Új Dunántúli Napló, 1996. március (7. évfolyam, 59-89. szám)

1996-03-03 / 61. szám

1996. március 3., vasárnap Magazin Dunántúli Napló 7 Besugárzott élelmiszerek Ionizáló sugárzással ma már egyre több élelmiszert tartó­sítanak világszerte. A kár­tevő mikroorganizmusokat elpusztító besugárzás hatá­sára tovább eláll a zöldség, a gyümölcs, a hús. A szakem­berek közt azonban komoly viták folynak arról, mennyit használ, s vajon árt-e az embernek ez az eljárás. A besugárzott élelmiszer természetesen nem válik maga is radioaktívvá. Nem is ez vele a baj, hanem az, hogy az élelmiszerekben szénhidrogének és szabad gyökök keletkezhetnek. Ez utóbbiak számos betegség kialakulásában szerepet ját­szanak, ilyen például a rák, az érelmeszesedés. Orszá­gonként más-más módon ítélik meg a besugárzás ügyét. Hollandiában pártol­ják, Angliában és az USA- ban csak egyes termékek esetében engedélyezik, Németországban kategori­kusan tiltották. Magyaror­szágon fűszert, teát kezel­nek ilyen módon. A nem­zetközi szabványok szerint az árun minden esetben fel kell tüntetni, sugárkezelt-e vagy nem. Van olyan véle­mény is, hogy csakis keres­kedelmi szempontok vezér­lik a megrendelőket, ugyanis a besugárzás hatá­sára tovább eláll a termék, s ha valahol szennyeződés érte, nem dobják ki, mint korábban, hanem „feljavít­ják”. Élelmiszerek esetében azonban nem feltétlenül jobb, ha valami látszatra na­pokig friss marad, közben ugyanis veszít vitamin-és ásványianyag-tartalmából, s így folyamatosan csökken a biológiai értéke. Ékszerek a porszívóban Ugyancsak meglepődött az az angol nyugdíjas, aki a bolhapi­acon vásárolt ócska porszívó megjavítása közben ékszerekre - aranyláncokra, gyűrűkre és gyémántkarkötőkre - bukkant annak belsejében. Mike Thorn­ton a hétezer font sterlingre be­csült kincset sietve a rendőr­ségre vitte. A rendőrök azután a bolhapiacon és a közeli szemét­lerakodó telepen tartott vizsgá­lat során rátaláltak az ékszerek jogos tulajdonosára, egy házi­asszonyra Nottinghamshire grófságban. Kiderült, hogy az asszony a porszívóban rejtette el az ékszereket, mit sem sejtő leánya azonban a szemétbe dobta a használhatatlanná vált masinát. Az okos fogyókúra Ha 120 éves korunkban is na­ponta akarunk teniszezni, s közben figyelni, hogyan játsza­nak ükunokáink, a kalóriafo­gyasztásunkat kell drasztikusan korlátozni. Biológusok laboratóriumi körülmények között végzett kí­sérletekből rájöttek, hogy azok az állatok, amelyek gyakran „túleszik” magukat, legfeljebb az átlagéletkort érik el. A liver­pooli és sheffieldi egyetem ge­rontológusainak és biológusai­nak sikerült a kalóriafogyasztás megszorításával rágcsálók 70 százalékának átlagéletkorát 42 százalékkal emelni. A kísérleti állatok kalóriafo­gyasztását a normális fogyasz­tás 70 százalékára csökkentet­ték. Viszont a táplálék vala­mennyi fontos tápanyagot ma­gában foglalt, úgyhogy az álla­toknál semmilyen elvonási tü­net vagy akár éhség sem lépett fel. A karcsúságnak ára van A readingi Élelmiszerkutató Intézet tudósai két csoport ösz- szehasonlító vizsgálata során felfedezték, hogy aki kalória­felvételének csökkentésére kényszenti magát, az olyan pszichikai terhelést kénytelen elviselni, ami a reagálóképes­séget csökkenti, koncentrációs problémákat okoz. A vizsgálat kimutatta, hogy a reagálóképesség lelassulása a kudarctól való félelemre vezet­hető vissza, amelyet akkor élünk meg, ha megtagadunk magunktól valamit, amire étvá­gyunk van, vagy ha a kívánt eredményt minden erőfeszítés ellenére sem érjük el. A szakér­tők szerint „azoknál a szemé­lyeknél volt a szellemi teljesít­mény csökkenése a legkifeje- zettebb, akik megkísérelték a fogyást, céljukat azonban nem érték el.” A kontrollvizsgálatnál kere­ken 350 személy szellemi agili­tását tesztelték, ahol az egyik csoport szigorúan diétázott, míg a másik nem törődött kaló­riafelvételével. Kiderült, hogy a karcsúságért fáradozók minden tesztnél rosszabb eredményt ér­tek el. Ha azonban visszatértek a normális táplálkozásra, látha­tóan javult a szellemi teljesítő- képességük. Nassolni jó, de... A túlsúlyra hajlamos höl­gyekben és férfiakban egy a közös: fölös kilóikat annak kö­szönhetik, hogy imádják a sü­teményt, a kekszeket, a kenye­ret s legfőképpen a serclit. So­kan közülük éppen ezért nem véletlenül a konyhások ked­vencei. A nők a friss zöldséget job­ban szeretik, mint a férfiak. A tejtermékeket, kifőtt tésztát, pizzákat szinte mindenki ugyanúgy kedveli. A táplálko­zási szakértők arra is igyekez­tek választ adni, hogyan őrizhe­tik meg a rengeteg finomság láttán jó formájukat és nagyjá­ból megfelelő súlyukat a fejlett országokban élő, nassolásra hajlamos egyének? Először is úgy, hogy mindenki álljon na­ponta a mérlegre! Állítólag már ez is segít megőrizni karcsúsá­ba a hölgyek hasi körfogata nyolcvan centi alatt marad, még nem igazán beszélhe­tünk túlsúlyról gunkat, hiszen nemcsak, hogy tudatalattinkat figyelmezteti, hanem állítólag farkasétvá­gyunkat is mérsékli. Másod­szor: mérjük meg hasi körfoga­tunkat közvetlenül a köldökünk fölött! Ha bármilyen súlyú és magasságú nőnél ez megha­ladja a 80, férfiaknál a 95 cen­timétert, elértük a túlsúlyunkkal az egészségügyi veszélyöveze­tet. Hagyományos értelemben vett megengedett legnagyobb súlyunkat úgy is megkapjuk, ha a testmagasságból levonjuk a 100-at. Ami ezen fölül van, az a sok! Ezután következhetnek a tudatos lépések. Először is szokjunk le arról, hogy állva, kapkodva, esetleg telefonálás közben együnk és gyakran a konyha körül őgyelegjünk, a hűtőszekrényt nyitogassuk! Ti­los a tévé előtt is rágcsálni. Csak akkor együnk, ha itt az ideje! Jelenet a legjobb rendező Oscar-díjára és még hét másik kategóriában is Oscarra jelölt Braveheart című Mel Gibson rendezte filmből ató 46 Egy szerelmes olvasónk kér­dezi Csak veled jeligével, hogy vajon férje visszatér-e hozzá. A lapok szerint jelen­leg tisztázatlan a viszony ket­tejük között, párjában csaló­dott, és már azt is osztja ket­tővel, amit kérdez. Jelenleg még feltűnik a férje közelé­ben a „másik”, de úgy látszik, ott is van baj elég, sikamlós talajra lépett félre a párja. Mostanában gyakran gondol rá, milyen jó lenne, ha félje megváltozna, de az is eszébe jut olykor, hogyan alakult volna az élete, ha egyáltalán nem is őt választja. Gondol­kodjon el azon, mit remél még a házasságtól, milyen esélyeket tud önmagának adni. Ne a másikra koncent­ráljon, fogalmazza meg ma­gában a saját kívánságait, ér­dekeit, vágyait. Igazság sze­rint egy kis változatosság, más viselkedés, eddig nem lá­tott reakciók pezsgést hozhat­nának kettejük viszonyába, s a férje önt egyszerre más, me­részebb és önállóbb oldaláról ismerhetné meg. Ne féljen a magánytól, önben még min­dig sok a tartalék! Remény jeligére üzenem: lánya különös és szoros kap­csolatban áll a férfival, aldt választott. Minden ellenkezés és tiltás fordítva sül el, úgy­hogy a legjobb lenne, ha nem vonnák meg tőle a szeretetü- ket. Próbáljanak meg sokkal inkább részévé válni az éle­tüknek, mert úgy ott lehetné­nek a fontos pillanatokban. Lánya életében lesz néhány ilyen, szóba jön a házasság is, de nagy érzelmi hullámzások is várhatók. Lánya rendkívül érzékeny teremtés, és ha vá­lasztása miatt kitagadva érzi magát, megsérülhet, pedig önöknek szükségük lehet még egymás támogatására. Próbál­ják meg „befogni”, megszeli- díteni lányuk partnerét, leg­alább apró ügyekben. Hodnik Ildikó Gy. (Továbbra is várjuk kedves olvasóink leveleit. A borítékra kérjük írják rá: Kártyafag­gató.) Claudia Cardinalét kirabolták Claudia Cardinale, a világhírű filmsztár és férje, Pasquale Squitieri szenátor és filmren­dező sem kerülhette el, hogy megismerkedjen a nápolyi bű­nözéssel. Mikor nemrégiben megálltak kocsijukkal egy piros lámpánál, egy fiatalember pil­lanatok alatt lecsatolta a szená­tor Rolex karóráját, egy másik pedig kinyitotta a jobboldali aj­tót, és elragadta Cardinale tás­káját. Nápolyban az ilyen ese­tek mindennapiak, a scippatori- nak nevezett ifjú bűnözők éjjel­nappal „dolgoznak”.- Nem is tudtam, mi történik, mindaddig, míg a fiatalemberek el nem szaladtak - idézte a szí­nésznőt az AP amerikai hí­rügynökség. Az 56 éves Cardinale táská­jában 425 dollár értékű líra és francia frank, személyi igazol­ványa, hitelkártyája és egy Pá­rizsba szóló repülőjegy volt. Főzzünk változatosan! Sajtpuffancs. Vendégvá­rásra, ünnepi alkalmakra való a sajtpuffancs. Hozzávalók: 30 deka finomliszt, 15 deka margarin, 6 egész tojás, 2,5 deci tej, 25 deka reszelt sajt, só. A tészta tetejének megke- néséhez tojás, reszelt sajt vagy kömény. A tejet a mar­garinnal fölmelegítjük, bele­szórjuk a lisztet, és közepes tűzön addig keverjük, míg a massza el nem válik az edény oldalától. A tűzről levéve lan­gyosra hűtjük. Folytonos ke­verés mellett, egyenként ad­juk hozzá az egész tojásokat, a sót és a reszelt sajtot. Dió nagyságú gombócokat formá­lunk, és zsiradékkal kikent tepsiben vagy sütőlapon, egymástól legalább 3-4 cen­tire helyezzük el őket. A tészta ugyanis jócskán meg­dagad. A sajtos süti tetejét megkenjük tojással, ízlés sze­rint reszelt sajtot vagy kö­ménymagot szórunk rá. Elő­melegített sütőbe toljuk, majd a tüzet mérsékelve közepes tűznél aranysárgára sütjük. Hamis pizza. Hozzávalók: 2 tojás, 2 deci joghurt, 20 deka liszt,só, 20 deka darált fokhagymásszelet, parizer, vagy bármilyen szalámi, sajt vagy ketchup, a sütéshez olaj. A tojásokat jól elkeverjük a joghurttal, majd a liszttel és a darált szalámival. Sózzuk, és fél óráig pihenni hagyjuk. Teflonsütőben olajat melegí­tünk, majd a masszából a pa­lacsintánál vastagabb lepé­nyeket sütünk. Még forrón megkenjük ketchuppal vagy meghintjük reszelt sajttal. Fi­nom gyorsvacsora. W. M. Rádió mellett Megfogadtam - nem először -, hogy nem politizálok, nem is érde­kel és a kö­vetkező pillanatban tudtam, hogy elhatározásom ostobaság, mert - teszem fel - ha az ember elmegy kedvenc és nem olcsó ÁBC-áruházába, vagy meg­kapja a nyugdíjas szelvényét, vagy az OTP szokásos havi el­számolását, azon mód vad ká­romkodásba kezd, egy pillanat múlva szidja a rendszert, a par­lamentet, a kormányt meg az Opera-bál kiötlőit és máris poli­tizál. Meg különben is - a kol­légám - azt mondta nekem az őszön, „... Rab Feri, te nem értesz a politikához ...” Azóta még elszántabban nézem-hall­Jegyzet Tavaszvárás és politika... gatom a parlamenti közvetíté­seket és persze szerdán-csütör- tökön kedvelt műsoromat, ami­nek az a címe - Bolgár György műsorvezetésével - hogy „Be­széljük meg!”. Tanulni akarok. Politikát. A hét első három napjában figyelemmel kísértem a parla­menti „műsort”. Volt minden. Ilyenek: „Bűvész mutatvány!” - már amit a kormány végez - aztán: „Zsarolás... zsarnok­ság. .. elnyomorodás ... ka­tasztrofális pénzügyi machiná­ciók ... hozzá nemértők gyü­lekezete (már mint a koalíció) éhező gyermekek, padlóra ke­rült mezőgazdaság, ipar... sa­többi és Bokros orrba-szájba, majd „szélhámosok”, majd „hazugok”, mindkét oldalról persze ... Aztán fölemlítik - egyik párt részéről - hogy majd március mittudom-én-hányadikán fel­szólítják a kormányt..., majd nyolcszázezer aláírás gyűjtése a kormány leváltására... de szóba került a Trianon is - füg­getlenül az országgyűlés napi­rendjétől. A hazafi nem zavar­tatta magát, pedig tudta, hogy a határátkelő helyek különböző ügyeit-szabályait tárgyalják a napirend szerint. Itt álljunk meg egy kicsit. Végre már abba kel­lene hagyniuk egyeseknek, ezt a melldöngető magyarkodást - a trianoni szerződés örökös elő- ráncigálásával - mert ezzel csak ártanak a határon túli ma­gyarok érdekeinek. Ezzel csak felbőszítik a határon túli nacio­nalisták csoportjait és ott tarta­nak be a kisebbségnek, ahol csak akarnak. Olyan nehéz ezt megérteni? Fenét nehéz. Csak előszedik a régi paneleket mert lassan megkezdődik a választási pro­paganda valamennyi pártnál, ha csak már el nem kezdődött, némely parlamenti frakció ügyködését illetően. Ami a hangnemet illeti az országgyű­lésen: elképesztő. Akik pedig hajlamosok eme retorikára, van kitől, kiktől tanulniuk. A „be­széljük meg” című műsorban például egy hallgató - telefo­non - ország-világ hallatára ezt mondta Bokros Lajosról: „Egy piti zsebtolvaj...”(!) És ami­kor a műsorvezető, megkérdezi tőle, miért mondja ezt és egyál­talán tudna-e jobb receptet a hazai gazdasági gondok meg­szüntetésére, ezt válaszolta: „Igen!” Nem kell a nyugdíjasok zsebében kotorászni. Ennyi az egész. A műsorvezető soha nem ingerült, senkit nem oktat ki, próbálja finoman elrendezni az ilyen véleményeket. Jóma­gam nem vagyok ilyen türel­mes. A Bokros Lajost lehet el­marasztalni, vagy vele rokon­szenvezni, mindig, minden esetben emberi hangon megfo­galmazott érvekkel - ez mond­juk a tiszta demokrácia íratlan törvénye is - de az útszéli mocskolódás - főleg nagy nyil­vánosság előtt - egyszerűen al­jasság. Ezért szégyellhetné ma­gát az említett „rádióhallgató”. Még az Antall-kormány ide­jén szinte borítékolni lehetett volna, hogy a parlamenti ülése­ken az ellenzéki javaslatokat szinte soha nem fogadták meg és a véleményekre többnyire viszont-támadás volt a válasz. Az új parlamentben szerepcsere történt. Az ellenzék soraiban számos kitűnő szakember, poli­tikus található. Biztos vagyok benne, hogy a polgári életben baráti, vagy családi körökben társaságuk nem csak hogy elvi­selhető, tisztekre méltó, de még rokonszenvet is kiválthatnak. Amíg csak el nem kezdődik a „napirend előtti” felszólalások nyitányával az országgyűlés. És akkor az urak - akár balról, de főként jobbról - lapáttal szórják a szennyet egymásra. És én mint hallgató - és néző ki tudja hányadszor - ismét megfoga­dom, nem érdekel a politika. Most már csak várom a ta­vaszt, hogy egy kissé „felmele­gedjenek az emberek.” A par­lament falain kívül... is*.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents