Új Dunántúli Napló, 1996. március (7. évfolyam, 59-89. szám)

1996-03-22 / 80. szám

1996. március 22., péntek Közélet Dtinántúli Napló 9 A KSH Baranya Megyei Igazgatósága jelenti (3.) A lakosság életkörülményei Az elmúlt évben százzal kevesebb gyermek született, mint 1994-ben fotó: Müller andrea Baranya megye népessége 1996. év elején mintegy 41 1000 főre tehető. Az elmúlt évben mintegy százzal keve­sebb gyermek született, mint 1994-ben. A születési arány­szám némileg - 10,9 ezrelékről 10,7 ezrelékre - csökkent. Egyidejűleg a halálozások száma is mérséklődött, meg­közelítően 200 fővel. A halá­lozási arányszám ennek meg­felelően valamivel kedvezőbbé vált, az 1994. évi 13,9 ezrelék helyet tavaly 13,6 ezreléket tett ki. A fentiekből adódóan alig mérséklődött a természetes fo­gyás, ami az 1994. évi 1300 fővel szemben tavaly 1200 fő körül alakult. Az előző évihez hasonló nagyságrendű - 100- 200 fő közötti - vándorlási nyereséget feltételezve a me­gye népességszáma mintegy 1000 fővel csökkent az 1995. évi elejihez képest. A kilencvenes évek tenden­ciájába illeszkedve Baranyá­ban a múlt év során folytató­dott a foglalkoztatottak szá­mának csökkenése. Az 50 fő feletti megyei székhelyű gaz­dasági szervezeteknél és a költségvetési szerveknél 1995- ben mintegy 81 000 főt fog­lalkoztattak, 9%-kal keveseb­bet, mint egy évvel korábban. (Országosan az 50 feletti szer­vezeteknél 5%-os volt a csök­kenés.) A létszámvesztés va­lamennyi gazdasági ágban megfigyelhető volt. A legna­gyobb mértékben (29%-kal) -csakúgy, mint az országban általában - ezúttal is az építő­iparban dolgozók tábora fo­gyott, de az átlagosnál számot­tevőbb (14%-os) volt az ipar­ban foglalkoztatottak számá­nak mérséklődése is. Ezzel az ágazat az 1994. évi 36%-kal szemben tavaly már csak a munkavállalók 32%-ának megélhetésében játszhatott szerepet. A megfigyelt szerve­zeteknél dolgozók havi bruttó átlagkeresete 1995-ben mint­egy 36300 Ft-ot tett ki, ez kö­zel 4000 Ft-tal maradt el az or­szágostól, s ahhoz hasonlóan 17%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A fogyasztói árak ugyanezen időszak alatti 28,2%-os emelkedése követ­keztében a keresetek reálér­téke, vásárlóereje közel 9%- kal elmaradt az 1994. évitől. Az egyes gazdasági ágakon be­lül a pénzügyi tevékenység te­rülete ezúttal is kitűnt a többi közül. A keresetek nagysága (71 100 Ft) és a növekedés mértéke (37%) egyaránt mint­egy kétszerese volt az átlagos­nak. A pénzügyet követően a mezőgazdaságban került sor a legnagyobb arányú (23%-os) béremelésre. Ezzel - bár az itt dolgozók továbbra is az átla­gosnál alacsonyabb keresetek­ben részesültek - az ágazat re­latíve kedvezőtlen pozíciója valamelyest javult: 1994-ben a mezőgazdasági keresetek 16, 1995-ben 11%-kal maradtak el a megyei székhelyű gazda­sági szervezetek átlagától. Az ipar - mely hagyományosan is előnyösebb jövedelmi viszo­nyokat biztosított az átlagosnál - ezúttal is élen járt a bérfej­lesztésben, a keresetek e terü­leten 22%-kal nőttek. Változat­lanul a szálláshely szolgáltatás és vendéglátás területén dol­gozók helyzete a legkedvezőt­lenebb: amellett, hogy fizeté­sük a legalacsonyabb volt, an­nak növekedése (12%) is ese­tükben volt a legszerényebb mértékű. A lakosság takarékbetétek­ben tartott megtakarítása - az MNB Baranya Megyei Igazga­tóságának összesített adatai szerint - közel 5 milliárd fo­rinttal nőtt 1995-ben, így az év végén meghaladta a 35 milli­árd forintot. Ezen belül a cél­betétek állománya nagyobb mértékben, 25%-kal növeke­dett. A továbbra is magas inf­lációs várakozások miatt a cél­betétek közül hagyományosan a devizabetétek állománya nőtt legjelentősebben (35%-kal). A nyugdíj-előtakarékossági be­tétfajta népszerűségének foko­zódását jelzi a betétállomány közel 20%-os növekedése. A könyvesbetétek úgy növeked­tek 5%-kal, hogy az évközbeni csökkenést ellensúlyozta a kamatozó betétek év végén jó­váírt kamatainak tőkésítése. A lakossági hitelállomány 1995- ben több, mint fél milliárd fo­rinttal, 10,7 milliárd forintra csökkent. Az áruvásárlási hitel kivételével minden hitelfajta állománya kevesebb lett. A Baranya Megyei Munka­ügyi Központ kirendeltségein az év végi zárónapon 22 178 munkanélkülit regisztráltak, 495 fővel (2%-kal) keveseb­bet, mint egy évvel korábban. A regisztrált munkanélküliek számának csökkenésével együtt - de annál nagyobb mértékben, 10%-kal - fogyott a munkanélküli ellátásra jogo­sultak száma. A 18 072 fős létszám megoszlása hasonló volt a múlt évihez: 47%-a munkanélküli járadékra, 9%-a pályakezdők munkanélküli se­gélyére, 44 %-a jövedelem- pótló támogatásra volt jogosult az év végén. Az ellátásból ki­kerültek száma azonban az egy évvel ezelőttihez viszonyítva jelentős mértékben, 60%-kal megnőtt, így a regisztrált mun­kanélküliek csaknem egyötöde semmilyen ellátásban nem ré­szesült 1995 végén. A bejelentett betöltetlen ál­láshelyek száma a mélyponton stagnál, az év végi zárónapon 506 munkahelyet tartottak nyilván, alig több, mint egy- harmadát az előző év véginek. A csökkenés legfőbb okozója a szezonalitáson túl a bányászat munkaerő keresletének meg­szűnése, miközben új munka­helyek nemigen létesülnek. A lakásépítések 1987-től re­gisztrált csökkenő tendenciája végre megszakadt. Tavaly ugyanis az országoshoz hason­lóan Baranyában is emelkedett mind az átadott lakásszám, mind pedig a kiadott építési engedélyek száma, ami a ked­vező fordulat folytatását ígéri. Az év végéig 768 lakás készült el, 30%-kal több, mint 1994- ben. A lakásépítésekben a ma­gánszemélyek részvétele szinte kizárólagossá vált, hi­szen az elkészült lakásoknak 95%-át ők építtették. Az ön- kormányzatok, gazdálkodó szerveztek szerepe e téren to­vábbra is minimális. A kereskedelmi szálláshe­lyek vendégforgalma országo­san és Baranya megyében egy­aránt elmaradt az egy évvel ko­rábbitól. Az év végéig nem egészen 20 0000 vendég vette igénybe a megye szálláshe­lyeit, mintegy 5%-kal keve­sebb, mint egy esztendővel ko­rábban. 40 milliárd biztosításból A Hungária Biztosító Rt. múlt évi 40 milliárd forintos díjbevé­telének 93 százaléka szárma­zott a vagyonbiztosításokból és mindössze 7 százaléka a sze­mélybiztosításokból. A társa­ság ezen az arányon változtatni szeretne úgy, hogy 5-10 év alatt a díjbevétel egyharmadát az életbiztosításokból befolyt ösz- szeg adja - jelentették be a cég csütörtöki sajtótájékoztatóján, amelyet az Utazás'96 kiállítá­son tartottak. Elmondták: a Hungária Rt. szerződést kötött a Mercur Assistance német céggel. Az új biztosításuk, a Hungária Assistance alapján a külföldön bajba jutott, balesetet szenvedett, vagy megbetege­dett magyar állampolgárok gyors segítséget kaphatnak. A biztosítási szerződés az orvosi tanácsadástól a kórházi kezelé­sen át a megfelelő módon tör­ténő hazaszállításig mindenre kiterjed a világ valamennyi or­szágában. Arra számítanak, hogy az idén 450 ezer újfajta utasbiztosítást kötnek az ügyfe­lekkel az utazási irodákban, il­letve a Hungária Biztosító iro­dáiban. Felsőoktatási havilap Világegyetem címmel látott napvilágot a budapesti egyete­mek és főiskolák polgárainak közös havilapja. Az életre hí­vók tervei szerint a folyóirat el­sők közt ad helyet a felsőokta­tást érintő cikkeknek, tanulmá­nyoknak, a közérdeklődésre számot tartó észvételeknek, valamint lehetőséget kíván nyújtani az intézményeken be­lüli műhelyek, közösségek be­mutatkozásának. rr KÖZGYŰLÉSI MEGHÍVÓ A Pécsi Vízműveket Működtető és Vagyonkezelő Részvénytársaság (Székhelye: 7634 Pécs, Nyugati Ipari u. 8.) Igazgatósága, a részvénytársaság rendes évi közgyűlését 1996. április 23-án 14 órára a részvénytársaság székhelyére ezennel összehívja. A közgyűlés napirendje: 1. A Társaság 1995. évi mérlegének elfogadása 2. A Részvényjegyzési és Részvényesi Szerződés 3.7. és 3.8. pontjainak módosítása 3. A Társaság jelenlegi, 10.000.000 Ft-os alaptőkéjének felemelése 656.000.000 Ft-tal az alaptőkén felüli vagyon alaptőkévé alakításával 4. Az Alapító Okirat IV. fejezetének módosítása (alaptőke összege) 5. Az Alapító Okirat V. fejezetének módosítása (új részvényesi szervezet) 6. A Szervezeti és Működési Szabályzat 7. A Községi Önkormányzatokkal megkötött Üzemeltetési Szerződés jóváhagyása 8. Egyebek Az alaptőke-emelés indoka: a Részvényjegyzési és Részvényesi Szerződés 3.7. pontjában meghatározott, az alaptőke felemelésére vonatkozó rendelkezés végrehajtása. Az alaptőke-emelés módja: a Társaság alaptőkén felüli vagyonának alaptőkévé alakítása új részvények kiállítása útján. Az ily módon kiállított új rész­vényekre a korábbi részvényesek részvényeik arányában ellenérték nélkül jogosultak. Az új részvények száma: 653.346 db 1000 Ft névértékű névre szóló részvény 12.653.960 db 1 Ft névértékű névre szóló részvény Az új részvények kiállítása névértéken történik. A Társaság alaptőkéje az alaptőke-emelés után 666.000.000 Ft (azaz hatszázhatvanhatmillió forint). A Közgyűlésen a részvényekhez fűződő szavazati jog a részvények névértékéhez igazodik. Minden darab egy (1) Ft névértékű részvény egy szavazatra és min­den darab ezer (1000) Ft névértékű részvény ezer szavazatra jogosít. A részvényesek a Közgyűlésen a részvénykönyvbe bejegyzett tulajdonosi arányuknak megfelelően, a Közgyűlés megkezdésekor részükre kiadott szavazó jegyekkel szavaznak. A szavazás a Közgyűlésen nyilvánosan történik. Nem gyakorol­hatja szavazati jogát az a részvényes, aki esedékes vagyoni hozzájárulását a Társaság számára nem teljesítette. Szavazati jogát a részvénykönyvbe bejegyzett jogi személy vagy más Társaság részvényes a sa­ját cégjegyzésére jogosult képviselője vagy az e képviselő által legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással igazolt képviselője útján gyakorolhatja. A Közgyűlésen nem láthatja el a részvényes képviseletét az Igazgatóság tagja, a Felügyelő Bizottság tagja és a Könyvvizsgáló. Ha a szabályszerűen összehívott közgyűlés az ott képviselt részvények számára tekintettel nem lenne határozatképes, akkor a megismételt közgyűlés 1996. április 23-án 14.30 órakor a 7634 Pécs, Nyugati Ipari u. 8. szám alatt változatlan napirend­del a képviselt részvények számára tekintet nélkül határozatképes lesz. A Pécsi Vízműveket Működtető és Vagyonkezelő Rt. Igazgatósága (35717)

Next

/
Thumbnails
Contents