Új Dunántúli Napló, 1996. április (7. évfolyam, 90-118. szám)

1996-04-10 / 98. szám

1996. április 10., szerda Kistermelők Dunántúli Napló 11 Vegyszermentesen Hazánkban ma mintegy 12 000 hektáron folytatnak biogazdálkodást, e terület döntő többségében a kisker­tek sokaságából adódik. Miután a vegyszermentes termékek iránt Nyugaton korlátlan a kereslet, érdemes lenne nagyobb léptékben foglalkozni velük, enyhít­hetne a munkanélküliségtől szenvedő körzetei gondjain is. A Nógrád megyei Ka- rancsságon például 15 éve vegyszert nem látott 40 hek­tár, gyenge minőségű földet vettek művelésbe, s a pró­baként megtermelt 20 tonna biozabot jó pénzért német vevő vitte el. A községben a megyei munkaügyi központ segítségével még az idén 20 embert készítenek fel a bio­gazdálkodásra. Amennyi­ben pályázataik sikerrel jár­nak, feldolgozó üzemet épí­tenek, ahol lehetőség nyílik olajsajtolásra, tésztakészí­tésre, müzli-előállítására, teljes kiőrlésű bioliszt gyár­tására, továbbá gyógynövé­nyek szántására, gyümöl­csök aszalására. (Kistermelők Lapja) Kerti lexikon A közel 2000 címszót tartal­mazó lexikon olvasói az ugyancsak gazdag . utalások nyomán végighaladva választ kaphatnak kertjük tervezésével, építésével, a gyümölcsös- és zöldségeskert, az évelő ágyá­sok, a kerti tó növényeinek ki­választásával, betelepítésével, ápolásával kapcsolatos kérdése­ikre. A több ábrát és színes fo­tót tartalmazó, 350 oldalas könyv megrendelhető a Futár Szakkönyvszolgálatnál (1300 Budapest, Pf. 126.). IldDnri ! Imfeit 11 (.EXlkoN Ú Kistermelők rovatunkkal legközelebb április 23-ikán jelentkezünk Babfajta a trópusokról Fogyasszunk több zöldhüvelyűt Liana futóbab Legutóbb az uborkafajtákkal ismerkedtünk meg, most a zöldbabbal folytatjuk. Először néhány szót a babról általában. Régen a szegényember étke volt a bab, népies tájnevén pa- szuly, télen, nyáron, zölden és szárazon. Ma más a helyzet, a fogyasztói árak nagyban befo­lyásolják a felhasználandó mennyiséget. Egy öttagú csa­ládi évi zöldbab-szükséglete 20 kg, amely 50 négyzetméteren megtermelhető. A zöldbab mi­nőségében le nem szedett ter­mését szárazbab formájában takaríthatjuk be, amely a téli szükséglet egy részét fedezi. A bab nagyon melegigényes növény. Magját csak akkor vet­hetjük el kockázatmentesen, amikor a talaj felső 5 cm mély­ségben 10-12 C fok meleg. Ez kb. április 15-e után következik be. Ha a kora nyári hónapokban hosszabb időn keresztül szeret­nénk zsenge zöldbabot szedni, úgy a vetést 10-15 naponként szakaszosan végezzük két-há- rom alkalommal. A nyári vetést július 15-20-ig kell elvégezni. Ebben az időben azonban a kelesztő öntözés nem maradhat el. Egyébként a bab öntözése a virágzás és ter­méskötődés idején mindenkép­pen indokolt. Ez a vízigény szempontjából a „kritikus” idő­pont. A Sortávolság 40 cm, a tő­távolság 3-5 cm, a vetési mély­ség 3-5 cm. Vetőmag-szükség­let 50 négyzetméterre 1-1,5 kg, fajtától függően. Mint az uborkánál is tapasz­talható volt, a zöldbabnál is többféle típust különböztetünk meg. Sárgahüvelyű Budai piaci. Korai bőtermő, 40-50 cm magas. Nagy, tetsze­tős hüvelyű. A hüvelyek hossza 12-16 cm és minősége, szálka­mentessége kiváló. Szárazság­tűrés és termésbiztonság jó. Korai és kései vetésre egyaránt alkalmas. A beérett mag színe fehér. Lada. 25-40 cm magas, kö­zépkorai, bőtermő, tömör bokrú, házikerti fajta. A hü­velytermése 8-12 cm hosszú­ságú, kerekded alakú, szálka­mentes. Janka.40-50 cm magas, kö­zépérésű, szárazságot jól tűrő fajta. Vágott, konzervipari célra is felhasználható, gépi betakarí­tásra is alkalmas fajta. Paszuly- vésszel és babfenésedéssel szemben ellenálló. Zöldhüvelyű A zöldhüvelyű fajtákkal kapcsolatban meg kell je­gyezni, hogy a hazai fogyasztás - érthetetlen módon - ódzkodik tőlük. Pedig sok előnyük van a sárgahüvelyű fajtákkal szem­ben. Ezek közül egynéhány: igénytelenebb állomány, bő­vebb terméshozam, vastagabb, húsosbab hüvely, biztonságo­sabb termesztés, gépi betakarít- hatóság stb. Ennek ellenére a fogyasztási szokásokat nehezen lehet meg­változtatni. Sirály. Zömök, 30-40 cm magas, 10-12 cm hosszúságú, kerekded hüvelyű termést hozó fajta. A hüvelyek egyesek, egyöntetűek. Szálkamentessége kiváló. Szárazságtűrése jó, be­tegségekkel szemben ellenálló. Főnix. 45 cm magas, közép­korai fajta. A hüvelytermés 12 cm, a keresztmetszete kerek­ded, egyenes vonalvezetésű fajta. Szálkamentes, szelete­lésre alkalmas. Étkezési szárazbab A téli hónapokra, szárazbab termésnek alkalmas fajták kö­zött vannak fehér és színes magvúak. Fehér magvú pl. a Start, színesmagvú pedig a Ko­vácsházi ezüst és az In ke stb. A szárazbabot is lehet bokorban és sorba vetve, 25 cm-es sortá­volság mellett termeszteni. Há­zikertekben azonban a száraz­bab termesztés körülménye­sebb, a szárítás, tisztítás (szele- lés) stb. miatt. Nagyüzemben a kombájnbetakarítás sokkal egyszerűbb. Spárgabab Az utóbbi időben - mint ér­dekesség - terjed a trópusi, szubtrópusi övezetből szár­mazó „ölesbab”, vagy „Kínai bab”-nak is nevezett babfajta. A származása is jelzi, hogy hő­igénye magasabb a nálunk ter­mesztett babfajtáknál. Ázsiá­ban és Afrikában igen elterjedt a termesztése, fogyasztása. Ná­lunk elsősorban üvegházakban, fólia sátor alatt, támrendszerre futtatva termesztik. A bab mag­jának kelése csak akkor biztosí­tott, ha a talaj hőmérséklete el­érte a a 15-16 C fokot. Hosszú tenyészidejű, ezért május 20. után már nem javasolható a magvetése. Liána. Igazi, hosszú szárú „futóbab”. Karó mellett ter­mesztve, csüngő hüvelyekkel dekoratív hatású. A hüvely színe sötétzöld, 5-6 mm átmé­rőjű és eléri a 60-70 cm hosszú­ságot is. A beérett mag színe fekete. A babfajták között igen gaz­dag a választék. Nálunk is de­koratív hatású futóbab, a Ju­liska bab stb. A választékból mindenki megtalálhatja a kert­jébe legalkalmasabb fajtát. Dr. Tamcsu József Gyümölcstermesztés - korszerűen A szaporítóanyag forgalmazás szabályai Napjainkban - végre kitava­szodott! nagyon sokan vásá­rolnak gyümölcs-szaporító­anyagot, vagy ahogy általá­ban nevezzük: facsemetét, gyümölcsfa-oltványt. Sajnos, nagyon elterjedt, hogy olyan szaporítóanyag is forgalomba kerül, amelyet nem szabályo­zott és ellenőrzött szaporítás­sal állítottak elő az úgyneve­zett „zugfaiskolákban”, ezek persze megbízhatatlan minő­ségű és fajtájú oltványok. Ezért jó, ha tudjuk, hogy a gyümölcsfa-oltványok előállí­tása és forgalmazása jogsza­bályilag meghatározott és a gyümölcsfa oltványára - mint minden más termékre ha­zánkban - szabvány írja elő, hogy milyen feltételeknek kell megfelelnie a forgalomba hozáshoz. Rendeletek Magyarországon a szőlő­gyümölcs és díszfaiskolai szaporítóanyagok, ültetési anyagok előállítását és fel- használását a vetőmagvakról és egyéb növényi szaporító­anyagokról szóló 1968. évi 22. törvényerejű rendelet fel­hatalmazása alapján a több­ször módosított 6/1990. (III. 31.) MÉM rendelet szabá­lyozza. A minőségi előíráso­kat az ehhez kapcsolódó ága­zati szabványok írják elő: a gyümölcsfaiskolai ültetvény- anyagokra a MSZ 17 641; a szőlő szaporítóanyagokra a MSZ 11 864; a díszfaiskolai szaporítóanyagokra a MSZ 12 170-es vonatkozik. Mivel a kiskerttulajdonos a gyü­mölcsfaoltványt általában az elárusítóhelyeken vásárolja meg, ezért a fent említett MÉM rendelet 27. és 28. pa­ragrafusát szó szerint idézem, mint figyelembe veendő na­gyon hasznos tudnivalót. 27. § A faiskolában előállított szaporítóanyag (ültetvény- anyag) a faiskola telephelyén, vagy a meghatározott feltéte­lek szerint létesített szaporí­tóanyag-árusítási helyen hoz­ható forgalomba. 28. § (1) Szaporítóanyag árusí­tási hely akkor létesíthető, ha a. ) az árusítóhely vezetője megfelelő mezőgazdasági, kertészeti, erdészeti szakirá­nyú végzettséggel rendelke­zik, b. ) az árusítóhelyen a MMI szakvéleménye alapján adot­tak a szaporítóanyag életké­pességének, épségének meg­őrzésére és az egyes fajták el­különítésére, továbbá megje­lölésére vonatkozó feltételek, c.) a terület az illetékes nö­vényegészségügyi és talajvé­delmi állomás szakvéleménye alapján növényegészségügyi szempontból is alkalmas sza­porítóanyag tárolására. (2) A szaporítóanyag-áru­sítási hely létesítését az illeté­kes megyei (fővárosi) földmű­velésügyi hivatalnak be kell jelenteni. (3) Az árusítóhely üzemel­tetése során folyamatosan gondoskodni kell a szaporító­anyagok a. ) életképességének és ép­ségének megőrzéséről; b. ) a fajta jelöléséről, keve­redésének megakadályozásá­ról; c. ) minőségi osztály szerint elkülönítéséről; d. ) selejt térről, továbbá e. ) zárlati és tilalmazotton veszélyes károsítok fertőzésé­nek megakadályozásáról az elárusító helyen és annak 50 m-es körzetében. (4) Az árusítóhelyen jól látható módon fel kell tüntetni a szaporítóanyagokra vonat­kozó minőségi követelménye­ket (szabvány, vagy egyéb elő­írás), az árakat. A vásárló számára a szavatossági fele­lősséget lehetővé tevő olyan eladási jegyzéket kell adni, amelyről megállapítható a. ) az árusítás helye, idő­pontja, és az elárusítóhely üzemeltetője; b. ) a fajta és alany; c. ) az ár és minőségi osz­tály; d. ) az ültetési anyag szár­mazása (a származási igazol­ványszám feltüntetésével). (5) A faiskola árusítóhelyet a megyei (fővárosi) földműve­lésügyi hivatal ellenőrzi. A rendelet eladóra és vásár­lóra egyaránt vonatkozik. A vevő akkor van biztonságban, ha figyelembe veszi a rende­letet. Reklamálás Ha a kiskerttulajdonos vá­sárló kénytelen reklamálni, akkor először a vásárlási helyhez kell fordulnia, ügyé­nek el nem intézése esetén a területileg illetékes megyei Földművelésügyi Hivatalhoz, illetve az Országos Mezőgaz­dasági Minősítő Intézethez fordulhat, a vásárlást igazoló bizonyító iratok birtokában. Buzássy Lajos Védekezzünk a moníliás betegségek és a levélfodrosodás ellen Az elhúzódó, hűvös, csapadé­kos időjárás kedvez a gyü­mölcsfák moníliás betegsége terjedésének. Megelőző véde­kezésként jó eredménnyel al­kalmazhatjuk fehérbimbós ál­lapotig a réztartalmú készít­ményeket (CUPROXAT FW, CHAMPION WP, RÉZOXI- KLORID WP, CUPROSAN SUPER D, MILTOX SPE­CIAL, RÉZKÉN stb.) meg­előző védekezésként. Alma- és körtefáinkon szá­mítanunk kell a varasodás jár­ványszerű fellépésére. E beteg­ség ellen szintén a korai, virág­zás előtti időszakban a réztar­talmú szerek lemosásszerű al­kalmazása adja a legjobb eredményt. Az olajos szerek- kek (ÁGRÓL PLUS, NEVI- KÉN) és a BÁRIUMPOLI- SZULFlD-NEOPOL-al vagy NOVENDA-val lemosóperme­tezések a rezes kezeléseket nem helyettesítik! Az őszibarack, kajszi és egyes szilvafajtákon fel kell készülnünk erős tafrinás levél­fodrosodás fertőzésre, mely az időjárási viszonyok figyelem- bevételével lényegesen na­gyobb mérvű lesz, mint az előző években. Megfelelő vé­delmet csak akkor tudunk fá­inknak biztosítani, ha elvégez­zük rügyfakadás előtt és rügy- fakadás után, de még a virág­zás előtt a rezes lemosó perme­tezést, majd a hajtásnövekedési szakaszban 3-5 új levelenként a kezeléseket. A hajtásnöveke­dés szakaszában eredményesen alkalmazhatjuk a felszívódó (SPORGON 50 WP - II. forg. kategóriájú -, vagy SCORE 250 EC) és a kontakt hatású (BRAVO 500, EFUZIN 500 FW, DODIN WP - II. forg. ka­tegóriájú -, DELAN SP, DE- LÄN 750 SC, ATEMI C, BU- VICID K, MERPAN) szereket. A fenti készítmények eredmé­nyesen alkalmazhatók a moní­liás betegségek ellen is. Erős fertőzésnél javasolható a felszívódó és kontakt hatású készítmények együttes alkal­mazása. Amennyiben felszí­vódó növényvédő szert haszná­lunk, akkor egymást követő 7- 10 naponkénti permetezések­nél ugyanazon készítményt 2-3 alkalommal használjuk. Hagyma ültetése vagy ve­tése előtt, vagy a hagyma le­vélképződésének időszakában ne feledkezzünk meg az előző években nagy károkat okozó hagymalégyről, nárciszlégyről, kerti bársony légyről sem. A légykártevők ellen legeredmé­nyesebben talajfertőtlenítéssel védekezhetünk, mely történhet teljes területkezelés, vagy sor­kezelés formájában. Kisker­tekben erre a célra felhasznál­ható a II. forgalmi kategóriába tartozó VYDATE 10 G, CO­UNTER 5 G (csak tárolásra szánt hagyma esetében hasz­náljuk!), vagy a III. forgalmi kategóriájú (szabadforgalmú) BASUDIN 5 G, DIAZINON 5 G, DIAZOL 5 G talajfertőtle­nítő szereket, melyeket lehető­ség szerint sekélyen kapáljuk be a talajba. Gyökérzöldségek, káposzta- félék, paprika, paradicsom ve­tése, ültetése előtt - főleg ak­kor, ha ugyanazon területen előző évben is zöldségnövé­nyeket termeltünk -, vagy a te­rületet frissen trágyáztuk elke­rülhetetlen a talajfertőtlenítő szerek használata (lásd a hagymánál). Talajfertőtlenítő szerrel kezelt területen feltétle­nül szükséges a gumikesztyű használata vetéskor vagy ülte­téskor! Tavalyi évben erős volt a szamóca ültetvényekben a szamócaatka és a szürkerotha­dás (botritisz) fertőzés. Na­gyobb ültetvényekben a bim­bók megjelenése előtt feltétle­nül végezzük el a szamócaatka elleni védekezéseket, ULT- RACID 40 WP, THIODAN 35 EC, THIONEX 35 EC, HOS- TAQUICK 50 EC, DANA- TOX 40 EC, Bi-58 EC, SI- NORATOX 40 EC (II. for­galmi kategóriájú készítmé­nyek), vagy kisebb házikerti szamóca ültetvényekben MI- TAC 20 EC-vel a kezeléseket. Az atka elleni védekezéssel egyidőben javaslom a virág- botritisz elleni készítmények kijuttatását is. A bimbók meg­jelenése előtt erre a célra hasz­nálhatók a TOPSIN M-70 WP, CHINOIN FUNDAZOL WP. Nagyon sokan érdeklődnek, hogy mit tegyenek a palánta- dőlés ellen, mivel az általuk eddig eredményesen alkalma­zott készítményekkel nem tudják megvédeni a palántái­kat. A palántadőlést gombabe­tegségek (ezek ellen védekez­nek a gombaölőszeres beön- tözésekkel) és baktériumok is okozhatják. Sajnos az utóbbi okoz nagyobb mérvű palánta­pusztulást. A baktériumos pa­lántadőlésnek kedvez a párás környezet, a túlöntözés. Vé­dekezésre a KASUMIN 2 L baktericid készítmény 0,3 %- os permedé töménységű oldat használható. Czigány Csaba 4 i 4 i í

Next

/
Thumbnails
Contents