Új Dunántúli Napló, 1996. március (7. évfolyam, 59-89. szám)

1996-03-09 / 67. szám

1996. március 9., szombat Kultúra - Művelődés Dunántúli Napló 7 A Dunántúl szolgálatában A pécsi Funny Film nemzetközi sikerei Szárnyakat adtak önmaguknak Ritkán fordul elő, hogy egy életpálya egyetlen nagy tájegy­séghez kötődik. Az 1982-ben elhunyt pécsi történész profesz- szomak, Rúzsás Lajosnak egész életét végigkísérte a Dunántúl­hoz kötődés. A térség külön­böző történéseit, az itt található települések fejlődését, a polgá­rok életét nyomon követő tör­ténész 80. születésnapján tu­dományos emléküléssel emlé­keztek munkásságára. Az ott elhangzott előadások és Rúzsás Lajos tudományos munkássá­gának összefoglalója jelent meg nyomtatásban A Dunántúl szolgálatában címmel. A példás gyorsasággal kiadott tanul­mánykötetben 10 különböző témájú dolgozat olvasható. Kö­zös vonásuk, hogy Rúzsás La­jos tevékenységét elemzik, il­letve az ő általa felvetett tudo­mányos kérdések továbbgondo­lását végzik. Az életutat és a szakmai te­vékenységet T. Mérey Klára mutatja be, Sziráki Zsuzsa a tu­dományos tevékenységét ösz- szegezte. A magyar városfejlő­dés elemzését Rúzsás Lajos kezdeményezte, melynek mun­kálataiban aktívan részt vállalt, s ezt a tevékenységét értékelte Benda Gyula. Az általa is el­kezdett összehasonlító elemzé­Jánosy István költő gyakran idézte Weöres ars poeticáját: „Verseimet ajánlom a falaknak, / úgy írtam, ahogy nekem jól­esett.” A sajátját pedig így fo­galmazta meg: „Számomra a verselés inkább meditáció volt, belső monológ, mint cirkuszi teljesítmény.” Az irodalomtudós alapos­sága és a verset szerető befo­gadó alázata együtt hozta létre e művet, mely egyrészt iroda­lomtörténeti és poétikai tanul­mány, másrészt izgalmas pá­lyakép és metszőén éles kor­kép. A könyvben túlnyomórészt Jánosy beszél, monológját (amely gyakran novella-értékű közlés is) ritkán szakítja meg a kérdező, aki tudálékoskodás he­lyett inkább figyel: közbeveté­seivel csak éppen Jelen van” a beszélgetésben. A most 77. évében járó költő-műfordító verseinek egy részét sajátos technikával készí­tette. - Gyötrő álmait papírra vetette, majd e nyersanyagok­ból „koholta” a poéta doctus biztonságával a szürreális álom-vízióit. A lírikus maga csoportosí­totta álmait, a következő négy kategóriába sorolva őket: sze­mélyes álmok, másokkal meg­történt (de személyesen átélt) események, jós álmok (melyek sek sorát folytatta az emlékülé­sen Bácskai Vera, aki a XVIII. századi dunántúli városhálózat­ról rajzolt képet, míg Kajtár István a Dél-Dunántúl városi önkormányzatairól adott ösz- szegzést. Szili Ferenc a somogyi ke­reskedelmet részletezte, Ódor Imre a baranyai kuralista neme­sekkel foglalkozott, Simonffy Emil a nagykapomaki apátsági uradalom úrbérrendezését mu­tatta be. A térség politikai kap­csolatainak történeti változásait villantotta fel Hajdú Zoltán. Rúzsás Lajos tudományos tevékenysége a Dunántúli Tu­dományos Intézet keretei kö­zött bontakozott ki, melynek félszáz éves tevékenységéről Horváth Gyula írt összegzést A Magyar Történeti Társulat he­lyi csoportjának negyven éves munkájáról, benne Rúzsás La­jos évtizedeken keresztül vég­zett vezető szerepéről Vonyó József adott áttekintést. A szerény, de szakmájában nagy hírnévnek örvendő tudós születésnapján rendezett em­lékülés és annak szép kivitel­ben megjelent, személyes leve­leket is tartalmazó kiadványa jelzi, hogy a Rúzsás Lajos által felvállalt munka folytatódik. Majdán János beteljesedtek) és archetípusos látomások. Szándéka szerint - mivel számára az álom és az éber lét egyazon kontinuitás ál­lapotai - a személyiség legben­sőbb titkait vallotta meg verse­iben. Amúgy a magyar szürrea­lizmus történetében nem oly egyedülálló e törekvés: gondol­junk csak Németh Andorra, Déry Tiborra vagy József Atti­lára. Az viszont kétségtelen, hogy a Jánosy-féle megvalósí­tás egészen egyedi. A költő visszaemlékezései­ből és a jól megválasztott vers­részletekből megtudjuk, hogy a legendás Fasori Gimnáziumba járt, s már ifjan szapphói stró­fákban verselt, és a tercínák is könnyeden ölelkeztek versei­ben. őstehetsége talán csak Weöreséhez mérhető. Az iro­dalmi közvélemény csak a há­ború után, Vas István jóvoltá­ból, ismerhette meg a rejtekező művészt. Az újra és újra rátörő démó- niát csak a ’60-as évek elejére sikerült véglegesen legyőznie, s ebben segített őt mély Jézus­hite és Gandhi filozófiája is. Et­től fogva folyamatosan alkot- fordít, s Kabdebó Lóránt mél­tán sorolja életművét a legjelen­tősebb huszadik századi költői teljesítmények közé. (Életünk Könyvek) Mihalik Zsolt A méltán nagyhírű Pannónia Filmstúdiónak volt valaha két vidéki műterme, egy Kecske­méten, egy Pécsett. Az állami­lag finanszírozott animációs- film-gyártás virágkora azonban a politikai-gazdasági változá­sokkal a 90-es évek elejére vé­get ért, így aztán a pécsi stúdió munkatársai, élükön Baksa Tamás és Hernádi Tibor rende­zőkkel kiváltak a Pannóniából, és először fele-fele alapon, majd 1995-től, mikor megvásá­rolták a technikát és az ingat­lant is, vállalkozásként létre­hozták a Funny Filmet. Sajnos, a szomorú igazság az, hogy az elsőrangú magyar rajzfilmgyártás mára jóformán meghalt, a pécsi műteremben utoljára hat éve készült televí­ziós megrendelésre rajzfilmso­rozat, a Trombi és a tűzmanó. A stúdiók mai tevékenységéről szinte csak a szakma szerez tu­domást, ugyanis mindenki kül­földre dolgozik. Egy-egy rek­lámfilm elkészítését talán még meg tudnák fizetni a magyar cégek is, ám a méregdrága tele­víziós sugárzáshoz már csak nagyon keveseknek van pén­zük. Mint a stúdió vezetői el­mondták, Pécsett 50 munka­társsal dolgoznak, akiknek nagy része animátor. Az elv az, hogy mivel a koreai, kínai cé­gekkel sem olcsóságban, sem gyorsaságban nem lehet fel­venni a versenyt, inkább kicsit drágábban, de tökéletes munkát készítve hívják fel magukra a figyelmet. Ez utóbbival nincs is hiba, mert bár a 25 éves szak­mai múlt, a külföldön dolgozó magyarokkal való kapcsolat (pl. Rófusz Ferenccel, az első honi Oscar-díjas rendezővel működnek együtt) is segítsé­gükre van, a megrendelők első­sorban a jelenlegi teljesítmény alapján keresik fel őket - 1995 volt az első év, mikor már visz- sza is kellett utasítani munkát.- Nyugat-Európában nincse­nek igazán jó animációs stú­Pablo Benavides, a Spanyol Ki­rályság rendkívüli és megha­talmazott nagykövete nemrég Pécsett járt a helyi Spa­nyol-Magyar Társaság meghí­vására.-Baranyát gyakran szokták magyar mediterránumként em­legetni. Csak az éghajlat hason­lít Spanyolországra?- A mediterrán karakter mindkettőnél alapvető. Ez az egyik kedvenc témám. Ha megengedi, képletesen válaszo­diók - mondja Hernádi Tibor. - Nekünk igazából a lengyelek, a csehek lehetnek a konkurencia. Ám a helyzet az, hogy most már ismernek minket, s míg 4-5 éve egy-egy munkával kapcso­latban még mindent apróra meghatároztak, s bennünk csak kivitelezőt kerestek, ma nagyon laza forgatókönyvek alapján, saját ötleteinkkel dolgozha­tunk. Megtanultunk alkalmaz­kodni különböző képi világok­hoz, amihez mindig kell egy kis átállási idő, ám ha a szakma alapjait ismeri valaki, ez nem gond. A Funny Film egyik legis­mertebb és legsikeresebb mun­kája volt (és még folytatódik) a Red Bull energia-ital reklámja, mely ugyan a német művész, Sambo alapgrafikájára épül, de a gag-eket, a „történeteket” már Pécsett találják ki az egész vi­lágon reklámozott termékhez. Sőt, itt készül a magyar szink­ron is, pécsi színészekkel, Stenczer Bélával, Németh Ju­lok: amikor két ország bort termel, szeretik a lovakat és imádják az asszonyaikat akkor más hasonlóságok is akadnak.- Önnek mi a legfontosabb feladata ma Magyarországon?- A spanyol átmenet tapasz­talatainak átadása és az Európai Unióba való integrálódás segí­tése. Jól meg is dolgoztatnak Budapesten.- Spanyolország 20 éves de­mokráciája mennyiben hason­lítható Magyarország „kis­dittal és Bánky Gáborral. Az Európai Reklámfilmek között aranyéremmel tüntették ki azt a munkájukat. Baksa Tamás és kollégái azt az egyet sajnálják, hogy saját ötletekre még nem tudnak pénzt áldozni, nem születnek egyedi filmek.- Messze van még az az idő, mikor megint olyan sorozatok készülhetnek, mint a Doktor Bubó vagy Mézga-család volt - mondja. - De persze nem adtuk fel az eredeti alkotótevékeny­ség vágyát. Azonban hobby- ként, más egyéb mellett ilyes­mit nem lehet művelni, annál sokkal komolyabb dologról van szó. Az idei évben azonban kiél­hetik ebbéli vágyaikat is: a finn televízió megrendelésére (meg­előzve japán pályázókat) egy egész estés rajzfilmet készíte­nek A Mikulás tizenkét aján­déka címmel. És persze folyta­tódik tovább a szárnyalás is, Red Bull-lal. Méhes K. korú” demokráciájához?- Ahhoz a generációhoz tar­tozom, akik véghezvitték a vál­tozást hazámban. Nekünk va­lamivel könnyebb volt, hiszen nálunk már korábban is volt pi­acgazdaság, ezért csak politika­ilag kellett stabillá tenni az or­szágot. Önöknek mind a kettő­vel meg kell birkózniuk.-Mi a legjobb Magyaror­szágban ?- Az emberek. R. Z. A Művészetek Háza ajánlataiból „Festészet az új művészeti karon” címmel a JPTE Mű­vészeti Kara festőművész­képző szakának műveiből készült válogatást láthatja a közönség március 11-én 17 órától a pécsi Művészetek Házában. A tárlat anyagát Valkó László állította össze. A zeneszeretőknek is kínál programot a héten a Ház. 12-én 19 órakor „Dalok az életről és halálról” címmel Kuncz László ária- és dal­estje kezdődik. Zongorán Varga Márta működik közre. A Fiatal művészek pódiuma sorozatban Gábos Judit zongoraestjére kerül sor 13-án 19 órakor. A ko­lozsvári születésű művész műsorán Bach, Händel és Mozart művek szerepelnek. Az Ifjúsági Ház programjaiból A perui népi orvoslás és természetgyógyászat rej­telmeibe enged bepillantást a „Macska körme, sárkány vére” című előadás, melyet a pécsi Ifjúsági Házban tart március 13-án 18 órakor An­tonio Dante Pariahuamán Herrera régész. Az előadást videovetítéssel egybekötve tekinthetik meg az érdeklő­dők. A zenekedvelőknek Háry emlékestet tartanak a Házban ugyanezen a napon, de 19 órától. Fellép Dresch Dudás Mihály, Berecz And­rás, Gerőly Tamás és Juhász Zoltán. Pályaválasztási börze A középiskolát és a szak­munkásképzőt befejező, de továbbtanulni nem szándé­kozó fiatalokat és szüleiket várják arra a pályaválasztási börzére, melyet március 12- én szerveznek 14 órától a Szivárvány Gyermekház­ban. Kiállítás Kiállítás nyílik a Képcsar­nok Rt. Ferenczy Galériájá­ban Pécsett március 12-én 17 órakor. A hónap végéig látható tárlaton Kiss Attila festő képei kaptak helyet. A válogatás elé dr. Szava Ilona mond bevezetőt. Faltis-tárlat Faltis Róbert pécsi grafikus „A teremtő ege alatt” című kiállítását nyitja meg Faltis Alexandra grafikusművész március 9-én, szombaton 16 órakor a Bazilika Kocsis László termében. Irodalomtörténet és poétika Beszélgetés Pablo Benavides spanyol nagykövettel „Budapesten jól megdolgoztatnak” Anna Frank világa és álma Tavasszal minden évben fel­pezsdül Pécs kulturális élete. Ebben az évben igazi szenzáció látogat a városba, ugyanis ápri­lis 2-án nyílik meg az az Anna Frank világa című kiállítás a Művészetek Házában, amely már majdnem az egész világot bejárta. A kiállításról és a keret­rendezvényekről Spirk Józsefet, a szervező amszterdami Anna Frank Ház magyarországi kép­viselőjét kérdeztem.- Az Anna Frank világa egy standard anyagú kiállítás, me­lyet már 400 nagyváros lakói csodálhattak meg. A kiállítás­hoz kapcsolódva április 13-án és 14-én az emberi jogokról és az interkulturális oktatásról szervezünk tanártréninget a Baranya Megyei Pedagógiai Intézet segítségével. A kiállító­teremben elhelyezett projekto- ron a Goethe Intézet által ren­delkezésünkre bocsátott, a té­mához szorosan kapcsolódó fümeket vetítünk, továbbá eb­ben az időben mutatják be a Gandhi Gimnázium diákjai az Anna Frank álma című Ber­nard Kops-darabot. A Gandhi Gimnázium lelkes diákjainak a szerző, Bemard Kops is segített beindítani a próbafolyamatot.- Utoljára a Kádár-kor­szakban jártam Magyarorszá­gon, és akkor nagyon nem tet­szett a kultúra felületessége - mondta Bemard Kops. - A leg­nagyobb hatást egy magyar származású ember gyakorolta rám: Arthur Koestler. Jóma­gam holland származású va­gyok, jelenleg Londonban élek, a családom Auswitzban halt meg, ezért meghatározó témává vált műveimben a háború; leg­újabb - a londoni Angol Nem­zeti Színházban bemutatásra kerülő — darabom, a Gólem a hatalom és az erő pusztító használatáról szól. Az Anna Frank álmai is ehhez a téma­körhöz kapcsolódik. Kellemes meglepetés újra itt lenni Ma­gyarországon, sok minden megváltozott, persze, azért a kommunizmus másnapossága még érezhető ezen a gyönyörű országon. Az előadás létreho­zásán a Gandhi Gimnázium di­ákjaival dolgozom, akik nagyon lelkesek. Rögtön a szívembe zártam őket. Hamarosan visz- szamegyek Angliába, de az áp­rilisi premierre újból ideuta­zom. Rendes Z. Egy rangos kulturális rendezvény tervei Pécsett Fotó- és képzőművészet, országos tárlaton Az 1995. év a Mecseki Fotó- klub életében az egyik legsi­keresebbnek mondható, hi­szen azon túl, hogy számos egyéni sikert és kiállítást könyvelhetnek el a tagok kü- lön-külön, a klub megrendezte a Kortárs magyar fotográfia ’95 című kiállítást és szimpó­ziumot. Tekintettel arra, hogy a ren­dezvény országos visszhangja igen kedvező volt, a klub úgy döntött, hogy 1997-ben is megrendezi a kortárs fotográ­fusok alkotásait bemutató nyolc-tíz kiállításból álló fesz­tivált. Az előkészületeket már eb­ben az évben megteszi, hiszen pályázatokon kell most is biz­tosítani az anyagi fedezetet, továbbá a város legrangosabb kiállítóhelyeit már le kell kötni. A ’97-es rendezvény fő vo­nulata a fotó és a képzőművé­szet kapcsolata lesz, amelynek keretében olyan fotográfusok alkotásai kerülnek elsősorban falra, akik a fotó és a képző­művészet határterületein mo­zognak, és olyan képzőművé­szekre is számítanak a rende­zők, akik a fotót valamilyen formában felhasználják alko­tásaik létrehozásakor. Bár a meghívottak névsora még nem készült el, de az biz­tosnak látszik, hogy a Mecseki Fotóklub is kiállít, már csak azért is, mert ekkor ünnepli fennállásának 40. évforduló­ját. Ugyancsak lehetőséget kap a Fiatalok Fotóművészeti Stú­diója, amely húszéves lesz ’97-ben. Az egyéni kiállítók közül egyelőre Tillai Ernő tár­lata biztos, aki már a hetvene­dik születésnapját ünnepli. A klub az előkészületek mellett is gazdag programot bonyolít le az idén. Március végén látogatást tesznek a Kecskeméti Fotográfiai Mú­zeumban, május közepén fo­gadják a grazi Gösta Pongratz Fotóklubot, melynek kiállítása is nyílik az Ifjúsági Házban. Június elején pedig részt vesz­nek egy kollekcióval az oszt­rák klub fennállásának tízéves évfordulójára megrendezett grazi kiállításon. Cs. L. Részlet a finn megrendelésre készülő Mikulás-filmből

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents