Új Dunántúli Napló, 1996. március (7. évfolyam, 59-89. szám)
1996-03-20 / 78. szám
1996. március 20., szerda Magazin Dünántúli Napló 15 Komlói telek az elmúlt században Az idei tél sok szempontból eltér az elmúlt években megszokottaktól. Kiilönsöen hosszúsága a havas napok magas száma, a tartós hideg tette próbára az embereket, utakat és legfőképpen az élővilágot. A január 23-án hajnalban kezdődött a havazás az évtized havazását vezette be, amely 25-én már az egész országot beborította. Hasonló havazások a Kárpád-medencében nem gyakoriak, utoljára 1987. január 13-án volt hasonló.Ilyen méretű havazások 10 évente ismétlődnek. Az erdővédelmi figyelő-szolgálat adatai alapján az idei tél a leg- nagyob pusztítást á Börzsöny hegységben végezte (32000 köbméter fa), de vidékünket sem kimélte. Ez a károsítás a Mecsekben eddig több mint 10000 köbméter kidőlt fa. Nem minden tanulság nélküli, ha visszatekintünk a század időjárási történéseire. Komlón a meteorológiai figyelések 1903-ban kezdődtek. A Kökönyösi Általános Iskola udvarán 1955 és 1971 között igen jól felszerelt éghajlatkutató állomás is működött. Előtte, majd utána főleg csapadék megfigyeléseket végeztek. Miről árulkodnak az észlelések? Komló környékén és általában a Baranyai Hegyháton ebben a században a havas napok száma 21. Leghosszabb ideig januárban marad meg a hó, de ez is csupán 6 nap. A december és a február 4-4 nappal sem tekintethető magas értéknek. Ha előbbi adatokat az idei téllel összevetjük, bizony a 95/96-os év ezt messze felülmúlta. De mit is nevezünk havas napnak? Az olyan napokat, amikor amikor legalább 0,1 mm vízhozamú havas csapadék esik függetlenül attól, hogy rögtön elolvad a talajon vagy megmarad azon. A század legnagyobb hóvastagságát 1942. február 16-án reggel mérték Komlón, amikor 91 cm borította a tájat. Az északra néző domb és hegyoldalakon a hótakarós napok száma több mint egy hónap, 37 nap. A szélsőségeket jól mutatja, hogy volt olyan év, amikor közel 3 hónapig fedte hó a földeket, ugyanakkor 1989/90- ben a hótakaró szinte teljesen elmaradt. A század leghidegebb napját 1963. december 19-én, a kökönyösi városrészben mérték, amikor a hőmérő -21 Celsiut mutatott. A városkörnyék sokévi középhőmérséklete alig haladja meg a 10 Celsiut. A leghidegebb hónap a január, átlagosan - 1,3 Celsius hőmérsékletével. Igen goromba újévet hozott 1963, amikor a január messze a leghidegebb volt - 6,1 Celsius fokos hőmérsékletével, de ezen is túltett 1956 februárja, amikor csupán - 8,5 Celsius fok volt a hónap átlaga. Ha visszatekintünk a november eleje óta tomboló télre és összevetjük a század időjárási történéseivel, megállapíthatjuk, hogy a 95/96. esztendő igen emlékezetes volt, s nem örülnénk közeli ismétlődésének. Fazekas Imre Múzeum, Komló Magyar Államkötvény 1998/H fix kamatozású PILLANATOK A JELEN NAGY PILLANATAIBAN ÖN IS RÉSZT VEHET. 1996. március 21-én kibocsátjuk az 1998/H jelű Magyar Államkötvényt. MAGYAR ÁLLAMKÖTVÉNY 1998/H 2 év futamidő, évi fix 24% kamat. A kifizetendő kamat mértéke az éves kamat időarányos része, amely a kamatfizetési időpontok között ténylegesen eltelt naptári napok és a 365 napos év alapján (0,01 %-ra kerekí- tetten) kerül meghatározásra. A kötvény kamatozása a kibocsátás napján kezdődik, és a lejárat után tovább nem kamatozik. Értékesítés feltételei: Az államkötvény kibocsátása aukció útján történik. Az aukciót követően az állam- kötvény újabb mennyiségét jegyzés útján értékesíti a kibocsátó. JEGYZÉS Az aukciót követő jegyzési időszak: 1998. március 19-26. A jegyzés a jegyzési időszak zárónapja előtt lezárható. Jegyzési árfolyam: Aukciós átlagár +0,2%+felhalmozott kamat • március 29-i felhalmozott kamat 0,53%. Az elérhető éves hozam közel 25%. A jegyzésen értékesíthető mennyiség: Maximum az aukción értékesített mennyiség 50%-a. A jegyzés pénzügyi teljesítési napja: 1996. március 29. Kamatfizetés félévente: 1996. szeptember 21., 1997. március 21., 1997. szeptember 21., 1998. március 21. ELSŐDLEGES FORGALMAZÓK 1996. január 3-tól létrejött az állampapírok elsődleges forgalmazói hálózata. Ezen a széles forgalmazói hálózaton keresztül a befektetők bármikor hozzájuthatnak az éppen kibocsátott vagy a forgalomban lévő állampapírokhoz és az ország egész területén lehetővé válik az állampapírok lejárat előtti értékesítése. Az elsődleges forgalmazók a befektetőknek teljes körű letéti szolgáltatást nyújtanak és lejáratkor kifizetőhelyi feladatokat látnak el. Befektetése mindig biztonságos - pénze mindig elérhető. AZ ÁLLAM ELSŐDLEGES FORGALMAZÓI: OTP Bank Rt. (1996. március 26-án a jegyzés szünetel) Pécs, Rákóczi út 44., Pécs, Király u. 11., Pécs- Újmecsekalja, Komló, Mohács, Siklós, Szigetvár, Villány • (1996. március 26-án a jegyzés szünetel) Magyar Hitel Bank Rt. 7642 Pécs, Mátyás király u. 3., Szabadság u. 3. • Inter-Európa Bank Rt. 7624 Pécs, Ferencesek utcája 17. AZ ELSŐDLEGES FORGALMAZÓKKAL SZERZŐDÉST KÖTŐ EGYÉB ÉRTÉKESÍTŐHELY: Cenzor Bróker Értékpapír Forgalmazó Kft. 7621 Pécs, Tímár u. 4. VALAMINT: MNB Baranya Megyei Igazgatósága Pécs, Apáca u. 6. Az okos hal Mi, emberek állandóan azzal dicsekszünk, hogy agyunk és „okosságunk” legnagyobb az élővilágban. Ki hinné, hogy éppen egy hal köröz le bennünket! A tudósok gyakran úgy ítélik meg egy szerv fontosságát, hogy megmérik annak energia-, illetve oxigénfelhasználását. Mind ez idáig a tudomány úgy tudta, hogy e tekintetben az ember vezet. Most azonban egy svéd kutató azt állítja, hogy az afrikai elefántormányú hal agya arányaiban az emberénél is több oxigén használ fel, sőt testtömegéhez viszonyítva agyának tömege is nagyobb, mint az emberé. A New Scientist című tudományos lapban megjelent felfedezés szerint a mintegy 25 centiméter hosszú hal agyának tömege testtömegének 3,1 százaléka. Ez az arány az embernél átlagosan csak 2,3 százalék. S míg az emberi agy a szervezet rendelkezésére álló felhasználható oxigén 20 százalékát „kapja” és használja fel, az elefántormányú hal 60-at. Az elefántormányú hal éjszaka él. Útját elektromos mezők mérése alapján találja meg, s így kerüli el az akadályokat. A svéd kutató szerint az állat hatalmas agykapacitását ezeknek az információknak a kiértékelésére használja - idézi a Reuter. Száz éve fedezték fel a radioaktivitást A csernobili katasztrófa óta sokan tudják, hogy a radioaktivitás mérőegysége a Becquerel. Henry Becquerel (1852-1908) véletlenül fedezte fel a radioaktivitást Párizsban. 1896-ban vette észre, hogy az urán minden külső beavatkozás nélkül sugarakat bocsát ki. A radioaktivitás felfedezését megelőzte az, hogy Wilhelm Conrad Röntgen 1895 novemberében beszámolt az általa „X”-sugaraknak nevezett jelenségről, amellyel átvilágította az anyagot. Röntgen 1896. január 20-án közölte felfedezését a párizsi tudományos akadémián. Becquerel abban az időszakban foszforsűrítménnyel foglalkozott. Az akadémiai ülés után azonnal kipróbálta, vajon a foszforeszkáló kristályok is ki- bocsátanak-e sugarakat, ha azokat napfénynek teszik ki. A foszforeszkáló sókat, köztük urántartalmúakat is, fotólemezekre helyezte, amelyeket vastag fekete papírba csomagolt. A csomagokat napfénynek tette ki. A lemezek csak ott feketed- tek meg, ahol urántartalmú sók voltak. Február 24-én Becquerel beszámolt erről a jelenségről az akadémián. Ha Becquerel ennyiben hagyta volna a dolgot, nem fedezte volna fel a radioaktivitást. Március 2-án azonban a következőkről számolt be az akadémián: „Minthogy a legutóbbi napokon nem volt napfény, becsomagolt próbadarabjaimat ládába helyeztem. Azt találtam, hogy a fotólemezek az urántartalmú sók éles kontúijait mutatták.” Megszületett a felfedezés: az urán természetes sugarakat bocsát ki, amelyek ugyanúgy áthatolnak az anyagon, mint a Röntgen-sugarak. Becquerel a következő években tudományosan megalapozta felfedezést. 1903-ban fizikai Nobel-díjat kapott. Öt évvel később, 1908. augusztus 25-én, 55 éves korában halt meg. Halálának oka radioaktív sugárzás volt, amely munka közben érte őt. Őszül Európa lakossága Európa 60 éven felüli lakosságának száma a 2025. évben 50 százalékkal magasabb lesz a jelenleginél - közölte az Európai Unió Bizottsága. „A növekedés különösen a 2006. évtől kezdve indul meg. Ezután hihetetlen méretű nyugdíjba vonulási hullám indul el” - hangzik a Bizottság jelentésében. A Föld lakosságának száma azonban változatlan marad, sőt, csekély mértékben csökkenhet is. Az Európai Unió becslése szerint a 60 évesnél idősebb emberek száma az 1995. évi 76,3 millióról 2025-re 113,5 millióra növekszik. Addigra kétszer annyi nyolcvan évesnél idősebb, ugyancsak kétszer annyi 85 évnél öregebb és háromszor annyi 90 évnél idősebb ember él majd a Földön. Ugyanakkor a 20 évnél fiatalabbak száma 11 százalékkal csökken, 5,1 millióról 4,2 millióra. 2025-re az átlagos életkor 45 év lesz, szemben a mai 35 évvel. A 60 éven felüliek főleg Hollandiában lesznek sokan. Ott a növekedés 79,5 százalékot tesz majd ki. Írországban csökken legnagyobb mértékben a 20 évnél fiatalabbak száma, több mint negyedével. Részegesek kerestetnek! Végre itt a részegek földi paradicsoma! A nagymértékű alkoholfogyasztás hosszú távú hatásainak felmérésére egy brit kutatócsoport 500 kísérleti személyt keres. Vagyis aki részeges, annak semmi egyéb dolga nincs, mint „önmagát adni”: nemcsak, hogy senki nem fogja szidni züllött életmódja miatt, hanem ha férfi, egyenesen kötelező a számára hetente 12 liter sör alkoholtartalmának megfelelő szeszes ital elfogyasztása - s mi több, ezért még meg is fizetik.
