Új Dunántúli Napló, 1996. április (7. évfolyam, 90-118. szám)
1996-04-10 / 98. szám
6 Dunántúli Napló Honismeret 1996. április 10., szerda LZ (Luftschiff) 127„Graf Zeppelin” A Zeppelin Magyarországon A feltaláló a keszthelyi születésű Schwartz Dávid Tartozunk? Igen! Tartozunk! Nem is kevéssel az önbecsülésünknek. Ahogy tartozik a gyerek a szülőknek, a szülő a nagyszülőknek és így tovább: gondozással, szeretettel, tisztelettel és emlékezéssel. Kik ismerjük a görög-római mitológiát, jól tudjuk, hogy az elhunyt elődöket - a lares-t - istenként tisztelték az élők, otthonaikban szobrot állítottak nekik s ezek az ősök védték a családi tűzhelyet. Ez így volt már több ezer évvel ezelőtt és a keresztény rítusoknak megfelelő formában él e hagyomány ma is. De a mitológiából más is eszembe jut: azok az elhunytak, akik utódaiktól nem kapták meg, vagy nem kaphatták meg a végtisztességet, a temetést és az emlékezést, azok sosem nyugodhattak meg, nem juthattak be az elysiumi mezőkre és lelkűk a világ végezetéig csak bolyonghat az űrben, de nyugalmat sehol sem lelhet. Pécs az ország egyik legszebb nagyvárosa, de hiába nagy, hiába szép, valami mégis hiányzik belőle.: a két háborút idéző emlékmű. 1941-ben az Eszékről jövő katonavonatból pillantottam meg először az alkonyi fényben tündöklő várost. Már akkor boldogan lettem volna a lakója. De sok idő és hosszú út telt el, míg Kárpátaljáról idekeveredtem! Már 40 éve vagyok a város polgára és megvallom, ma nem is vagyok büszke erre a polgárságra. Mert nem a lelkiismeretem szerint élek itt. Szótlanul tűrtem negyven évig, hogy ennek a gyönyörű nagyvárosnak nincs sem első, sem második világháborús emlékműve. Elsősorban önmagamat vádolhatom a hallgatásért, de mégis mindenkit vádolok a városban, aki egyetlen lépést is tehetett volna e cél érdekében, ha éppen akart volna, de nem mert. Pécs város vezetéséhez és valamennyi polgárához fordulók:- Kérem önöket adják visz- sza- valamennyi hősünknek és az áldozatoknak, az elhurcol- taknak, az elégetteknek túlvi- lági nyugalmát és az önmagunk becsületét. Hirdesse valahol a város belső terültén méltó emlékmű, hogy ma élő véreik gondolnak rájuk, hogy áldozatuk példa és tanulság számunkra, hogy az özvegyek és árvák, a még élő néhány bajtárs, az erre vetődő vándor egy-egy szál gyertyát gyújthasson, és aki látja e gyertyákat, az tudja is, hogy miért égnek. Eszméljünk végre a „bűnös nemzetnek” ránk erőszakolt átkából! De addig valóban bűnösök vagyunk- ki-ki tisztje és tehetősége arányában -, míg nem becsüljük múltunkat, történelmünket, ami nélkül egy nemzet sem létezhet. Olyan megemlékezést állítson Pécs, amely méltó e nemes városhoz, a kétezeréves történelméhez. Fogjunk össze. A Honvéd Hagyományőrző Egyesület adott a gondolat szolgálatára, letéteményese a hagyományoknak. Kezdeményezze hát alapítvány létrehozását az anyagiak megteremtéséhez, amihez minden polgár, jogi és magánszemély jövedelmével arányosan önként csatlakozzon. Vegyünk példát a század- forduló, a milleneum éveinek polgárairól, vállalkozóiról, bankjairól. Csodák sorozatát produkálták, s szeretném remélni, hogy mi sem vagyunk alábbvalók. Csernavölgyi Antal Nemzetiségiek a könyvfesztiválon A Siklós c. hetilapból Gyüdi históriák Pécsi jogászok A Siklós 1914. május 9-i számából. A Flórián-napi szünetet használták fel a pécsi jogászok, hogy az 1911 évi óta szokásba vett gyüdi zarándoklatukat megtartsák. Vezetőjük, mint az előző három alkalommal Gere Gábor dr. theológiai tanár, a jogakadémia Mária-gyüle- kezet elnöke volt. A zarándokokat kellemesen lepte meg a gyüdi kegytemplom gyónóudvarán történt változás, ízléses átalakítás. A jogászok délben a ferenciek zárdájának voltak a vendégei, ahol megebédeltek. Az ebéd folyamán Vasváry Ferenc dr. jogakadémiai tanár és P. Oslay Oszvald zárdafőnök mondottak köszöntőt. A vendéglátást Ullrich Gyula joghallgató köszönte. A gyüdi zárda kibővítése A zárda nyílt áldoztató falán látható a tervrajz, melyet Éber Sándor bajai tanár készített. A vázlatkép a rendház átalakítási munkálatait tükrözi, Oslay Oszvaldnak köszönhető, aki az áldoztató folyósó, főként esős, szeles időben történő átalakítását szorgalmazta és a munkálatok költségeit előteremtette. A renoválás költsége kb. 4000 koronát igényel. Az eredeti építési tervrajzról levelezőlapon sikeres reprodukció készült. A levelezőlapok csekély adomány ellenében kaphatók a zárdában. (Siklós. 1914. május 23.). Iskolaépítkezés. Ugyanezen számban jelent meg, hogy a nyáron az rk. elemi népiskolánál tanterem-bővítés történik. Az iskola egyszabályos új tanteremmel gazdagodik. Ugyanekkor az egész iskolaépület és a tanítói lak gyökeres renoválást is nyer. A gyüdi új házfőnök A Ferenczrendiek tartományfőnöke P. Martinov Fortuna kormánytanácsost és kaplóni főházfőnököt, volt theológiai tanárt többszörös kérésére felmentette házfőnöki tisztétől és Gyüdre helyezte. (Siklós. 1914. okt. 17-i sz.). Nemzeti hadikölcsön A nemzet széles rétegei tömegesen jelentkeztek az aláíró helyeken hadikölcsön jegyzésre. A gyüdi körjegyzőség adatai 1914. nov. 21- én: Trimmer Lajos 200 korona, Cselők Péter 100, Kovács Gábor 100, Paleszter Imre 500, Szújkó Ferenc 4 000 korona. Perics Péter Hatvanöt évvel ezelőtt, 1931. március 29-én az Autó-Motoros Hét keretében a 236 méter hosszú LZ 127 „Graf Zeppelin”, Lehmann kapitánnyal Magyarországra érkezett, először és - utoljára. Öt Maybach-mo- tor hajtotta, gázcellái gyúlékony hidrogénnel voltak feltöltve. Ugyanis a biztonságos nemesgáz, a hélium, melyet a texasi Amarilloban állítottak elő, az USA monopóliuma volt és egy törvény, a „Helium Control Act” stratégiai okokból exportját tiltotta. Magyarországra Friedrichs- hafenből indult előző nap késő este 14 magyarral a fedélzeten, közöttük volt Horthy István, gróf Almásy László, a híres Af- rika-kutató, és Karinthy Frigyes, aki az utazás élményét a pesti lapokban .Jegyzetek a Zeppelin argonautáiról” címmel írta meg. Az utasok a társalgóban foglaltak helyet, mely egy kedves, szerény, vidéki német kávéházhoz hasonlított. A csillagtalan sötét éjben München után hóviharba kerültek, majd hajnalban Bécs után átrepülték a magyar határt, 110-120 km/óra sebességgel. Nyolc óra tájt tűnt fel a Zeppelin Budapest felett. A csepeli repülőtéren több száz, előre betanított utászkatona „kötötte ki” a hajót a ledobott kötelek segítségével. Harmincezer didergő ember volt a szemtanúja a nagy eseménynek, mert hideg szél fújt, havas eső esett. Utascsere következett, magasrangú repülőtisztek, bankárok, egyetemi tanárok szálltak fel a gondolába. Az utolsó pillanatban érkezett meg Gömbös Gyula honvédelmi miniszter is. A hajó a magasba lendült, magyarországi körrepülésre indult, irány Debrecen. Déltájban felszolgálták a többfogásos menüt, miközben nagy vita folyt: a Zeppelin, vagy a repülőgép a jövő közlekedési eszköze? Az eszmecserét Gömbös Gyula zárta le azzal, hogy „a repülőgép szuverénül megy fel a levegőbe, a léghajó mozgási lehetőségei korlátozottak. En a repülőgépet mindenek fölé helyezem.” Szélrohamok támadtak, az idő nem javult. Megmutatta erejét az alföldi orkán, jegyezte meg valaki. A rossz időjárás miatt nem fordultak Dél- Magyarország felé - így a pécsiek nem láthatták a kor csodáját -, hanem szerencsésen visz- szatértek Budapestre. A hajó továbbindult bázisára. Az eredményes repülések arról győzték meg a németeket, hogy a Zeppelin a tömegközlekedés legalkalmasabb légi eszköze, megépítették a még nagyobb és modernebb LZ 129 „Hindenburg”-ot, mely hatvan éve, 1936-ban tette meg sikeresen az első próbarepüléseket. Szintén hidrogénnel töltötték fel, és ez lett a veszte. Menetrendszerinti járatokra állították be, 37 ízben szelte át az Atlantióceánt és ez alatt több mint 2800 utas vette igénybe a szolgáltatásokat. Utolsó útjára a Majna melletti Frankfurtból indult 1937 májusában. Útközben már az óceán felett hatalmas viharba került, mely még akkor sem csillapodott, amikor megérkeztek az USA-beli New Jersey állam lakehursti repülőtere fölé. A horganyzó kötelek le- dobása pillanatában a hajó felrobbant és fél perc alatt már csak az izzó váza feküdt a földön. Harmincnégy halott - közöttük Lehmann kapitány -, sok súlyos égési sérült. Sem az amerikai, sem a német vizsgálóbizottság nem tudta egyértelműen megállapítani a katasztrófa okát. Az volt a feltevésük, hogy néhány cellából kiszivárgó hidrogén a levegővel robbanó elegyet alkotott és a viharban a hajótest elektrosztatikus feltöltődése szikra formájában egyenlítődött ki, amikor az átázott köteleket ledobták. Ez okozhatta a robbanást. Roosevelt a tragédia után üzenetet intézett a Kongresz- szushoz, módosítsák a törvényt, kizárólag kereskedelmi célokra lehetővé váljék hélium eladása. Hozzájárultak és a németek máris egy hajót indítottak Texasba héliumért, az épülő új LZ 130 számára 1938 elején. Közben megtörtént az Anschluss, mire a Kongresszus egyhangúlag visszavonta az engedélyt. „The sale of helium gas to German Reich shall be prohibited!” A német hajó üresen tért haza. Mi lett a léghajózás sorsa? A kitört háború, a Hindenburg tragédiája, a hélium beszerzésének lehetetlensége miatt Goring 1940 májusában parancsot adott az LZ hajók szétszerelésére. Egy robbantó különítmény pedig a frankfurti légha- j óhangárokat röpítette a levegőbe. Ez lett a vége a 40 esztendeig tartó Zeppelin korszaknak. De ne felejtsük el, hogy a merevtestű, kormányozható léghajó feltalálója a keszthelyi születésű Schwartz Dávid volt, halála után özvegye, gróf Zeppelin Ferdinánd ulánus altábor- nagynak adta el a terveket, aki hadi célokra fejlesztette tovább. 1915-ben Londont és Párizst bombázták nem sok eredménynyel. Az első világháború után a hatalmas monstrumokat - mint említettem - csak polgári területeken használták. Dr. Pagáts Pál Az Országos Idegennyelvű Könyvtár, mint a nemzetiségi könyvtárak módszertani és koordinációs központja kisebbségi témakörben másodszor vállalkozik komplett kiállítás megrendezésére a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon (1996. április 27-30. Budapest Kongresszusi Központ). A Magyarországon élő 13 nemzeti és nyelvi kisebbség kulturális intézményrendszerét, tankönyveit, könyvtár és iskolahálózatát, könyvkiadását, sajtóját, valamint a róluk szóló elemző irodalmat és publicisztikát mutatják be 12 m2-en. Barátság délelőtt címen a fesztivál vasárnapján, április 28-án délelőtt 10 órakor a Pálma teremben a Magyarországon élő s alkotó-publikáló kisebbségi írók, költők - dedikálással egybekötött - találkozójára kerül sor. Ez a program az ÓIK és a Barátság című folyóirat közös rendezvénye, ahol az alkotók anyanyelvükön is bemutatnak friss műveikből egy-két részletet. Minden érdeklődőt szeretettel vár a Pl-es standon és a Pálma teremben az Országos Idegennyelvű Könyvtár. Dénes Gizella bibliográfia Dénes Gizella azok közé a magyar írók közé tartozik, akiket a múlt rendszer eltávolított a magyar irodalmi életből, műveiket kivonta a forgalomból, újabb könyveiknek publikálását lehetetlenné tette. Dénes Gizella immár húsz éve halott, emlékezete egyre halványodik, műveit szinte csak az idősebbek ismerik. Éppen azért nagy örömmel vettem kézbe a napokban Fekete László által összeállított Dénes Gizella bibliográfia című művet, amely a szerző jó hároméves munkájának eredménye. Nagyon szerencsésnek tartom az említett bibliográfia szerkezeti felépítését. A szerző előszava után az írások Dénes Gizelláról' című részben két tanulmányt közöl. Az egyik Makay Gusztáv: Pécs szépirodalma (1941), a másik Sodorits József: Baranyai tájak - baranyai írók (1936). Dénes Gizella életére nézve a mű Életrajzi adatok című részéből kapunk pontos értesüléseket. Tán egyetlen magyar író sincs, akinek családi neve, születési ideje körül annyi téves adat forogna közkézen, mint éppen Dénes Gizelláról. A szerző hiteltérdemlően tisztázza Dénes Gizella családi és utónevét, amely Deutsch Gizella Anna, születési ideje pedig 1897. június 25. A „Dénes” család név tehát írói név, nem a belügyminisztérium által engedélyezett, névváltoztatással felvett név. Mellesleg említem meg: Mecsekjánosi község elöljárósága az 1930-as években ismételten állított ki Dénes Gizella számára különböző helyhatósági bizonyítványokat helytelen családi névvel és valótlan születési adatokkal. Ezen hamis okiratok készítésében e sorok írója, mint községi tisztviselő maga is közreműködött. De ki gondolhatta volna azt, hogy közismert író, ki mellesleg a helybeli plébános unokahúga, törvénytelenül él Dénes családi névvel és a koránál fiatalabb születési adatokkal? A mű igen fontos része a Dénes Gizella művei című rész, amely Dénes Gizella könyvalakban megjelent regényeit, elbeszéléseit sorolja fel pontos könyvészeti adatokban. E részből megtudhatjuk azt is, hogy Dénes Gizella Csipkekesztyű című regénye olasz nyelven is megjelent. A szerző ismerteti azokat az antológiákat, melyekben Dénes Gizella művei megjelentek. Ezután az írónő azon regényei, kisregényei következnek, amelyek különböző időszaki sajtótermékekben láttak napvilágot. Sajnálattal olvashatunk a következőkben Dénes Gizella kéziratban maradt műveiről. Ezek közül a Harminc ezüst című kulcsregény még 1939-ből való, a többi mind már a második világháború utáni időkből. Hosszan, pontosan sorolja fel a szerző Dénes Gizella elbeszéléseit, tárcáit, különböző tanulmányait, továbbá az írókról, illetve könyvekről írt kritikákat, illetve könyvismertetéseket. Dénes Gizella nemcsak szépíró volt, hanem újságíró is. E tevékenységéről a Riportok, cikkek, visszaemlékezések című részből olvashatunk. Külön fejezetben csoportosította a szerző Dénes Gizella történelmi tárgyú műveit történelmi idők szerint Szent Istvántól II. József koráig. Az Irodalom Dénes Gizelláról című fejezetben találjuk meg a lexikonok téves adatait, egyes személyek Dénes Gizellára vonatkozó nyilatkozatait, vallomásait. A szerző alaposságára vall, hogy még a Dénes Gizelláról készült és időszaki sajtótermékekben megjelent fényképekről is pontos adatokat szolgáltat. A mű utolsó részében a szerző Dénes Gizella egyes műveiből ad szemelvényeket. Ezt különösen szerencsésnek tartom, hisz Dénes Gizella műveihez hozzáférni napjainkban rendkívül nehéz. A könyvet nagyszerűen szerkesztett név- és tárgymutató zárja. Mindezek után azt kell mondani, hogy Fekete László munkája igen értékes mű, amelyet úgy a szakemberek, mint a nagyközönség igen nagy haszonnal forgathat. Csodálatraméltó a szerző alapossága, széles látóköre, a szorgalma, amivel ezt a hatalmas anyagot ösz- szegyűjtötte, rendszerezte. Fekete László nem céhbeli irodalmár, hanem műszaki szakember, geológus. Köszönet illeti a mű kiadásáért a Baranya Megyei Könyvtárat, hogy ebben a nehéz gazdasági helyzetben módot talált a mű megjelentetésére. Sajnáljuk az igen alacsony példányszámot (mindössze 50 példány), de belátjuk, hogy jelenleg többre nem tellett. Kutnyánszky József ny. műszaki tanár i. !*
