Új Dunántúli Napló, 1996. április (7. évfolyam, 90-118. szám)

1996-04-12 / 100. szám

6 Dünántúli Napló Politikai Vitafórum 1996. április 12., péntek Körültekintően, szakszerűen, demokratikusan A megyei közgyűlés SZDSZ frakciója számára elfogadhatatlan az 1996. évi megyei költségvetés. Nem is fogadták el. Ellenérve­iket az Új Dunántúli Napló március 22-i számában hozták nyilvánosságra. A közgyűlés MSZP frakciója sorra vette a költségvetést elfo­gadókat ért vádakat, s parancsoló szükségét érezte annak, hogy tiltakozzék, s nyilvánosságra hozza ezzel kapcsolatos ál­láspontját. Nem ér a nevem...! Társasjáték Az Új Dunántúli Napló 1996. április 5-i számában, a Politi­kai vitafórum oldalán „Tár­sasjáték ötmillióért” címmel jelentette meg írását a Bm-i Közgyűlés Civil frakciója, melyben a Baranya megyei területfejlesztési koncepcióra kiírt pályázat ügyében hozott közgyűlési döntésről mond véleményt. Az idézett írás - a pártok nevének megjelölése nélkül - azt sugallja az olvasónak, hogy a politikai pártok sem­mibe vették a szakmai érveket és a FIDESZ által kért tárgya­lási szünetben külön alkut kö­töttek egymással. A Kereszténydemokrata Néppárt frakciója a leghatá­rozottabban tiltakozik a köz­vélemény ilyetén történő ma­nipulálása ellen, mert ilyen alku megkötésében nem vett részt. Az idézett írás sajnála­tos módon meg sem említi, hogy a szavazást megelőző tárgyalási szakaszban a KDNP frakcióvezetője a Ja­nus Pannonius Tudomány- egyetem Természettudomá­nyi Kör Földrajz Tanszéke pályázata mellett érvelt hoz­zászólásában, külön is kie­melve néhány olyan gondola­tot az Egyetem pályázati anyagából, melyek szorosan egybe esnek a KDNP érték­rendjével is. A Civil frakció írása számszerűleg közli a ötmillióért döntés eredményét, mely sze­rint az Egyetem pályázata mellett 6 képviselő szavazott. Súlyosan kifogásoljuk, hogy a Civil frakció nem tar­totta említésre méltónak kö­zölni Baranya megye lakos­ságával, hogy a KDNP frak­ció a Baranya megyei Köz­gyűlésben adott szavának megfelelően nem - a feltéte­lezett - politikai külön játszma szerint szavazott, ha­nem az Egyetem mellett. Két­ségtelen, hogy ennek a tény­nek a közlése a következetes kereszténydemokrata politizá­lás - ki nem mondott - elis­merése lett volna. A KDNP frakciónak a cikk többszöri elolvasása után Ma­chiavelli bölcseleté jut eszébe: .. az emberek sor­suk jobbra fordultában biza­kodva szívesen cserélnek uralkodót...” Az emberek később gyakran rájönnek, hogy tévedtek! A KDNP frakciója egyéb­ként egyetért a Civil frakció azon megállapításával, hogy a Közgyűlés döntéseinek meg­hozatalánál sokkal nagyobb mértékben kellene, hogy al­kalmazza az önkormányzati­ság alapelveit: a szakszerűsé­get és az előkészítés társa­dalmasítását. A Baranya megyei Közgyűlés KDNP-frakciója Levél jött . . . Válasz egy olvasónak Az első vádpont szerint nem készült átfogó intézményi struk­túraátalakítási és vagyonhasz­nosítási program. A közgyűlés december 21-én struktúra- és feladatváltó hatá­rozatot hozott az egész intéz­ményi rendszerre. Igaz, ez nem is akarhatta mindenestül felfor­gatni az egész rendszert, csak ott változtatott, ahol a feltételek adottak voltak. A reform mind­végig az intézményvezetőkkel folytatott konzultáció mellett folyt. Jelenleg folyamatban van az oktatási és gyermekvédelmi intézmények működésének át­tekintése, korszerűbb szervezet kialakítása. A másik támadási pont, hogy az intézmények költségvetésé­nek lefaragásában mechaniz­mus érvényesült. Ezzel szemben a megszorítá­sok differenciáltan, a működő- képesség, a bevételi lehetősé­gek figyelembevételével történ­tek. így az elvonás 1 és 7 millió forint között változott. Ez lenne a „fűnyíró elv”? Sajnos az el­vonások filozófiája nem került a nyilvánosság elé, így a közvé­lemény nem volt tájékozott a kényszerű lefaragás módjáról. Nem tartottuk be a demokrá­cia és az érdekegyeztetés elemi szabályait? - Már a múlt év őszén kértük az intézmények véleményét a takarékossági in­tézkedésekkel kapcsolatban, bevontuk vezetőiket a költség- vetési koncepció kialakításába, a feladatok felülvizsgálata, a struktúra átalakítása a vélemé­nyük kikérése után történt. Rendszeres párbeszédet folytat­Baranya megye az ország ko­rábban erősen preferált vidéké­ből a jövedelmek, az infrastruk­turális fejlettség és a munkaal­kalmak jelentős különbségei ál­tal szabdalt térséggé vált. A szerkezeti átalakulás las­súsága, az exportkapacitások rendkívüli gyengesége, a kuta­tási-fejlesztési szektor erőtlen­sége, a közlekedési árnyék- helyzet, a délszláv válság - és még hosszan sorolhatnánk az okokat - könnyen sodorhatják a megyét és szomszédait a lesza­kadás útjára. A halmozottan hátrányos helyzet oda vezethet, hogy a Dél-Dunántúl végérvé­nyesen letérhet a centrumtérsé­gek fejlődési pályájáról. Kedvező jel ugyanakkor, hogy kezdetben spontán kez­tunk a közgyűlésben, a bizott­sági ülések időkorlátozás nél­kül tárgyalták a témát, a frak­cióvezetői tanácskozások, rendkívüli szakmai konzultá­ciók bizonyítják az állítás el­lenkezőjét. Az SZDSZ állásfoglalás azt állítja, hogy az egyetlen - felte­hetően a Jelenkorra vonatkozó - reformot kapkodva, rosszul készítettük elő. Nos, szó sincs elbizonytala­nításról ez esetben, állítjuk, az előkészítésben semmilyen lé­nyegi hiba nem történt, a szer­vezeti átalakítás folyamatban van. A következő állítás, hogy a költségvetést egy fordulóban fogadhattuk el, megakadá­lyozva az érdemi módosítási javaslatokat. A költségvetés elfogadása­kor az a cél vezérelt bennünket, hogy meg kell szüntetni a bi­zonytalanságot, nincs idő to­vábbi halogatásra, el kell ke­rülni a költségvetés nélküli za­varos állapotot, s megkezdeni a végrehajtást. Két fordulóban zajlott a költségvetés elfoga­dása. Az első, decemberi fordu­lóban az alapelvek tisztázása szerepelhetett csupán, hiszen nem voltak még ismertek az or­szágos számok, a támogatási normatívák. Miután februárban új, érdemi, konstruktív javasla­tok már nem érkeztek, minden további késlekedés csak veszte­séget okozott volna. Az SZDSZ frakció kifogá­solja, hogy a költségvetés ér­demi formálásában nem vehe­tett részt, holott minden lehető­deményezés nyomán elindult egy folyamat, mely átgondolt helyi és központi politikával párosulva a térséget a moderni­záció irányába indíthatná el. Ennek egyik előfeltétele, hogy a kormány a decentralizáció és a többoldalú támogatás elveit érvényesítő területfejlesztési politikát folytasson. Pártunkhoz közelálló szak­mai körök véleménye szerint az MSZP történelmi lehetőséget szalaszt el azzal, hogy a decent­ralizációt nem viszi következe­tesen végig. A decentralizáció a gazdasági szerkezetátalakítás­ségük megvolt erre, s képvise­lőjük jelen volt az intézmény- vezetők megbeszéléseinek egy részén is. Nem tártuk fel a külső erő­forrásokat? Valljuk, hogy mindent meg­tettünk, amit csak lehetett ez ügyben. Minden jó ötletet, fel­vetést megvizsgáltunk, minden jó megoldást befogadtunk. Pél­daképpen az oldi, szinte bravú­ros ingatlanszerzést említhet­jük, amely a megye sérült gyermekeinek elhelyezésében távlatilag kínál segítséget. A hivatal költségvetése nem mutat önmérsékletet - írja az SZDSZ frakció. Véleményünk szerint a me­gyei szakapparátusra újszerű és igen nagy feladatok hárulnak már most is, és minden egybe­vetés más önkormányzati hiva­tali bérekkel azt mutatja, hogy itt nincsenek túlzások a java­dalmazásban. Ha erős és jó színvonalon működő szakem­bergárdával akar dolgozni a megyei közgyűlés, akkor ennek anyagi követelményeit el kell tudni fogadni. A területfejlesztés, a kistér­ségi szerveződések segítése nem kap elég hangsúlyt? Alig van olyan közgyűlés,’ mely a kistérségi szerveződé­sek ügyeivel ne foglalkozna. Változatlanul fontosnak tartjuk a megyei önkormányzati társu­lást. Két kistérségi (Ormánság, Mohács) társulás kapott kitün­tetést a közelmúltban a közgyű­léstől. A térségi problémák ke­zelésére igyekszünk megnyerni a megye országgyűlési képvise­lőit, a kamarákat, tudományos műhelyeket. Elkészült a dél­dunántúli regionális fejlesztési program alapkoncepciója. A következő közgyűlésen dön­tünk arról, hogy a részletes program kidolgozásával kit bí­zunk meg, erre is több milliót áldozunk. Készen állunk az el­bán megnöveli a szereplők számát és felelősségét, az ál­lami erőforrások hasznosítását demokratikussá teszi, a társa­dalmi-gazdasági átalakulást komplexen képes kezelni. Ezen alapelemek mellett más megvi­lágításba kerülnek a területi kö­zépszervek, a megyék funkciói is. A koalíción belüli véle­ménykülönbség is másként ar­tikulálódna a regionalitásnak ilyen értelmezésével, mert köz­ponti hatáskör kerülne területi szintre és a települési önkor­mányzati jogok nem sérülné­nek. Régiónkban a szocialista fogadott területfejlesztési tör­vény által meghatározott fel­adatok generálására, szervezé­sére. Megkezdte működését a területfejlesztési iroda és még sorolhatnánk. Mindez talán nem bizonyítéka a területfej­lesztés kiemelt kezelésének? Nem vállalkozunk az intéz­ményrendszer reformjára és a településfejlesztés koordinálá­sára - ez az SZDSZ frakció vé­leménye. Úgy gondoljuk, az eddigi re­agálások, kérdésekre adott vá­laszok bizonyítják, hogy kon­zerváljuk vagy lehetőségeink­hez képest változtatjuk-e in­kább az intézmény- és feladat- rendszert. A ciklusprogram leg­fontosabb céljai természetesen nem csak a változtatásra, ha­nem az értékek megőrzésére is súlyt helyeztek. A szabaddemokrata frakció véleménye szerint a kormányzó koalíció nem tart igényt az el­lenzéki frakciók konstruktív együttműködésére. Ezt tagadjuk, és munkánk­kal, viselkedésünkkel, s az eseményekkel is cáfoljuk. Igen is igényt tartunk minden frak­ció, minden közgyűlési képvi­selő konstruktív együttműkö­désére, megtettünk, s a jövőben is megteszünk mindent az ösz- szes alkotó erő együttműködé­séért. Végezetül csupán egy meg­jegyzés. A megyei közgyűlés szocialista frakciója nem a ha­talom öncélú megszerzését, a pozíciók osztogatását tekintette feladatának a múlt év augusz­tusi vezetésváltáskor. Megelé­gelte azt a döntésképtelenséget, a bizonytalanságot, a széteső irányítást, fenyegető ellehetet­lenülést, melyet a bennünket most bíráló SZDSZ frakció ve­zette koalíció majd egy évig produkált. Baranya Megyei Közgyűlés MSZP frakció vezetésű megyei önkormányza­tok kezdezményezték a térségi együttműködést. Regionális fejlesztési koncepciót fogal­maztak meg, de országos támo­gatottság híján e kísérle­tek nem válhattak modernizá­ciós erővé. Az ország európaizálódása teszi szükségessé a decentrali­zációt. Az európai integráció­hoz való csatlakozás eddig ke­vésbé figyelembe vett ténye­zője, hogy Magyarország a mindenható állam-modellből decentralizált állammá váljék. Ennek a döntésnek a politikai megalapozásával írhatná be magát az MSZP a történelem könyvébe. Dr. Menczer Gábor MSZP megyei elnök Levél jött. Üzenet, harangkon- dítás halk visszhangja. Szolida­ritás a „Szolidaritással”. Rezo­nancia, együttrezgés a rezgéste- lennek tűnő, melegre vágyó, hosszú téltől megdermedt em­berhez az EMBERTŐL. Megéri szólni, hangot adni, kiáltani, zárt kapukon is ko­pogni? Tegnap tán kérdés volt, ma már bizonyosság. A k e 11 bi­zonyossága: a nyomothagyás kötelme, az érzők, értők jel­adása, hogy vagyunk, itt va­gyunk, hogy szívünkkel vigyük át e századból a másikba a ta­vaszt hozó hóvirágot, ibolyát. Úgy szignáltad soraidat, Hel- tai mögé bújt szerénységgel, öniróniával, bölcs humorral, hogy: egy AGEB. „Ag” vagy, az lehet, s a hű­ségben lehetsz „EB” is ... de vonítsunk együtt, mutassunk utat sokszor megrúgott, behú­zott farkú kóbor kutyáiként, az elmenő század mohikánjaiként, hogy legyen, hogy szebb le­gyen, igen , a Világ. Osszesi- muljon, aminek simulni kell, hogy a láng csak meleget adjon, hogy a Föld sok bölcsőt ringas­son, hogy az elmenőt ölelje, mint anyaöl és ne dübörögjön, és ne rázkódjon mint önnön tű- zében őrjöngő vitustáncos, hogy imádkozzon, ki imád­kozni vágy, hogy értsen, ne csak halljon a fül, hogy rácso­dáljon a kelő napra az ébredő és békével húzza magára az éj ta­karóját, ki aludni tér. De addig is Barátom ezzel ÍÍ7Ptlplí NEKED, SOKAKNAK - MINDENKINEK: . .. Belül egyre noszogat / egy gondolat: / Mond el Nékik, / tán megértik: / Magadat. - /Bár a hangod halk, esengő / bárány nyakon ezüst csengő,/ ha úgy tetszik tücsök ének / nyár utóján száll az éjnek / nem döröm­böl s mégis hallják/ meg­hallják: - / ha akarják ...” Dr. Hegedűs Sándor A megye fejlődéséért Hozzászólás az MSZP V. kongresszusán Mit akarunk (2.) Szabad és gazdagodó Magyarországot! Belépések az MDN-be A Magyar Demokrata Nép­párt Pécsi Szervezete meg­választotta elnökét Staub Ernő személyében, továbbá Etikai és Számvizsgáló Bi­zottságát. A pártba a belépés fo­lyamatos. A Néppárt tagja lett többek között dr. Polá- nyi Imre történészprofesz- szor, dr. Péley Iván orvos, dr. Bíró Ferenc volt ország- gyűlési képviselő, dr. Ter- nák Gábor volt országgyű­lési képviselő, dr. Odor Imre, a Megyei Levéltár igazgatója, dr. Pórszász Ró­bert, az MDF volt pécsi ügyvezető elnöke. A Néppárt politikai fó­rumot tart 1996. április 13- án de. 10.00 órakor Pécsett a jogi egyetem aulájában a Rákóczi u. 80. alatt. A nagygyűlés szónoka: dr. Szabó Iván frakcióvezető. Á llami intézkedések és tár­sadalmi kedvezményezé­sek összehangolt programját kívánjuk kidolgozni arra, hogy megálljon a népesség csökke­nése, a gyermek vállalásának a nemzeti öngyilkossággal felérő mélypontra zuhanása. Az egészségügyet, a nemzet egészségének ügyét, az egész­ség védelmét kiemelt fontos­ságú, elsőbbséget igénylő ál­lami feladatnak tekintjük. A kormányzatnak fenn kell tartania a nyugdíjak reálértékét. Mindent megteszünk a csalá­dok elleni támadások visszave­rése érdekében. Szociális rend­szerünk középpontjába a csalá­dot helyezzük, és valljuk, hogy a nemzet fennmaradását szol­gáló családosok terheinek vise­lésében a társadalom egészének osztoznia kell. Meggyőződé­sünk, hogy egészséges társada­lom csak egészséges családokra épülve létezik. A civil és az egyházi szervezetek fontos sze­repet töltenek be a szociális gondok enyhítésében és a szen­vedélybeteg italok (alkoholiz­mus, kábítószer) kezelésében, rehabilitációjában. Megerősíté­sük társadalmi érdek. A közoktatás és a felsőokta­tás folyamatos fejlesztése és színvonalának emelése az or­szág felemelkedésének alap­vető feltétele, ezért a Magyar Demokrata Fórum nem fogad­hatja el, hogy az Antall-kor- mányzat alatt megindult felzár­kózást a Hom-kormány elvonó, megszorító költségvetési poli­tikája derékba törte. Reánk há­rul a feladat, hogy újra radikális fordulatot hajtsunk végre az ok­tatásban. A Magyar Demokrata Fó­rum, amennyiben kormányzati szerepet kap, átgondolt prog­ram szerint, gyakorlati lépése­ket tesz a munkanélküliség csökkentésére. Távlatokat kell adni az ifjúságnak, biztosítani kell a nyugodt öregkort. A közbiztonság rohamosan romlik. Helyre kell állítanunk az élet és vagyonbiztonságot. Nem fogadhatjuk el, hogy az emberek félelemmel haladja­nak át egyes utcákon, közterü­leteken, hogy éjszakánként a városokat, településeket ban­dák, szervezett bűnözők veszé­lyeztessék. Tudatában vagyunk annak, hogy a jobb és baloldali dikta­túrák összeomlása nem hozta meg a biztonságot és a nyugal­mat a világnak. Országunk új­fajta veszélyhelyzetben van. A diktatúrák külországi és belső vert erői - más arculattal és más eszközökkel - ismét fenyegetik nemzeti függetlenségünket, pluralisztikus államrendünket, személyes szabadságunkat. Éber figyelemmel kell őrköd­nünk visszanyert függetlensé­günk és nemzetbiztonsági ér­dekeink fölött. Ezért is szor­galmazzuk Magyarországnak az európai integrációhoz és a NATO-hoz való csatlakozását. A Magyar Demokrata Fórum továbbra is szívén viseli a világ magyarságának sorsát. Célja a kisebbségben élő magyar nem­zeti közösségek helyzetének őket kielégítő, tartós rendezése. Ugyanakkor továbbra is foly­tatni kívánja a korábbi, az egész világ számára példaértékű ki­sebbségi politikáját. Tűrhetet­lenek tartja, hogy mindezen kö­telességeinkről az MSZP- SZDSZ koalíció megfeledke­zik, a határainkon túl élő ma­gyarok helyzete rohamos rom­lásának vagyunk tanúi. Magyarország a pártállam 40 esztendős uralma alatt lesza­kadt a világtól, amely négyszer­ötször nagyobb fejlődést muta­tott ez idő alatt hazánkhoz ké­pest. A bontás és az építés az Antaii-Boross kormány idején az ország lakosságának nagy áldozatvállalása mellett meg­kezdődött, az MSZP-SZDSZ koalíció tevékenysége azonban más irányban az ország egyik oldalon egy szűk, kivételezett, az ország sorsáért kevés fele­lősséget mutató csoport, a má­sik oldalon nagyszámú, kiszol­gáltatott szegénység van kiala­kulóban. A z Ant 11-Boross kormány­zat idején létrejött hazai tu­lajdonosi kör, az egyéni vállal­kozók és a nagyobb vállalko­zók tízezrei a gazdasági meg­szorítások, a piac nagymértékű beszűkítése következtében a csőd szélére kerültek, eltűné­sük, vagy „leváltásuk” a klien­sek által küszöbön áll. Ezt a fo­lyamatot meg kell, és meg is fogjuk állítani. Habjánecz Tibor MDF megyei elnök i < A

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents