Új Dunántúli Napló, 1996. április (7. évfolyam, 90-118. szám)
1996-04-24 / 112. szám
1996. április 24., szerda VÁROSAINK Dunántúli Napló 9 Siklós Cj jegyzője lesz Diósviszlónak A diósviszlói körjegyzőségnek hosszú idő óta nincs saját jegyzője. Jelenleg dr. Zsolt Tamás jár át Baksáról kisegíteni a jegyzőséget, melynek Diós- viszló és Rádfalva a tagja. Május 1-jétől munkába áll a főállású, nemrég megválasztott jegyző, dr. Szabolcsi Ibolya. Faültetés Atán A Föld Napja alkalmából fákat ültettek múlt vasárnap Átán. Az önkormányzat által szervezett eseményen a falusiak minden gyermekért három-három fát ültettek el, többek közt berkenyét és hársfát. Kabaré Harkányban A Harkányi Művelődési Házban április 26-án, pénteken 19 órai kezdettel rendezik meg a „Nevetni Kell” című kabaréestet. A műsorban fellép: Koltai Róbert, Éles István, Lehr Ferenc és Bach Szilvia. Orvosi ügyelet Siklóson A siklósi háziorvosi ügyeleti rend április 24-től: 24-én, szerdán ügyel dr. Torbó Márta, 25- én dr. Tölgyesi Éva, 26-án dr. , Szilágyi Imre, 27-én és 28-án dr. Torbó Márta és dr. Ludányi Margit, 29-én dr. Torbó Márta, 30-án dr. Tölgyesi Éva. Az Új Dunántúli Napló siklósi ügynökségének telefonszáma: 06-30/570237. A terjesztéssel kapcsolatos problémákat ezen a számon lehet bejelenteni Sovány Sándornénál. Az oldalt összeállította: Szabó Anikó Kaszróba a bajkót? Ha a Siklós-vidéki Dráva- szögben kalandozva nagy- szüleink korában még használt szavakat keresünk, felfedezhetünk több nyugati nyelvekből átvett kifejezést. Ilyen a kaszró, melynek jelentése „nagyobb vaslábas”. Eredetét Pataky András szógyűjtő tanár a francia „casserole”-ban jelöli meg. A kaszró valaha a füstöskonyhák tartozéka volt. A terület másik étkezéssel kapcsolatos szava a bajkó. így nevezték a halászok a kisebb pontyot. Régi szó lehet, mert már a 16. században is előfordult családnévként, ragadványnévből válhatott azzá. 1591-ben a török írnok Máj son írt be az adókönyvbe egy bizonyos Bajkó Bálintot. A tevékenység függ a gabona árától A siklósi malom két éve magánkézben Nappal és éjszaka egyaránt termelnek FOTÓ: Müller a. Több mint két évvel ezelőtt hat hónapig állt a siklósi malom. A városi strand melletti ódon épületben lévő üzem a privatizáció során aztán magánszemélyek tulajdonába került: a Belvárdgyulai Mező- gazdasági és Szolgáltató Szövetkezettől 19-en vették meg, s máig az ő kft.-jük tulajdona. Az új tulajdonos első dolga a piac visszahódítása volt. Mint Palotai Ottó, a kft. ügyvezető igazgatója és Bro- zovics Vince, főkönyvelő elmondja, ma már két kenyérgyárat, hat pékséget és sok cukrászüzemet is ellátnak. Búzát is több helyről vásárolnak. Arra, hogy megfelelő minőségű terményt vegyenek, éppúgy ügyelnek, mint arra, hogy maguk is jó lisztet állítsanak elő. Utóbbit helybeli laboratóriumuk is biztosítja. Az üzemben szemléletbeli változást idézett elő jelenlétük, hisz a kft. eleve piacorien- táltabb. Napközben nyújtott műszakban dolgoznak az emberek, éjszaka is termelnek, csak vasárnap állnak le. A dolgozói létszám nem változott, három alkalmazottól váltak meg, akik az új követelményeknek nem feleltek meg. A malomipari tevékenység erősen függ a búza árától. Bár a jelenlegi magas árak profit- csökkenéshez vezetnek, ha hosszú távon gondolkodnak, változatlanul kell termelniük. A cél tehát minimum a termelés szintentartása. Ezenkívül, miután két éves működésük alatt már felújították egyik épületrészüket, idén egy hónapos karbantartást is terveznek. És Önök mit szólnak hozzá? A nagy óvoda sem jön ki a pénzből Siklós legnagyobb óvodája a siklósi Dózsa György úti, amelynek 190 férőhelyén 221 gyermekkel foglalkoznak. Az intézmény megbízott vezetőjét, Szabó Gábornál arról kérdeztük: mit szól az idei pénzügyi támogatáshoz, és az önkormányzatnak ahhoz a tervéhez, hogy óvodájukat és a bölcsődét közös vezetői, gazdasági és élelmezési felügyelet alá vonja.- Horn Gábor, az SZDSZ oktatási szakértője nemrég tartott Siklóson előadást. Ott elhangzott: ma hazánkban a közoktatás legszínvonalasabb egysége az óvoda. Az állam idén az óvodák normatíváját 100 százalékkal megemeli, ahogy növeli a bejáró gyermekek normatíváját is. Ezek után nem értem, hogy a városi önkormányzat miért éppen ezeknél az intézményeknél akar spórolni - mondja a vezető. Költségvetésük személyi juttatásokra fordítandó része 150 ezer forinttal kevesebb a tavalyinál, holott már a tavalyi pénzből sem tudtak kijönni. Saját bevételeiket, az étkezési térítést és a menedékes gyermekek utáni összeget megemelte az önkormányzat, ám a menedékes gyermekek utáni összeg csökkenni fog, mert már most tudják, hogy a 12 dél-szláv óvodásnak több mint felét elviszik a szülők.- Az összevonás tervéről annyit: nem tudom elképzelni, hogy bennünket, egy oktatási intézményt a bölcsődével, egy egészségügyi intézménnyel összevonjanak. Mások az alapfeladataink. Csak egy példa: a bölcsődések négyszer étkeznek, s másféle ételeket kell számukra készíteni. Az intézmény falai lassan egy háborút viselt épületére hasonlítanak. Dajkáik ingyen mosnak, a megszűnt Patyolat helyett. S az óvónők kétszer meggondolják, hogy megvesznek-e egy új játékot. Sz. A. Villány: fejlesztések összefogással A lakosság nélkül elképzelhetetlen- Ugyan az elmúlt évhez képest az idén 17 millió forinttal több pénzből gazdálkodhatunk, mégis költségvetési rendele- tünk megalkotásakor még további kilenc millióra lett volna szükségünk, hogy radikális intézkedések nélkül tudjuk megőrizni Villány és társközségei működőképességét. Ennek híján a válságkezelés egyetlen lehetőségeként csökkentenünk kell alkalmazottaink létszámát, és az energia-felhasználás mértékét az intézményeknél mondja Takács Gyula, Villány polgármestere.- Fejlesztésekre, új beruházásokra futja-e a szűkös költségvetésből?- Pályázatokkal, céltámogatásokkal és természetesen lakossági összefogással két éven belül szeretnénk a szennyvíz- és csatornahálózatunkat teljes mértékben kiépíteni. További terveink között szerepel az iskola egyik épületrészének bővítése is. Jelentős beruházásunk lesz még a közétkeztetést biztosító konyhánk kivitelezése és üzemeltetése, mely szociális napközivel funkcionálna. Erre a célra hat millió forintot nyertünk pályázaton.- A lakosság vállalkozókedve, szerepe az idegenforgalomban, a turizmus fellendítésében miként alakul?- Nélkülük elképzelhetetlen községük fejlődése. A polgárosodás felé vezető úton az ön- kormányzattal karöltve csak együtt haladhatunk. Bíró Lajos Új bizottságok a testületben A siklósi önkormányzat múlt csütörtökön zárt ülésen határozott arról, hogy az eddigi négy bizottsága mellé még kettőt létrehoz: az egészségügyi és szociális, valamint az ügyrendi bizottságot. Az eddigi két tanácsnok helyett ezentúl egy tanácsnoki poszt lesz: az idegenforgalmi és menekültügyi feladatok ellátását felügyelő. Új szabályozást léptettek érvénybe, eszerint minden képviselő csak egy bizottságnak lehet a tagja. Szintén zárt ülésen megbízták a pénzügyi osztályvezetőt, Pozsonyi Istvánt, hogy dolgozzon ki javaslatot a képviselők tiszteletdíját szabályozó rendelet módosítására. Lemondott a siklósi tűzoltóság parancsnoka - derült ki az ülésen. Az állás betöltésére az önkormányzat pályázatot ír ki. A város nyáron Malkocs bej dzsámija is felfedezésre vár fotó: Müller a. Közeledik az idegenforgalmi szezon, mely a Siklós-Har- kány-Villány turisztikai centrumban jelentős bevételi forrást jelent(het). Ezúttal arra voltunk kíváncsiak, hogy a város vajon mire számíthat idén. Hisz a vár sorsa még mindig bizonytalan, s még mindig nincs Siklóson nívós szállóhely, panzió. Nagy István, a Központi Szálló tulajdonosa szerint a horvát bevásárlókra lehet számítani, a németekre viszont már egyre kevésbé. A szállót nyáron nem üzemelteti, most keres partnert, hitelezőt a rendbetételére. Pávics János, a művelődési központ igazgatója szerint drága lesz a nyár, s a belföldi turisták ismét nem fedezik fel Siklóst. A német, osztrák turizmus a térségben szerinte erősen függ a harkányi fürdő színvonalától. -Van valami, amiért idecsalogatná a németeket? - kérdezett vissza Varga Zoltán, az önkormányzat volt idegenforgalmi tanácsnoka. - Mert hamarosan úgy mondható: volt egy várunk. Emellett kérdéses, kinyit-e a strand, és borainkat sem tudjuk hol bemutatni. Energiaár kontra fogyasztó A villamosenergia árának márciusi emelése és a reálbérek értékének folyamatosan csökkenése a Dél-Dunántúli Áram- szolgáltató Rt. Siklósi Kirendeltségén is növelte az ügyfél- forgalmat. Irodájuk különösen szerdai napokon (ekkor 17 óráig lehet menni hozzájuk) fogad sok fogyasztót, akiknek jelentős része a megnövekedett áramszámlák tartalma után érdeklődik. Horváth György megbízott kirendeltség-vezető azt tanácsolja az ügyfeleknek, hogy legalább havonta egyszer ellenőrizzék fogyasztásukat, s ha valami rendellenességet észlelnek, idejében szóljanak. Az ellenőrzéssel esetleg kiderül, hogy melyik háztartási eszköz a legnagyobb fogyasztó. Ha felkeresik a kirendeltséget, meggyorsítja az ügyintézést, ha hoznak magukkal egy számlát és a villanyóra adatait. A kirendeltség új ügyfélszolgálati részlege egyébként komfortosabb kiszolgálást tesz lehetővé. Az érdeklődőket itt sokféle tájékoztató lap is várja. Év elejétől a siklósi kirendeltség is áttért az új számla- rendszerre, így a fogyasztók jobban áttekinthető számlát kapnak kézbe. A pécsi üzletigazgatóság és a kirendeltség közvetlen számítógépes kapcsolatba került, így a kirendeltségen végrehajtott változások a központban is azonnal megjelennek. Húsvét után Nagyharsányban A nagyharsányi református templom fotó: Müller andrea- A húsvét is önazonosításra készteti a hívőt. Hogy a ,Jd vagyok?” válaszához - keresztény és magyar - az utat megtalálja, azért vagyunk mi, lelkészek. Krizner Zoltán, a nagyharsányi, kisharsányi és nagytótfalusi gyülekezet református lelkipásztora mondja ezeket a gondolatokat. Harmadik éve szolgál a településeken. 33 esztendeje született a budapesti Pasaréten. A középiskola és egy munkás év után kezdte el teológiai tanulmányait. Közben és utána Németországban is dolgozott, ahova erős szálak fűzték, hisz ott ismerte meg feleségét. Itthon előbb Kiskunhalason volt segédlelkész, majd 1993. virágvasárnapján mutatkozott be a nagyharsányi gyülekezetnek. Töbh mint háromszáz református fogadta Krizner Zoltánt és feleségét, Bettinát. A gyülekezet lényegesen kisebb, mint volt mondjuk a háború előtt. A nagyobb birtokos reformátusok kuláklistára kerültek, elvitték őket, vagy maguktól mentek el. Ma már egyformán vannak katolikusok és reformátusok a községekben. Krizner Zoltánról azt tartják a hívek, tiszteli hagyományaikat. Hogy egyeztethető össze a gyülekezet személyisége és a lelkészé? A jó hagyományokat, amelyek a teológiai tanításnak is megfelelnek, tisztelni kell, szól. Hisz ezek gyökeret adnak az embernek. A környékén például régi tradíció a március 15-re való keresztyéni megemlékezés.- Nem vagyunk gazdagok, sem hatalmasak - ez nem mondható el az egyházról. E három községben például kb. 50 hold földje volt régen a református egyháznak, amit nem kaptunk vissza. Pedig a bérleti díjból el tudnánk végezni olyan szeretetszolgálatot is, amit így, gazdasági háttér nélkül, nem tudunk. Romániai testvérgyülekezetünk, a gyulakutai - magyar és református, kétszeres kisebbségben lévő! - öt hold földet kapott vissza a román államtól. Ma hazánkban a történelmi egyházak 1,5-2 milliós hívükkel nagyobb bázist tudhatnak maguk mögött, mint a pártok. Az állami költségvetésből mégis egy ezrelékkel részesülünk. Nem kívánatos az a fajta önazonosítás, amiről az elején beszéltünk? - összegzi véleményét a lelkész. Sz. A. HIRDETÉSFELVÉTEL az Új Dunántúli Naplóba a siklósi térség takarékszövetkezeteinél: Siklóson (Felszabadulás utca 42.), Harkányban (Kossuth L. u. 75.), valamint az űjpetrei, a szalántai, a kozármislenyi, a vokányi és az egerági takarékszövetkezeteknél. 4 i I I á t
