Új Dunántúli Napló, 1996. április (7. évfolyam, 90-118. szám)

1996-04-21 / 109. szám

1996. április 21., vasárnap Magazin Dunántúli Napló 7 Modellversenyt tartottak Pekingben. A döntőbe került szép lányok bíznak abban, hogy a nyugatosodó kínai divatpiacon karriert csinálhatnak. Szaporodnak a bálnák a Földközi-tengeren A francia és olasz tengerkutató intézetek egymástól függetle­nül megállapították, hogy a Földközi-tengeren - az elmúlt évekhez viszonyítva - jelentős mértékben megnőtt a bálnák nagysága és száma. Ez az ör­vendetes tény a montpellieri és a milánói intézetek szerint két okkal magyarázható. Egyrészt ritkábban használják az óriási kerítőhálókat, másrészt sokkal több a plankton, mint korábban volt. Mike Riddell, a Rimmo nevű tengervédelmi szervezet képviselője így fogalmaz: „Az idei év kedvező éghajlata a Földközi-tengert plankton-pa­radicsommá változtatta és ez csábítja a bálnákat.” A vitorlá­sok mind gyakrabban találkoz­nak bálnákkal, s éjszaka olykor arra ébrednek, hogy hajóik mel­lett bálnarajok bukkannak fel. Kórokozót vegyenek! A bubópestist, vagy más járvá­nyokat kiváltó kórokozók könnyen hozzáférhetők azok számára is, akik vissza akámak. élni ezek tömegpusztító hatásá­val - erre hívták fel a figyelmet amerikai szenátorok. A témával kapcsolatban em­lítettek egy olyan estet, amikor tavaly egy fehér fajvédő postán rendelt bacilustenyészetet egy biológiai kultúrák tenyésztésé­vel foglalkozó kereskedelmi cégtől. A férfit szerencsére elkapták, mielőtt felhasznál­hatta volna a gyilkos kultú­rát. Az eset azonban arra világí­tott rá, hogy jelenleg hiányzik a megfelelő szövetségi ellenőrzés e téren - hangsúlyozta a szená­tus igazságügyi bizottságának elnöke. Az új szabályozás ter­vezetén most dolgoznak az amerikai egészségügyi kor­mányzat különböző hivatalai. A javaslatok között szerepel a tömegpusztító fegyverek fo­galmának szélesítése: a bioló­giai ágenseket, és mérgeket, va­lamint a génmanipulációval előállított, pusztításra alkalmas termékeket is fel kell venni ezek sorába. Ezenkívül a szak­értők indítványozzák, hogy ve­gyenek központi nyilvántar­tásba minden olyan kereske­delmi és kutatólaboratóriumot, amely biológiai ágensekkel kapcsolatos munkát végez és ezek szállításait is ellenőriz­zék. Főzzünk változatosan! Fonnyad a télire letett sárga­répa, csírázik a krumpli, mie­lőbb el kell fogyasztani. He­lyenként tócsinak, másutt ci- cegének nevezik a serpenyő­ben vagy tepsiben egyaránt süthető krumplilepényt. Hat szem krumplit meghámo­zunk, és káposztareszelőn le­reszeljük. Sózzuk, borsozzuk, teszünk hozzá egy evőkanál­nyi reszelt vöröshagymát, 2 gerezd zúzott fokhagymát. Öntünk rá másfél deci tejet, majd liszttel és egy egész to­jással összedolgozzuk úgy, hogy a massza palacsintatész­tánál sűrűbb állagú legyen. Palacsintasütőben zsiradékot forrósítunk, s egy púpozott evőkanálnyi masszát beletéve vékonyra lapogatjuk. Köze­pes tűznél mindkét oldalát pi­rosra sütjük. Melegen fo­gyasztjuk. Süthetjük zsírral vagy olajjal kikent tepsibe te­rítve, sütőben is. Ez esetben a tetejét zsiradékkal locsoljuk. Változatosságot jelenthet a töltött krumpli. A héjában főtt krumplit meghámozzuk, alját és tetejét levágjuk, a belsejét kikaparjuk. Az így keletkezett üregbe tesszük a tölteléket. A töltelék alapja a főtt krumpli­forgács. Ezt dolgozzuk össze egy egész tojással. Tehetünk bele kockára vágott sült sza­lonnát, laskára vágott hús ma­radékot, kolbászt, reszelt saj­tot, valamint egy kanál tejfölt. A töltött krumplikat olajjal kikent jénai edénybe állítjuk, sós olajos tejföllel meglocsol­juk, majd forró sütőben 15-20 perc alatt átsütjük. W. M. A rozsda marja, nem ragyog Itt a tavasz, mok megtisztításához legjobb amikor hir- gázolajjal átitatott erős zsákvá- telen meg- szondarabbal, méginkább egy sokasodnak darab parafával alaposan be­teendőink a kertben, és már nemigen marad időnk arra, hogy a télen helytelenül tárolt és berozsdásodott szerszámain­kat újjá varázsoljuk. Holott té­ves az az általánosan elterjedt nézet, hogy a rozsdásodással nem érdemes törődni, hiszen használat közben a szerszámok úgyis újból tükörfényesek lesz­nek. Az ásók, kapák, gereblyék, lapátok ugyanis kétszer hosz- szabb életűek lesznek, ha soha­sem marta őket a rozsda, arról nem is szólva, hogy némely szerszámmal - például a met­szőollóval - csak patyolattisz­tán szabad munkához látni. Megéri tehát gondoskodni kerti szerszámaink kozmetiká­járól. A berozsdásodott szerszá­dörzsölni a rozsdás foltokat, amelyeket félóra elteltével puha bőrdarabbal vagy rongy- gyal áttörölve tökéletesen el­tüntethetünk. Helyes tárolással megakadá­lyozhatjuk a talajművelő szer­számok - csákány, ásó, kapa, gereblye, ültetőkanál - rozsdá- sodását. Hosszabb pihenő ese­tén célszerű ezeket egészen a nyélrészükig gázolajjal vagy petróleummal átnyirkosított homokba süllyeszteni. A sűrűn használt fémeszkö­zöket tárolás előtt legjobb olaj­jal, esetleg vazelinnal bekenni, így a rozsda nem tehet számot­tevő kárt bennük, s ha ezt a műveletet havonta rendszere­sen megismételjük, szerszáma­inkat teljes biztonságban tud­hatjuk. Szerencse jeligét választó ol­vasónk sok kérdést tett fel, de a Kártyafaggatóban csak a legfontosabbra tudunk vála­szolni. Ez az: hogyan zajlik a válása, különös tekintettel a vagyonmegosztásra? Sajnos a lapok szerint na­gyon észnél kell lennie, ha a jogos részét meg akarja kapni. Öntől távol áll a kíméletlen­ség, a másik fél pedig éppen ezt használja fel, hol arra vár, mikor fárad ki, hol bűntudatot akar kelteni önben, vagy egyenesen önt okolja a válá­sért. Keressen új tanácsadót, aki más szemmel lát, és jó öt­letekkel szolgál. A legjobb megoldás az lenne, ha férje nem ^fizetné, hanem eladnák a lakást, és feleznének az ösz- szegen. Járjon utána, hogy ennek kezdeményezésére mi­lyen lehetőségei vannak. Nem hitegethetem: nehéz lesz, s anyagi helyzete később is csak lassan javul. Annyi azért látszik, hogy még nem tudja, de lesznek emberek, akik se­gíteni fogják. Hív a Hargita jeligéjű olva­sónknak üzenem: látszik, hogy van olyan asszony, aki ön mellett áll, a gondokban is. Ha néha elkeseredik, annak a lakáskörülmények az okozói. Fia házassága ugyan tönkre­ment, mégis jobb, hogy most derült ki a baj, mert később sokkal fájdalmasabb lett volna a csalódás. Jó lenne, ha ön az egészségével többet tö­rődne. Van ugyanis olyan ká­ros szenvedélye, mely ron­gálja az állóképességét. Bármi az, mondjon le róla. Bár sok baj érte, próbálja meg mégis, hogy keresse azokat az eseményeket maga körül, me­lyek valami kis örömöt nyújt­hatnak. Jó hírként elmondom, hogy van esély arra is, hogy munkához jusson, bár lehet, hogy ez idénymunka lesz, esetleg valamilyen testület, szervezet keretében. Hodnik Ildikó Gy. (Továbbra is várjuk kedves olvasóink leveleit. A borítékra kérjük írják rá: Kártyafag­gató.) Cher visszatért a filmvászonra. Új filmjének címe a „Faithful”. A filmben egy feleséget alakít, aki rájön, hogy férje felbérelt egy embert, hogy ölje meg őt a 20. házas­sági évfordulójukon. RÁDIÓ MELLETT Jegyzet Szoftver- es teglatolvajok, rettegjetek!... Kedvenc - és szegény - rá­diómból (tényleg szegények, a Magyar Rádiónak nincs már egy vasa sem ...) hallom, hogy Pesten egy társaság számítógépes programot - programokat! - lopott és az okozott kár értéke nagyjából százmillió fo­rint. Nem értek a számítógépes rendszerekhez, így az okozott kárt sem tudom minősíteni, az azonban biztos, hogy nagy do­hányt szakítottak le, saját bol­dogulásukra. Azt is mondta a rádió, hogy valakik elloptak egy „ájforos” - magyarul IFOR-os - katonai személykocsit, amelynek ér­téke - a beépített műszerekkel együtt - öt millió forint. Mesélhetek mást is. Valahol az ország északi ré­szén megalakult egy „olajipari” kamara, amely engedély nélkül tevékenykedett. Egyik károsult hölgy elmondotta a rádió ripor­terének, hogy korábban kapott egy papírt, amelyen felszólítot­ták: lépjen be a kamarába - ami kötelező! - és lesz alakuló gyű­lés és lehetőség, ahol az évi tagdíjat „kápé” ildomos befi­zetni. A kollegina faggatta tovább a kamara újdonsült tagját, hogy mi hangzott el az alakulás al­kalmából. Szép ígéretek. Pél­dául ígértek külföldi tanul- mányutakat, meg hogy olcsón hozzájuthatnak zsebi-telefon- hoz, meg ilyesmit. Hát e helyén való csábításnak ki tudna ellen­állni, a vállalkozó hölgy belé­pett. „És mennyi volt a tagdíj?” - kérdi a riportemő. „Tóiig rendszer volt, az alsó határ öt­venezer forint, a felső pedig va­lami négyszázezer, ha jól em­lékszem. Én hetvenötezret fi­zettem be...” Aztán elmúlt néhány hónap, semmi hír a kamaráról, hogy mikor utaznak tanulmányútra, és egyáltalán hol van a beígért zsebi-telefon? Az asszony gya­nakodva utazott fel Pestre, a kamara állítólagos címére, ahol is a házmester közölte vele, hogy ilyesféle társaság ugyan működött itt, de aztán hirtelen elköltöztek, ám hogy hova, azt a magasságos ég sem tudja. Vagyis: leléptek. Az engedély nélkül dolgozó együttes, sok­sok pénzzel, felszívódott. Ehhez hasonló csalásokról, panamákról szinte nap mint nap hírt ad a sajtó, rádió, tévé s most az olvasó nyilván azt kér­dezi: miért éppen ezeket említem, amikor sokkal sú­lyosabb sikkasztások, csalások is történnek szép hazánk­ban. Nos, ellenpontként, most mesélek egy egészen kicsi kis „bűne selekményről”. Egy kitűnő pécsi vasas szakmunkás - nevezzük X. Y.- nak - büntetést kapott. Egyeze­rötszáz forintra büntették, s amennyiben nem fizet, tizenöt­napos elzárásra ítéltetik. A bí­rósági határozat egyben fel­hívja a következőkre: „... Egynapi élelmet és tisztasági csomagot hozzon magával. Hozzátartozója pedig heten­ként tisztasági csomagot küld­het.” Ugyan mit követhetett el ez a megátalkodott pécsi polgár? Hát azt követte el, hogy egy pé­csi kft. telepéről - jól kapasz­kodjanak meg! - eltulajdonított 8, azaz nyolc darab bloktéglát. Igaz, hogy bontott anyag volt, de ez nem számít. Na, már most: a szakértők egy-egy tégla árát 37-40 forintra saccolták, ám X. Y. úr fölényes mosollyal csak annyit mondott kihallga­tása alkalmából, hogy ez a bon­tott tégla négy forintnál többet nem ér. Ezzel persze nem tudta meg­hatni a Hatóságot, sőt, bebizo­nyította, hogy magatartásával semmibe vette a közerkölcsöt, ám képtelen felfogni azt is, hogy nemzetgazdaságunk minő gondban van (lásd külföldi adósság, rá a kamat, aztán a bí­róságok, rendőrségek fönntar- tási költségei, vagy hogy mást ne mondjak, pénzbe kerül a ter­vezett kuplerájok létesítése és nem kevés pénzbe kerül pél­dául a parlament fönntartása is). Hát most aztán jól ráfázott a sompolygásra. Egyhamaijában nem fog itten téglát lopdosni, az hétszentség. Ja — a » >

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents