Új Dunántúli Napló, 1996. március (7. évfolyam, 59-89. szám)

1996-03-20 / 78. szám

1996. március 20., szerda Közélet Dhnántúli Napló 9 A KSH Baranya Megyei Igazgatósága jelenti Kedvezőtlen folyamatok A főbb jellemzők Baranya megye gazdasági helyzetét és lakosságának életkörülményeit a kilencve­nes években jellemző folya­matokban az 1995. év csak néhány ponton hozott válto­zást. A megyét összefogla­lóan az alábbiak jellemezték: A vállalkozások töretlen gyarapodási tendenciája meg­szakadt. A szervezetek száma a jelentős körben megszünte­tett egyéni vállalkozások ha­tására tavaly első ízben csök­kent;- a korábbi évtized során kialakított - és válságba jutott - iparszerkezet hatása máig meghatározó, kiváltására irá­nyuló markáns kezdeménye­zések nem regisztrálhatók. A megfigyelt iparszervezetek bruttó termelési értéke és ér­tékesítése az országos hely­zettől eltérően még mindig csökkent, de a csökkenés üteme enyhült;- A mezőgazdaságban a növénytermesztés termés- eredményei jobbak voltak ugyan az országos átlagnál, de a megye korábbi évi ered­ményeitől minden fontosabb növénynél elmaradtak. Az ál­latállomány csökkenése na­gyobb ütemű az országosnál;- A beruházási tevékenység késlekedő élénkülése össze­függ a megye korábbi gazda­ságszerkezetének nagyon lassú átalakulásával. A beru­házások 1995. évi teljesítmé­nyértéke folyóáron számítva mindössze 5%-kal növeke­dett, ami volumenét tekintve számottevő csökkenést jelent;- a lakásépítéseknek 1987- től tapasztalt csökkenő ten­denciája tavaly megtorpant, az országoshoz hasonlóan nőtt az átadott lakásszám;- a megye 1996 év eleji lé- lekszáma mintegy 411000-re tehető, a népességszám tavaly kb. 1000 fővel tovább csök­kent, mivel a természetes fo­gyás alig mérséklődött;- a foglalkoztatottak száma az 50 főnél nagyobb létszámú szervezeteknél tovább fo­gyott. A csökkenés üteme (9%) nagyobb volt, mint az orszá­gos átlag e körben. A Baranya Megyei Orvosi Kamara egy éve A kamara egyéves működéséről ad számot dr. Horváth Attila el­nök március 21-én fél 5-kor a POTE ül. tantermében megtar­tandó küldöttközgyűlésen. 180 küldött hivatott meghallgatni Pécs város és a helyi kamarák, különböző bizottságok elnökei­nek, valamint a gazdasági veze­tőnek beszámolóját. Ugyanezen közgyűlés választja meg a Fel­ügyelő és az Oktatási Bizottság új elnökeit, ugyanis a korábbi elnökök leköszöntek tisztségük­ről. Az elnök küzdelmes évről tarthat tájékoztatót, mely sok pozitívumot tartalmazott. így minden anyagi ellenszolgáltatás nélkül a Megyei Kórház igazga­tója a kórház épületében iroda- helyiséget biztosított, megte­remtve a nyugodt munkakörül­ményeket. Kialakult a megye területén az egységes adminiszt­rációs rendszer és informatikai hálózat, megteremtették a szoft­ver programot. Örvendetes, hogy néhány kolléga kivételével az aktív kollégák kamarai tag­sága teljes. Itt kell elmondani, hogy a törvény értelmében aktív orvosi tevékenységet csak ka­marai tag folytathat. A BÖK el­nöksége és a helyi kamarák tisztségviselői a részükre bizto­sított tiszteletdíjat a Baranyai Orvosok Szociális Alapítványa bankszámlájára utalják át. Ez az alapítvány szociális, szakmai, oktatási és tudományos felada­tokat támogat. Három havonta jelenik meg a Kamarai Hírlevél, mely az ak­tuális megyei, városi egészség- ügyi kérdésekkel foglalkozik. Lehetőséget nyújt, sőt kér min­den kollégát, hogy egészség­ügyet érintő gondolatait itt kö­zölje. Lényeges változás történt a kamara szervezetében, ugyanis a Pécs Városi Kamara 1995 novemberétől önálló jogi személyként ténykedik. A ka­marai tagok aktivitása a jövő legfontosabb kívánalma. Köz­tudomású, hogy a kamarai tör­vény lényeges kérdésekben nem adott hathatós jogosítványokat a testületnek. Küzdeni kell, hogy a parlament elé kerüljön egy olyan törvény, amely lehetővé teszi az orvostagság hathatós érdekvédelmét. Az ország la­kosságának a közügyek iránti fásultsága, passzivitása érthető és magyarázható. Természetes, hogy egy olyan egészségügy, melyet még külön is sújtanak a restrikciós intézkedések, az át­lagnál is elkeseredettebb. Sok mindent lehet tenni, hisz óriási fegyver van a kezünkben, ame­lyet még nem használtunk. Az egységes kamara törvényes módot, lehetőséget biztosít, hogy felléphessünk saját érde­künkben. Meg kell győzni a kormányt, hogy „saját” érde­künk egyenlő minden szenvedő beteg érdekével. A passzivitás negatívuma visszahat a passzív személyre, az orvostársada­lomra és így az egész népes­ségre. A küldött közgyűlés re­mélhetően egyik állomása lesz az állandóan megújuló, jogos érdekünkért folyó küzdelem­nek. Dr. Szalai István Országos Érdekvédelmi Bizottság tagja Vatikáni Rádió Új vezető a magyar adás élén A vállalkozások összesített számát tekintve a kilencvenes években tapasztalt erőteljes nö­vekedési hullám 1995-ben megtorpant, sőt a második fél­évben már csökkenés volt ta­pasztalható, ami kizárólag az egyéni vállalkozások számának visszaesése idézett elő. A vál­lalkozások e formájánál gya­kori volt, hogy más munkakör, vagy nyugdíj mellett kiegészítő tevékenység végzésére alakul­tak. Közülük a társadalombiz­tosítási szabályok megváltozta­tásának hatására a kis bevételt hozók, vagy a nem folyamato­san működők egy része az év végéig megszűnt. Végül is az év végén mintegy 42300 vál­lalkozás, ebből közel 3900 jogi személyiségű és 38400 jogi személyiség nélküli szervezet működött a megyében. Külföldi befektetők Baranya megyei székhellyel az év során 95 újonnan alakult külföldi érdekeltségű vállalko­zást regisztrált a Központi Sta­tisztikai Hivatal, közülük 39-et kizárólag külföldi, 56-ot vegyes tulajdonnal alapítottak. (1992 óta évről évre kevesebb ilyen társaság alakult a megyében. A befektetett külföldi tőke is ta­valy volt az eddigi legalacso­nyabb: 345 millió Ft.) A kül­földi befektetők között legna­gyobb szerepe a Németország­ból és a Horvátországból érke­zőknek volt. A megye iparszervezeteinek ■■ ■■•. V tevékenységét meghatározó, már a nyolcvanas évektől ható kedvezőtlen folyamatok 1995- ben még éreztették hatásukat. Mind a szénbányászatban, mind a feldolgozóiparban újabb felszámolási eljárások indultak meg az év során, többek között olyan szervezeteknél is, ame­lyek termelési produktuma je­lentős volt az előző években. Rákényszerült a felszámolás megindítására olyan külföldi tulajdonú vállalkozás is, amely a megye ipari exportjában meghatározó szerepet játszott. E körülményeket az egyébként már több iparágban is tapasz­talható kedvező változások nem tudták ellensúlyozni még akkor sem, ha újabb privatizá­ciókkal több iparszervezet, vagy részleg talpra állt, és az újraszervezett termelés és az ér­tékesítési pozíciók némi opti­mizmusra is okot adhatnak. A visszaesés mértéke Az 50 fő feletti létszámot foglalkoztató megyei székhelyű ipari vállalkozások bruttó ter­melése - összehasonlító árakon számítva - az országosan nö­vekvő tendenciával ellentétben még mindig csökkent az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A visszaesés 3%-os mértéke azonban már mérsékeltebb volt, mint az egy évvel előbbi (5%). A gazdasági ágak közül mind az országos, mind az előző évi csökkenést meghaladta a bá­nyászat termelésének csökke­nése, ami a mecseki szén- és uránbányászat leépítésével van összefüggésben. A megye fel­dolgozóipari termelésében is csökkenés tapasztalható az or­szágos növekedéssel ellentét­ben. Ennek alapvető oka az, hogy amíg az 1994-1995. évekre országosan a gépipar az ipari termelés fő dinamizáló te­rülete lett, addig a megyében a kilencvenes évek elejére a ke­leti piacok elvesztésével telje­sen szétzilálódott nagy gépipari szervezetek helyébe a mai na­pig nem léptek versenyképes termékek előállítására képes nagyméretű vállalkozások. Ha­sonlóképpen nem tudott újjáé­ledni a konzervipar és a cipő­ipar sem. A megyében kevés feldolgozóipari ágazatcsoport­nak sikerült termelésében nö­vekedést elérni, csupán a bú­torgyártás, a nemesfém ásványi termékek gyártása és a vegy­ipar produktuma volt emel­kedő, miközben a foglalkozta­tottak száma mindenütt keve­sebb volt az egy évvel korábbi­nál. Csökkenő létszám mellett emelkedett a villamosenergia-, gáz-, hő- és vízellátás termelési volumene is. Export A megfigyelt ipari vállalko­zásoknál az értékesítés nettó árbevétele összehasonlítható árakon számítva - a termelés­hez hasonlóan - 3%-kal csök­kent. A visszafogott belföldi kereslet mellett (eltérően az or­szágosan tapasztalttól) a külpi­acokon sem sikerült biztos ta­lajt találni. A belföldi értékesí­tés 3%-os mérséklődésénél ugyanis némileg nagyobb volt a külpiaci árbevétel csökkenése. A belföldi eladások volumenét a feldolgozóipari ágazatcsopor­tok közül csupán a nemesfém ásványi termékeket előállítók­nak - akiknek a helyzete 1995- ben stabilizálódni látszott - és a vegyiparnak sikerült növelni a megyében. Külföldön viszont az előző évinél nagyobb siker­rel jelentek meg az élelmisze­reket és italokat gyártók, a fa- feldolgozással,a bútorgyártás­sal foglalkozók és a nemesfém ásványi termékeket előállítók (bár az utóbbiak exportból származó bevétele még így is nagyon alacsony volt). A fentiekből következően a megye ipari vállalkozásainál az export árbevétel aránya az érté­kesítésen belül 1995-ben alig haladta meg a 13%-ot (Az ex­port aránya 1994-ben is hason­lóan alacsony volt, a megyék között a legalacsonyabb). En­nek részben az is oka lehet, hogy a vállalkozások - főként a nagyobb létszámúak - számára még nem sikerült olyan terme­lési szerkezetet kialakítani, mellyel külföldön is piacképes termékkör hozható létre, de emellett még a piaci tevékeny­ség sem mindenüt kielégítő. Az átlagosnál azonban kedvezőbb pozíciót tudtak elérni e téren a kisebb vállalkozások. Vértesaljai László jezsuita szerzetes személyében új ve­zető irányítja március közepé­től a Vatikáni Rádió magyar szekcióját. A vatikáni-magyar kapcsolatok normalizálásának köszönhetően az adás vezetője most először érkezett közvetle­nül Magyarországról. A most 42 éves Vértesaljai László Rómában végezte el a pápai Gregoriana egyetemet. Tíz évig egyházmegyei pap volt, majd 1992-ben belépett a jezsuita rendbe. 1991-ben II. János Pál pápa magyarországi útja idején a pápalátogatással foglalkozó rádió- és tévéműso­rok szaktanácsadója volt. Ezt követően a magyar püspökkari konferencia televíziós szakrefe­rense lett, s 1991 decemberétől 1992 márciusáig a legnagyobb történelmi egyház részéről ő folytatta a tárgyalásokat a rádió és televízió vezetőivel a katoli­kus műsorok adásrendbe iktatá­sáról. 1994-ben már fél évet el­töltött gyakorlaton a Vatikáni Rádió magyar szekciójánál, s az eddigi vezető Benkő Antal visszavonulása után kapta a megbízatást az adás irányítá­sára. Vatikánba érkezése előtt a budapesti Szent Ignác katolikus egyetemi kollégium igazgató­lelkésze volt. A Vatikáni Rádió öt fős ma­gyar szerkesztősége a hét min­den napján 15 perces hírműsort készít. A műsorban elsősorban a pápa megnyilvánulásai, a ka­tolikus világegyház hírei kap­nak helyet. Az adás természete­sen külön figyelmet fordít a magyar katolikus egyház éle­tére. A Vatikáni Rádió magyar nyelvű híreit - mely a középhul­lámon, illetve a Duna Televízió hangcsatornáján fogható - egy korábbi felmérés szerint mint­egy 40 ezer ember hallgatja rendszeresen Magyarországon. Sopiana Gépgyár ismét termel exportra fotó: Müller a. Szálkák vutyaélet itka értelmes Szimba, a kutya- ú, majd hogy meg nem szólal, azdája állítja, beszél is: a fa- ikcsóválásával, vakkantásai- il, ugatásával, tekintetével, íogy lefekszik a lábai elé. „Jó, beszédét csak én értem” - Íja alább barátom, s elmeséli gutóbbi fényes bizonyítékát inak, hogy kutyája mennyire ző lény.- A lányom esküvője miatt a omszéddal megbeszéltem, ásnap délelőttig átvállalják :imbát, délután három óra táj- n még levittem sétáltatni, el- agyaráztam neki, távollétem- n is viselje jól magát. Más- p ahogy megyek érte, olyan emrehányó tekintettel fogad, íilyet előtte elképzelni sem Itam. Napok alatt öt kilót fo- ott bánatában, mert odahagy­tam fél napra, az azóta eltelt két hét alatt még lelkileg sem jött teljesen rendbe.- Hogyan vigasztalod?-Egy csomó olyan enged­ményt harcolt ki magának, ami­ről korábban szó sem lehetett. De mit tehetnék, ki kell engesz­telnem. Most aztán már nem is tudom kettőnk közül melyiké a kutyaélet - mosolyogja el ma­gát, s olyan boldogan simogatja kutyáját, ahogy csak anya tudja a kisgyerekét. Szimba tűri, elé­gedett, de a szeme mintha arról árulkodna, hogy bizalma még nem a régi. Tanórai frizura A tanár elkeseredett: a mai fia­talok nem úgy viszonyulnak az iskolához, a tanítási órákhoz, ahogy kellene, fegyelmezetle­nek, nem igen törik magukat a tanulásban, szíre-szóra hiá­nyoznak. Most épp Éva bon­totta ki, aki fontosabbnak tar­totta elmenni a fodrászhoz, mint bemenni az órára. „Annak idején mi sem voltunk angyali diákok, de ennyi mindent nem engedhettünk volna meg ma­gunknak, eleve nem büntetle­nül” - kesereg. Sikerül Évával is néhány szót váltanom. Kérdésemre, hogy a fodrászt meg sok min­den mást miért épp csak tanítási időben tud elérni, elintézni, pökhendi módon csak annyit kérdez: „Na és? Van magának ehhez valami köze?” Zavarba hoz. Tényleg mi jogon avatko- zok bele más dolgába? A lány mosolyogva enyhíti a feszült­séget: „Ha már annyira érdekli, most ért csak rá a haj szobrá­szom. Egy tizennyolcéves lány igenis adjon magára, a ruhájára, a frizurájára, nem ?” Alma vagy kivi?-De jó lenne olyan helyen élni, ahol megterem a kivi, a banán a narancs, a mandarin! - sóhajt a családanya mögöttem a zöldségesnél, a sorban. - Nézze csak az árakat: a kivi kilója 139, a hazai golden almáé 180 forint. Ha ott élnénk, ráadásul még a fűtésre sem menne el ha­vonta több ezer forint, mennyi­vel könnyebb lenne ott beosz­tani a konyhapénzt! Érettségi találkozó Atya világ, már harmincöt éve, hogy érettségiztünk! A címlista pontosításával megkezdtük a találkozó szerve­zését. Az utóbbi öt év alatt any- nyi, de annyi utcanévtábla cse­rélődött ki (rendszerváltás), a vidéki távhívásban szereplő te­lefonszámok is ötjegyűről hat­jegyűre változtak (kapitalizáló- dás), néhányan elérhetetlené váltak a munkahelyükön, mert az közben megszűnt (mai ma­gyar valóság). A széchenyis 4/C 1961-es tablóján huszonhat reálpoli- technikás (ez akkor kísérletnek számított) fiú arcképe. Töcsiről évtizedek óta nem tudjuk: él-e, hal-e. Johann az újvilágból már édesanyjának se ír, telefonál vagy két éve. Még megva­gyunk, de egyre több a tanár ha­lottunk. Fiúk, találkozunk! De jó lenne, ha még sokszor, öt évenként legalább azt a néhány órát együtt tölthetnénk! B. Murányi László VAW-üzem Győrött Évente 600 ezer alumínium hengerfejet gyárt majd az Opel újonnan kifejlesztett három és négy hengerfejes motorjaihoz a VAW Alu­míniumtechnika Kft. Győ­rött épülő gyára. A győri Nemzetközi Ipari Parkot 15 helyszín közül választották ki. Döntésüket befolyásolta a terület fejlett infrastruktú­rája, jól kiépített közleke­dési kapcsolatarendszere és az a tény, hogy városban műszakiakat, mérnököket képző főiskola tevékenyke­dik. A beruházásra az első lépcsőben mintegy 80 millió márkát költenek, az új csar­nokban a legkorszerűbb technológiát alkalmazzák.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents