Új Dunántúli Napló, 1996. március (7. évfolyam, 59-89. szám)
1996-03-30 / 88. szám
1996. március 30., szombat VÁROSAINK Dunántúli Napló 11 Pontosított iparűzési adókedvezmények Pécs Közgyűlése 1996. évi 5. sz. rendeletével újból módosította a helyi iparűzési adóról szóló többszörösen módosított 1991. évi 11. sz. rendeletét. A módosítás az adókedvezmények körét érinti. Azt feltételrendszet pontosítja, hogy mi számít olyan munkahelyteremtő, ipari, termlő jellegű vállakózásnak, amely egyedi elbírálással határozott idejű adómentességben részesülhet. Az előző módosítást decemberben fogadta el a közgyűlés, s ehhez képest történtek az újabb változások. Az önkormányzat rendelete 2.§ 151 bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „Az adóalanyt Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Területén közfeladatot ellátó alapítványhoz, köz- alapítványhoz pénztőkével teljesített hozzájárulás esetén, annak mértékéig, de legfeljebb az általa fizetendő éves helyi iparűzési adókötelezettségének 10%-ig terjedő adókedvezmény illeti meg, mely adóvisszatartás formájában vehető igénybe. Ezen körülményt az éves adóbevallásával egy időben igazolni kell. A rendelet 7.§-a az alábbi /8/, 191 és /10/ bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a 13. bekezdés a hatályát veszti. „ /8/ Az önkormányzat területén közfeladatot ellátó alapítvány, közalapítvány - a szakbizottságok javaslata alapján - a Közgyűlés által ebbe a kategóriába sorolt alapítvány, közalapítvány. Ezek listája évenként folyamatosan megújítandó és a jelen rendelet mellékletét képezi. 191 Munkahelyteremtő beruházás elismerésének lehetősége akkor áll fenn, ha a kérelmező (vállalkozás) éves szinten átlagosan legalább 20 fő dolgozót foglalkoztat. /10/ Ipari, termelő jellegű az a vállalkozás, amely fő tevékenysége alapján a KSH-tól ilyen besorolást kapott. Az önkormányzati rendelet 2 szakasz 121 bekezdésének alkalmazásához a 191 és a/10/ bekezdésben foglalt feltételek együttes teljesítése szükséges. Új történet kezdődik a föld alatt Az önkormányzaté az egyetemi klubnak szánt pince Műrom a helyreállított részben FOTÓ: TÓTH LÁSZLÓ A konfliktust kerülő Gép „Meglehet, a mi egész műszaki civilizációnk több boldogtalanságot és nyomorúságot teremtett, mint amennyit megszüntetett. Lehet, hogy egy primitív földművelő' vagyfUlattartó társadalom alacsony kultúrája nagyobb hasznára lenne egy kisebb közösségnek. Ha ez így van, akkor a Gépnek erre kell törekedni, lehetőleg úgy, hogy ezt nem köti az orrunkra, mert beképzelt tudatlanságunkban azt, hisszük, hogy az a jó, amit megszoktunk és kapálózunk minden változás ellen ” - mondja Asimov „Én, a robot” című művének robotpszichológus főhőse a könyv utolsó fejezetében. „Az elkerülhető konfliktus”-t, a futurisztikus történetfüzémek a koronáját az idézetthez hasonló „kényes filozofálgatás” miatt a mű első magyar kiadásakor, 1966-ban kihagyatták a kötetből. Lehet, hogy ha nem jó három évtizede íródott volna könyv, hanem napjainkban és nálunk, talán közgazdasági szemléletű civilizációról lenne szó benne. S meglehet, hogy a kiadó pusztán „gazdaságos- sági” szempontból szintén mellőzné az utolsó fejezetet. Meg talán azért, nehogy esetleg saját alkalmazottai is arra a következtetésre jussanak: nem a robotolás, hanem a robotika az igazi jellemzője az eszményi társadalomnak. (Ha egyáltalán lehetséges ilyen.) Ám nem akármilyen robotika, nem akármilyen Gép, hanem olyan, amelyről ilyen jellemzés szerepel a fejezetben: „ Nem egyszerűen csupán azzal irányítja a mi javunkra a jövőnket, hogy egyenes válaszokat ad a mi egyenes kérdéseinkre, hanem általában figyelembe veszi a világhelyzetet és az emberi tényezőit is Hát ez a Gép kellene nekünk, de nagyon. Egyszerűen beletáplálnánk például a pécsi közoktatás egész racionalizálási problémáját, még a köztisztviselői béremelésre sandító összefüggésre is kitérőn. Továbbá arra, hogy a Hivatalban végrehajtott leépítés miként jelentkezik az önkormányzati vagyont működtető gazdasági társaságok apparátusának létszámában. Sőt, hozzákapcsolnánk a még utólag is tovább folyó költségvetési vitát a helyi iparűzési adó mértékének megállapításáig visszavezetve, hogy vajon abból mekkora bevétel is várható reálisan? Lehet-e csak hatékonyabb adóbehajtással még több bevételhez jutni, amikor az új kulccsal idén még csak részben folyik be ez az adó, a segítségként sokat reklámozott külső adatbázis megbízhatósága pedig a csodára késztetett hivatal szerint eddig nem állta ki a gyakorlat próbáját. Azért lenne jó ez a gép, mert ennek nem lenne se alkalmazottja, se kollégája, se ismerőse egyik táborban sem, s egyiknek se lenne kiszolgáltatott. S nem függetleníthetné magát egy betűnyit sem a beépített híres erkölcsi szabályoktól, a Robotika három törvényétől: „ l./A robotnak nem szabad kárt okoznia emberi lényben vagy tétlenül tűrnie, hogy emberi lény bármilyen kárt szenvedjen. 2./ A robot engedelmeskedni tartozik az emberi tények utasításainak, kivéve, ha ezek az utasítások az első törvény előírásaiba ütköznének. 3./ A robot tartozik saját védelméről gondoskodni, amennyiben ez nem ütközik az első és második törvény előírásaiba. ” Ám vajon egy ilyen feladat e törvényekkel megkötötten is elkerülhető konfliktus jelentene egy robotnak? A sci-fiben nincs lehetetlen. Ám meglehet, inkább megemberesedne tőle. Dunai Imre Átfűrészelt koriét az Ókeresztény sírkamránál Spontán vandalizmusnak aligha lehet minősíteni, inkább a színesfémgyűjtés elfajulásának, hogy valaki alighanem átfurészelte a Szent István téri Ókeresztény mauzóleum bronzkorlátját. Az időigényes akciót megzavarhatták, mert lopásként kísérlet maradt, ami rongálásként teljes. Banksegítség a gyermekotthonnak Újra látogatókat fogad az állatkert Néhány hete lépfene járvány miatt ideiglenesen be kellett zárni a Mecseki Kulturpark Állatkertjét. Azóta nem történt újabb állatelhullás. A kert egész területét fertőtlenítették és az elvégzett vizsgálatok már nem találtak kórokozókat. Az állategészségügyi hatóság március 28-cal újra engedélyezte a pécsi állatkert megnyitását. Ma 9 órától tehát a szokott rendben fogadja a látogatókat a mecseki zoo. Hatályba lépett a költségvetés Pécs Közgyűlésének 1996. évi 8. számú rendelete az a városi önkormányzat 1996. évi költségvetéséről ma, március 30-án hatályba lépett. A rendelet megtekinthető a Polgármesteri Hivatal Ügyfél- szolgálati Irodájában,a Kossuth tér 1 .-3. szám alatt. Vegyi lomtalanítás! A Környezetünkért Alapítvány és a Környezetvédelmi Kft. veszélyes hulladékok - szárazelemek, fénycsövek, fáradt olaj, festékek, lakkok, hígítók, savas ólomakkumulátorok, lejárt szavatosságú gyógyszerek, növényvédő és kártevő irtó vegyszerek, ragasztók - lomtalanítását végzi ma a városban. Reggel 9-től 14 óráig állandó gyűjtőhely lesz a DOMUS Aruház, illetve a Veress Endre utcai rendelőintézet előtti parkoló, a Lahti utcai nagybani piaccal szembeni terület és a Felső- vámház utca a Zsolnay Gyár mögött. Lomgyűjtő autó várakozik 9-től 10 óráig Pata- cson a Fő utca és a Rácvárosi út kereszteződésénél, 10-től 11-ig Meszesen a Fekete gyémánt téren, 11-től 12-ig Újhegyen a Nagykozári út és a Bor utca kereszteződésénél, 13-tól 14 óráig Rózsadombon a Polgárszőlő utcában. Gyakorlott pincejáró voltam már, amikor először jutottam le a Felsőmalom utca-Rákóczi út találkozása alatti pinceszövevénybe. Addigra jó néhány pincét megjártam, több közülük le is nyűgözött, mint például az Ele- fántos tömb alatti is. Ennek az elágazásai az alsó Széchenyi tér különböző pontjaihoz vezettek, így a volt Keravill-bolthoz, a patikához, a Centrum Áruház főbejárata felé. Beszélgetések során ismételten felvetődött: olyan pincemúzeumot lehetne itt berendezni, amely idegenforgalmi szenzációja lehetne Pécsnek. Nem lett. S ha jól tudom, a pinceszövevény akkori formájában már nincs is meg. Valami ilyesmi volt, csak persze monumentálisabb formában, a Felsőmalom utcai pince is. Tágas járatok tanúsították akkori rongált állapotában is, hogy nem akármilyen borospince v|»lt tz korábbi évtizedeken át. Legfőbb igazolása ennek a főág végében volt négy hatalmas, belül csupa üveg „hordó”. Akkoriban - a 70- es évek közepét írtuk - rögtön látnivaló volt, hogy nagy jövő áll e pince előtt. A helyreállítás is ennek a jegyében indult, ami hamarosan átalakult igazi építéssé. De akkor már pécsi központi egyetemi klubként. Dévényi Sándor tervei alapján kapott aztán ez a pince olyan belső arculatot, ami valójában bármilyen jövőbeni igényes felhasználásra alkalmassá tette. A róla készült fotók révén a pince építészeti kiállítások főszereplője lett, s vezető illusztráció különböző kiadványokban: lám, mit is lehet csinálni egy közönséges pincéből. Nem kevés pénzből - nincs ma ember, aki megmondaná: mennyiből - lett ilyenné ez a nem kis kubatúrájú pince, ami a vele kapcsolatos gondolkodásban nem jutott messzire, csak az egyetemi klubig. A tudomány- egyetem kapta meg tehát az ötletet a pincével együtt, csak éppen soha egy fillért nem kapott hozzá. Pedig a sok-sok milliós helyreállítás még messze nem jelentette egyúttal az új rendeltetésnek megfelelő használhatóságot. Jó ugyanis tudni, hogy ez a hatalmas pince így, ahogy van, szinte semmi. Szép, fantáziadúsan megalkotott belső tér - eny- nyi. S hogy működő akármi lehessen, ahhoz nem elég levezetni - villanyon kívül nincsenek levezetve! - a közműveket. Már rögtön az elején tudnivaló volt, hogy a „napszinten” lesz szükség az úgynevezett fogadóépületre, ahol mindent el lehet helyezni, konyhát és vizesblokkokat stb. amit lent nem. Azt persze igazából soha nem számították ki - idáig el sem jutott az ügy -, hogy ez mennyibe kerülne, hiszen úgysem volt rá pénz. Viszont remeknek tűnt az ötlet, hogy lesz egy központi hely, ahol pécsi egyetemisták, főiskolások együtt szórakozhatnak. Az sajnos kezdettől fogva még véletlenül sem merült fel, hogy valami olyasmi is lehetne itt, ami nem csak viszi a pénzt (az egyetemi klub már „akkor” sem tűnt nyereséges vállalkozásnak, sőt!), hanem hoz is. Pedig a 70-es években még épp elég gondot jelentett Pécsett, hogy roppant szűkös volt a vendéglátó kapacitás. Ez a pince különleges vendéglátóhely lehetett volna. S hogy miért írtuk le ezt pont most? Egyszerű az oka: az egyetem nemrégiben köszönettel visszaadta a tanácstól kapott pincét az önkormányzatnak, és más irányban kezdett központi klubot illetően gondolkodni. A Felsőmalom utcai pincerendszer életében pedig új történet kezdődik. Vajon milyen? Hársfai István Az OTP Baranya Megyei Igazgatósága máshova költöztetett Irgalmasok utcai fiókjának jó állapotú berendezési tárgyait nemes gesztusként a Pécsi gyermekotthonnak ajándékozta. Mint ahogy azt Nagy Imrétől, a gyermekotthon igazgatójától értesültünk: a nehéz anyagi helyzetben lévő intézmény nagy örömmel vette át az értékes ajándékot, hiszen otthonosabb körülményeket tudnak teremteni a gyermekeknek a banktól kapott szekrényekkel, függönyökkel és a többi lakberendezési tárggyal. Az adomány többek között azt is eredményezte, hogy minden gyermeknek lett külön („saját”) íróasztala és széke. A Zsolnay út elején... A 48-as tér sarkán már csak a sarokház áll. A Zsolny út elején ezen az oldalon a változást egy új, modem étterem és egy benzinkút jelenti. A Zsolnay út és az Universitas utca között lévő régi házak egy részét bontják, más részük viszont elhagyottan, üresen áll Mindkét típusú látvány nagyon rontja a városképei. A környéken lakóknak is nehéz a helyzetük. Sok az önkényes beköltöző, akik nem kímélik a gyorsan romló állagú épületeket, az udvaron autógumit égernek amelynek bűze messze elszáll. Am másféle magatartással is visszatetszést keltenek a tágabb környék lakóiban. Minden meg- mozdíthatót elhordanak, sok a szemét. Melegebb időben nem lehet ablakot nyitni az e területhez közeli házakban, mert olyan népes tábora van a szemétre odaszokott légyrajoknak. Itt a legutóbbi időkig évtizedeken át nem voltak beruházások, mert a tanács is, de az önkormányzat is úgy gondolkodott: Minek? Úgyis lebontják az egészet - majd valamikor. Csak éppen a környék lakóinak életét keserítette meg ez a felfogás. „Különlegesség" ebben még az is, hogy mindez egy főút mentén történik, 5 a megyei rendőrkapitányság közelében. (Ezért a deviáns magatartások gyakorisága szinte elképesztő.) Sokan láthatják tehát ezt az áldatlan állapotot. A környék lakóit és a város-. védőket már nem elégítheti ki az a magyarázat, hogy mindez csak átmenet, lesznek itt építkezések, s az új házakkal eltűnik a városkép ezen szégyenfoltja. De mikor? Dr. Vargha Dezső Üzletház lesz a hajdani Stomatológia épületéből. A hosszú évek óta üresen álló és romló Ferencesek utcai ház hasznosítása - vagyis értékesítése - az önkormányzatnak csak a második pályázattal sikerült és csak induló licitáron, hiszen egy jelentkező maradt érte. A pécsi ingatlanárak nyomott voltát jelzi, hogy a BEGA Kft. - az ÁFÁT nem számítva - az épülethez olyan m2-enkénti áron jutott, amely üres telek árának is sem lett volna kirívóan drága sok a belvárosban. A cég egyébként vállalta az épület műemléki hatóság előírásainak megfelelő felújítását a vételi szerződés aláírását követő két éven belül. dunai i. fotó: löfler Gábor Pécs levegője Az ÁNTSZ Baranya Megyei Intézetének adatai szerint a március 28-án mért 24 órás átlagértékek alapján Pécs légszennyezettségét a következő mutatók jellemezték az egészségügyi határérték (100%) százalékában: kéndioxid 17,70%, nitrogéndio- xid 29,7%, szénmonoxid 10%, szálló por 70,5%, ózon 29,6%. A levegőminősége jelentősen javult a hét közepéhez képest. A gáznenű légszennyezők határérték alatti koncentrációkat mutattak. Ez a kéndioxid vonatkozásban ötödé, a nitrogéndioxidnál harmada, a szénmonoxidnál csupán egytizede volt megengedett szintnek. A szálló por kon-, centrációk viszont megközelítették a határértéket. Különösen a délutáni órákban mértek magas értékeket. (A levegő szennyezettségének mérését a Városi Vagyonkezelő Kft. támogatja.) » i S >
