Új Dunántúli Napló, 1996. március (7. évfolyam, 59-89. szám)

1996-03-16 / 74. szám

1996. március 16., szombat A Mai Nap Dunántúli Napló 3 Kell a pedagógus társadalom önállósága A kommunikációs kultúra A Nemzeti Alaptanterv mű­veltség-területeinek egyaránt közös követelménye a kom­munikációs kultúra fejlesz­tése. A pedagógus képzésben a legutóbbi időkig ez a terület nem szerepelt, ezért is érthető az a hatalmas érdeklődés, mely a Baranya Megyei Pe­dagógiai Intézet rendezvényét övezte március 14-én. Délelőtt a pedagógiai kommunikáció alapjairól be­szélt a megközelítőleg 400 egybegyűltnek Hídvégi Péter pedagógiai munkatárs, majd a diáknyelv üzeneteiről szólt a téma szakértője, Tasnádyné Rónaky Edit. Tanulságosnak találhatták az érdeklődők azt a videofilmét is, amelybe a készítők különböző tanítási stílusban bemutatott órarész­leteket válogattak. Kiderülhe­tett: sem az autokratikus, sem a félénk-gátlásos pedagógus nem taníthat eredményesen, ahogyan a túláradó stílusú sem. Normális alkotó kapcso­lat a harmonikus személyi­ségű és kommunikációjú ta­nár vezetésével jöhet csak létre. Délután szekciókra oszlott a társaság - a nyelvek, a ma­tematika, a művészetek, az in­formatika, a testnevelés, az ember és társadalom, az élet­vitel és gyakorlati ismeretek területi felosztásai szerint. A tanácskozáson az is kide­rült: a pedagógus társadalom az elmúlt évtizedekben meg­szokta, hogy a legfontosabb dokumentumokat megkapja Budapestről. A segítséget to­vábbra is igénylik, mostanra azonban világossá vált, hogy építeniük kell önálló, kreatív munkájukra. H. I. Gy. Sajtónapi ünnepség Pécsett Az idén a Pécsi Sajtódijat Kovács Imre (jobbról) a Magyar Rádió Pécsi Körzeti Stúdiójának vezető-szerkesztője vehette át dr. Páva Zsolt polgármestertől fotó: Müller andrea Március 15. a szabad magyar sajtó születésnapja is. A nem­zeti ünnep előestéjén ezúttal a városi önkormányzat rendezte meg a pécsi sajtónapi megem­lékezést. A Boldogság Házában tartott csütörtök esti ünnepségen és fogadáson a műsor után dr. Páva Zsolt, Pécs polgármestere mondott köszöntőt. Emlékezte­tett rá, hogy a nemzeti szabad­ság, a magyar jogállamiság és jogegyenlőség deklarálását je­lentő 1848-as 12 pontban az első éppen a sajtó szabadságát követelte. Arra is kitért, hogy a rendszerváltás idején országo­san különféle felfogások és ér­tékelések övezték az újra kiví­vott sajtószabadságot: voltak, akik kizárólagos letéteménye­seinek tartották magukat, más oldalról viszont sokan gyakor­lására éretlennek vélték a ma­gyar újságírókat. Ezzel szem­ben a pécsi sajtó mentes volt a sárdobálásoktól, személyeske­désektől, elhatárolódott a szél­sőséges nézetektől és profi mó­don tudott dolgozni - mondotta dr. Páva Zsolt, majd a köszöntő után átadta az idei Pécsi Sajtó­díjat. A szakmai zsűri döntése alapján ebben a kitüntetésben idén Kovács Imre, a Magyar Rádió Pécsi Körzeti Stúdiójá­nak vezető-szerkesztője része­sült több évtizedes kimagasló munkássága elismeréseként. Kitüntetett kollégánk - a díjjal járó arany pecsétgyűrűvel az uj- ján - köszönő szavaiban kifej­tette, hogy az elismerés azért is különösen becses számára, mert szakmai, mert általa az új­ságíró szakmának is szól az ün­nepi napon, s nem utolsó sor­ban, mert szeretett városa áll a díj mögött. D. I. Kemény munka vár arra, aki a tagság követelményeinek eleget kíván tenni fotó: Müller Kacsintás az Európai Unió felé (Folytatás az 1. oldalról) Mint azt dr. Kurucsai Csaba, a Baranya Megyei Közgyűlés alelnöke megnyitójában emlí­tette, az unión belül igen jelen­tős súlya van - mert pénzügyi alapokkal rendelkezik - a Ré­giók Bizottsága (Committe of Regions), s megannyi prog­rammal támogatja az uniós or­szágok gazdaságilag elmaradott területeinek felzárkóztatását. Ebben a korábban kialakított regionális kapcsolatoknak fon­tos szerep jut, s hasonlóképpen jól jöhet majd Baranyának vagy Steiermarknak a két terület kö­zött fennálló régi barátság. Másrészt a régebbi regionális szervezeteknek olyan reformin­tézkedéseket kell hozniuk, me­lyek e partnerkapcsolatok meg­őrzésében, elmélyítésében segí­tenek. A szeminárium előadóinak többsége az EU jogi, pénzügyi és gazdasági aspektusait vizs­gálta. Figyelemre méltó elő­adást tartott a régiók jövőbeni feladatairól dr. Gerold Ortner, tényleges udvari tanácsos, a Steiermarki Tartományi Hiva­tal igazgatója. Lapunk kérdé­sére elmondotta, hogy a csoda­várás helyett kemény munkára van szüksége annak, aki az uniós tagság követelményeinek szeretne eleget tenni. S bár igaz, amit Kicker asz- szony az osztrák polgárok csa­lódásáról mondott, nem min­denki csalódott azért. A vállal­kozók (ipari és mezőgazdasági termelők) számára már kama­tozik a tagság, kooperációkban, kereskedelemben. És ne feled­jük: mindössze 2 százalékos Ausztriában az infláció. Végül bebizonyosodott, hogy annak a korábbi a félelemnek sincsen alapja, miszerint külföldi mun­kavállalók árasztják el az or­szágot. A konferencia dr. Révész Mária pécsi alpolgármester zár­szavával ért véget. Kozma Ferenc Nem csőd, csak szigorú (Folytatás a 1 oldalról) Ugyanakkor az intézmények szférájában érzékelhető legin­kább az meghatározás, amelyet Papp Béla alpolgármester hangsúlyozott: az 1996-os költ­ségvetés nem csőd, hanem szi­gorú. A költségvetési rendelet szerint az intézmények évköz- beni átszervezése kapcsán fel­szabaduló előirányzatok ága­zati, intézményi alapba kerül­nek, amely a fenntartás és fel­újítás céljaira és az ágazat tör­vényi kötelezettségeiből fakadó feladatokra fordítható. Az adott ágazatnak az intézményracio­nalizálás címén évközben fel­szabaduló szabad rendelkezésű pénzeszközei, valamint az ága­zatban megvalósított ingatlan értékesítéséből származó bevé­telei az ágazaton belül használ­hatók fel. Az ilyen alapokba ke­rülő 1996. évi induló szintre hozott intézményfinanszírozási elvonás a szociális ágazatban 10, a kultúra területén 7,5 a sportban 15 és a közoktatásban 15 százalékos. Az utóbbiban gyakorlatilag csak 7,5%, hiszen június 15-től kell az elvonást megvalósítani. Erre vonatko­zóan kidolgoztak egy vitatott, pénzügyi fűnyíróként szereplő tervezetet, amelynek korrekció­ját április 15-ig kell elkészíte­nie a Közoktatási, Kulturális és Sportirodának az intézményi programok és sajátosságoknak megfelelően. Ehhez a témakörhöz tartozik, hogy a Pedagógusok Demokra­tikus Szervezete törvénysértő­nek vélte a költségvetési rende­lettervezetet, mivel az a közok­tatási intézmények tervezett bevételeihez - szerintük - hoz­zászámítja az intézmények alaptevékenységén kívüli bevé­telét. Az észrevételt azonban a döntésnél figyelmen kívül hagyták. A vitában egyébként a FI­DESZ részről az előterjesztő dr. Páva Zsolt polgármester és Nagy Csaba, a költségvetési bi­zottság elnöke, vezérszónok­ként az FKgP részéről Galbáts András, az MDF részéről Go­lob Ferenc, az SZDSZ részéről Molnár Tamás a városi költ­ségvetésnek a államitól való függőségét, Pécs romló gazda­sági kondícióit és kényszerpá­lyáit, valamint az óvatos terve­zés szükségességét hangsú­lyozva javasolták a költségve­tés elfogadását. A Köztársaság Párt nevében dr. Szabó László, a Független platformot képvi­selve Kerényi János fenntartá­sokkal, illetve koncepcionális feltételek teljesülését sürgetve nyilatkozott róla. Az MSZP két vezérszónoka, Gonda Tibor és dr. Kékes Ferenc a frakció el­utasító álláspontját fejtette ki. Ugyanakkor az MSZP-képvise- lők a bejelentett nem szavazatuk ellenére számos módosító ja­vaslatot tettek a későbbi vitá­ban. A konkrét pénzösszegre vonatkozó javaslatok - minde­nek előtt a bevételi oldal 350 millióval való megemelése - elutasításra találtak. Dunai I. Német ajándék a gyermekotthonnak Több száz kiló ruhaneműt, cipőt, játékot és édességet hozott tegnap a Bükkösdi Gyermekotthon 110 lakójá­nak hat felnőtt kíséretében nyolc német iskolásgyer­mek a Jeszenszky-kas- télyba. Az állami gondos­kodás alatt lévő gyermekek számára különösen fontos az ilyen segítség, mert a megye költségvetéséből ne­kik is egyre kevesebb jut. Székelyföldi képek Ornódi László fotográfus Székelyföldön készült képe­iből nyílt tegnap kiállítás Kovácsszénáján. A megje­lenteket Haiser József pol­gármester üdvözölte, a tárla­tot Bükkösdi László, az MTV Körzeti Stúdiójának főrendezője nyitotta meg. A tavaly készült képek május 31-ig tekinthetők meg. A tehetséges fiatalokért Ismét közösen szervez jóté­konysági hangversenyt a Pécsi Szimfonikus Zenekar és a Pécs-Normandia Lions Klub. A bevételt ezúttal a Gyermán István Alapít­ványnak ajánlják fel. Az alapítvány a Pécsi Szimfo­nikus Zenekar 1990-ben el­hunyt koncertmesterének emlékét őrzi azzal a céllal, hogy fiatal főiskolai hallga­tók, zenekari művészek to­vábbképzését támogassa, il­letve, hogy CD-t jelentesse­nek meg a művész egykori hangfelvételeiből. A hang­verseny hétfőn este fél nyolckor kezdődik a Pécsi Nemzeti Színházban, egyik védnöke - és ígérete szerint vendége - lesz Pelagio Diaz-Muguerza, uruguayi nagykövet. A zenekart Ni­colas Pasquet karmester ve­zényli. Tanulók megyei Kazinczy versenye Március 14-én tartották meg a szakmunkástanulók Ka­zinczy Ferencről elnevezett Szép Magyar Beszéd Bá­rány megyei és pécsi verse­nyét, amelynek hagyomá­nyosan a Pécsi Kereske­delmi, Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Szakközép- iskola és Szakmunkásképző adott otthont. A győri or­szágos döntőn Baranyát és Pécs városát négy diák: Pécsről Elter Szilvia, Elek Anita, Komlóról Bakó Zsa­nett Mercédesz, Siklósról Vengert Rita képviseli. Fejér Zsuzsanna, a pécsi Janus Pannonius Gimnázium és Szakközépiskola negyedik osz­tályos tanulója bejutott a Ki Miben Tudós? vetélkedő elő­döntőjébe. A tévénézők vasár­nap a Magyar Televízió kettes csatornáján kísérhetik figye­lemmel, hogy a siklósi diáklány a tizenhat versenyző közül be­jut-e a legjobb nyolc közé.- Magyarország történelmé­ből kellett felkészülnünk 1780- tól 1956-ig - számolt be la­punknak az előzményekről.- Azokra a történelmi di­lemmákra és kényszerpályákra kellett figyelnünk, amelyek a magyar politika előtt álltak. Miként határozták meg Ma­gyarország sorsát a világpoliti­kai események, erőviszonyok.- Eleinte nem is akartam in­dulni a vetélkedőn. Osztályfő­nököm, Keresztesné Borsos Sa­rolta biztatott. Egy pénteki na­pon adtam be a nevezésemet, a megyei versenyre pedig már az azt követő hétfőn sor került. Ezt követte az országos írásbeli, majd az országos szóbeli for­duló. A szóbelire már csak harmincnyolc tanulót hívtak meg.- A történelmet mindig is szerettem. Talán tengerész éde­sapámtól örököltem érdeklődé­semet. Én jogász szeretnék lenni - mondta. A most következő forduló­nak nagy tétje van. A döntőbe bejutottaknak ugyanis nem kell felvételizniük, ha egyetemre je­lentkeznek. U. G. Habsburg György királyi főherceg Pécsett Ez a mi közös történelmünk Inkognitóban érkezett Pécsre, este színházba ment, másnap pedig az Apáczai Nevelési Központ Korai Fejlesztő és In­tegrációs Központjában töl­tötte a napját Habsburg György királyi főherceg. Az elesett gyermekek iránti érdeklődés hozta már tavaly is a baranyai megyeszékhelyre, s az akkor itt rendezett országos konferencián megígérte: visz- szatér még. Az országos mo­dellként működő központ igazgatója, Csanádi Gabriella kalauzolta az intézetben. Habsburg György részt vett a délelőtti foglalkozásokon, megismerkedett az itt dolgo­zókkal, s a korai fejlesztésre szoruló kisgyermekek érdeké­ben folyó komoly szakmai munkával. Egy rövid interjúra akkor sikerült sort keríteni, amikor délelőtti programja vé­geztével az ANK vezetőivel való találkozóra, tájékozódó beszélgetésre indult.- Magam is tizenhétszeres nagybácsi vagyok - mondta el a fiatal, jó megjelenésű Habs­burg György, aki álompartinak számít, de a gyermekek iránti hozzáértését egyelőre csak unokaöccsein és húgain gya­korolja.-A pécsi központban folyó munka nagyon fontos, mert itt valóban segítenek is a gyere­keknek. Pozitív benyomásaim vannak, sokat tanultam ezen a délelőttön.- Éppen most, március 15-e körül érkezett. Mit gondol az ünnepről ön, aki egy régi, tör­ténelmi név viselője?- Ez olyan nap, ami már a múlt században eló're vetített egy történelmi perspektívát. Habsburgként látni mindezt különös, de azt nem szabad el­felejtenünk, hogy ez a mi közös történelmünk. Ma jó helyen, jó ideiben élünk, amikor megelé­gedéssel láthatjuk, hogy halad az európai integráció ügye.- Politikusnak tartja magát?- Nem. Médiaszakember­nek. A médiatörvény az első lépés volt, most már alakul­hatnak magántelevíziók, szük­ség is van rájuk. Itt azonban másként kell gondolkodnunk mint Nyugaton, a kereskedelmi adás mellett közszolgálati mű­sorok is kellenek. Habsburg Györgyöt nem­csak a televízió szervezése, hanem a Pán-Európai Unió ügyei is Magyarországra szólí­tották. Néhány éve Budapesten él, s mára a másik öt, általa be­szélt nyelv mellé szépen meg­tanult magyarul is. Mint me­sélte: sok kis szeretni való él­ményt gyűjtött már be magá­nak. Mostanra a pécsi látogatás is közéjük tartozik. Megígérte, hogy személyes kapcsolatait is latba fogja vetni az itteni fon­tos fejlesztőmunka segítése érdekében. Hodnik Ildikó Gy. Siklósi diáklány Vágó István műsorában

Next

/
Thumbnails
Contents