Új Dunántúli Napló, 1996. április (7. évfolyam, 90-118. szám)
1996-04-10 / 98. szám
1996. április 10., szerda Kistermelők Dunántúli Napló 11 Vegyszermentesen Hazánkban ma mintegy 12 000 hektáron folytatnak biogazdálkodást, e terület döntő többségében a kiskertek sokaságából adódik. Miután a vegyszermentes termékek iránt Nyugaton korlátlan a kereslet, érdemes lenne nagyobb léptékben foglalkozni velük, enyhíthetne a munkanélküliségtől szenvedő körzetei gondjain is. A Nógrád megyei Ka- rancsságon például 15 éve vegyszert nem látott 40 hektár, gyenge minőségű földet vettek művelésbe, s a próbaként megtermelt 20 tonna biozabot jó pénzért német vevő vitte el. A községben a megyei munkaügyi központ segítségével még az idén 20 embert készítenek fel a biogazdálkodásra. Amennyiben pályázataik sikerrel járnak, feldolgozó üzemet építenek, ahol lehetőség nyílik olajsajtolásra, tésztakészítésre, müzli-előállítására, teljes kiőrlésű bioliszt gyártására, továbbá gyógynövények szántására, gyümölcsök aszalására. (Kistermelők Lapja) Kerti lexikon A közel 2000 címszót tartalmazó lexikon olvasói az ugyancsak gazdag . utalások nyomán végighaladva választ kaphatnak kertjük tervezésével, építésével, a gyümölcsös- és zöldségeskert, az évelő ágyások, a kerti tó növényeinek kiválasztásával, betelepítésével, ápolásával kapcsolatos kérdéseikre. A több ábrát és színes fotót tartalmazó, 350 oldalas könyv megrendelhető a Futár Szakkönyvszolgálatnál (1300 Budapest, Pf. 126.). IldDnri ! Imfeit 11 (.EXlkoN Ú Kistermelők rovatunkkal legközelebb április 23-ikán jelentkezünk Babfajta a trópusokról Fogyasszunk több zöldhüvelyűt Liana futóbab Legutóbb az uborkafajtákkal ismerkedtünk meg, most a zöldbabbal folytatjuk. Először néhány szót a babról általában. Régen a szegényember étke volt a bab, népies tájnevén pa- szuly, télen, nyáron, zölden és szárazon. Ma más a helyzet, a fogyasztói árak nagyban befolyásolják a felhasználandó mennyiséget. Egy öttagú családi évi zöldbab-szükséglete 20 kg, amely 50 négyzetméteren megtermelhető. A zöldbab minőségében le nem szedett termését szárazbab formájában takaríthatjuk be, amely a téli szükséglet egy részét fedezi. A bab nagyon melegigényes növény. Magját csak akkor vethetjük el kockázatmentesen, amikor a talaj felső 5 cm mélységben 10-12 C fok meleg. Ez kb. április 15-e után következik be. Ha a kora nyári hónapokban hosszabb időn keresztül szeretnénk zsenge zöldbabot szedni, úgy a vetést 10-15 naponként szakaszosan végezzük két-há- rom alkalommal. A nyári vetést július 15-20-ig kell elvégezni. Ebben az időben azonban a kelesztő öntözés nem maradhat el. Egyébként a bab öntözése a virágzás és terméskötődés idején mindenképpen indokolt. Ez a vízigény szempontjából a „kritikus” időpont. A Sortávolság 40 cm, a tőtávolság 3-5 cm, a vetési mélység 3-5 cm. Vetőmag-szükséglet 50 négyzetméterre 1-1,5 kg, fajtától függően. Mint az uborkánál is tapasztalható volt, a zöldbabnál is többféle típust különböztetünk meg. Sárgahüvelyű Budai piaci. Korai bőtermő, 40-50 cm magas. Nagy, tetszetős hüvelyű. A hüvelyek hossza 12-16 cm és minősége, szálkamentessége kiváló. Szárazságtűrés és termésbiztonság jó. Korai és kései vetésre egyaránt alkalmas. A beérett mag színe fehér. Lada. 25-40 cm magas, középkorai, bőtermő, tömör bokrú, házikerti fajta. A hüvelytermése 8-12 cm hosszúságú, kerekded alakú, szálkamentes. Janka.40-50 cm magas, középérésű, szárazságot jól tűrő fajta. Vágott, konzervipari célra is felhasználható, gépi betakarításra is alkalmas fajta. Paszuly- vésszel és babfenésedéssel szemben ellenálló. Zöldhüvelyű A zöldhüvelyű fajtákkal kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a hazai fogyasztás - érthetetlen módon - ódzkodik tőlük. Pedig sok előnyük van a sárgahüvelyű fajtákkal szemben. Ezek közül egynéhány: igénytelenebb állomány, bővebb terméshozam, vastagabb, húsosbab hüvely, biztonságosabb termesztés, gépi betakarít- hatóság stb. Ennek ellenére a fogyasztási szokásokat nehezen lehet megváltoztatni. Sirály. Zömök, 30-40 cm magas, 10-12 cm hosszúságú, kerekded hüvelyű termést hozó fajta. A hüvelyek egyesek, egyöntetűek. Szálkamentessége kiváló. Szárazságtűrése jó, betegségekkel szemben ellenálló. Főnix. 45 cm magas, középkorai fajta. A hüvelytermés 12 cm, a keresztmetszete kerekded, egyenes vonalvezetésű fajta. Szálkamentes, szeletelésre alkalmas. Étkezési szárazbab A téli hónapokra, szárazbab termésnek alkalmas fajták között vannak fehér és színes magvúak. Fehér magvú pl. a Start, színesmagvú pedig a Kovácsházi ezüst és az In ke stb. A szárazbabot is lehet bokorban és sorba vetve, 25 cm-es sortávolság mellett termeszteni. Házikertekben azonban a szárazbab termesztés körülményesebb, a szárítás, tisztítás (szele- lés) stb. miatt. Nagyüzemben a kombájnbetakarítás sokkal egyszerűbb. Spárgabab Az utóbbi időben - mint érdekesség - terjed a trópusi, szubtrópusi övezetből származó „ölesbab”, vagy „Kínai bab”-nak is nevezett babfajta. A származása is jelzi, hogy hőigénye magasabb a nálunk termesztett babfajtáknál. Ázsiában és Afrikában igen elterjedt a termesztése, fogyasztása. Nálunk elsősorban üvegházakban, fólia sátor alatt, támrendszerre futtatva termesztik. A bab magjának kelése csak akkor biztosított, ha a talaj hőmérséklete elérte a a 15-16 C fokot. Hosszú tenyészidejű, ezért május 20. után már nem javasolható a magvetése. Liána. Igazi, hosszú szárú „futóbab”. Karó mellett termesztve, csüngő hüvelyekkel dekoratív hatású. A hüvely színe sötétzöld, 5-6 mm átmérőjű és eléri a 60-70 cm hosszúságot is. A beérett mag színe fekete. A babfajták között igen gazdag a választék. Nálunk is dekoratív hatású futóbab, a Juliska bab stb. A választékból mindenki megtalálhatja a kertjébe legalkalmasabb fajtát. Dr. Tamcsu József Gyümölcstermesztés - korszerűen A szaporítóanyag forgalmazás szabályai Napjainkban - végre kitavaszodott! nagyon sokan vásárolnak gyümölcs-szaporítóanyagot, vagy ahogy általában nevezzük: facsemetét, gyümölcsfa-oltványt. Sajnos, nagyon elterjedt, hogy olyan szaporítóanyag is forgalomba kerül, amelyet nem szabályozott és ellenőrzött szaporítással állítottak elő az úgynevezett „zugfaiskolákban”, ezek persze megbízhatatlan minőségű és fajtájú oltványok. Ezért jó, ha tudjuk, hogy a gyümölcsfa-oltványok előállítása és forgalmazása jogszabályilag meghatározott és a gyümölcsfa oltványára - mint minden más termékre hazánkban - szabvány írja elő, hogy milyen feltételeknek kell megfelelnie a forgalomba hozáshoz. Rendeletek Magyarországon a szőlőgyümölcs és díszfaiskolai szaporítóanyagok, ültetési anyagok előállítását és fel- használását a vetőmagvakról és egyéb növényi szaporítóanyagokról szóló 1968. évi 22. törvényerejű rendelet felhatalmazása alapján a többször módosított 6/1990. (III. 31.) MÉM rendelet szabályozza. A minőségi előírásokat az ehhez kapcsolódó ágazati szabványok írják elő: a gyümölcsfaiskolai ültetvény- anyagokra a MSZ 17 641; a szőlő szaporítóanyagokra a MSZ 11 864; a díszfaiskolai szaporítóanyagokra a MSZ 12 170-es vonatkozik. Mivel a kiskerttulajdonos a gyümölcsfaoltványt általában az elárusítóhelyeken vásárolja meg, ezért a fent említett MÉM rendelet 27. és 28. paragrafusát szó szerint idézem, mint figyelembe veendő nagyon hasznos tudnivalót. 27. § A faiskolában előállított szaporítóanyag (ültetvény- anyag) a faiskola telephelyén, vagy a meghatározott feltételek szerint létesített szaporítóanyag-árusítási helyen hozható forgalomba. 28. § (1) Szaporítóanyag árusítási hely akkor létesíthető, ha a. ) az árusítóhely vezetője megfelelő mezőgazdasági, kertészeti, erdészeti szakirányú végzettséggel rendelkezik, b. ) az árusítóhelyen a MMI szakvéleménye alapján adottak a szaporítóanyag életképességének, épségének megőrzésére és az egyes fajták elkülönítésére, továbbá megjelölésére vonatkozó feltételek, c.) a terület az illetékes növényegészségügyi és talajvédelmi állomás szakvéleménye alapján növényegészségügyi szempontból is alkalmas szaporítóanyag tárolására. (2) A szaporítóanyag-árusítási hely létesítését az illetékes megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatalnak be kell jelenteni. (3) Az árusítóhely üzemeltetése során folyamatosan gondoskodni kell a szaporítóanyagok a. ) életképességének és épségének megőrzéséről; b. ) a fajta jelöléséről, keveredésének megakadályozásáról; c. ) minőségi osztály szerint elkülönítéséről; d. ) selejt térről, továbbá e. ) zárlati és tilalmazotton veszélyes károsítok fertőzésének megakadályozásáról az elárusító helyen és annak 50 m-es körzetében. (4) Az árusítóhelyen jól látható módon fel kell tüntetni a szaporítóanyagokra vonatkozó minőségi követelményeket (szabvány, vagy egyéb előírás), az árakat. A vásárló számára a szavatossági felelősséget lehetővé tevő olyan eladási jegyzéket kell adni, amelyről megállapítható a. ) az árusítás helye, időpontja, és az elárusítóhely üzemeltetője; b. ) a fajta és alany; c. ) az ár és minőségi osztály; d. ) az ültetési anyag származása (a származási igazolványszám feltüntetésével). (5) A faiskola árusítóhelyet a megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatal ellenőrzi. A rendelet eladóra és vásárlóra egyaránt vonatkozik. A vevő akkor van biztonságban, ha figyelembe veszi a rendeletet. Reklamálás Ha a kiskerttulajdonos vásárló kénytelen reklamálni, akkor először a vásárlási helyhez kell fordulnia, ügyének el nem intézése esetén a területileg illetékes megyei Földművelésügyi Hivatalhoz, illetve az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézethez fordulhat, a vásárlást igazoló bizonyító iratok birtokában. Buzássy Lajos Védekezzünk a moníliás betegségek és a levélfodrosodás ellen Az elhúzódó, hűvös, csapadékos időjárás kedvez a gyümölcsfák moníliás betegsége terjedésének. Megelőző védekezésként jó eredménnyel alkalmazhatjuk fehérbimbós állapotig a réztartalmú készítményeket (CUPROXAT FW, CHAMPION WP, RÉZOXI- KLORID WP, CUPROSAN SUPER D, MILTOX SPECIAL, RÉZKÉN stb.) megelőző védekezésként. Alma- és körtefáinkon számítanunk kell a varasodás járványszerű fellépésére. E betegség ellen szintén a korai, virágzás előtti időszakban a réztartalmú szerek lemosásszerű alkalmazása adja a legjobb eredményt. Az olajos szerek- kek (ÁGRÓL PLUS, NEVI- KÉN) és a BÁRIUMPOLI- SZULFlD-NEOPOL-al vagy NOVENDA-val lemosópermetezések a rezes kezeléseket nem helyettesítik! Az őszibarack, kajszi és egyes szilvafajtákon fel kell készülnünk erős tafrinás levélfodrosodás fertőzésre, mely az időjárási viszonyok figyelem- bevételével lényegesen nagyobb mérvű lesz, mint az előző években. Megfelelő védelmet csak akkor tudunk fáinknak biztosítani, ha elvégezzük rügyfakadás előtt és rügy- fakadás után, de még a virágzás előtt a rezes lemosó permetezést, majd a hajtásnövekedési szakaszban 3-5 új levelenként a kezeléseket. A hajtásnövekedés szakaszában eredményesen alkalmazhatjuk a felszívódó (SPORGON 50 WP - II. forg. kategóriájú -, vagy SCORE 250 EC) és a kontakt hatású (BRAVO 500, EFUZIN 500 FW, DODIN WP - II. forg. kategóriájú -, DELAN SP, DE- LÄN 750 SC, ATEMI C, BU- VICID K, MERPAN) szereket. A fenti készítmények eredményesen alkalmazhatók a moníliás betegségek ellen is. Erős fertőzésnél javasolható a felszívódó és kontakt hatású készítmények együttes alkalmazása. Amennyiben felszívódó növényvédő szert használunk, akkor egymást követő 7- 10 naponkénti permetezéseknél ugyanazon készítményt 2-3 alkalommal használjuk. Hagyma ültetése vagy vetése előtt, vagy a hagyma levélképződésének időszakában ne feledkezzünk meg az előző években nagy károkat okozó hagymalégyről, nárciszlégyről, kerti bársony légyről sem. A légykártevők ellen legeredményesebben talajfertőtlenítéssel védekezhetünk, mely történhet teljes területkezelés, vagy sorkezelés formájában. Kiskertekben erre a célra felhasználható a II. forgalmi kategóriába tartozó VYDATE 10 G, COUNTER 5 G (csak tárolásra szánt hagyma esetében használjuk!), vagy a III. forgalmi kategóriájú (szabadforgalmú) BASUDIN 5 G, DIAZINON 5 G, DIAZOL 5 G talajfertőtlenítő szereket, melyeket lehetőség szerint sekélyen kapáljuk be a talajba. Gyökérzöldségek, káposzta- félék, paprika, paradicsom vetése, ültetése előtt - főleg akkor, ha ugyanazon területen előző évben is zöldségnövényeket termeltünk -, vagy a területet frissen trágyáztuk elkerülhetetlen a talajfertőtlenítő szerek használata (lásd a hagymánál). Talajfertőtlenítő szerrel kezelt területen feltétlenül szükséges a gumikesztyű használata vetéskor vagy ültetéskor! Tavalyi évben erős volt a szamóca ültetvényekben a szamócaatka és a szürkerothadás (botritisz) fertőzés. Nagyobb ültetvényekben a bimbók megjelenése előtt feltétlenül végezzük el a szamócaatka elleni védekezéseket, ULT- RACID 40 WP, THIODAN 35 EC, THIONEX 35 EC, HOS- TAQUICK 50 EC, DANA- TOX 40 EC, Bi-58 EC, SI- NORATOX 40 EC (II. forgalmi kategóriájú készítmények), vagy kisebb házikerti szamóca ültetvényekben MI- TAC 20 EC-vel a kezeléseket. Az atka elleni védekezéssel egyidőben javaslom a virág- botritisz elleni készítmények kijuttatását is. A bimbók megjelenése előtt erre a célra használhatók a TOPSIN M-70 WP, CHINOIN FUNDAZOL WP. Nagyon sokan érdeklődnek, hogy mit tegyenek a palánta- dőlés ellen, mivel az általuk eddig eredményesen alkalmazott készítményekkel nem tudják megvédeni a palántáikat. A palántadőlést gombabetegségek (ezek ellen védekeznek a gombaölőszeres beön- tözésekkel) és baktériumok is okozhatják. Sajnos az utóbbi okoz nagyobb mérvű palántapusztulást. A baktériumos palántadőlésnek kedvez a párás környezet, a túlöntözés. Védekezésre a KASUMIN 2 L baktericid készítmény 0,3 %- os permedé töménységű oldat használható. Czigány Csaba 4 i 4 i í