Új Dunántúli Napló, 1996. március (7. évfolyam, 59-89. szám)

1996-03-13 / 71. szám

1996. március 13., szerda A Mai Nap Dunántúli Napló 3 Emlékpark a terv A Mecsekszabolcsi Környezet és Érdekvédő Egyesület kérvé­nyezte a pécsi Kulturális Bizott­ságnál, hogy a pécsszabolcsi Le- lovics-kert, illetve a területen lévő tó a millecentenárium al­kalmából a Szabolcs nevet ve­hesse fel. (Feltehetően Szabolcs vezérnek e területen volt a téli szálláshelye.) A szándékról a helyszínen ta­nácskozott az egyesület, ahová többek között a pécsi fejlesztési és üzemeltetési iroda, a Közü­zemi Rt, a helyi részönkor­mányzat és a Janus Pannonius Múzeum Régészeti Osztályának képviselőit is meghívták. Meg­fogalmazódott, hogy a névvál­toztatás mellett kezdeményezik a környezet rekultivációját és la­kossági összefogással egy arbo­rétum jellegű emlékpark létre­hozását. Müller A. Nemes szándék, festői környezet Pécsett, Szabolcsfaluban Pécs és Komló levegője Az ÁNTSZ Baranya Me­gyei Intézetének adatai sze­rint a március 11-én mért 24 órás átlagértékek alap­ján Pécs légszennyezettsé­gét a következő mutatók jellemezték az egészség- ügyi határérték (100%) százalékában: kéndioxid 44,2%, nitrogéndioxid 30,6%, szénmonoxid 16,7%, szálló por 77,7%, ózon 37,5%. Pécs levegő- minősége vasárnaphoz ké­pest romlott. A kéndioxid értékek a délelőtti és a kora délutáni órákban megemel­kedtek, a Szabadság út és a Boszorkány utca környé­kén a határértéket többször is meghaladták. A nitro­géndioxid koncentráció fő­leg a város északi részén a déli és a délutáni órákban kerültek a határérték köze­lébe. A szálló por is a város északi részén érte el a ma­gasabb koncentrációt. Komló adatai: kéndioxid 25,8%, nitrogéndioxid 14%, szálló por 33,7%, ózon 15,6%. Levegőminőség ki­elégítő volt. KOZSDAMENTES MOSOGATOK ÁRUHÁZ rnúmi úr 13. TTumw MINTABOLT mfí-is. i ti. ii. TtLMMU Keretjellegű szabályozás - megoldatlan ellenőrzés Elszegényedő önkormányzatok Fogadjuk el alapképletnek: va­lóban nincsenek könnyű hely­zetben a települési önkormány­zatok, amennyiben komoly el­lentmondás van a megvalósí­tásra váró feladataik és az erre fordítható anyagi erő között. Magyarul: szegényednek. Van azonban ennek egy lappangó oldala is: amilyük van, azzal hogyan bánnak? Megfontoltan, előrelátóan döntenek akkor, amikor egy-egy beruházásba belekezdenek? Minden esetben a közérdek a vezérlő motívuma ennek, vagy még oly kicsi - de önálló önkormányzattal rendel­kező - települések esetében is lehet csoport-, vagy egyéni ér­dekekről beszélni? Végül még egy vetület: egyre gyakrabban hallani csőddel fenyegetett ön- kormányzatokról, ez a nem kö­rültekintő gazdálkodásukra is visszavezethető, a gazdálko­dásnak pedig ma nincs meg Magyarországon a letisztult jogszabályi háttere, az ezt a munkát segítő és ellenőrző szervezeti struktúrája. Az ellenőrzés lehetőségei Ha mégis az ellenőrzés lehe­tőségeit keressük, három for­rásra akadunk: maga a képvise­lőtestület, megye Közigazga­tási Hivatala és az Állami Számvevőszék területi irodája. Dr. Czoboly István, a hivatal törvényességi ellenőrzési fő­osztályának vezetője „bebeto­nozott döntéseket” említ. A he­lyi képviselőtestületek valamit elhatároznak, vagy valamire rábeszélik őket - a dolog ritkán fordul még akkor is a visszá­jára, ha időközben kiderül: túl nagy volt a fejszéhez képest a fa, vagy nem is oda kellett volna ütni. A hivatal minden esetre a törvényesség oldaláról ellenőrzi az önkormányzatokat, ami leegyszerűsítve azt jelenti, hogy megnézi: az előírások szem előtt tartása mellett, for­mailag megfelelő jogi döntése­ket hozott-e a képviselőtestület. Az ilyen szempontból kifogás­talan döntés is lehet azonban a gazdálkodás oldaláról nézve teljesen elhibázott. Közérdekű bejelentések tömkelegé Itt pedig gyakori a baj. Az ÁSZ területi irodájába tömke­legével érkeznek a közérdekű bejelentések a megye települé­seiből, döntő többségük a gaz­dálkodási ballépésekre hívja fel a figyelmet. Ezeket azonban legfeljebb a következő évi el­lenőrzési tervükben tudják sze­repeltetni. Volt már arra is példa - Villányban - hogy el­lenőrzésük vége büntető felje­lentés lett. Ez többek között an­nak a „hézagnak” is következ­ménye, hogy miközben a jogal­kotó önállóan, felelősen gon­dolkodó állampolgárokat téte­lez fel, gyakorlatban nagyon ritka, hogy a döntések megho­zatalának folyamatában szót emelnének. Igaz, ezekre köz­vetlen ráhatása nincs a telepü­lések lakóinak, ám lehetőségük van helyi népszavazás kezde­ményezésére, népi kezdemé­nyezéssel vizsgálatot indíttatni, vagy legközelebb másik testü- letnek-polgármesternek adni bizalmat. De ki ellenőrizzen? A Köz- igazgatási Hivatal a törvényes­ségre ügyel. Az ÁSZ pécsi terü­leti irodájának mindössze öt olyan munkatársa van, akik fel­adata az ellenőrzés. Elképesztő dolgok vannak... Miután Baranyában 303 ön- kormányzat van, s elvileg két­évente, de legalább ötévente mindegyikhez el kellene jut­niuk - ami teljességgel képte­lenség -, könnyen belátható: hatékony ellenőrzésről aligha beszélhetünk. Tapasztalatokról igen, s ezt az ÁSZ-nél így ösz- szegzik: elképesztő dolgok vannak . .. A jellemző gazdálkodási hi­bák: a „túlintézményesültség”, az anyagi erőt meghaladó költ­ségek vállalása, az olyan szem­pontból meggondolatlan beru­házások, amikor elhatározá­sukkor azzal nem számolnak: ezeket utóbb működtetni, fenn­tartani is kell. Ez azonban még mindig csak a felelőtlenség ka­tegóriája, s nem a jogszabály­ellenességé - erre sem ritka a példa. Az ÁSZ évente legfeljebb 8-10 kötelező jellegű vizsgá­latot tud elvégezni. Érdekes válasszal találták magukat szemben: hamarosan alkot­mányossági vita tárgya lett - ezért ’95-ben már nem is volt ilyen ellenőrzés. Minden esetre ahol többször is jártak, az önkormányzat gazdálko­dása rendes mederbe került. A településeknek csak a töredé­kéről van szó. Mészáros Attila Víz-világnapi rendezvények Számos rendezvénnyel készül­nek március 22-re, a Víz világ­napjára a Dél-dunántúli vízügyi szervezetek. Az egyik fő ese­mény március 20-án Barcson lesz, a Dráva-völgye Szakkö­zépiskolában, illetve a Művelő­dési házban: konferenciát szer­veztek, amelynek témája: „Ok­tatással, neveléssel a vizekért”. Szakmai kiállítással is bemu­tatkoznak itt a vízügyi szerve­zetek, illetve ekkor nyitják meg és látogatható egy hétig az a tár­lat, amelyen a világnap tisztele­tére meghirdetett rajzpályázat legsikeresebb alkotásai szere­pelnek. Március 22-29. között a DRV Rt. minden érdeklődőnek üzemlátogatási lehetőséget biz­tosít 10-14 óra között Barcson, Marcaliban, Nagyatádon, Fo­nyódon és Siófokon. Ugyancsak erre a hétre a DRV Rt. fiatal szakemberei vállalkoztak arra, hogy - ha ezt igénylik tőlük - az általános és középiskolák diákjai számára előadásokat tartanak a vizekről, Kaposváron, Siófokon, Keszt­helyen, Balatonfüreden és Szé­kesfehérváron. A Hidrológiai Társaság is több ünnepi ülést tart: Kaposváron a Technika Házában 19-én délután 14 óra­kor, 22-én ugyancsak 14 órakor Siófokon, a DRV székházában. Pécsett a MTESZ lesz az ün­nepi ülés helyszíne 27-én, dél­után 14 órakor. A Pécsi Vízmű Rt. program- kínálatából: Pharmavit Olim­piai Ötpróba-Pécsi Vízmű pró­baverseny - „A víz az élet” - 23-án 9-13 óra között a Mecse­ken, a régió 15 vidéki általános iskolájának csapatai kétfordu­lós vetélkedőn vesznek részt 21-én 13 órától a bicsérdi falu­házban, illetve kiállítást ren­deznek a Víz világnapjára az óvodások, általános és középis­kolások részére meghirdetett képzőművészeti pályázat leg­jobban sikerült alkotásaiból a pécsi Ifjúsági Házban, amelyet délután 15 órakor nyitnak meg, s itt művészeti műsort is láthat­nak az érdeklődők. M. A. 15 és fél óra az éterben Március 15-én reggeltől estig Pécsi Rádió A Magyar Rádió Pécsi Körzeti és Nemzetiségi Szerkesztősége március 15-én reggel 8.30-tól éjfélig sugározza műsorát: négy nyelven és közismert frekven­ciáin. Az egész napos rádiózás egyben műszaki szakmai kísér­let is a közeljövőben várható műsoridő bővítéshez - mondja az egész napos műsorfolyama­tot összefogó stúdió vezető és egyben felelős szerkesztő Ko­vács Zoltán. A 15 és fél óra tartalmát alap­vetően a Dél-Dunántúlon vár­ható nemzeti ünnepi megemlé­kezések hangképes beszámolója határozza meg. Helyszíni tudósí­tást várunk Kolozsvárról, Eszék­ről és Okucsaniból, a határon túli magyarok nemzeti ünnepi eseményeiről is. Az elmúlt napokban ünne­pelte 75. születésnapját Dö- römböző Géza, Pécs egyik ki­emelkedő muzsikus egyéni­sége. A cigányprímás gálamű­sorának hangképes felvételeit idézzük fel a Déli krónika után, immár a 873 Khz-os középhul­lámon. Rádiótörténeti pillanat lesz a Bácskában, Baranyában, So­mogybán és Tolnában működő rádiók bemutatkozása a Pécsi Rádióban. Fél évszázados jubileumát ünnepli Baranya megye napi­lapja. Ebből az alkalomból az Új Dunántúli Napló Szerkesz­tősége és a lapkiadó meghatá­rozó személyiségei beszélnek majd munkájukról. Ugyancsak ebben az esztendőben ünnepel a Magyar Televízió Pécsi Kör­zeti és Nemzetiségi Szerkesztő­sége, ahol pontosan 20 évvel ezelőtt kezdték el a regionális műsorkészítést. A Magyar Sajtó Napja alkalmából társin­tézményünkről is szólunk mű­sorunkban. Az idei esztendőben á Pécsi Sajtó díját — szavazás alapján m rádiónk vezető szerkesztője, Kovács Imre nyerte el. Több mint három évtizedes pályafu­tásának élményeit archívumunk segítségével eleveníti fel. Bemutatkoznak szerkesztő­ségünk horvát, német, szerb nemzetiségi szekciói is, ame­lyek a kiemelkedő rádiós tevé­kenységükért a Baranya Me­gyei Közgyűlés kitüntető díját érdemelték ki. A horvát, német és a szerb országos nemzetiségi műsorok után 21-től 24 óráig a legmos­tohábban kezelt területről a kul­túráról lesz szó. Igazi meglepe­tések várhatók, akár sztárokat, akár témákat tekintve. Termé­szetesen a 15 és fél órás műsor­ból nem hiányzik majd az igé­nyes zene és a közkedvelt játék és ajándék sem. A Pécsi Rádió szombat dél­előtt 9-től 11 -ig tartó „Jó pihe­nést!” című magazinműsorát ezúttal Zsoldos László, a vasár­napi magazint László Lajos szerkeszti. A vasárnapi másfél órás magazin után dr. Nádor Tamás színes összeállítása kö­vetkezik. Tízéves az Árpád Fejedelem Gimnázium és Általános Iskola Az első tíz esztendő nem nagy idő egy oktatási intézmény éle­tében, mégis sok szempontból nagyon fontos, mondhatni meghatározó. A pécsi Árpád fe­jedelem nevét viselő gimná­zium és általános iskola az 1986-os tanévben 438 tanuló­val kezdte meg működését, s ma a város egyetlen nyolcosztá­lyos gimnáziuma, ahol együtt járnak majd az iskolakezdő, hat esztendős kis nebulók, a 18 éves, nyolcadikos gimnazisták­kal, a nagykorúvá váló évfo­lyammal. E tíz esztendő áttekintését egy szépen kivitelezett, gazdag évkönyv megjelentetésével is ünnepelték, melynek felelős ki­adója az oktatási intézet igazga­tója, Dr. Poronyi Gábor. Az évkönyvben ott áll az intéz­ményben eddig tanított összes pedagógus, s az intézményben tanult összes diák neve. Felso­rolva szakköreik, ünnepeik, s a városi, megyei és országos ta­nulmányi versenyeken elért ed­digi eredményeik, s természete­sen a jövő tervei is. Ebből a leg­fontosabb, hogy minél teljesebb legyen az a tehetséggondozás, melyet éppen a nyolcosztályos gimnázium megalapítása tett lehetővé. Az iskola tízéves fennállásá­nak központi ünnepségét egyébként március 28-án és 29- én tartják majd, melynek érde­kessége, hogy az ország összes, Árpád fejedelem nevét viselő oktatási intézményéből fogad­nak vendéget. K. F. Régi csapat, új ügyek Képernyő előtt Vasárnap délután félháromkor ismét megjelent a képernyőn Ilkei Csaba. Ha ez Ilkei Csaba, akkor ez az Új Reflektor Ma­gazin - az a régi érdekvédelmi riportműsor. Mintha mi sem változott volna. Vagy változott volna valami mégis? Ha nem másban, mibennünk? Ilkei, ahogy már tőle meg­szoktuk, most is keményen, papos szigorúsággal emelte ránk tekintetét, hangja is isme­rősen kimért volt és száraz, mint régebben, kissé mindig kenetteljes és emelkedett - mintha egy szószékről be­szélne. Most is először megkö­szönte a nézők leveleit, a be­csapottak világának megannyi üzenetét; a parlamentben ülők­ről szólva emlegetett kávéházi fiúkat és rózsadombi díszpa­rasztokat, ostorozta a kormány öntelt hivatkozását arra, hogy meg van elégedve velünk a Nyugat, majd eseteket sorolt, hányán tengődnek zsíroske­nyéren, s jutottak erkölcsileg és fizikailag is légüres térbe az elmúlt évek alatt. Mindenki megkapta a ma­gáét Ilkeitől. Szinte reccsent a csont. Majd jöttek a riportok - a lakosságtól telefonfejlesztés címén ellopott milliókról, lát­lelet a naponta eltűnők seregé­ről, és a létminimum néven becézett statisztikai fantomról- Ilkei száraz, keserűen ironi­kus kommentárjaival. A műsor Vikidál Gyula szolgaságról szóló dalával zárult, és hajlék­talanokat, parlamentben ülőket egymásra montírozó, a Hősök terét, hídjainkat, folyóinkat fölvillantó pátosszal telt kép­sorokkal. Köztük Horn, Pető, Bokros és Szekeres urak bé­lyegképével. Szinte nem is volna más te­endőm, mint megerősíteni a kritika jogosságát - ha nem maradnának bennem kételyek a stílust, a mintát illetően. Mert a néző önkéntelenül is keresni kezdi az öngyötrő, mégoly őszinte néptribuni mozdulat, a demagóg módon deklarált er­Jegyzet kölcsi tartás és a tévedhetet­lenséget sugalló pátosz titkát. Nem sújt-e vissza ránk a még­oly jogos düh, nem olt-e be a csapkodó gyűlölet mérgével, különösen, hogy tudjuk, a küzdők ma már arctalanok, s az üzleti életben a legélesebb fegyver a hűvösen okos szó és elegancia? Mintha csak féltettem is volna: mert sze­rettem volna azt hinni, hogy ez a szempár ma már törteb­ben villan elő a dacosan ke- rekded homlok alól, s azt is, hogy az elrettentő emelke­dettség mélyén, a purifikátori dühöt mondat-kalodákba záró önfegyelem mélyén megbocsátó, hatalmas kaca­gás készülődik. Bár közállapotainkat látva, lehet, hogy egy ilyen hatalmas, tavaszt hozó kacagásra még várni kell. Bóka Róbert

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents