Új Dunántúli Napló, 1996. március (7. évfolyam, 59-89. szám)

1996-03-13 / 71. szám

1996. március 13., szerda Hazai Körkép Dunántúli Napló 7 A kistelepülés dönthetne Az idén tizenötmilliárd jut területfejlesztésre Hosszú előkészítő munka után hamarosan végleges formát ölthet a területfejlesz­tési törvényjavaslat. Erről Wekler Ferenc ügyvivő szá­molt be a szabaddemokraták tegnapi sajtótájékoztatóján. A törvénytervezet egyik fontos eleme, hogy a kistelepülések­nek - amennyiben térségi ré­giókat alakítanak - lényegében döntési jogkörük lesz a terület- fejlesztésre rendelkezésre álló összegek felhasználásában. Ez jó lehetőség a helyi tö­rekvések érvényesítésére, hi­szen idén például az erre a célra rendelkezésre álló pénz mint­egy 15 milliárd forint. A kor­mányzati elgondolások szerint a következő években - a lehe­tőségek szerint - a kereteket fokozatosan tovább növelik. A törvényjavaslat fő tartalmi kérdéseiben a két kormányzó párt egyetért - mondta Wekler. Nem titkolta azonban, hogy fontos részkérdésekben még vannak viták a koalíciós partne­rek között. A szabaddemokraták azt az elgondolást támogatják, hogy a területrendezési tervek egy-egy régión belül csak akkor válhat­nak végleges programmá, ha azokkal valamennyi érintett kistelepülés egyetért. A szocia­listák szerint viszont nem kel­lene ragaszkodni a vélemények teljes egyöntetűségéhez. Bármelyik megoldási forma kerül is be majd a végleges jog­szabályba, a törvény megszüle­tésével lehetővé válik a terv­szerű és összehangolt területfej­lesztés és -rendezés, hangzott el a sajtótájékoztatón. Ahány nyelv - annyi érettségi Az azonnali kérdések parla­menti órájában Dobos Krisztina (MDF) azt kifogásolta, hogy idén nem lehet két idegen nyelvből érettségizni. Szabó Zoltán közoktatási államtitkár szerint nemcsak lehet, hanem kívánatos is. Kötelező érettségi tantárgy egy szabadon válasz­tott idegen nyelv, és választható még egy második idegen nyelv. Azt a tévedést, hogy a két nyelvvizsgát azonos napra tűz­ték ki, rövid időn belül helyes­bítik. Torgyán Józsefi FKgP) kifej­tette: még Csák Máténak is csak magánhadserege volt, ma­gán-nyomozóhivatala és ma­gánbírósága neki sem. Hogyan képzelte el a miniszterelnök, hogy a kormány alá rendelten gazdasági nyomozóhivatalt és bíróságot hoz létre? Horn Gyula kifejtette, hogy különleges gazdasági helyzet­ben különleges megoldások kellenek. Egy olyan hivatalt szeretnének felállítani, amely a nagy súlyú gazdasági bűncse­lekmények felderítésével fog­lalkozhat. A bonyolult adó- és értékpapírcsalások, illegális banktevékenység és hasonló ügyek felderítéséhez nagyon jól felkészült és megfizetett szak­értőkre van szükség. Természe­tesen ennek a jogi hátterét meg­teremtik, ha szükséges, tör­vénymódosítást kémek a par­lamenttől. S. Á. A műsorkészítésbe nem szól bele a kuratórium Júniusra új tévéelnök? Alig hogy megválasztották a Magyar Televízió kuratóriu­mának elnökségét, felröppent a hír: a testület elnöke, Ko­vács András filmrendező máris vette a telefont, s egy tudósítás miatt igencsak megmosta a Híradó illetéke­seinek fejét. A kuratórium tegnapi sajtótájé­koztatóján kiderült: a „kézi ve­zérlés” visszatérését sejtető hír- kacsa. Kovács András már csak azért sem telefonált a té­véseknek, mert - mint kifejtette- a kuratórium munkájának egyik legfontosabb eleme ép­pen az, hogy nem szól bele a napi műsor készítésébe. A testület az intézmény el­nökének kiválasztásában, il­letve szükség esetén annak le­váltásában illetékes, ezen kívül a nagyobb horderejű gazdasági döntésekhez kell a jóváhagyá­sukat kérni. A Magyar Televízió elnöki posztjára egyébként március végéig kiírják a pályázatot. En­nek eredményeként várhatóan júniusra dől majd el, hogy ki lesz az intézmény első számú vezetője. A Magyar Televízió a jövő­ben nem állami kézben lévő költségvetési intézmény, ha­nem közalapítvány tulajdoná­ban álló egyszemélyes rész­vénytársaság lesz. A kormány­nak augusztus elejéig kell elké­szítenie a vagyonértékelést, amelynek ismeretében a kura­tórium megalakíthatja a rész­vénytársaságot. (n. zs.) Emelkedik a gyes összege Elfogadta a parlament a társadalombiztosítás költségvetését A parlament tegnap 212 igen, 74 nem és 2 tartózkodás mel­lett elfogadta a társadalombiztosítás 1996. évi költségvetését. A tb pénzügyi alapjainak tervezett hiánya 17,8 milliárd fo­rint; 24 milliárd forint járuléktartozást később meghatáro­zandó eszközökkel igyekeznek behajtani. Megkezdte a Ház a családtá­mogatások átalakításáról szóló előterjesztés tárgyalását. A ja­vasolt módosításokkal április közepétől - a családi pótlék­hoz hasonlóan - a gyermek- gondozási segély is rászorult­sági alapon jár, és megszűnik a gyermekgondozási díj, il­letve a várandóssági pótlék. A gyes javasolt havi ösz- szege április 15-től az öreg­ségi nyugdíj mindenkori leg­kisebb összegével lesz azonos. Ez most 9600 forint, kétezer­rel több az eddigi gyesnél, és a nyugdíjak emelésével együtt automatikusan emelkedik. A segélyt nem kötik majd mun­kaviszonyhoz, így harminc - negyvenezer olyan anya is megkaphatja, aki a szülés előtt nem vállalt munkát. A gyermeknevelési támoga­tás (gyet) esetében is megszű­nik az előzetes biztosítási idő kikötése. A várandóssági pót­lék helyébe egyszeri, idén tíz­ezer forint összegű anyasági támogatás lép. A gyes és a gyet folyósítását jövedelemha­tárhoz kötik. Ugyanakkor az 1996. április 15-e előtt szüle­tett gyermekek családjai a je­lenleg hatályos szabályok alapján részesülhetnek szociá­lis ellátásban. A már gyesen és gyeden lévő szülők pedig vá­laszthatnak, hogy az új vagy a régi ellátást veszik-e igénybe. A munkanélküliek jövede­lempótló támogatásának ed­digi korlátlan időtartamát a stabilizációs törvény 24 hó­napra változtatta. S. A. IFOR-hölgyek. Harminchárom Taszáron állomásozó amerikai katonalány kereste fel teg­nap a Bolyai János Katonai Műszaki Főiskolát. Magyar kolléganőik mutatták be nekik az intéz­ményt. A haditechnikai eszközöknek különösen nagy sikerük volt. fotó: feb/hajdu andrás A központi nyomozóhivatal létrehozása jogköröket sérthet Alkotmányossági aggályok Felemás fogadtatásra talált a kormányfőnek az a bejelentése, hogy a Miniszterelnöki Hivatalon belül esetleg nyomozóhiva­talt hoznak létre a gazdasági bűnözés elleni küzdelem ered­ményességének növelése végett. Vannak, akik úgy vélik: fö­lösleges a hivatalok szaporítása, míg mások alkotmányossági aggályoknak adnak hangot az elképzeléssel kapcsolatban. Jogi szakértőnk szerint a ter­vezett lépés idegen a Minisz­terelnöki Hivatal döntés-elő­készítő feladatkörétől, to­vábbá az ügyészség alkot­mányban rögzített független­ségének és jogosítványai csorbításának is tűnhet. A nyomozati tevékenység ugyanis egyértelműen a rend­őrségre, illetve az ügyészségre tartozik a ma érvényes jogsza­bályok szerint. Arra a kérdésre, hogy mit tehet a kormány, vagy a mi­niszterelnök, ha elégedetlen az eddigi felderítő munkával, a szakértő több lehetőséget vá­zolt fel. Egyik megoldásnak az adott keretek jobb kihaszná­lása kínálkozik; az is felve­tődhet, hogy új egységekkel, osztályokkal kell kibővíteni az ügyészséget. A minap elhangzott minisz­terelnöki bejelentés egyébként egyelőre csak ötletként kezel­hető. Az új nyomozóhivatal lét­rehozása ugyanis feltehetőleg csak a Miniszterelnöki Hivatal átszervezése után, vagy annak részeként kerülhet napirendre. Abban az esetben, ha az új egység - nevétől eltérően - mégsem folytatna nyomozati tevékenységet, akkor egy belső kormányhatározattal megoldható lenne létrehozása. A nyomozati tevékenység gyakorlásához azonban jog­szabály kell, amelynek felül­vizsgálatát akár egyetlen sze­mély is kérheti. Az Alkotmánybíróság csak jogszabályban rögzített dönté­seket vizsgálhat meg, függet­lenül attól, hogy ezeket ki hozta. Az ügyészség pedig miniszteri döntést még meg­óvhat, de kormányzatit akkor sem, ha azt netán sérelmesnek tartja. Takács Mariann Tiltakozás. A Független Kis­gazdapárt levélben jelentette be: az Alkotmánybírósághoz fordul, ha az Országgyűlés en­gedélyezi a Magyar Demokrata Néppárt parlamenti frakciójá­nak működését. Az MDF-ből kilépett képviselőket ugyanis hat hónapig független hon­atyáknak kell tekinteni, új kép­viselőcsoport létrehozására pe­dig nincs mód a hatályos ren­delkezések szerint. Gál Zoltán házelnök ennek nyomán az al­kotmányügyi bizottság elé ter­jesztette az MDNP frakcióala­kításának ügyét. Milliárdos kiadás. Idén ja­nuárban és februárban 1,2 mil­liárd forintot emésztett fel a Tisza völgyét sújtó árvízzel vívott küzdelem, és az azt kö­vető helyreállítás. Ugyanak­kor a szervezett és gyors vé­dekezés eredményeként 30-50 milliárd forint értékű kárt tud­tak elhárítani. Védik az adatainkat. Tör­vénysértést követ el az a tele­fontársaság, amely ügyészi jó­váhagyás nélkül szolgáltat ada­tot a rendőrségnek előfizetői­nek beszélgetéseiről. Egyebek között ezt tartalmazza az adat­védelmi biztos tegnapi közle­ménye, amely ez ügyben folyta­tott vizsgálatának eredményeit és ajánlásait összegzi. Jelenleg a rendőrség eltekint az ügyészi jóváhagyástól, ha az eljárás fo­lyamatban van. Átcsoportosítanának. A Magyar Gyermek- és Ifjúság- védelmi Szövetség azt szor­galmazza, hogy a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos minden feladat kerüljön a me­gyei közigazgatási hivatalok­hoz. Ezzel nemcsak számottevő felesleges kiadást lehetne elke­rülni, hanem naprakész és át­fogó információk segítenék a gyors és hatékony döntéseket - hangzott el a tegnap kezdődött balatonföldvári tanácskozáson. Gyógyító támogatás. Meg­hirdették az Európai Unió Phare-programja utolsó nyilvá­nos pályázatait az egészségügyi alapellátás fejlesztésére. A tíz­millió ECU-s, kb. 1,8 milliárd forintos támogatás alapvetően a hazai egészségügy reformját szolgálja, és a legfontosabb te­rületeken hasznosítható. Fellebbezés. A Kordax Rt. fellebbezést nyújtott be a köz- igazgatási bírósághoz a VPOP eljárása miatt - közölték teg­nap. A Vám- és Pénzügyőrség ugyanis végrehajtást kezdemé­nyezett a társaság ellen, mert vizsgálatai alapján úgy véli, hogy nagy mennyiségű üzem­anyag forgalmazása után 13,5 milliárd forint fogyásztásiadó- hátralék, illetve 6 milliárd fo­rint büntetés terheli. A felleb­bezés nem halasztó hatályú. A Szonda Ipsos vezetője szerint alig változtak a politikai toplisták Két párt között, a purgatóriumban Mintha mi sem történt volna a Bokros-csomag egy évvel ez­előtti bejelentése óta - ezt mutatják a magyarországi pártok és politikusok népszerűségét tükröző toplisták. A megszorító in­tézkedések miatt elvesztett pontokat a kormánypártok mára gyakorlatilag visszaszerezték. Az MSZP és az FKgP verseny- futása a választók kegyeiért az utóbbi hónapokban többnyire döntetlenre állt, de februárban átvették a vezetést a szocialis­ták. Van ebben meglepő? - kérdeztük Levendel Adámot, a Szonda Ipsos Közvélemény-ku­tató Intézet vezetőjét.-Nincs, a kettejük közti kü­lönbség mindig is a statisztikai hibahatár 1-3 százalékos mér­téke alatt maradt. Most az MSZP javára szól a koalíciós perpatva­rok megszűnése és a privatizá­ciós bevételek megugrása.- A kisgazdák győzelemre készülnek. Van alapjuk rá?-Az FKgP húzta a legtöbb hasznot az emberek csalódott­ságából. Hangsúlyozom: az FKgP és nem Torgyán József, akinek népszerűsége 1994 vége óta semmit sem nőtt. Látványo­san megsokasodott viszont a bizonytalankodók tábora. Aki csalódik a pártjában, nem vá­laszt azonnal másikat helyette, hanem, mint a purgatóriumban, várakozva őrlődik kicsit.- Befolyásolta-e a KDNP és az MDF támogatottságát a so­raikban lezajlott botrány, il­letve szakadás?- A KDNP híveit nem rázták meg a történtek, az MDF ketté - hullásának következményeit, il­letve az új párt támogatottságát folyamatosan vizsgáljuk.- Mi a titka Göncz Árpád fo­lyamatos népszerűségének?- A köztársasági elnök poli­tikai stílusa és szerepköre - nem hoz népszerűtlen döntése­ket - a pártok fölé emeli őt.- A legújabb toplista ?- A pártok sorrendje: MSZP (30 százalék), FKgP (24), SZDSZ (12), KDNP (10), Fi- desz-MPP (9), MDF (8). A legnépszerűbb politikusok vál­tozatlanul: Göncz, Demszky, Keleti, Kuncze. T. M. PI-energia a dolgozóknak. Az Axel Springer Magyarország Kiadói Kft. budapesti székhazában - a hazai irodaházak közül elsőként - Pl-vizet előállító berendezést szereltek fel. A csapvizet biológiailag „finomító” készülék premierje jól sikerült, fotó: feb/hajdu andrás

Next

/
Thumbnails
Contents