Új Dunántúli Napló, 1996. április (7. évfolyam, 90-118. szám)
1996-04-11 / 99. szám
1996. április 11., csütörtök VÁROSAINK Dunántúli Napló 11 Vállalkozói fórum kereskedőknek Megfékezhetetlen feketekereskedelem A büszke tulajdonos a tavaly egy veteránautós találkozón már részt vett NSU-FIA T Cabrióval FOTÓ: TÓTH LÁSZLÓ Magyari János alkatrészekből kelti őket életre Autómatuzsálemek és motorok Az udvaron egy öreg belga motor éppen „szépítkezik”, a hosszú tél rárakódott porát mossák le róla, egy másik is sorára vár. A ház folytatásában műhelyek. Az egyikben szétszedett motor és kerékpár, míg az újban régi autók sorakoznak egymás mellett. Hamarosan előkerül a műhelyek mélyéről Magyari János is, az autó és motor matuzsálemek tulajdonosa.- Negyven éve foglalkozom régi autók és motorok helyreállításával - mondja, miközben megmutatja legféltettebb kincseit. - Ehhez a hobbihoz megszállottság, s nagy türelem kell. Ahhoz, hogy minden alkatrész igazán a helyén legyen háromszor is szét kell szedni és össze kell szerelni egy-egy járművet. Már az iskolában elhatározta, hogy autószerelő lesz. Az egyik barátjának az édesapja géplakatos volt, nála tanulta ki a mesterséget.-Ha meghallottam, hogy valahol van valamilyen öreg autó, vagy motor elmentem és elhoztam, nem egyszer zsákban, vagy kosárban - folytatja Magyari János. - Itt kibontottam a műhelyben az alkatrészeket és addig képtelen voltam lefeküdni, amíg ki nem találtam, hogyan nézhetett ki. Sokszor egész éjszaka törtem a fejem, s mire reggel lett lelki szemeimmel már láttam a kész járművet. A hiányzó alkatrészek egy részét magam gyártom le, de a barátaim is sokat segítenek elkészíteni. Gyűjteménye negyvenkét motorból és tizennégy autóból áll. Különösen büszke, a ’36-os évjáratú Sarolea Mo- notube 500 köbcentis belga motorra, amit három évig gyártottak, vagy a ’29-es évjáratú belga FN motorkerékpárra. Az angol AJS-vel, ami ’14-ben készült többször is volt versenyen. A legöregebb autója egy NSU Fiat Cabrio, amivel a Fiat Fesztiválon is részt vett. Ebből a típusból annak idején összesen 500 darab készült. Tavaszi fesztivál Sásdon Egész napos rendezvény a sportpályán körkép Ki a legnépszerűbb Sásdon? Közös pályázatot hirdet a város legnépszerűbb embere elnevezéssel az AB Aegon Rt. komlói kirendeltsége és a Sásdi Művelődési Központ és Könyvtár. A lakosság szavazatai alapján kiválasztott győztesnek a május elsejei tavaszi fesztiválon adják majd át a biztosító által felajánlott Zsolnay serleget. Szavazólapok a Sásd és Vidéke havilapban, a ruházati áruházban és az AB sásdi kirendeltségén találhatók. Megbeszélés Szervezési kérdésekről tárgyaltak az elmúlt napokban a Sásdon létesítendő alapítványi alternatív középiskola leendő tanárai és vezetői. A megbeszélésen megválasztották az alapítvány három fős kuratóriumát és meglátogatták Szabados László helyi vállalkozót, aki vállalja, hogy tanulókat foglalkoztat, s ennek megfelelően építi meg a cukrászműhelyét. Megszűnt a helyi zajrendelet Ezentúl a helyi zaj- és rezgésterhelési határértékek meghatározásánál Sásdon is az országos rendeletben előírt értékeket kell figyelembe venni. Ezzel megszűnt a lehetőségé annak, hogy egyedileg bírálják el a kérvényeket, és eltéréseket engedélyezzenek. Anyakönyv Születtek: Gáspár Benjamin Ákos, Sümegi Ákos,, Torda Adám (Meződ), Gyúró Pálma, Hencz Boglárka. Házasságot kötöttek: Faggyas Tamás és Szekér Krisztina. Meghaltak: Varga Gyula, Koch János, Edel János. Az oldalt összeállította: Szalai Kornélia A gyér érdeklődés mellett igen aktív részvétel jellemezte a Sásdon a KISOSZ vállalkozói fórumát. A Művelődési Központ és Könyvtárban megtartott rendezvényen részt vett a sásdi és környékbeli kereskedők szűk köre, Kovács Sándomé Sásd polgármestere, a KISOSZ részéről pedig Kövi Györgyné elnök, dr. Székelyhídi Gyula titkár, Koltavári Katalin és Végh Józsefné. A fórumon Koltavári Katalin rövid tájékoztatást adott a KISOSZ eddigi tevékenységéről, a kereskedőket érintő jogszabály-változásokról, s a szervezet jövőt illető terveiről. Szó volt a napjainkban egyre divatosabb és úgy tűnik megfékezhetetlen feketekereskedelemről, a túl szigorú törvényi szabályozásról, s arról, hogy a növekvő közterhek miA sásdi önkormányzat április elsejétől megemelte az óvoda, a napközi, a szociális étkeztetés, a margitmajori szociális otthon étkezési normáit és térítési díjait. A korábbi hetven forintos nyersanyagnorma száz forint lett. A Népjóléti Bizottság kezdeményezte a házi segítség- nyújtás óradíjának rendezését is, amihez évek óta nem nyúlt a képviselő-testület, ez negyven forint helyett hatvan lett. Idén januártól a sásdi önatt egyre több vállalkozó fejezi be kereskedelmi tevékenységét, illetve a kicsik és nagyok közti harcból legtöbbször a kicsik kerülnek ki vesztesen. E kedvezőtlen hatások ellentételezésében jelentős a szerepe az érdekvédelemnek, s a törvények alkotásakor a megyei szerveződésen túl az országos jelenlétnek. Ennek érdekében a május 8-i megyei küldöttgyűlés olyan embereket kíván az országos szervezetbe delegálni, akik érdemben tudják képviselni a tagságot. A kormány felkérte a KI- SOSZ-t, hogy a most készülő egyéni vállalkozói törvénnyel kapcsolatosan tegye meg javaslatait, amit a kereskedőket képviselő szervezet nagy eredménynek tart. A fórumon tájékoztató hangzott el még a kormányzat fenntartásában működik a margitmajori szociális otthon. Az alapító okirat már elkészült, melynek értelmében az intézmény lakója nemcsak baranyai, vagy Sásd környékén élő idős ember lehet, hanem külső megyéből is érkezhet. Az otthonban fizetendő térítési díj jelenleg 12 000 forint egy hónapra, ami a képviselő-testület döntése alapján 13 200 forintra emelkedett. Azonban azok, akik az ország más pontjáról nyugdíjpénztárról, a tanfolyamokról, a KISOSZ szolgáltatásairól, a kamarák és az önkormányzatok szerepéről. Még a hozzászólások előtt kért szót Kovács Sándomé, Sásd polgármestere, aki néhány a kereskedőket érintő önkormányzati döntésről, s a város rendezési tervéről beszélt. A hozzászólók kitértek a telephellyel rendelkező kereskedők terheire, az állandó ellenőrzések jogosságára, legtöbben az egyenlő feltétel, egyenlő esély elvének érvényesítését hiányolták. A fórum végén megválasztották a szervezet helyi elnökségét Bazsinka LAszló, Gellner Zoltánné és Schott Péter személyében, akik közül Schott Péter állandó meghívottként vesz részt a sásdi testület ülésein. Megyeri Tiborné jöttek a szociális otthonba ennél 5000 forinttal többet, egy hónapra 18 200 forintot fizetnek az ellátásukért. Ha a térítési díjat valaki nem tudja megfizetni, akkor a Népjóléti Bizottság mentességet adhat neki, abban az esetben, ha nincs se vagyona, se élő hozzátartozója. Méltányosságból, a térítési díj összegét - legfeljebb egy évig - mérsékelheti is a bizottság, ha a kérelmező jövedelmi viszonyai ezt indokolttá teszik. Nagyszabású kulturális rendezvénynek ad otthont május elsején Sásd. A Művelődési Központ és Könyvtár immár hagyományos tavaszi fesztiválján fellép majd a váraljai, babarci és alsónyéki hagyományőrző táncegyüttes, az amerikai ugrócsoport, Rovó Attila modern tánccsoportja, a Renault Origó divatstúdiója, az ausztriai Raába község kórusa és a sásdi amatőr művészeti csoportok, közösségek. Lesz még városnéző kisvonat, a gyerekeknek ügyességi vetélkedő és játszóház, színvonalas sportrendezvények és a sásdi vállalkozók ajándékaiból tombolasorsolás. A fődíjat - egy 30 000 forint értékű mikrohullámú sütőt - Sásdnak, mint Samsung városnak a Samsung Elektronics Rt. ajánlotta fel. A fesztivált a Lynx együttes koncertje zárja. A rendezvény költségeit a település vállalkozói és a város önkormányzata állja. Megyeri Tiborné Tatarozzák a művelődési házat Sásdon - Már csak az utolsó simítások vannak hátra, hogy megszépüljön Sásdon a Művelődési Központ és Könyvtár épülete. A helyi vállalkozók kijavították a csatornát, a vakolatot és újra festették az épületet. Az egész beruházás 350 000 forintba került. fotó: tóth László Módosították a szociális rendeletet Margitmajorban emelkedett a térítési díj A segítségre szoruló családok közül egy, és a falu központja az üresen álló templommalFOTó. tóth Családok a létminimum alatt Ágon- Az első ciklusban sokkal jobb volt a helyzetünk. Több volt a pénzünk és még volt munkahely is - mondja Tamás Magdolna, Ág polgármestere. - Kis eldugott település a mienk, ahol 217-en élnek, és ahonnan nehéz eljárni bárhova is dolgozni. Sok embert elküldték a tsz-től, meg a Mefag-tól is, mára a munkaképes korúak 80 százaléka munkanélküli a faluban. Ha találnak munkát, akkor meg a rossz közlekedés miatt nem tudják vállalni. Áz elmúlt években semmit nem emelkedett az állami támogatás összege, csak a finanszírozás rendszere változott meg. Eleinte még 1,5-2 millió jutott a falu fejlesztésére, mára ez is 1 millióra csökkent, s még szerencsésnek mondhatják magukat. Tavaly egyáltalán nem tudtak a községre költeni, semmilyen fejlesztésre nem jutott. Korábban utat, gázcseretelepet építettek, felújították belül a kultúrházat. Lett telefon és tavaly elkészült az ívóvíz-hálózat is. Most is sok az elvégzendő munka, a hidakat, járdákat kellene rendbe tenni. A faluban sok a jövedelem- pótlós és az olyan család is, akiknek semmilyen jövedelmük nincs. A település lakóinak 90 százaléka a létminimum alatt él. A gyerekeket és az időseket, amennyire erejéből telik, támogatja az önkormányzat. Céltámogatást is megpályáztak. Nevelési segélyt fizetnek. A vásárosdombói iskolába járó gyerekek az ebédet ingyen kapják meg, tavaly még a tankönyvet és a bérletet is, de azt még nem tudják, hogy idén hogy lesz, minden attól függ, hogy a pályázaton mennyi pénzt nyernek.- A leghálátlanabb feladat, amikor el kell bírálni a segélyeket, mert azt igazságosan nem lehet, s ebben a faluban szinte mindenkinek adni kellene, a pénzünk nagy része erre megy el. Ennek ellenére igyekszünk mindig tenni is valamit - folytatja Tamás Magdolna. - Nincsenek ipari létesítmények, s remény sincs arra, hogy legyenek, ha a jószágtartásra vissza tudnának térni az emberek, az a jelenlegi helyzetéből kimozdítaná a falut. Az itt élők egyetlen szerencséje, hogy van kertjük és néhány állatot is tudnak tartani. (