Új Dunántúli Napló, 1996. március (7. évfolyam, 59-89. szám)

1996-03-16 / 74. szám

1996. március 16., szombat Kiváló Teljesítményért Dünántúli Napló 7 1996. március 15. kitüntetettj ei Közművelődési és közoktatási díj Dránovits Pál Dránovits Pál rendőralezredes pontosan húsz évvel ezelőtt ke­rült a rendőrséghez, illetve a mai Baranya Megyei Baleset­megelőzési Bizottság (MBB) jogelődjéhez. Már ekkor kap­csolatot alakított ki oktatási in­tézményekkel, szállító vállala­tokkal, s segítő munkatársaival együtt azért dolgoztak, hogy a közúti balesetek számának mérséklését elsősorban a KRESZ-ismeretek folyamatos és rendszeres ismertetésével, a veszélyekre történő felkészítés­sel érjék el. S ezt elsősorban az óvodákban, az általános- és kö­zépiskolákban tartották fontos­nak, ahol még különösen fogé­konyak a gyerekek a baleset­megelőzés játékos formáira. Közvetlensége, ötletei és nem utolsósorban széles kapcsolatai révén partnerekre talált az isko­lákban, a cégeknél, s anyagi támogatókat lelt a különféle programok szervezéséhez. Később rendőrként, 1990-től a megyei közlekedési osztály vezetőjeként, az MBB ügyve­zető elnökeként, s háromgyer­mekes apaként is azt vallotta, amit két évtizeddel korábban: mindig a jövő generációjára kell elsősorban figyelmet fordí­tani. A nyári táborok, a közle­kedési vetélkedők, a pályázatok talán hozzájárultak ahhoz, hogy a megyében az elmúlt években fokozatosan csökkent a közúti balesetek száma. Dránovits Pál talán erre a legbüszkébb, s arra, hogy a kisiskolás kerékpárosok felkészítésében nemzetközi szinten is sikerült komoly eredményt elérni. Méltó helyre került a Közművelődési és közoktatási díj. R. N. Egészségügyi és szociális díj Dr. Bíró Kornél Négy község köztiszteletben álló polgára volt évtizedeken keresztül dr. Bíró Kornél, aki lassan egy éve nyugdíjas, ám a háziorvos helyettesítésekor szí­vesen látott vendég ma is egy­kori körzetében. A Pécsett 1960-ban végzett friss diplomás orvos első mun­kahelyéül a szekszárdi kórházat választotta és innen valamivel több, mint egy év után Majsra költözött, ahol körorvosi állást vállalt. Majs, Nagynyárád, Sá­torhely és Udvar községek la­kóinak nem csak orvosa, hanem gondozója is volt, aki rövid idő alatt megismerte a családokat, s a szociális gondok segítését ép­pen úgy szívügyének tartotta, mint a gyógyítást. Külön fi­gyelmet fordított az idősek mel­lett a gyerekek egészségi álla­potára - holott e szakterület a sürgősségi ellátáson túl soha sem tartozott a feladatkörébe. Nagy hangsúlyt fektetett a betegség megelőző tevékeny­ségre és a környezetvédelemre. A körzethatárok módosítását követően 1971 júniusától nyugdíjazásáig, 1995. május 31-ig Nagynyárád és Sátorhely körzeti-, majd háziorvosaként a nyárádi levegőt főleg nyáron elviselhetetlenné tevő Büdös­patak vízminőségének javításá­ért fáradozott sokat. Ugyanak­kor tevékenyen részt vett a négy falu vöröskeresztes mun­kájának szervezésében, s mint tanácstag, évekig közéleti funkcióit is betöltött. Dr. Bíró Kornél jelenleg Mohácson él. De amíg Majson és Nagynyárádon lakott, a nap minden órájában számíthattak a segítségére. B. M. Egészségügyi és szociális díj Dr. Kapitányné dr. Rétháti Gabriella Az első sellyei csecsemő, aki­nek születésénél részt vett, mi­kor felnőtt, mentősként segí­tette a doktornő munkáját. Dr. Kapitányné dr. Rétháti Gabri­ella gyermekgyógyász főorvos azt mondja: ez páratlan élményt jelent egy gyógyítónak. A debreceni születésű dok­tornő férjével, egyben kollégá­jával került Pécsre. Az első munkahelye Sellye volt, s az Ormánság „fővárosához” ne­gyed évszázadig hűséges ma­radt. Férje mellett dolgozhatott, aki a sellyei gyermekeket gyó­gyította. Dr. Rétháti Gabriella pedig a sellyei bölcsőde- és szülőotthon apróságain kívül huszonhat környező kistelepü­lés gyermekeiről gondoskodott. Hogy mi volt ebben a hivatás­ban a legszebb? Az, hogy ami­kor a gyermekeket meggyógyí­totta, velük együtt gyógyult az aggódó család is. Az ormánsági emberekről azt mondja: nehe­zen barátkoznak, de akit a szí­vükbe fogadtak, ahhoz ragasz­kodni fognak. 1996-ban a doktornő nyug­díjba ment, férjével beköltöztek Pécsre. Ma sem tétlenkedik: a Máltai Szeretetszolgálat Apafi utcai otthonában vállal karitatív munkát fogyatékos gyermekek mellett, s dolgozik a pécsi Drog Központban. No és persze „unokázik”, hisz négy gyerme­kük már kilenc unokával aján­dékozta meg őket. Sz. A. Egészségügyi és szociális díj Dr. Götz Frigyes Dr. Götz Frigyes egyetemi ta­nár, 1987-től látja el a POTE urológiai klinikájának igazgatói tisztét. A pécsi egyetemen sze­rezte diplomáját, s végzés után az urológiai klinikán kezdte meg orvosi pályáját. Mindig érdekelték az új megoldások, számos új műtéti módszer al­kalmazásának volt bevezetője, kivitelezője. Tagja a Magyar Urológusok Társasága vezető­ségének, az Európai Urológus Társaságnak, s az urológusok szakmai kollégiumának. Már a 60-as években a vese­kövekkel kapcsolatos kérdések izgatták, ezért a kövek keletke­zésének okaival, gyógyításával, a különböző műtéti megoldá­sok lehetőségeivel foglalkozott. Az évek alatt összegyűlt kuta­tási anyagból és műtéti ered­ményekből írta meg 1983-ban a kandidátusi disszertációját. Még elődjének idejében tagja volt annak a teamnek, amelyik az országban az elsők között vezette be a száloptikai módszerrel, csak kis metszésen át végzett vesekő eltávolítást és az ultrahanggal végzett vesekő- porítást. A beteg számára leg­veszélyesebb, a vese egész üregrendszerét kitöltő, ún. ko- rallkő műtét nélküli eltávolítá­sát Magyarországon először itt alkalmazták sikerrel, meg­mentve ezzel a betegek veséjét. Dr. Götz Frigyes eddig soha senki által nem próbált eljárás­sal hökkentette meg nemrég a hazai és külföldi urológusokat. Kidolgozta a műtét nélküli megoldást az olyan fejlődési rendellenesség megszünteté­sére, amikor a vizelet visszafo­lyik a vesébe. S. Zs. Egészségügyi és szociális díj Ambrusits Lászlóné A magyaregregyi iskola csa­pata nyerte a Vöröskereszt múlt héten rendezett megyei cse­csemőgondozási vetélkedőjét, ők képviselik Baranyát a már­cius végén Tatabányán rende­zendő országos versenyen.- Hallatlanul nagy öröm ez nekem, rendkívül büszke va­gyok a lányokra - mondta Ambrusits Lászlóné iskolai vé­dőnő, aki felkészítette őket a versenyre. - Azóta többször be­szélgettünk tanárokkal, szülők­kel, s ők mondták, hogy megle­pődtek a lányok tudásán. Olyan ismeretekkel rendelkeznek, amelyek jelentős részét ők még felnőttként sem tudták. Ez az ismeretszint azonban nyilván nem egyszeri felkészí­tés eredménye. A magyaregre- gyiek ugyanis mindig ott voltak az élen, legtöbbször a második helyen végeztek; most beérett a munkájuk gyümölcse. Ambrusits Lászlóné tizen­négy év óta dolgozik főállású iskolai védőnőként. A magyar­egregyi, a szászvári és a szalat- naki iskolában figyeli a gyere­kek testi-lelki állapotát, tanítja nekik az alapvetően fontos egészségügyi ismereteket. Mo­torral, autóval, busszal járja a területét. Szeptemberben lesz 29 éve, hogy elkezdte a pályát. Mint mondta: teljesen önállóan dolgozhat, valóban segítő part­nernek érezheti magát a körzet gyermekorvosa mellett, s ez a jó közérzet sok személyes prob­lémán is átlendítette. Időnként azért fáradt. De csak addig, amíg nem találkozik a gyere­kekkel, akik várják őt, akik - érzékelhetően - örülnek neki. T. É. Közszolgálati díj Dr. Hetesy György A megyei közigazgatás fejlesz­tésében, a jogászképzésben és a megyei választási bizottságban végzett kiemelkedő munkájáért kapta a díjat.-Életem a közigazgatás - mondja, ám a reá jellemző sze­líd, csendes lelkesedéssel. S négy évtizedes közigazgatási szolgálattal ezt kételyek kísér­tése nélkül joggal állíthatja. Pá­lyájáról mesélve még inkább hitelesíti a kijelentést, ugyan­akkor meg is hökkent. Értékük­ben pengőben számított köz- igazgatási ügyeket említ példa­ként különböző falvakból, ahol dolgozott, mégpedig az ügyfe­lek teljes nevével és az ügy ap­rólékos részleteivel. Hát persze: az 1939 őszén kezdődött köz- igazgatási pályája több, mint 56 éves! Irigylésre méltó memória. Annál is inkább, mert idén már a 81. életévében jár. Majd’ 20 esztendeje, 1978-ban került nyugállományba mint a Pécsi Járási Hivatal elnökhelyettese. Korábban volt községi jegyző, járási jegyző, megyei aljegyző és másod-főjegyző, járási fő­jegyző, járási tanácsi VB-titkár. Mindezen túl 33 éve van kap­csolata a Pécsi Egyetem jogi karával, s 24 éve oktat ott má­sodállásban. írt 14 tanulmányt a közigazgatás témaköréből.- Azt hiszem ennek ellenére én a szervezésben voltam erős, s ezt a készséget nagyon lénye­gesnek tartom ezen a pályán. Annál is inkább, mert mindig is a problémamegoldó közigazga­tásnak voltam a híve. Ám meg­oldást találni gyakran nem elég a szolgálathoz: a végrehajtást is meg kell szervezni. D. I. Közszolgálati Díj Dr. Rácz Sándor Dr. Rácz Sándor jelenleg Komló alpolgármestere. A csömendi születésű fiatalember 1951-ben, a Pécsi Pedagógiai Főiskola elvégzése után kerül a városba, hogy a vájáriskolában tanítson. A bányába is rendszeresen leszáll, hogy hétvégeken a tár­sadalmi munkából is kivegye a részét. Dolgozik, ha árvízkáro­sultak vagy mások megsegíté­séről van szó. Később a Fürst Sándor utcai Általános Iskolában tanít, igaz­gatóhelyettes - lakóterületén tanácstagnak választják. S ez még mindig a városépítés hős­korszaka - nemcsak iskolát, is­kolákat igazgat, de többedma- gával kultúrházat, iskolai nap­köziotthont épít. Tanulmányi felügyelőként addig kardoskodik, amíg iskola nem épül a cigánytelepen. Vá- .rosi titkár a pedagógus szak- szervezetben, s több mint két évtizeden át - 1967-től 1990-ig - a városi tanács művelődési osztályát vezeti. Hogy minde­nütt ott legyen, ahol a oktatás érdekeit kell képviselni. Szoci­ológiai érzékenységét a helyi cigányság iskolázottságáról, körülményeiről szóló tanulmá­nyai példázzák. Történelemből írt doktori disszertációja sem lehet más, mint Komló legújabb kori tör­ténete. A művelődés nyugdíjba vo­nult szakemberére, sok évtize­des tapasztalatára szüksége volt az új önkormányzatnak is. Helytörténeti kutatásait hagyta félbe, amikor kérték, vállaljon részt a város vezetésében. B. R. Közszolgálati díj Dr. Morava Endre Dr. Morava Endrét majd’ min­denki ismeri az országban: ta­valy novembertől ő az országos tisztifőorvos. Hogy most mégis a Baranya Megyei Közgyűlés kitüntetését vehette át, annak oka, hogy évtizedekig Pécsett élt és dolgozott, s az itt elért eredményeinek köszönhetően nyerte el ezt a magas beosztást. Az orvosegyetemet Budapes­ten végezte. Két év kórélettani gyakorlat után az Országos Élelmezés és Táplálkozástu­dományi Intézet tudományos munkatársa, majd osztályveze­tője lett. 1983-ban jött Pécsre, miután megpályázta és elnyerte a POTE Közegészségtani és Járványtani Intézete igazgatói állását. Tevékenységének kö­szönhetően 1988-ban a Bara­nya Megyei KÖJÁL főigazgató főorvosivá nevezték ki, mel­lette tovább végezte a hallgatók oktatását az egyetemen, ezt a tevékenységét ma sem adta fel. 1991-ben, amikor a KÖJÁL- okat átszervezték, s létrejött az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, Morava Endrét a Baranya Megyei inté­zet vezetésével, mint megyei tisztifőorvost bízták meg. Szá­mos országos program elindí­tása, szervezése fűződik nevé­hez, ő az Egészségügyi Világ- szervezet egészségmegőrző programjának magyarországi igazgatója. E program kereté­ben nagy jelentőségű volt a magasvémyomásos betegek ki­szűrésének és gyógyításának megszervezése. Jelenleg is azon tevékenykedik, hogy az ÁNTSZ-ek működésének javí­tásával az ország egészségi ál­lapotán is javítson. S. Zs. Közszolgálati díj A Magyar Rádió pécsi nemzetiségi szerkesztőségei A Baranya Megyei Önkor­mányzat Közszolgálati díjat adományozott a Magyar Rádió Pécsi Körzeti Stúdiója Nemze­tiségi Szerkesztőségeinek a demokratikus nyilvánosság megteremtéséért végzett mun­kájukért. Pécsett három nemzetiségi szerkesztőség működik, a hor- vát, a német és a szerb. A hor- vátok 1953 óta dolgoztak együtt a szerb szerkesztőséggel „szerb-horvát” szerkesztőség néven. Jugoszlávia szétesése után azonban Magyarországon is megszűntek a közös intéz­mények, a két szerkesztőség 1992-ben vált el egymástól. Magyarországon kilencvenezer horvát és ötezer szerb él. A német nemzetiségi szer­kesztőség 1956-ban alakult. A népszámlálási adatok szerint hazánkban kétszázezer német nemzetiségű polgár lakik, a német kisebbségi önkormány­zatokra azonban több, mint hat­százezren szavaztak. A szerkesztőségek délután regionális, egyenként másfél órás zenés műsorral jelentkez­nek. Délben a szerb műsor kez­dődik, ezt a horvát, majd a né­met követi. Este hét órakor or­szágos információs műsort su­gároznak fél-fél órában. Ekkor a német szerkesztőség kezd, utána jön a horvát és a szerb. A műsorok a nemzetiségek kulturális életéről, a hagyomá­nyok őrzéséről, a vallásról szólnak. A nagypolitika csak- annyiban kap bennük teret, amennyiben az a nemzetisége­ket közvetlenül érinti. Termé­szetesen az anyaországokhoz fűződő kapcsolatokról rendsze­resen beszámolnak. A pécsi nemzetiségi szer­kesztőségek nem önállóak. A Körzeti és Nemzetiségi Adások Főszerkesztősége keretében munkálkodnak. A horvátoknál öt, a németeknél és a szerbek­nél négy állandó munkatárs dolgozik. U. G.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents