink még sátorlakók volt. i Kori = valamely történeti korszakba tartozó. Az Árpádkor az Árpád-házi uralkodók kora, abban épült a templom, vagyis Árpád-kori. „Pécs. Az Árpád-házi királyok püspökséget alapítottak itt ...” - Mindeddig csak egy alapítóról tudtunk, minthogy a Szent István alapította első püspökségek közé tartozik a pécsi is. Hotel Pátria az ajánlott szálló, a csatlakozó képen jól olvasható: Grand Hotel Pala- tinu(s). = „Képzavar” vagy névzavar? Szállodák nevénél Pécsett a névzavar nem meglepő. Legyen elég a tallózásból. Remélem, közben nem sértettem meg senkit. Ha akadt e soroknak olvasója, ráérezhetett a jobbító célra. Szeretném, ha kedvcsináló lenne utazáshoz, üdüléshez. B. I. idegenvezető > Bruno Knessetbe utazik?
