Új Dunántúli Napló, 1996. április (7. évfolyam, 90-118. szám)

1996-04-22 / 110. szám

A Mai Nap Dunántúli Napló 5 1996. április 22., hétfő A Rendőrség ünnepe Pécsett (Folytatás az 1. oldalról A térzenét követően a zászlók­kal feldíszített belső téren fel­sorakozott a díszszázad, s el­foglalták helyüket a meghívott vendégek, közöttük a holland, német, és horvát rendőri dele­gációk tagjai, a Baranya Me­gyei Közgyűlés elnöke dr. Tóth Sándor, a megye és a vá­ros országgyűlési képviselői. A megjelenteket dr. Emyes Mi­hály dandártábornok, a Bara­nya Megyei Rendőr-főkapi­tányság vezetője köszöntötte, majd a díszparancs kihirdetését követően jutalmakat, valamint előléptetések adott át. Baranya megye főkapitánya soron kívül rendőralezredessé léptette elő, dr. Felleginé Ka­posi Magdolna rendőrőrna­gyot, a főkapitányság oktatási osztályának kiemelt főelőadó­ját, Kádár Frigyes rendőrőma- gyot, a főkapitányság közleke­dési osztályának kiemelt főe­lőadóját, Takács Imre rend- őrőmagyot a Pécsi Rendőrka­pitányság bűnügyi osztályának alosztályvezetőjét, Kovács László rendőrőrnagyot, a Kom­lói Rendőrkapitányság bűn­ügyi osztályának alosztályve­zetőjét, rendőrőmaggyá Franczke Oszkár rendőrszáza­dost, a Pécsi Rendőrkapitány­ság II. számú rendőrállomásá­nak parancsnokhelyettesét. Majd kezdetét vette a nyílt nap. A rendőrkutyák bemutató­ján szinte lépni sem lehetett a téren. A gyerekek közül többen is kipróbálták itt bátorságukat. Mások inkább a Combat Jiu Jitsu Pécsi Klubjának és a fő- kapitányság önvédelmi szak­csoportjának látványos önvé­delmi bemutatójára voltak kí­váncsiak. Sokan megnézték, néhány kisgyerek egész közel­ről is, a Mecsek Táncegyüttes produkcióját. A legnagyobb sikere a gyerekek körében, a rendőrautóknak volt, ugyanis a bemutatók ideje alatt beülhet­tek azokba, szirénázva mehet­tek egy kört. Sok látogatót vonzott a szaktanácsadással egybekötött vagyonvédelmi bemutató, valamint a kom­mandós fegyverek és felszere­lések kiállítása. Sz. K. Baranya megye rendőrfőkapitánya elvonul a meghívott vendégek előtt fotó: löffler Gábor Bezárt a pécsi autókiállítás Nyárra egy cabrio Sikeresnek tartotta a tegnapi pécsi közlekedési szakvásárt Trényi Józsefvásárigazgató, aki szerint mintegy 9000-en keres­ték fel a négy napig tartó ese­ményt Pécsett, a Városi Sport­csarnokban. Elégedettek voltak a kiállítók is, hiszen a nyáriasra fordult időjárás ellenére fia­talok és idősek, fő­leg vasárnap, szinte egész nap érdeklőd­tek a gyönyörű au­tók és motorkerék­párok, a különböző biciklik, a haszon- gépjárművek iránt. Mert ahogy egyikük fogalmazott, néze- lődőkből lesznek a vásárlók... A ren­dezvényt vonzóvá tette, hogy a jármű­vekhez kötődő felszerelési és biztonsági cikkeket is bemutat­tak. Van jövője az ilyen bemutat­kozási lehetőségeknek? Szer­vezők és kiállítók egyértelműen válaszoltak - igen. R. N. FOTÓ: LÖFFLER GÁBOR AIDS: védekezés és megelőzés A Baranya megyei AIDS-se- gélyszolgálat 1994 októberétől működik Pécsett az Aidinger János utcában. Ezen a helyen végeznek jeligés anonim AIDS-szűrést, ingyenesen hív­ható telefonvonalukon pedig segítenek eligazodni a beteg­séggel és annak megelőzésével kapcsolatban. A segélyszolgá­lat vezetője Berták Gyula pszi­chiáter kollégáival úgy segíti a HIV+ pácienseket, hogy szinte semmit sem tud róluk: a szűrés név és más konkrét adat nélkül történik.- Mikor lehet azt mondani, hogy valaki nem fertőzött?- Mindenki potenciálisan fertőzöttnek tekinthető, amíg nem bizonyosodott be róla, hogy HÍV negatív. A betegség lappangási ideje kb. egy évti­zed, ezután következik egy két hónapos ún. ablakperiódus, melynek során a vírus még nem mutatható ki. Tehát a vizsgálat a két hónappal korábbi álla­potra közöl biztos adatot.- Hogyan dolgozik a szolgá­lat?- Fontos feladatunk a ta­nácsadás. A szűrés során vért veszünk, majd a mintát Buda­pestre küldjük, ahonnan 10-14 nap után megkapjuk az ered­ményt. Természetesen, ha ez pozitív, akkor sem kötelezzük a fertőzött személyt semmire, csak segítünk neki megbirkózni a felmerülő problémákkal.- Kik keresik fel az állomást?- Sokféle ember. Mostaná­ban egyre több házaspár is jön, akik szeretnének biztosak lenni abban, hogy a gyermekük nem lesz fertőzött. Ez nagy felelős­ségtudatról tanúskodik. Az egyik legkedvesebb dolog az, hogy ifjú kamaszok is elláto­gatnak hozzánk, olyanok, akik­nek még nem volt nemi kapcso­latuk, de szeretnének megtudni minél többet, hogy védekezni tudjanak.- Újfent felreppent a hír, hogy megvan az ellenszer.- Kémcsőben minden mű­ködik, akár hypoval is meg le­het semmisíteni a vírust, ezt természetesen nem lehet a szervezetbe juttatni. Vannak gyógyszerek, melyek lassítják a kór lefolyását. A budapesti Szent László Kórházban (ahol az egyetlen AIDS-osztály mű­ködik hazánkban) a legmoder­nebb technikával kezelik a be­tegeket.- Hogy fest a jövő?- A segélyszolgálatnak má­jus 20-ig meg kell vásárolnia a lakást, melyben működik. Az önkormányzathoz benyújtott kérvényünkre azonban még csak választ sem kaptunk ez- idáig. Május harmadik vasárnapján lesz az AIDS áldozatainak vi­lágnapja. A rendezvényen a pé­csi Ifjúsági Házban 14-18 óráig megemlékezést tartanak, majd a Philadelphia című filmet vetí­tik. Rendes Zoltán KOMZU M BAN K CSALÁDI BETÉTSZÁMLA Tudja-e, hogyan növelheti 20%-kal a családi kasszáját, anélkül, hogy több pénzt tenne bele? Úgy, hogy Konzumbank Családi Betétszámlát nyit. Lekötés nélkül is éves 20% kamatot fizet. Napi kamatozású, használatára családtagjait is felhatalmazhatja. KONZUMBANK Közeli fiókunk: Pécs, Rákóczi u. 46. Templomszentelés Egyházaskozáron Római katolikus templomot szenteltek fel tegnap Egyházas­kozáron, a szentmisét Mayer Mihály megyéspüspök celeb­rálta, és a kihangosításnak kö­szönhetően a kívül rekedtek is figyelemmel kísérhették az ese­ményeket. Az épület, amelynek tervezője Horváth Margit, a- Képeimmel megszeretném ál­lítani az embereket, hacsak egy pillanatra sikerül is. Gyönyör­ködjenek a természet szépségé­ben, és gondoljanak arra, hogy mindezt meg kell őriznünk, vé­denünk - mondott bevezetőt tegnap Mánfai György fotómű­vész Hosszúhetényben meg­helybéliek szerint nem kicsi, csak a falu méretéhez igazodik. Felépítése 22 millió forintba ke­rült, amihez 18 millióval a püs­pökség, 4 millióval a hívők járul­tak hozzá, az ország különböző részeiről küldött adományaikkal. A templomszentelőt bérmá­lással kötötték össze, ahol Egy­nyílt kiállítása elé. A fotóst dr. Andrásfalvy Bertalan néprajz- tudós mutatta be a helybeli kö­zönségnek. A természeti fény­képeket bemutató tárlat a „Csend és nyugalom” címet vi­seli, az alkotások május 15-ig tekinthetők meg a művelődési házban. A megnyitó után Mán­házaskozár, Hegyhátmaróc, Szá­rász és Tófű 42 hívője tett tanú­ságot, gyerekek és felnőttek egy­aránt. A szentmise után a me­gyéspüspök többek között a Col- ping Egyesület vezetőségével, az egyház képviselőivel és a helyi Rózsafüzér Imakor tagjaival ta­lálkozott. Sz. L. I. fai György diaporáma előadást tartott a Föld napja alkalmából. A kivetített diaképeken a ter­mészet munkáló erőit, vízesé­seket, vulkánokat, gleccsereket, dűnéket, csodálatos hegyvidé­keket és erdőségeket láthattak a kiállító teremet zsúfolásig meg­töltő érdeklődők. U. G. TELEGOMP GBSODSn - képviselet MATÁV - partner EGY ÉRTŐ KÉZBEN MINDEN, AMI NAPJAINKBAN A HATÉKONY MUNKAVÉGZÉS FELTÉTELE: ■ EGYSÉGES INFORMATIKAI RENDSZER, MELYBEN A TÁVOLSÁGOT IDŐVESZTESÉG NÉLKÜL HIDALHATJA ÁT ■ INTERNET-HOZZÁFÉRÉS TELECOM? Jó családhoz tartozunk ! Budapest, Tábor u. 5 Tel.: (1) 135-43-88 Pécs, Magyarürögi út 12. Tel.: (72) 33 66 55 Fotókiállítás nyílt Hosszúhetényben Fjordok, dűnék, gleccserek A kiadók szembefordulnak a kulturális járulékkal A megyei napilapok kiadói közösen fordulnak szembe a kul­turális járulékkal. Ahelyett, hogy a kultúrát az általános adó­bevételekből támogatnák, a kulturális járulék éppen azokra a napilapokra ró terheket, amelyek a törvény szellemében arra hivatottak, hogy hozzájáruljanak a kulturális értékek megőr­zéséhez és terjesztéséhez. A Parlament április 9-én a lehetséges legcsekélyebb nyil­vánosság bevonása mellett ha­tározott a járulék módosításá­ról, amely sokak számára meg­lepő módon (tegnap óta?) már hatályba is lépett. Ezentúl az eddigiekkel szemben nem a nettó lapárbevételre vetítik a járulékot, hanem a lapkiadók esetében a hirdetési forgalom 0,5%-a lesz az adó. A kulturá­lisjárulékot 1993-ban a centra­lizált gazdaságirányítási idők­ből származó „giccsadó” utód­jaként vezették be. Az ellene fellépő alkotmányjogi tiltako­zásokat elvetették, vagy szó­hoz sem engedték jutni. A megyei lapok feltett szán­déka, hogy nyilvánosan meg­kérdezik a terjesztési területek­ről választott parlamenti kép­viselőket, hogyan vélekednek a fenti eljárás áttekinthetetlensé­géről és a módosítás követ­kezményeiről. A kiadók a kö­vetkező kritikus pontokat vetik fel: • A kultúra támogatása és finanszírozása kizárólag az ál­talános adóbevételekből történ­jék. Ennek az ideológiája úgy hangzik, hogy mivel az állam­polgárok nem akarnak önként elegendő áldozatot hozni a kul­túráért, az állam kénytelen új­raelosztóként beavatkozni. így aztán mindenkitől le kell csípni némi pénzt, hogy a pénzeszkö­zök növekedhessenek. Ha egy, bármely szempontok szerint kulturálisnak mondott szektor maga is adakozni kényszerül, akkor a végén majd semmi sem áll rendelkezésre. Ha ezt a különadót a kultúra támogatása miatt szedik be, akkor miért nem olyan cikkekre vetették ki, amelyek fogyasztása nem köz­érdekű - mint például az alko­hol, vagy a dohány. Szakértők véleménye szerint a járulék megváltoztatásával az alap be­vétele megkétszereződik majd és így a pénzügyminiszter megteheti, hogy teljesen leál­lítja a nagy állami adókalapból történő szubvencionálást - ami teljességgel ellenkezik a kia­dók szándékaival. • Mindenfajta járulék, azaz a lapárbevételre és a hirdeté­sekre kirótt egyaránt, torzítólag hat a piaci versenyre. Támo­gatja az ingyenes hirdetési új­ságokat, amelyeknek szerkesz­tőségi cikkeiben szenzációhaj- hász tudósításokat találunk, to­vábbá az ingyen hirdetéseket is közlő újságokat és megrendíti a napilapokat, amelyek pedig tudósításaikkal - köztük egye­bek mellett a kultúráról írot­takkal - a kulturális értékek teijesztését és ápolását végzik (amint azt a Kulturális Alapról szóló törvény tervezetében ol­vashatjuk). • A jelenlegi kulturális já­ruléknak köszönhetően a pénz­eszközök átcsoportosulnak vi­dékről Budapestre (újságunk később részletesen foglalkozni kíván ezzel a ponttal) és ez még inkább kiélezi a vidéki kulturális élet problémáit. Semmiféle garancia nincs arra vonatkozóan, hogy a megyék kulturális intézményei kellő mértékben részesülnek majd a pénzek elosztásából. A kiadók ezért úgy vélik, ha már rákény­szerülnek a járulék fizetésére, akkor a pénz háromnegyed ré­szének sorsáról - a szakkép­zési hozzájáruláshoz hason­lóan - maguk dönthessenek. • A vidék kultúrájának tá­mogatását minden esetre haté­konyabban segíthetnék a kultúra szponzorainak járó adókedvez­mények, mint a kikényszen'tett pénzek újraelosztása. Az újsá­gok, amikor ingyenesen tudósí­tanak a szponzorált kulturális rendezvényekről, éppen azt a nyilvánosságot biztosítják, amely ösztönzi a szponzorokat. • A reklám különösen az újonnan alakult cégeknél arra szolgál, hogy megismertessék magukat. Bár a képviselők - szavaik szerint - e vállalkozáso­kat segíteni kívánják, a hirdeté­sekre kirótt járulékkal, mégis inkább gátolják az új vállalkozá­sok fejlődését.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents