Új Dunántúli Napló, 1996. április (7. évfolyam, 90-118. szám)
1996-04-17 / 105. szám
8 Dunántúli Napló Magazin 1996. április 17., szerda Amerikai vállalatvezetői jövedelmek Határ a csillagos Az amerikai vállalatvezetők éves összjövedelme átlagosan harminc százalékkal emelkedett tavaly, miközben a cégek a hatékonyság és a karcsúsítás jelszavával tízezrével bocsátották el a szakképzett alkalmazottakat. A Business Week című szaklap legfrissebb száma szerint a vállalatvezetők átlagos jövedelme - beleértve a fizetést, a prémiumot és az egyéb juttatásokat - 3,74 millió dollárt tett ki 1995-ben. A lista élén a Green Tree Financial Corp. vezérigazgatója áll, aki nem kevesebb, mint 65,6 millió dollárt tehetett zsebre a különböző jutalékokkal - például kedvezményes részvényvásárlási opciókkal - együtt. A Travelers Group Inc. első számú vezetője 49,8 millió dollárt keresett, őt John Welch Jr., a General Electric Co. főnöke követte 22,1 millió dolláros jövedelemmel. A vállalatvezetők csillagászati összegű juttatásaival szemben a magasan szakképzett - úgynevezett fehérgalléros - alkalmazottak jövedelme átlagosan csupán 4,2 százalékkal növekedett, míg a gyári dolgozók bére alig egy százalékkal nőtt, vagyis - figyelembe véve a 2,8 százalékos inflációt - reálértékben valójában csökkent. Még megdöbbentőbbek az utóbbi öt évre kivetített számsorok. 1990 és 1995 között a vállalatvezetők összjövedelme 92 százalékkal emelkedett, az alkalmazottaké viszont csak 16 százalékkal. A Businees Week szerint valójában szoros összefüggés áll fenn a cégvezetők rohamosan emelkedő jövedelmei és a szintén felívelést mutató elbocsátások között, hiszen a létszámleépítés, a költségkímélés és a hatékonyság fokozása serkenti a haszon növekedését, következésképpen az első számú vezetők teljesítményét. A legjobban fizetett vállalatigazgatók tízes csoportjához tartozik még Gordon Binder (21,5 millió, Amgen Inc.), James Donald (19,2 millió, DSC Communications Corp.), Casey Cowell (18,6 millió, US Robotic? Corp.), Floyd English (17,7 millió, Andrew Corp.), Howard Solomon (17 millió, Forest Laboratories), Stanley Gault (16,6 millió, Goodyear Tire and Rubber Co.) és Edward Brennan (16,4 millió, Sears, Roebuck and Co.) A moszkvai Puskin Múzeumban kiállítás nyílt a trójai kincsekből, melyek kb. 2500 évesek A férfiak gyorsabban butulnak Emberrablás áldozata volt Jose Maria Aldaya (középen), de kiszabadult az ETA baszk szeparatista szervezet fogságából. Családja körében örül szabadságának, amelyet 341 nap után kapott vissza. A füredi fürdő évszázadai Már az 1700-as évek elején ismerték a balatonfüredi szénsavas forrást, 1777-ben a gyógy- * hatásáról is tudtak, a tizennyolcadik század végén pedig a nemzetközi szakmirodalomban részletesen megjelent a füredi gyógyvíz vegyelemzése és a gyógyhatásúnak leírása. A gyógyforrás történetét hétfőn idézték fel Balatonfüreden, ahol nemzetközi szénsavasfürdő konferenciát tartottak. A rendezvény házigazdája a balatonfüredi szívkórház, amelyet gyakorlatilag a szénsav gyógyhatásúra alapítottak. Az első fürdőházat a Bencés rend hozta létre 1765-ben, ebből fejlesztették ki száz éve a maga korában korszerű rehabilitációs intézetet Erzsébet Szanatórium néven. Az államosítás után lett belőle szívkórház, amelynek nemzetközi hírnevéért az 1960-70-es években sokat tett Debrőczi Tibor főigazgató, és Zákonyi Ferenc, a Balaton első idegenforgalmi irodájának megalapítója. Bűnös pénzek A szervezett bűnbandák évente 1 billió dollár profitra tesznek szert a világon, s immár oly hatalmas gazdasági erejük, hogy egész országokat fenyegetnek. A Reuter beszámolója szerint Eduardo Vetere, az ENSZ bűnmegelőzéssel foglalkozó, bécsi központú hivatalának vezetője elmondta, hogy a szabadkereskedelem és a távközlés rendkívül gyors fejlődése igencsak megkönnyíti a bűnös pénzek tisztára mosását. Naponta 1 milliárd dollárra tehető az az összeg, amelyet a bűnözők országhatárokon keresztül különböző pénzpiacokra utalnak. Vetere szerint immár hasadó anyagokkal is kereskednek, továbbá veszélyes vegyi és biológiai termékekkel. Mindent egybevéve a bűnből származó profit 1 billió dollárt tesz ki évente. Az adat felöleli a bűnözés egész skáláját: a tengeri kalózkodástól kezdve az adócsaláson keresztül a műkincsek és az emberi szervek csempészetéig. A fejlődő országokban pénzzel és megfélemlítéssel felszámolják egy-egy vállalkozási területen a konkurenciát, majd pedig legitimizálják hatalmukat. Mindezt jóval kisebb kockázattal tehetik, mint egy fejlett államban. Vetere végül aggodalommal szólt a terrorizmus terjedéséről és a fegyvercsempészetről, amely szorosabbra szövi a szálakat a felforgató csoportok, a drogbárók és a helyi hadurak között. Varrótűvel szeretne bekerülni a Guinness-rekordok könyvébe Miroslav Lakomy, 29 éves cseh állampolgár. A közép-morvaországi Treb- cin község egyik helyi vállalatának raktárosa az elmúlt négy év alatt több mint 2000 órát töltött varrótűvel a kezében egy 103X83 centiméter nagyságú vászon felett, amelyre 1:5 000 000-hoz mértékben részletes és parádés Európa-térképet varázsolt. Lakomy munkája hivatalos megfigyelőinek pontos statisztikája szerint összesen 665 000 öltés eredménye. A térkép elkészítéséhez 400 darab „térVarrótűvel a rekordok könyvébe képszínű”, egyenként nyolc méteres cémakötegre volt szüksége. A munkát a nagyközönségnek a közeljövőben Pelhrimovban, a csehországi kuriózumok idei fesztiválján fogják bemutatni. Ott aztán hivatalosan is bejegyzik, majd megküldik a Guinness-rekordok könyveinek egyes kiadásait szerkesztő bizottságnak. A fiatalember egyébként alig öt évvel ezelőtt vett életében először kezébe varrótűt, akkor, amikor állítólag már nagyon unatkozott a raktárban. S mert kedveli az útleírásokat és a földrajzot, elhatározta, hogy ilyen témájú motívumokat „vet vászonra”. Jelenleg állítólag napi hét órát is képes kivarrni. Munkájának híre egyébként már most túllépte az országhatárokat és nemrégiben megrendelést kapott egy nagyobb méretű „Svájc kivarrására”. Lakomy álma azonban az Antillák-szigetcsoport kivarrása. A férfiak agysejtjei háromszor olyan gyorsan pusztulnak, mint a nőké, állapította meg egy amerikai kutató. Már 18 és 45 éves életkor között korlátozódik a férfiak megfigyelőképessége - jelentette ki Ruben C. Gur, a Pennsylvaniai Egyetem professzora az AP amerikai hír- ügynökség tudósítójának. Gur szerint az agy sejtjeinek nagyarányú pusztulása a férfiakat mogorvábbá teszi, minthogy a pusztulás nagyrészt az agy baloldali elülső régióját érinti. Ez a régió áll kapcsolatban a depresszióval. Gur professzor és kollégái a legutóbbi évtizedben 24 nőt és 37 férfit vizsgáltak meg az agyműködést mérő különböző műszerekkel. „Az ifjú kortól a 40-es évekig a férfiak elvesztik agyuk A British Airways és a színvonalas szolgáltatásairól világhírű szingapúri légitársaság hamarosan olyan gépekkel szereli fel néhány repülőjét, amelyek révén az utasok pókerezhetnek, vagy black jack segedelmével keresgélhetik Fortuna kegyeit, de akár ruletten is kipróbálhatják szerencséjüket. Mindehhez még pénzre sem lesz az utasoknak szükségük, elég, ha a hitelkártyájukon van fedezet. Az AP jelentése szerint a két légitársaT ság úgy becsüli, hogy évente dollármilliókkal gazdagodhatelülső lebenyének 15 százalékát, a halánték melletti lebenyek 8,5 százalékát” - mondta Gur professzor. „A nők sokkal kevesebb agyszövetet „vesztenek”. Az egész agyat tekintve a férfi idegsejtek háromszor gyorsabban pusztulnak el, mint a nőké. Gur vizsgálatai azt mutatják, hogy a legdrámaibb szövetpusztulás azokban az agylebenyekben mutatható ki, amelyek a figyelmet, a gondolkodást és a rugalmas alkalmazkodást ellenőrzik. A vizsgálat eredményeit amerikai tudományos folyóiratok közölték. Gur egyébként kijelentette, hogy az agysejtek elvesztését lassítani lehet azzal, hogy a férfiak olyan szórakozást űznek, amelynek során a mindennapi tevékenység során használt szürkeállományrész pihenhet. nak a szerencsejáték-programok révén. A British Airways és a Singapore Airlines egyébként is a világ két legnyereségesebb légitársasága. A cégek szóvivői egyébként elzárkóztak attól, hogy részleteket közöljenek a légi szerencsejátékokról, egyelőre csak annyit árultak el: nem az a cél, hogy az utas hatalmas összegeket nyerjen, hanem hogy jól érezze magát. Megfigyelők szerint az utóbbira a legjobb biztosíték, ha az illető hatalmas összegeket nyer. Félkarú (gép)rablók Alfa űrállomás Veszélyben az orosz részvétel? Az orosz űripart sújtó krónikus pénzhiány veszélybe sodorhatja Moszkva tervezett részvételét olyan nemzetközi űrprogramokban, mint például az Alfa nemzetközi űrállomás létrehozása - figyelmeztetett Jurij Koptyev, az orosz űrkutatási ügynökség főigazgatója. Oroszország az eredeti terv szerint 3,5 milliárd dollárral vesz részt az Alfa-programban. Az Egyesült Államok részesedése egyelőre 20 milliárd dollár, Japáné 9 milliárd, az európai ESA űrpogramé 8 milliárd, és Kanada is benne van a programban. Koptyev moszkvai sajtóértekezletén kifejtette: az orosz űrkutatás költségvetése reálértékben ma az 1989-es összeg tizedét éri el csupán. Idén elvileg 3,3 billió rubeles (674 millió dollár) támogatást kapnak a központi büdzsétől, az év első három hónapjában azonban ennek csupán hét százalékához jutottak hozzá. A főigazgató közölte: a máj-, dani Alfa űrállomás egyik legfontosabb részének, az üzemi modulnak a kifejlesztése öt hónapos késedelmet szenved a menetrendhez képest. A modul kivitelezésével a Hrunyicsev orosz állami űrközpontot bízták meg, s Oroszország magára vállalta az Alfa első moduljának, a hivatalosan Funkcionális Energia Blokk (FGB) névre keresztelt modulnak a felépítését is. Ezt jövő novemberben tervezik fellőni, s a következő évben kapcsolnák össze az üzemi modullal. Koptyev úgy vélte, ha május végére nem sikerül behozni az üzemi modul lemaradását, akkor Oroszországot kizárhatják a nemzetközi tervből. A főigazgató 12-15 évet tart szükségesnek az űrállomás felépítéséhez és a különböző modulok fellövéséhez, a költségeket pedig végül 60-80 milliárd dollárra becsüli. Koptyev hangsúlyozta: Oroszországnak részt kell vennie a programban, mert szüksége van az űrkutatásra, és a nemzetközi űrállomás több ezer munkahely megtartását teszi lehetővé az orosz űriparban. Mint mondta, saját hivatalának több forrásból kell majd biztosítania a működéséhez szükséges összegeket. Tavaly 350 millió dollárhoz jutottak hozzá kereskedelmi tevékenységből, így például műholdak pályára állításából. Kedden első ízben bocsátott fel orosz rakéta amerikai gyártmányú műholdat a világűrbe. Sikeres elárasztás a Grand Canyonban Rendkívül sikeresnek minősítette a Grand Canyon elárasztását Bruce Babbitt amerikai belügyminiszter a Glenn Canyon víztározó megnyitása után két héttel, a környezetvédelmi kísérlet befejeztével. A Glenn Canyon 1963-as megépítése óta első ízben zúdult végig a korábbi természetes tavaszi áradáshoz hasonló vízmennyiség a Colorado folyó medrében. A kísérlet célja az volt, hogy helyreállítsák a tavaszi áradás hiányában lerakódásoktól szűkített folyó élővilágát: a homokpadokon a helytől idegen növények telepedtek meg, míg a halak élettere beszűkült a holtágak kiszáradásával. Egyúttal új partrészeket szándékoztak teremteni, s ez is sikerrel járt. Babbitt szerint most számtalan holtágban van újra víz az élőlények számára. Túl ezen a lerakódások felkeveredése jelentősen javította a folyó menti talaj minőségét. Babbitt becslése szerint a mostani, első ilyen jellegű kísérlet költségei 1,5 millió dollárra rúgtak az áradás két hete alatt, s ehhez kell hozzáadni azt a 2,5 millió dolláros bevételkiesést, ami abból adódott, hogy a Glenn Canyon vízierőmű a két hét alatt kevesebb áramot termelt. Miután azonban a hatalmas arányú környezetvédelmi célú kísérlet előkészítésén már 13 éve dolgoztak, a költségek teljes ősz- szege mintegy 75 millió dollárra tehető. Babbitt kijelentette: a kísérlet megerősítette azt a véleményt, amely szerint újra át kell gondolni a vízlépcsők és tározók üzemeltetését, s immár tekintettel kell - és lehet lenni a környezetvédelem szempontjaira is. A Colorado folyó elárasztása - mondotta a miniszter - modellként szolgál majd Amerika többi sérült ökológiai rendszereinek helyreállításához, és eredményeit hasznosítani tudják például a floridai Everglade lápvidék, a klaifomiai Central Valley, vagy a Mississippi-delta ,Jce- zelésénél”. A másodpercenként 1300 köbméternyi víz alaposan átmosta a 350 kilométer hosszú, a világ legkiemelkedőbb természeti szépségei között számon tartott Grand Canyont, amelynek legalján kígyózik a folyó, amely a Canyont kimosta a sziklából. Annyi bizonyos, hogy a horgászok aggodalma nem igazolódott be: a Coloradoban élő pisztrángoknak nem ártott az áradás. i
