Új Dunántúli Napló, 1996. április (7. évfolyam, 90-118. szám)
1996-04-10 / 98. szám
8 Dunántúli Napló Külföld 1996. április 10., szerda Giscard d’Estaing pályája Egy nagyszabású politikai pálya ért véget most vasárnap Franciaországban: a kormány- koalíció kisebbik tagja, a centrista-liberális pártszövetség, az UDF új vezetőt választott Va- léry Giscard d'Estaing volt államfő helyett. Bár Giscard megőrzi parlamenti képviselői helyét, valamint a közép-franciaországi Auvergne-régió tanácsának elnöki posztját, s nyilván ő marad a nemzetgyűlés külügyi bizottságának vezetője is, ezzel a változással, az intézményes háttér megszűnésével a volt államfő kikerült a francia politika előteréből. A most hetvenéves Valéry Giscard d'Estaing fiatalkorában a francia politika egyik „üstökösének” számított: még harminc éves sem volt, mikor képviselővé választották, de Gaulle tábornok elnöksége alatt pedig már pénzügyminiszterként tevékenykedett. A de Gaulle-t felváltó Pompidou halála után ő győz az elnökválasztáson: ekkor még csak 48 éves ... Elnökségének időszakát a nagyszabású modernizálás jellemzi, s ezért igazán elismerést érdemel: abban a periódusban szavazták meg az abortuszt végre liberalizáló Veil-tör- vényt, akkor csökkent 18 évre a nagykorúsághoz szükséges korhatár. Az ipar korszerűsítése olyan világszerte ismert termékek ki- fejlesztését hozta magával akkoriban, mint például a TGV- szuperexpressz. Igazi európaiként sokat tett az Európai Gazdasági Közösség fejlesztéséért is, barátjával, Helmut Schmidt akkori nyugatnémet kancellárral közösen. Ám 1981-ben a franciák mégsem őt, hanem Francois Mitterrand-t választották elnökükké, s ezt a keserű csalódást csak nagyon nehezen emésztette meg. Akárcsak Jacques Chirac - nak, a másik jobboldali erő, a gaulle-isták vezetőjének, neki is valósággal rögeszméjévé vált, hogy vissza kell vágnia Mitterrand-nak. Ám „szélma- lomharcával”, állandó taktikázásával, s néha elég önkényes vezetői módszereivel csak any- nyit ért el, hogy elmérgesedett viszonya az általa létrehozott pártszövetség, az UDF fiatalabb politikusgenerációjával, amely egyre inkább a „nagy öreg” félreállását követelte. Jellemző Giscard helyzetére, hogy az elmúlt hónapokban hiába próbálta a trónkövetelőket szembefordítani egymással, kénytelen volt belátni: neki már nincs esélye az 1988 óta birtokolt UDF-elnöki tisztség megtartására, így nem is indult a választáson. Sőt a vasárnapi gyűlésen a küldöttek egyértelműen szem- befordultak az alapító útmutatásával, s nem az ő jelöltjét, hanem inkább Francois Léotard volt védelmi miniszter választották elnökükké. Bizalmasai szerint Valéry Giscard d'Estaing nagyon rosz- szul élte meg, hogy idén januárban, Francois Mitterrand halálakor az összes nekrológ, elemzés csak de Gaulle tábornok, illetve Mitterrand elnöki korszakait emlegette, mintha az ő hét éve meg sem történt volna Franciaországban. S mégis, amikor alig három héttel Mitterrand halála előtt találkozott az akkor már súlyosan beteg politikussal, az egykor olyany- nyira gyűlölt utód elismerte: 1981-ben, a hatalom átvételekor békésebb Franciaországot talált, mint amilyet Giscard d'Estaing a hetvenes évek közepén elnökként „átvett”. Ennél nagyobb elismerést aligha kaphatott volna... S. Tóth László A Zastava külföldi befektetőre vár Máris hamisítják az új százdollárost Máris sikerült meghamisítani az Egyesült Államokban múlt héten kibocsátott és „hamisításbiztosnak” tartott új százdollárost. A hír- ügynökségi jelentések szerint Virginia államban egy 16 éves fiú scannerével „beolvasta” számítógépébe, majd lézernyomtatójával kinyomtatta az új bankjegyet. Nagybácsikája sikerrel „sózta el” a hamisítványt egy helyi McDonald,s étteremben. A rendőrség szerint a Gilbertben élő fiú nem akart rosszat, csak egy „igazi hamis bankjegyet” akart csinálni, s az egyik változaton saját képével helyettesítette Benjamin Franklin képmását. A gilberti rendőrfőnök, Greg Cline azt is elmondta, hogy a gyerek csak örült annak, hogy a hamisítvány egész jól sikerült. Ám a nagybácsi - aki számítógépszakértő - ki akarta próbálni, hogy működik-e a dolog, s a hamis pénzzel fizetett egy étteremben. A korábbi, igencsak jól hamisítható százasokból állítólag mintegy 70 milliárd dollárnak megfelelő hamisítvány van forgalomban, főleg a volt Szovjetunióban, a Közel-Keleten, Közép- Amerikában és Délkelet- Ázsiában. Amerikában a nagy címletű készpénzt már alig használják. Az új százas az amerikai tudományos akadémia tízéves munkájának eredményeként a világ legnehezebben hamisítható papírdarabjaként került forgalomba a múlt héten. A vízjel, az ultraibolya fényre felragyogó elemi szálak és a mikro- nyomás mellett több tucat más „apróság” nehezíti a másolást. Lecserélik majd a többi címletet is, de már az új százas kibocsátáskor utaltak rá: a bankjegytervezők dolga egyre nehezebb, mivel a számítógépes nyomtatás fejlődése elképesztően jó hamisítványokat eredményez. Esetünkben is ez történt. A nagybácsit őrizetbe vették hamis pénz forgalmazásáért, a fiút nem bántották, viszont Greg Cline rendőrfőnök szerint nem kizárt, hogy a számítógépet is őrizetbe veszik bűnrészesség miatt. A Zastava autógyár, a jugoszláv ipar egykori büszkesége kétségbeesetten kutat külföldi partnerek után, hogy ismét talpra álljon. A vezető európai és ázsiai autógyárakat azonban elriaszthatja Szlobodan Milosevic szerb elnök politikája. A kraguMoamer el-Kadhafi elnök utasítására olyan hatalmas üzem épül Líbiában, amely alkalmas lenne ideggázok előállítására. Az amerikai Központi Hírszerző Hivatal (CIA) nagy erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy meghiúsítsa ennek a gyárnak a létrehozását. Néhány évvel ezelőtt a műholdak felvételei és a terepen dolgozó kémek adatai alapján a CIA elkészítette a titkos üzem számítógépes modelljét. Amikor a szakértők rápillantottak a képernyőre, elakadt még a lélegzetük is. Hatalmas, majdnem három emelet magas üzemcsarnokot láthattak. Valamivel még korábban Washingtonnak egy nemzetközi kampány segítségével sikerült bezáratni Líbia vegyi- fegyver-gyárát Rabta városában. Most Kadhafi második ideggáz-gyárat épít Tarhunah városának közelében. Ezúttal azonban egy hegyoldalba méjevaci vállalat vezetői szívesen dicsekednének a lehetőségekkel az üzlet reményében, mely- lyel megmenthetnék az idejétmúlt technológiával termelő és a nemzetközi szankciók által sújtott nemzeti autógyárat. A lehetséges partnerek viszont kérik, ne közöljenek semmit, lyítve alakítják ki az üzemet, hogy a kémholdak ne láthassák és az amerikai harci repülőgépek se tudják elpusztítani. Mint a Time amerikai magazin hírszerzői forrásokból megtudta, az Egyesült Államok az üzemépítkezés felfedezése óta intenzív titkos harcot folytat a létesítmény befejezésének megakadályozása érdekében. A „Rabta-II Operation” fedőnevű titkos kampány eddig bizonyos sikerrel is járt. Kadhafi már tavaly üzembe akarta helyezni a vegyifegyver-gyárat, az építkezés menete azonban jelentősen elmarad az előirányzatoktól. Mindez annak a következménye, hogy a CIA munkatársai és az amerikai diplomaták szétzilálták azt a globális hálózatot, amelynek a segítségével Líbia külföldi munkásokat és berendezéseket csempészett be az országba a projekt megvalósításához. Bili Clinton tanácsadói amíg alá nem írják a megállapodásokat - ha egyáltalán lesznek ilyen. A Zastava, mely működését még 1853-ban kezdte meg, mint a hadiiparnak szállító fémipari üzem, ma a traktoroktól kezdve a fegyveralkatrészekig mindent gyárt. azonban elismerik, hogy Kadhafinak változatlanul eltökélt szándéka befejezni a létesítményt. Washington a legjobb esetben azt teheti, hogy minél tovább megpróbálja elhalasztani az elkerülhetetlen bekövetkeztét. John Deutsh, a CIA igazgatója nemrégiben kongresszusi meghallgatásán kijelentette, hogy Líbia változatlanul serényen építi a világ legnagyobb föld alatti vegyifegy- ver-gyárát. A CIA-nak sohasem volt nagy szerencséje azzal, hogy ügynökeit beépítse Kadhafi kormányának belső köreibe. Mivel azonban Líbiában kevés szakképzett munkás van, az ország több ezer szakembert importált a nagyberuházásaihoz. Az ügynökségnek sikerült informátorok hálózatát kiépítenie közöttük. A CIA kémműholdjai is állandó megfigyelés alatt tartják a hegy gyomrában épülő üzemet. A szakértők nagy aggodalmára ad okot, hogy Líbia az új üzemet az eredeti rabtai gyár kapacitásához hasonlóra akarja Kadhafi ideggáza Szociáldemokrata térvesztés Spanyolországban és Ausztráliában 14-14 évi kormányzás után szorult ellenzékbe a szociáldemokrácia. Nemrég Franciaországban veszítették el mind a kormányzati, mind az elnöki hatalmat a szocialisták. A „svéd fellegvár" szintén elesett 1993-ban. Legújabban a németországi tartományi választások erősítették a tendenciát. Az 1980-as évek szintén a látványos vereségek évtizede volt a mozgalom számára, hiszen kiszorultak a hatalomból Nagy-Britanniában és, az NSZK-ban. Olaszországban Bettino Craxi szocialistái korrupciós ügyekbe buktak bele (Spanyolországban is komoly súllyal esett latba!), Törökország, Görögország, Portugália is a térvesztés állomásai. Világtendencia ez tehát, amely mögött mélyebb okokat kell keresnünk. A szociáldemokrácia és a jóléti állam fogalma szorosan összefonódott. Márpedig a paternalista állam gazdasági talapzatát az olcsó nyeresanyagra és energiára alapozott, a költségek iránt nem túl érzékeny tömeg- termelés jelentette, amely az 1960-as évek végére futotta ki magát. Az 1973-as olajválság nyomán kibontakozott energia- és nyersanyag árrobbanás nemcsak a korábbi exponenciális növekedést törte meg, de elviselhetetlenül drágává tette a túlköltekező paternalista államot is. Sok országban a szociáldemokrácia sikeresen alkalmazkodott egy ideig, vagyis föladta a patermalista állam eszméjét, a gazdaság rendbetételére koncentrált, és közben már nem igen különbözött bármelyik konzervatív, jobboldali párttól. Ez volt a helyzet Franciaországban és Spanyolországban is, ahol fölhagytak a munkahelyek védelmével, a bajba jutott ágazatok megsegítésével és ehelyett az infláció letörését tűzték ki célul. A jelenlegi általános világ- gazdasági recesszió körülményei között azonban mindenképpen bukásra ítéltetett az olyan párt, amely túl sok ideig volt hatalmon. Az is érzékelhető, hogy szükség van a politikai váltógazdálkodásra, mert a hatalom elkényelmesít, korrumpál bármilyen politikai mozgalmat. Ma már nem ideológiák, politikai áramlatok versengenek a nyugati többpárti demokráciában, a rendszeres választások sokkal inkább a hatalom kontrolljának funkcióját töltik be; és a konkrét gazdaságpolitikát illetően alig érzékelhető a különbség az egyes irányzatok között. Magyarországon a szocialista kormány megvalósítja a legjobboldalibb gazdaságpolitikát, különös módon itt ez lesz a bukás oka, hacsak nem következik be valami látványos fordulat 1998-ig ... Gazdag László Holbrook az európai helyzetről Közép-Európa déli része olyan régió, ahol a versailles-i szerződés öröksége még mindig pusztító hatást gyakorol. Itt számos gócpontja van a feszültségnek, például Magyarország és Szlovákia, Magyarország és Románia, Görögország és Macedónia, Görögország és Törökország, sőt talán Olaszország és Szlovénia között is, nem is beszélve a legfőbb ilyen területről, a volt Jugoszláviáról, s mindezek a problémák háborúhoz vezethetnek - jelentette ki a Le Nouvel Observateur hetilapnak adott interjújában Richard Hol-brooke. A politikus, aki ez év elejéig a washingtoni külügyminisztérium európai ügyekkel foglalkozó államtitkár-helyettese volt, s e minőségében kiemelkedő szerepet játszott a boszniai békeegyezmény kidolgozásában elmondta: az amerikaiak az elmúlt ötven évben a kommunista veszéllyel való szembeszállás elvére hivatkozva állomásoztatták erőiket Európában, s amikor a kommunista birodalom összeomlott, ebből azt a következtetést vonták le, hogy ők is távozhatnak. - Ez hiba volt. Az amerikaiak nem pusztán antikommuniz- musból voltak Európában, de azért is (s ez a jelenre szintén vonatkozik), hogy garantálják a térség egyensúlyát - mondta, nyíltan kijelentve: - Azért vagyunk itt, hogy garantáljuk a stabilitást a Föld egyik leginkább robbanásveszélyes zónájában, Közép-Európa déli részén ... felfejleszteni. Ez a régi üzem kétéves működése alatt mintegy 100 tonna mustárgázt és egyéb ideggázt állított elő. A hidegháború idején a Szovjetunióban épített föld alatti óvóhelyek tervrajzainak megszerzésével Kadhafi megpróbálta sebezhetetlefnné tenni a hegy mélyén lévő üzemet. Csak egy atomrobbanófejnek a hegy tetejére mért közvetlen csapásával lehetne megsemmisíteni a gyárat. Hagyományos pokolgép bejuttatása a bejáraton keresztül lehetetlen és egy cirkálórakétát sem lehetne úgy beprogramozni, hogy utat találjon magának a hegyi bejáratokon át és elpusztítsa a belül lévő berendezéseket. A Pentagon különleges hadműveleti parancsnoksága, amely irányítja a Delta Force és a SEAL Team-6 speciális alakulatokat, a Tarhunah közelében lévő üzem elhelyezkedésének és körülményeinek tanulmányozása után arra a következtetésre jutott, hogy egy kommandós akció is csak öngyilkos küldetés megvalósításával lenne egyenlő. Ebben a helyzetben a CIA szerint a projekt meghiúsításának az egyetlen módja az építkezés megakasztása. A CIA és az amerikai külügyminisztérium munkatársai rávették az olasz, a svájci, a japán, a dán, az osztrák, a brit és a lengyel kormányt, hogy állítsák le az országuk vállalataitól vásárolt berendezések leszállítását Líbiának. Kadhafinak azonban ügyesen sikerült megkerülnie a Washington által emelt akadályokat. Amikor az európai beszerzési forrásaik kiapadnak, a líbiaiak Kínában, Indiában és Délkelet-Ázsiában kerestek szállítókat, ahol lazább az exportellenőrzés a vegyifegyverekkel összefüggő berendezésekkel kapcsolatban. A thai vállalatok változatlanul küldenek szakmunkásokat a gyárépítkezéshez, s a Fehér Házban most úgy tartják, hogy a líbiai gyár az évtized végén - ha addig nem sikerül ezt megakadályozni - már elkezdhet üzemelni. Nyolchónapos sziámi ikreket fognak szétoperálni dél-afrikában. Az ikrek 16 éves édesanyja a szülésbe belehalt. Az orvosok szerint van remény a kisbabák életben maradására.
