Új Dunántúli Napló, 1996. március (7. évfolyam, 59-89. szám)
1996-03-14 / 73. szám
1996. március 14., csütörtök Kultúra - Művelődés Dunántúli Napló 7 Átalakuló intézmények Összevonások, lépés alapítvány felé A nehezülő gazdasági helyzet intézmény-összevonást eredményezett Baranya megyében is. A Megyei Közgyűlés legutóbbi határozata értelmében a Megyei Művelődési Központhoz gazdaságilag integrálódik a Művészetek Háza, amely eddig gazdaságilag ellátta a Jelenkor feladatait is. A Tourinform viszont nemcsak gazdaságilag integrálódik a Művelődési Központhoz, hanem beleolvad, és annak mindenfajta feladatát a továbbiakban a Megyei Művelődési és Turisztikai Központ mint új intézmény látja el. Az összevonásoknak két oka van, mondta dr. Hargitai János, a megyei közgyűlés alel- nöke: egyrészt nem tudták tovább finanszírozni azt az intézményrendszert, amely óriási értékeket hordoz, de a csökkenő források miatt lehetetlen volt a korábbi formában működtetni. így is a megyei közgyűlés évi keretének 97 százalékát az intézményi szféra viszi el. Az egybeolvasztás másik oka, hogy a Tourinform és a Művelődési Központ összevont intézmény keretében ugyanolyan hatékonysággal láthatja el a feladatokat. A korábbi időszakban lehetősége volt a Tou- rinformnak arra, hogy bizonyos kamarai vagy városi pénzekhez pályázat útján hozzájusson. Dr. Hargitai szeretné, ha ettől a lehetőségtől az összevont intézmény sem esne el. A Művészetek Háza gazdálkodási feladatait az új intézmény számviteli, ügyviteli apparátusa látja majd el, de a ház önállósága teljes mértékben megmarad, továbbra is az igazgató felel az intézményért. Molnár G. Judit, a Művészetek Háza igazgatója elmondta: hozzájárult a megye ahhoz, hogy a határozat július 1-től lépjen életbe. Hogy a ház csökkentett költségvetése elég lesz- e a kitűzött feladatok ellátására, azt ma még nem lehet megmondani, de az biztos, hogy a költségek a minimumra elegendőek. Ettől függetlenül Molnár G. Judit optimista, úgy gondolja, hogy ezt a munkát csak hivatásszerűen lehet elvégezni, ehhez pedig a kollégái maximálisan alkalmasak. Elmondása szerint egyébként mintaszerű volt dr. Hargitai János hozzáállása a probléma megoldásához. A Jelenkor ügyében a testület arról döntött, hogy nincs a továbbiakban mód arra, hogy ugyanolyan mecénásként lépjen fel, mint korábban. A közgyűlés határozata a Jelenkor intézményi létét megszünteti, s fokozatosan átvezeti egy más szférába, az alapítványéba azért, hogy ez a folyamat középtávon költségvetési megtakarításokat hozzon az önkormányzatnak. Odaadják tehát az 5,7 millió forintot három éven keresztül a folyóiratnak, de idén létrehoznak egy alapítványt, amely az év második felére már működni fog. Az alapítványi működés pedig rákényszeríti a Jelenkort arra, hogy még több külső forrást szerezzen, bízva abban, hogy előbb-utóbb „önjáróvá” válik. Az új struktúra természetesen elbocsátásokkal is jár, ennek mértéke azonban, mondta dr. Hargitai János, az intézményvezetők kompetenciája. Csuhái István, a Jelenkor fő- szerkesztője úgy látja, hogy aki maradt az intézményes keretek között, az 10-20 százalékos csökkentésben részesült. Erről az oldalról nézve a kép kedvező a Jelenkor szempontjából, arról az oldalról nézve viszont, hogy az 5,7 millió mire elég, figyelembe véve azt is, hogy nagyjából kilencmillióba kerül évente a lap, már kevésbé az. Tavaly az éves költségvetés 45 százalékát szerezték meg pályázat útján. Csuhái István szerint ha az önkormányzat adja az ígért támogatást, akkor a lap jövője két és fél évig biztosítva van. Abban a pillanatban, amikor ez a támogatás megszűnik, akkor bizonytalanná és egy kicsit reménytelenné válik a folyóirat sorsa, ha csak nem születik meg közben egy olyan nonprofit törvény, amely vonzóbbá teszi azt egy vállalkozónak, hogy a támogatását nonprofit alapítványnak adja oda. Cseri László Meliorisz Béla Üldögél megfáradt tájat idéző vidék az ősz hálójában, s mint józan vizek fölött a párák, a völgyek vigasztalan némaságában valahai boldog utazók emlékei lebegnek, s gyarapítva az idők törmelékét, vasak rozsdásodnak csendes szorgalommal, mintha ellobbantak volna az álmok, talán földre rogytak már a halál előtti szavak is, csak a nem igazán fehér fal előtt üldögél egy ö- regasszony, a viseltes ruhából csont-bőr ujjai világ- gítanak, babrálva az alkony csodái közt sejtelmesen Jótékonysági hangverseny Pécsett a Gyermán Alapítvány javára Seherezádé románca Gy. Vass Agnes hegedűművész már jó ideje a Pécsi Szimfonikus Zenekar koncertmestere, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Pécsi Tanárképző Tagozatának tanszékvezetője. A legutóbbi bérleti hangversenyen, március 11-én a POTE aulájában nehéz feladatot teljesített, amikor Sarasaié Zigeunerweisen- ét játszotta és Rimszkij Kor- szakov Seherezádéjában a hegedűszólót.- A két mű különböző feladatot jelent, hiszen a Sarasaié- mű lényegében egy virtuóz darab zenekari kísérettel, ahol tulajdonképpen nem hárul olyan nagy felelősség rám, mint a Seherezádé esetében, ahol, ha a villanásnyi szólóban hibázom, a zenekar munkáját teszem tönkre. A Seherezádé- ban ugyanakkor más szólisták is komoly feladatot kapnak, s ebben a műben tényleg érvényesül az egy mindenkiért, mindenki egyért szellemisége.- Tehát itt különösen fontos az összmunka.-Elmondható, hogy a zenekar mára igen jó kollektívává kovácsolódott össze, s a világ elanyagiasodása ellenére a kollégák emberek tudtak maradni, s igazán segítőkészek. Ez pedig egy ilyen jellegű tevékenység esetében, mint az együtt muzsikálás, rendkívül fontos.-Március 18-án lesz egy újabb megmérettetés a Pécsi Nemzeti Színházban.-Minden év márciusában, Gyermán István temetésének hónapjában rendezi meg a zenekar azt a jótékonysági koncertet, amelynek bevétele a Gyermán Alapítvány javára, tehetséges fiatalok támogatására fordítódik, s a hangverseny egyben Gyermán emlékének is szól természetesen. Ezen a koncerten Mozart, Beethoven, Brahms művei csendülnek fel, és Luis Pasquet egyik szerzeménye, melyben maga is működik közre zongorán. Ő egyébként a zenekar karmesterének, Nicolas Pasquet-nek a nagybátyja. Ezen a koncerten Beethoven F-dúr Románcát játszom.-Játszotta már ezt a művet?- Valamikor igen, de csak zongorakísérettel. Zenekarral most adom elő először.- Mit jelent vidéki zenekarnál dolgozni ma Magyarországon?- Nagyon nagy hajszát. Sűrű programot kell teljesíteni. Ősszel egy hónapig Franciaországban voltam turnén a Strauss Zenekarral, most nemrégiben Szegeden koncerteztünk, aztán itt van ez a két hangverseny egymás után, s csináljuk a Lajtha-program következő CD-jét. Kevés a felkészülési idő az ilyen szólószerepekre, s nincs olyan mértékű váltási lehetőség, mint egy nagyobb fővárosi zenekar esetében. A feladatok is többrétegűek, a koncerteken kívül a színházi szolgálatok is komoly feladatokat rónak ránk, balettet, operettet és operát egyaránt játszunk. És mindemellett itt van a tanítás szép, de nehéz feladata. De egy-egy jól sikerült koncert erőt ad a továbbiakhoz, hogy azért minden nehézség ellenére megpróbáljunk töretlen igényességgel minőségre törekedni. Cs. L. Világzene A világzene egyik legrangosabb képviselője, Krzysztof Scieransky lép fel március 19-én Pécsett az Ifjúsági Házban. A lengyelországi basszusgitáros mellett a belgiumi Patricia Beysens is hallható lesz, ő énekel és számykürtön játszik. A két szólista mellett a Bop-art együttes ad majd még koncertet a 19 órakor kezdődő programon. Vizsga balettből A pécsi Művészeti Szakközépiskola táncművészeti tagozatának végzős növendékei március 25-én, hétfőn bemutatják, mit tanultak az évek során. Gyakorlati ké- , pesítő vizsgájuk 11 órakor kezdődik a Pécsi Nemzeti Színház balett-termében. Színház és dráma a tanításban Egy hét a Kerékasztallal a címe annak a rendezvénynek, melynek keretében a színház és a dráma tanításban való szerepéről lesz szó a pécsi Harmadik Színházban. A március 18-án kezdődő sorozatban az általános és középiskolák egyes korcsoportjai számára tartanak célzott foglalkozásokat, bemutatva a középkori angol betlehemes játékot, Prométheusz történetét. így kezdődött Esett az eső. Pontosabban: havaseső esett, ami március idusán - vagyis tizenötödikén, amint régies-latinos szokás szerint és 1848-ra emlékezve szívesen nevezik - bizony, éppoly ritkaság, mint ami ezen a napon történt. Mivel esett, dolguk végezetlen jártak-keltek a közeli rákosi vásárra gyűlt marhahajtók, juhász- bojtárok, parasztok és mesterlegények (idézi föl Illyés Gyula a Petőfiben), s ők lettek a múzeumkerti nagygyűlés közönsége, legalábbis nagyobbrészt. Nem tudom, valóban itt szavalta-e el a költő Nemzeti dalát, de azt igen, hogy az emlékezésekben ez az esemény testesíti meg márciust: itt tartják a nagy ünnepi gyűléseket - emlékezésül. Ahol alighanem a valódi fordulat történt: a (mai) Kossuth Lajos utca 3-ban, a Länderer és Heckenast nyomdánál. Ide jöttek akkor a márciusi ifjak, s nyomukban egyetemisták, az előbbiek a Pilvaxból. Magukkal hozták a Nemzeti dalt és a Tizenkét pont szövegét arról, hogy mit akar a magyar nemzet. Persze, a kéziratokat nem lát- tamozta a cenzor. Mit lehet tenni, maguk sem tudták igazán: a nyomdász Landeremek kellett segítenie, igaz: súgva, hogy a sajtógépet le kell foglalni, s akkor ő az erőszaknak enged. A tétova „erőszakosok” közül elsőnek Irinyi József ocsúdott, s a nép nevében rátette kezét a nyomdagépre. így kezdődött. A pozsonyi diétán Kossuth még javában alkudozik igazán nem történelmi kérdésekről, s bár a követeket kissé zavarják a bécsi forradalmi események, vigyázó szemüket még nem Párizsra vetik, hanem a rendi kiváltságokra, és még igazán nem gondolnak népre, nemzetre, jobbágyokra, parasztokra. Majd csak akkor, amikor valóban harcra kerül a sor:- a szabadságharcban ott a helyük, a nép helye - meg a magyarul sem mindig tudó tábornokoké. És, sajnos, ekkor nem gondoltak a nemzetiségekre sem. A testvériség és az egyenlőség csak akkor járult a szabadság mellé, mikor ez veszélyben forogni látszott. Ma már igazán történelmietlen volna azon gondolkozni, mi lett volna, ha ... a császári ház segítésére készTiernzetiségek felé kezet nyújtanak a magyar szabadság nemesi, iparos, paraszt hívei. Ha már ekkor, s nem csak az emigrációban ébred rá Kossuth, hogy össze kell fogni, együtt küzdeni, ha ez nem volna képzavar: kézen fogva? A nemzet testébe minden itt élőt belesorolni. Ezen a napon lehet erre is gondolni, sőt: kell erre gondolni, a magyar szabadság ünneplésekor. Meg arra, hogy a magyar szabadság védelmére lengyel, német, angol is összefogott, s hogy Petőfi alighanem tolmácsként szegődött Bem mellé, hiszen ez a nemzetközi szabadság- harcos nem tudott se magyarul, se németül: franciául fordította szavait a költő. Ma is tudnunk kell, hogy a jövő csak a népek közösségében valósulhat meg mindenki megelégedésére. Z. L. Lékai Géza: j'lf/.- .(.ikr'.lLr 1 JA / Hűség remetéje Tízezer szempárral zokog az ecetfa. Októbert ragyogtat a poros kavicsra. Asszonyomat nézi, Minden Bánat Végét, hajnalok hajnalát, hűség remetéjét.- Ints ki az ablakon s az esőnek vége! Megtörülközhetnék szelek pendelyébe. Tudod, nem sokára jő a tél és végem. Ki suttogná neved margaréta-szépen? .. .Amíg így tűnődöm tán a Hold is alszik. Kis szobánk is szuszog: Veronikánk, Marcink. De csak ül a párom, nem gondol időre; pöttyös bögrét rajzol két kicsi cipőbe Kiállítások A Nemzetközi Színházi Plakátbiennálé anyagából nyílik válogatás a Pécsi Kisgalériában március 22- én. Március 24-étől a Pécsi Galériában a Budapesti Ludwig Múzeum gyűjteményéből készült összeállítás látható. A IV. Pécsi Frankofon Hét keretében március 18-án 10 órakor az Egyetemi Könyvtárban nyílik kiállítás. Művészbejáró Körtvélyesi László fotóművész és Tresz Zsuzsa divat- tervező mutatkozik be a „Körte Zsuzsi” című esten a pécsi Ifjúsági Házban, március 25-én. A Művészbejáró sorozatban zajló esemény 19 órakor kezdődik. Egy tehetséges fiatal nyelvész a Leőwey Gimnáziumból: Krémer Zsófia Magyar nyelven, nem középfokon Még csak középiskolás a negyedikes Krémer Zsófia, mégis olyan jó eredményekkel büszkélkedhet a magyar nyelvtan tudásában, mellyel kortársai közül kevesen. A pécsi Leőwey Klára Gimnázium diákja utoljára az országos Implom József Helyesírási Verseny második helyezettje lett. Baranyainak jutott a dobogó harmadik helye is, ahol a komlói Kacsó Anita Harmat, a Nagy László Gimnázium diákja végzett. Az ő felkészítő tanára Vaskó Ernó'né volt, míg Zsófia Mihalik Zsolt vezetésével gyakorolt a versenyre. Zsófia egyébként számos megmérettetésen bizonyította tehetségét, az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyeken többször szerepelt, tavaly olyan sikeresen, hogy 10. helyével felvételt nyert az általa kiválasztott egyetemre. Idén az Édes Anyanyelvűnk Nyelv- használati Verseny megyei első helyezettje lett, a megyei irodalmi versenyen pedig a második. Övé az idei Leőwey-díj is magyarból.- Kezdetben matematikatanárnak készültem, édesanyám, édesapám is matematikát tanít. Az általános iskolai tanáromnak, Etessy Gábomének köszönhetem, hogy végül a nyelvtan felé fordult az érdeklődésem, ő sokat foglalkozott velem. Mindig sokat olvastam, elsó'sorban szépirodalmat. Egy darabig Hrabal volt a kedvencem, mostanra már minden művét ismerem. Zsófia mindig is tanárnak készült, s most, hogy magyarból már felvételiznie sem kell, csak a német nyelv vár rá az ELTÉ-n, ahová jelentkezett. Csendes, visszahúzódó fiatal lány, de ha a helyesírásról van szó, fölcsillan a szeme, s szívesen elmondja tapasztalatait. Úgy látja, az emberek gyakran sablonokban gondolkodnak, s ezért így is írják le gondolataikat. Nagyon érdekli a nyelv őstörténete, szereti kinyomozni, egy-egy szavunk honnan is ered. Mégsem kutató, inkább tanár akar lenni. Pedig jól tudja, hogy manapság pedagógusnak lenni nem praktikus. Szerencse, hogy néhány tehetséges fiatal úgy dönt: vállalja. H. I. Gy. Krémer Zsófia az ELTE-n szeretne tanulni fotó: Müller a.
