Új Dunántúli Napló, 1996. március (7. évfolyam, 59-89. szám)
1996-03-30 / 88. szám
8 Dünántúli Napló Háttér 1996. március 30., szombat Idén lassabban szegényedünk Kifelé a kátyúból Biztosabb alapokon áll a gazdaság FOTÓ: LÖFFLER GÁBOR Jók a gazdasági kilátások, rossz a hangulat az országban. Ez érthető, hiszen a magyar gazdaság szekere csak a bérből és fizetésből élő tömegek hátán volt képes kimozdulni a kátyúból, melybe a nehéz rendszerváltási időkben került. De kimozdult. Az óvatosság persze mindig jobb tanácsadó, mint a felelőtlen ígérgetés, de a GKI Gazdaságkutató Rt. idei első előrejelzése sokkal inkább egy stagnáló, mint sem egy magához térő gazdaság képét mutatja. Eszerint ugyanis 1996- ban mindössze 1 százalék GDP növekedésre van kilátás, az infláció 24-25 százalékos marad, a munkanélküliség kismértékben emelkedik, a reáljövedelem további két százalékkal csökken. A gazdaságkutató persze csak számokkal dolgozhat, s nem tehet arról, hogy sem a gazdaságba pumpált lelkesedés, sem a távolabbi kilátások javulása, sem a statisztikákban nem jelentkező folyamatok nem értékelhetők a számára. Ebből ered, hogy a prognózis szerint „noha” 1995-ben kedvező irányú, rövid távú, stabilizációs jellegű gazdasági fordulat történt, de még nem jöttek létre a tartós és kiegyensúlyozott gazdasági növekedés előfeltételei. Az 1995-ben történt „rövid távú” minősítése arra vall, hogy a gazdaság minden alanya által megszenvedett Bokros-csomagot a jelentés fogalmazói nem egy strukturális reformsorozat előkészítésének, hanem a hazai gazdasági betegségek egyfajta tüneti kezelésének fogják fel. A kormányzat ezzel szemben bízni látszik abban, hogy tartós fellendülés alapfeltételei igenis létrejöttek. A sajtóban napvilágot látó hivatalos prognózisok alacsonyabb inflációról szólnak és a bruttó nemzeti össztermék erőteljesebb növekedését helyezik kilátásba. Nem szólva arról, hogy míg a GKI szerint a külföldi adósságállomány változatlan marad, addig a kormány egyik szakértője - nyilván a tavalyi privatizációs sikerekben felbuzdulva - azt jósolja, hogy jövőre 9 milliárd dollárra csökkenhet az adósság. Arra a kérdésre, hogyan élünk 1996-ban, a válaszok hivatalos és nem hivatalos helyen szinte ugyanazok. A szakértők egyöntetűen az élet- színvonal romlásának lassulását, nem pedig emelkedését várják. A reálkeresetekben ez azt jelenti, hogy míg 1995-ben ezek tíz százalékkal csökkentek, az idén a csökkenés csak 6 százalék lesz. Más kérdés, hogy a GKI a fekete gazdaság teljesítményeit a számításokba csupán 15 százalék körüli becsült számokkal veszi tekintetbe, holott a hazai termelésnek, a kereskedelemnek és a szolgáltatásoknak ennél sokkal nagyobb hányada származik ebből a zónából. Ezért nem is a reálkereset, hanem a reáljövedelem a fontos egy olyan gazdaságban, ahol az adórendszer gyengeségei és más anomáliák miatt a jövedelmeknek sokszor semmi köze nincs a hivatalosan követhető keresetekhez. Vannak tehát dolgok, melyek statisztikailag, különösen egy évre lebontva, lényegtelenek, vagy egyáltalán nincsenek a statisztikában. Ezek a tényezők most mintha a stagnálási várakozásoknál többet ígérnének. Az ipar mintegy ötven százaléka például még mindig az állam kezében van, s a kormánynak a tavalyi privatizációs sikerek után semmi oka a megtorpanásra. Ilyen tényező az is, amit a GKI jelentés megemlít, de nem értékel: a várakozások javulása, mely erősen és gyorsan képes visz- szahatni a gazdasági tevékenységre. Végül ilyen tényező az OECD tagság, mely idei többletmegrendelésekben vagy többletbevételekben nem mutatkozik ugyan, de szintén lendít a jótékony várakozásokon. Annak tudatosodása, hogy Magyarország a világ harminc legfejlettebb országának egyike, erkölcsi beruházás, mely dollár-tízmilliárdokkal ér fel. Ha van, aki örülni tud neki. Bokor Pál Kedveltté vált a magyar tranzitútvonal Embercsempészet Új iparág virágzik az államhatár mentén: egy év alatt a duplájára nőtt az elfogott ember- csempészek száma. Nemzetközi szervezett bandák működnek hatalmas haszonnal az illegális migráció európai útjain. Fejenként 2000-4000 márka ellenében vállalják mostanában főleg török, bosnyák, albán, román, sőt afrikai, ázsiai személyek Nyugatra utaztatását. Vagy a zöldhatáron mennek, vagy hamis úti okmánnyal látják el őket. De sokuktól csak elszedik a pénzt, kiteszik a buszból, a kocsiból: boldoguljatok. Kőműves József alezredes, a Határőrség helyettes szóvivője meséli el az egyik legutóbbi esetet. Az albán embercsempész Budapesten ütötte fel a tanyáját és „futószalagon” szállította a Dél felől érkező idegeneket. Egy ötfős török csoportot irányított az osztrák határra, fejenként 2000 márkáért, de a csoport tagjait elfogták a határőrök. A törökök persze megbántak mindent, mondták, van pénzük, hazamennek. De csak Pestig jutottak, ahol az albán embercsempész bátran a szemükbe nézett: „A pénzt nem adom vissza, de ismét nekimegyünk a határnak”. Közben más idegenek is csatlakoztak hozzájuk. Egy tehetős tíz fős török csoport, meg öt koszovói albán, fejenként 4000 márkáért, akiket a banda bosnyák szárnya irányított Pestre. Szlovák buszt szerzett az embercsempész, de a 18 idegen nem jutott a határig sem. Az albán egyszerűen kirakta őket egy szántóföld szélén. Mindennaposak az ilyen ügyek, a bandák gátlástalanul, a kis rizikó, nagy haszon elve alapján dolgoznak. Megbízható információk szerint térségünkben azért vált ilyen kedveltté a magyar tranzit útvonal, mert lebukás esetén sem kell hosszú börtönbüntetésre számítani. Meg aztán az igazi ember- csempészek, a bandák fölső szintű irányítói csak a legritkább esetben tűnnek fel miná- lunk, itthon csóró kísérők, gyakran vakmerő taxisok segítenek. A kormány a feketegazdaság részének tekinti az államhatárral összefüggő jó néhány bűnelkövetési formát. Horn Gyula miniszterelnök az EU-csatlakozás feltételeinek megteremtése érdekében az államhatáron a schengeni normák bevezetését, erősítését szorgalmazza. Ezzel kapcsolatban Kuncze Gábor belügyminiszter elmondta: a belépés feltételeit kell szigorítanunk a déli és a keleti határ- szakaszunkon, hogy az ország ne váljon zsákká, ne rekedjenek itt a nyugaton nemkívánatos személyek. Bekapcsolódunk a schengeni nyilvántartási rendszerbe, vele többlet információhoz jutunk, amit felhasználni, alkalmazni kell. Az embercsempészet elleni hatásos fellépést Kőműves József alezredes szerint erősen hátráltatják a liberális büntetőjogi normák: 1989-ben jelentősen enyhült az embercsempészés büntetőjogi tényállása, és sok esetben gondot okoz a nyomozóhatóság számára a cselekmény bizonyítása is. Gyakran az a legfontosabb, hogy mihamarabb megszabaduljanak a jogsértő külfölditől, s ilyenkor elmaradhat a súlyosabb szankcionálás. A határőrség helyettes szóvivője szerint ebben az évben tovább romlott a helyzet a határokon. Több az embercsempészés, március közepéig több mint 70 személy ellen kell büntetőeljárást kezdeményezni ilyen ügyben. A „kalauzok” között egyre több a határ mentén élő magyar fiatal. Danyi József Szereptévesztés A szakszervezeti vezető tippeket gyárt az új adónemek kivetéséhez, nevezetesen a vagyonadó ötletét melegíti föl, amely már Bokros Lajosnak is dédelgetett kedvence volt. Rögtön fölmerül a kérdés: hát ez egy szakszervezeti vezető feladata? Még emlékszem, amikor a szakszervezet legfőbb funkciója a szocialista munkaverseny és a kommunista szombatok szervezése volt. Most meg új adókat agyai ki az „érdekvédelmi szervezet”. Teljesen lényegtelen itt az indoklás, hiszen a „szocializmusban” is volt érv: a dolgozók érdeke a szocializmus fölépítése, teljesítsük a tervet munkaversennyel. Most a „szegények megsegítése” az ideológiai alátámasztás. Persze, nyugaton is működik sok országban vagyonadó, tudom, csak hogy .. . Ott a vagyon és a jövedelem szoros kapcsolatban áll egymással, míg nálunk egész más a helyzet. Különösen a vidéki lakosságot fogja sújtani a vagyonadó! A panellakásban élő városi proletárt kevésbé. Ha Magyarországon az 1970-es évek nagy parasztpolgárosodása idején valaki keményen dolgozott falun, háztájizott a téeszben, vállalkozott, egészen biztosan két-háromszintes házat épített, kocsit vett, istállót épített, stb. Vagyis vagyont gyűjtött, ami a polgári lét legfőbb sajátja, ugye. Aztán jöttek az 1980-as évek, a helybenjárás, a mókuskerék szindróma, amikor a falusi parasztpolgár azt érzékelte, hogy növekvő erőfeszítései, önkizsákmányoló életmódja már nem a gyarapodást biztosítja, hanem csupán elért életnívójának megőrzését. Végül jött a rendszerváltás, a „történelmi igazság- és földosztás”, a községi szövetkezet tönkrement, a magánvállalkozó tönkrement, s most a parasztpolgár ott kuksol a két-háromszintes házában, munkanélküli segélyből és fekete munkából élve, hogy majd jöjjenek a va- gyonfelmérők és kivessék a vagyonadót. Ha ez bekövetkezik, sokan csak úgy tudják majd fizetni, ha szép lassan megválnak vagyonuktól. Embertelen és velejéig igazságtalan eljárás. Megint azok járnak jól, akik nem a nemzeti vagyont gyarapították, hanem elitták, elutazgatták jövedelmüket. Megint a tücsök jár jól és a hangya fázik rá. S főként megint a vidéki, a falusi ember kerül rosszabb helyzetbe, hiszen neki van vagyona, jövedelme viszont alig. Persze, tudom, az összeharácsolt nagy vagyonok tulajdonosait jó lenne megfogni. Megtalálják ők a módját, hogyan bújjanak ki ez alól. Lesz egy csomó fiktív tulajdonos, a keresztapát körülveszi a „nagycsalád”, a vagyon „szétterül”, és így tovább ... Gazdag László Veszélyes vizek Egy hónappal ezelőtt még arról szóltak a prognózisok, hogy a szeszélyes tél, a lehullott nagy mennyiségű hó magában hordozza a belvizek, s az árvizek veszélyét is. A lassú olvadás azonban „megkegyelmezett” mintegy százezer hektárnyi mezőgazdasági területnek, s úgy tűnik nem lesz nagyobb próbatétele árvízvédelmi töltéseinknek sem. Vannak, akik szó szerint értik az említett „megkegyelme- zést”, hiszen szakmai körökben jól tudott, hogy az országban levő mintegy 40 ezer kilométernyi vízelvezető csatorna rendszer állapota ugyancsak leromlott, egy nagyobb belvíz levezetése kifejezetten gondot jelentene a vízügyi szervezetnek. Persze nemcsak annak. A vízügyi törvény ugyanis nemcsak az állam e célra létrehozott szervezeteit és intézményeit kötelezi az ár- és kiváltképp a belvíz elleni védekezésre, hanem például az önkormányzatokat is. Nem véletlenül, hiszen a vízelvezető csatornáknak egynegyede önkormányzati tulajdon és így önkormányzati gondoskodást és üzemeltetést igényel, pontosabban: igényelne. S persze pénzt is. S ahogy az állami kezelésben levő csatornák kapacitása a hiányos és elmaradt karbantartás miatt mintegy negyven százalékkal csökkent, úgy az önkormányzati tulajdonú vízelvezetők állapota is romlott. Vannak már csak térképen létező csatornák - betemették őket, s vannak iszappal feltöltődött, hínárosodott, eredeti céljuknak már nem, vagy csak alig megfelelő vízelvezetők. A szakemberek úgy mondják: az idei tél - éppen szeszélye folytán - megkímélte a földeket. Persze a veszély még nem múlt el. A korábban leesett hó mennyisége jelentősen megemelte a talajvíz szintjét, a talaj felső egyméteres rétege telített, s egy esetleges nagyobb, 20-30 milliméteres csapadék magával hozná a belvízveszélyt. De ne fessük falra az ördögöt. Jelenleg mindössze 7 700 hektár az országban a belvízzel elöntött terület. Bakonyi Kornél Génius ’96 Soha nem volt ekkora szükség a magyar feltalálók produktumaira, mint manapság, egy olyan gazdasági és társadalmi helyzetben, amikor a megújulás létfontosságú lehet. Márciusban rendezték meg a Génius ’96 rendezvénysorozat keretében a Találmányok és Újdonságok Nemzetközi Kiállítását és Vásárát, ahol 360 kiállító képviseltette magát. Néhány ismert és kevésbé híres feltalálóval beszélgettünk. Egely György mérnök vitalitásmérő készüléke az emberi kézből kiáradó valamilyen energiát - sokak szerint bioenergiát - mér. A tudományos méréssorozatok azt mutatják, hogy az ember pszichés állapota döntően befolyásolja a kiáradó energia menynyiségét. Egely György meg van győződve róla, hogy a jövő évezredben világszerte elteljed majd készüléke, melynek legújabb változata számítógépes analízist is lehetővé tesz. így a vizsgált személynél azonnal regisztrálható lesz a gyógyszer, a zene, vagy bármilyen pszichés befolyásolás hatása, melyről eddig ilyen gyorsan nem szerezhettek tudomást a szakemberek. A vitalitásmérő megkapta az Európai Szabadalmi Hivatal szabadalmát. A Dd-víz néven ismert, rákellenes gyógyszernek szánt készítmény „civil” változata a Vita- qua szénsavas ivóvíz, mely jelenleg is kapható, a kiállításon is megjelent. A feltaláló Somlyai Gábor biológus kandidátus elmondta: 1992-ben indult el az engedélyezési eljárás, melynek során az igen szigorú nemzetközi normáknak megfelelően folyik jelenleg a szer emberi klinikai kipróbálása, vastagbél-, végbél- és prosztata tumoros betegeken. A vizsgálatok lassan mennek, mivel nincs kellően koordinálva a megfelelő betegek eljutása a vizsgálati centrumokba. Ilyen tempó mellett ez év végére várható kiértékelhető eredmény arról, hogy a deutériumszegény víz valóban hatásos- e a vizsgált tumorfajtákra, vagy nem. Úgy tűnik, hogy a két rádiótelefon szolgáltató egyikének sem kell a 760 millió forintos tiszta haszon, melyet kezdetben egy 10 000 rádiótelefonnal működő vezérlő rendszer munkába állítása hozna, s mellyel a bűnözés is jelentősen csökkenthető lenne - mondja Székely Ferenc feltaláló, aki gépjármű-javító mester, és 6 érvényes szabadalma van. Említett találmánya a mobil telefont használja vezérlő alközpontként. A készülék autóban és stabil helyen is telepíthető, akár rejtve is. Tulajdonosa külföldön is azonnal kaphat jelzést arról, hogy- illetéktelenek behatoltak autójába, lakásába, nyaralójába. Távirányítással lebéníthatja autójának létfontosságú áramköreit. Locsolóját és más berendezéseit is beindíthatja rádiótelefonon a megfelelő kódsorozattal. Nem kell az időt és az egyre drágább benzint pazarolnia azzal sem, hogy leutazik nyaralójába. Rádiótelefonon keresztül elriaszthatja a betörőt is, úgy tehet, mintha a lakásból szólna hozzá. A készülék 100 darab tíz karakteres parancsra van méretezve, ami nagyon sok alkalmas lehetőséget ad a felhasználóknak. Nagy nemzetközi érdeklődés van a rádiótelefon gyártók részéről Székely Ferenc másik találmánya, a „Motor Start-Stop rendszer” nevű fogyasztáscsökkentő iránt is, mely 10-20% üzemanyagot takarít meg autótípustól függően. A szénmonoxid és egyéb káros anyag kibocsátása 50%-nál nagyobb mértékében csökken használatával. Ezt a találmányát 1989-ben 5 évre eladta egy építőipari szövetkezetnek, ahol a cég belső problémái miatt elhalt az ügy. Jelenleg 6500 készülék van raktáron, az akkori alkatrészgyártók ma már nem léteznek. A berendezésről a Közlekedéstudományi Intézetben szakvélemény készült, mely érdemesnek találta bevezetését. A Főtaxinál 30 kocsiban kipróbálták és jónak találták. Reményei szerint a mai benzin árak mellett, tőkét és gyártókapacitást találva, a készülék életre kelthető. A feltalálók lelkesedése, ötletessége növekszik, sikerességük csökken, állítja Lantos Mihály, a Danubia Szabadalmi Iroda Kft. igazgatója. A szolgálati találmányok lényegében megszűntek, a műszaki fejlesztés lelassult. Ugyanakkor az évi 180 milliós OMFB keretet, mely a külföldi szabadalmi bejelentések 70%-os támogatására van fenntartva és pályázatok útján nyerhető el, a feltalálók nem használják ki kellően. Kevés a pályázó, pedig a találmány életgörbéje függvényében akár öt évig is kapható évenkénti felülvizsgálattal az adott összeg. Sok multinacionális cégnél még nem jöttek rá, milyen hatalmas potenciál van a magyar gondolatban. Hiába látunk itt a kiállításon ötletes találmányokat, nincs meg mögöttük a tőke, amellyel piacra lehetne vinni őket. Hoffmann József
