Új Dunántúli Napló, 1996. március (7. évfolyam, 59-89. szám)

1996-03-30 / 88. szám

1996. március 30., szombat Magazin Dünántúli Napló 13 A Glen Canyon gáton nagy mennyiségű vizet eresz­tenek át egy héten keresztül a Grand Canyonba, így próbál­ják helyreállítani a természeti egyensúlyt. Az USA egyik legnépszerűbb turistaparadicsomába, a Colorado folyóba kerül az éltető víz. Szélkerék-ültetvény Kedvező a széljárás Dániában a szélenergiát hasznosító berende­zéseket gyártó iparág számára, amely termelését tavaly 57 száza­lékkal növelte, és az érdeklődés gyártmányai iránt egyre fokozó­dik. A hat dán üzemben készül je­lenleg a világon üzembe helyezett szélkerekek fele. Tavaly a dán cé­gek 1346 szélenergiát hasznosító berendezést adtak el, 479 meg­awatt összteljesítménnyel, 830 millió német márka értékben, aminek 85 százaléka exportra ke­rült, ezen belül elsősorban Német­országba. Dániában ez az iparág már túl van a kezdet kínjain, amit a nyolc­vanas évek közepén a virágzó amerikai piac hirtelen összeom­lása jelentett. Akkor ugyanis az ot­tani kormányzat egycsapásra megszüntette az adókedvezmé­nyeket, és a dán vállalatok egysze­riben ott álltak kihasználaüan ka­pacitásaikkal és még több adós­sággal. Legtöbbjük tönkre is ment. Mindezt gyaníthatóan Nancy Re- agannek és elnök férjének kö­szönhetik, akik Palms Springs-i birtokuk közelében nem tűrhették az egyre szaporodó és helyenként százas „ültetvényeket” képező szélkerekek látványát. Ezután a dánok új piacként fel­fedezték Indiát, mely jelenleg már szorosan Németország mögött áll a dán eladásokat tekintve. Itt olyan ipari vállalatok vásárolnak nö­vekvő számban szél-berendezése­ket, amelyek a túlterhelt állami erőművek megbízhatatlan áram­szolgáltatásaitól függetlenedni akarnak, miközben megfontolása­ikban a környezetvédelemnek alig van szerepe. Nagy reményeket táplálnak a szélkerék-gyártók Kí­nát és Argentínát illetően, mely utóbbi a Föld egyik legszelesebb országa. Miközben a szélkerekek tech­nológiai fejlődése egyre ígérete­sebb mind olcsóbb és hatéko­nyabb berendezéseket állítanak elő, ugyanakkor hagyományos, sőt egyre növekvő probléma a lé­tesítmények látványa és zaja. Az utóbbit lehet csökkenteni, de a nö­vekvő teljesítménnyel egyre na­gyobbá váló létesítmények ment­hetetlenül rányomják bélyegüket a tájra. Mesemondók a madridi éjszakában A frivolitásáról és könnyed­ségéről híres madridi éjszakai élet új, a szokásosnál jóval csendesebb vonással gazda­godott: a kávéházi mesemon­dókkal. Mint a dpa német hí­rügynökség beszámolt róla, a kávéházakban a vendégek fi­gyelmesen hallgatják a elő­adókat, akik a meséket halk hangon olvassák fel, vagy mondják el. A pincérek nesz­telenül suhannak az asztalok között, senki nem üvölt egy újabb italért és a mesemondás közben érkező vendégeket a helyiségek hátulsó sarkaiba irányítják. Az új divat külö­nösen a 3 milliós főváros bel­városának kávéházait tölti meg, a tulajdonosok megelé­gedésére. A mesemondás divatját a kubai Francisco Garzon ve­zette be. Amikor öt évvel ez­előtt Madridba érkezett, és Jorge Luis Borges, Gabriel Garcia Marquez és Isabel Al­lende meséit olvasta fel kü­lönböző szórakozóhelyeken, csak csekély sikert aratott. Amikor azonban mesemondó tanfolyamokat alapított és ta­nítványai szétszéledtek a ká­véházakban, fokról fokra megnőtt az érdeklődés, és az elmúlt ősz óta abszolút di­vattá vált a kávéházi mese­mondás. A legutóbbi hóna­pokban a „mesemondó” ká­véházak zsúfolásig megtelnek esténként, s ennek rendkívül örülnek a tulajdonosok: nem csupán a forgalom nőtt meg jelentősen, hanem a bevételek emelkedését még egy szerény „mesepótlékkal” is elősegít­hetik. Egyelőre senki sem tudja megmagyarázni, mi az oka a kávéházi mesemondás nagy sikerének. Valószínűleg az, hogy Madrid utcáin és bárjai­ban olyan nagy a lárma, hogy sokan csendes, nyugodt at­moszférára vágynak. Kolumbusz vagy a normannok? A Vinland-térkép Újra fellángolt a vita amerikai tudományos körökben arról, hogy megelőzték-e a norman­nok Kolumbusz Kristófot az Újvilágban? A vita tárgya egy középkori térkép, amely, ha valódi, a normannok elsőbb­ségét bizonyítja, több kutató viszont azt állítja róla, hogy XX. századi hamisítvány. A kérdéssel a minap a Yale Egyetem kiadványa foglalko­zott hosszabb tanulmányban, mellékelve hozzá a Vinland- térkép új kiadását. A Vinlandot (Newfound­land) feltüntető térkép készí­tője ismeretlen, de a valódisá­gát elfogadó tudósok azt állít­ják, hogy középkori írnokok másolták normann felfedezők rajzai alapján. A térkép fel­tünteti a normannok által be­népesített Izlandot és Grön- landot. A térkép baloldalán pedig sziget látható, amely hasonlít Newfoundland part­jaihoz. A térképhez kapcso­lódó 1440 körüli legenda azt beszéli el, hogy miként érke­zett Leif Eiriksson és Bjarni Herjolfsson Krisztus után 1000 körül Vinlandra, amely feltevések szerint azonos a mai Újfundlanddal. Ezek szerint, ha a térkép nem hamisítvány, akkor bizo­nyíték arra, hogy már jártak európaiak az Újvilágban, mi­előtt Kolumbusz Kristóf kikö­tött ott 1492-ben. Számos tu­dós már régóta ezt feltéte­lezte, de a térkép tárgyi bizo­nyítékul szolgálhatna feltéte­lezésük igazolására. A térké­pet 1965-ben közölte első íz­ben a Yale kiadványa. A térkép valódiságának bi­zonyítására a Yale egyetem megbízásából C. McCrone chicagói mikrobiológus 1972- ben vizsgálatokat végzett és bizonyos vegyi anyagok - fő­leg az először 1917-ben al­kalmazott titán - jelenlétéből arra a megállapításra jutott, hogy a térkép kiválóan sike­rült hamisítvány és 1920 után készíthették. A másként vélekedők azonban nem adták fel. 1985- ben a Kalifornia egyetem fi­zikusai röntgenvizsgálatokat végeztek a térkép papírján és a rajzoláshoz használt tintán. Ekkor arra a megállapításra jutottak, hogy a korábbi vizs­gálatok eredménye nem meg­győző, mivel más középkori okmányokon is található titán. Megszólalt az ügyben az Angliában élő George A. Pa­inter, annak a csoportnak egyetlen életben levő tagja, amely 1965-ben közzétette a Vinland-térképet. Telefonon elmondta az AP szerkesztő­ségének, hogy feltételezése szerint Kolumbusz láthatta a Vinland-térképet, mielőtt út­nak indult volna felfedező út­jára. Maga a térkép a második világháború után került elő, egybekötve a „Tatár kapcso­lat” című könyvvel, amely John of Piano Carpini szerze­tes XIII. századi missziós út­ját beszéli el. A könyvet egy connecticuti könyvkereskedő vásárolta egy olasz kereskedőtől, s adta el 1959-ben Paul Mellonnak, a Yale mecénásának. Minden jóban van valami rossz. így van ez a meleggel is. Meleg nélkül nem otthonos az otthon, de a meleg vagy drága (villanyfűtés), vagy büdös (olajfűtés), vagy kosszal jár (fa- és széntüzelés). Pedig mennyire jó volna mindezen hátulütők nélkül, egyszerűen csak élvezni a meleg minden egyes Celsius fokát... Közismert tény, hogy a PB-gáz a legjobb hatásfokú, legkényelmesebb, és egyben árban is versenyképes energiahordozó. Váltson erre a tiszta, környezetbarát, és kü­lönösen gazdaságos fűtési módra a nagy kapacitású PRÍMAGÁZ-tartállyal! Az 5 m3 befogadóképességű PRÍMAGÁZ-tartályt - átlagos otthoni gázfogyasztás mellett - egy átlagos fűtési szezon alatt mindössze 1-2 alkalommal kell feltölteni. A feltöltést a PRÍMAGÁZ tartálykocsijai végzik az Ön által megadott időpontban. És innentől kezdve csak egy mozdulat a termosztáton, és árad a meleg... A PRÍMAGÁZ-tartály telepítése a járulékos költségekkel együtt (telepítés, engedélyeztetés) körülbelül 170.000,-Ft + ÁFA-ba kerül. Ha felhívja a PRÍMAGÁZ (06-1) 265-70-92 hangpostafiókját, vagy visszaküldi címünkre a lenti szel­vényt, munkatársunk személyesen is felkeresi Önt és minden részletre kiterjedő, díjmentes felvilágosítást ad a PRÍMAGÁZ-tartályról, elhelyezéséről, használatáról és költségeiről. Gondolja meg és döntsön gyorsan! Cím: 1300 Budapest, Pf.: 225. 0iPRÍMAGÁZ mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm PRÍMAGÁZ ENERGIA <g>-----------­A jánlatuk igen érdekes a számomra. Kérem, küldjék el munkatársukat, hogy személyesen világosítson fel a részletekről. ^nnnnnnnnnnnmnnnnnnnnnnnnnnnnmnnfimnnnnn ClmODOG □□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□ w- □□□□□□□□ um >

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents