Új Dunántúli Napló, 1996. március (7. évfolyam, 59-89. szám)
1996-03-08 / 66. szám
2 Dunántúli Napló 24 Óra A Nagyvilágban 1996. március 8., péntek Beszédek Gentben Ha az EU tagországai bezárkóznának, azzal a kontinens újabb megosztottságát idéznék elő, ami számtalan veszélyt rejtene magában - fejtette ki egybehangzóan egy genti nemzetközi konferencián tartott előadásában Kovács László magyar és Erik Derycke belga külügyminiszter. A magyar diplomácia irányítója úgy vélekedett, hogy az új tagok felvétele hasznos lenne az Európai Unió számára is. Derycke beszédében azt hangsúlyozta, hogy az Uniónak előbb a saját reformjait kell elmélyítenie, részben annak érdekében is, hogy képessé váljon az amúgy szükség- szerű bővítés végrehajtására. A belga külügyminiszter emlékeztetett: jelentősek a gazdasági különbségek a két régió között. Eveken át törvénytelen kísérleteket folytattak egy „csodaszerrel” sebesült hor- vát katonák és más betegek kezelésében, anélkül, hogy az illetők tudtak volna a bejegyzés nélküli gyógyszer alkalmazásáról - állította a Globus című zágrábi hetilap. Volt olyan páciens, akinél epilepszia lépett föl a folyadék adagolása után. Az orosz alsóház védelmi bizottságának egyik tagja szerint a NATO keleti irányú bővítése veszélyeztetné Oroszország nemzetbiztonsági érdekeit, ezért Moszkva kénytelen lesz harcászati rakétákat telepítem nyugati határaira. A Tajvan partjainál pénteken kezdődő kínai rakétakísérletek célja az, hogy megmutassa Kína elszántságát területének megvé- delmezésére és a tajvani szeparatista mozgalom elfojtására - mondta csütörtökön a pekingi külügyminisztérium egyik szóvivője. Sen Kuofang leszögezte, hogy tajvani politikájára vonatkozóan Peking visszautasít minden tiltakozást az Egyesült Államok részéről. Ismét fölmentették a vád alól Antonio Di Pietro volt milánói helyettes államügyészt, az olasz korrupció elleni harc legismertebb személyiségét. Az illetékes vizsgálóbíró megalapozatlannak találta a bresciai ügyészek keresetét, akik hivatali hatalommal való visszaélés gyanúja miatt kérték Di-Pietro bíróság elé állítását. Atszabják Szlovákia területét Ha elfogadják a tervet, tovább csorbulnak a kisebbségi jogok Évek óta vajúdik a közigazgatási reform Szlovákiában. A régi időkből örökölt járási és körzeti beosztás kényelmetlen a A/ecw-kormányzat számára, különösen a nyelvtörvény bevezetése óta, amely megadja a nyelvhasználat jogát ott, ahol a kisebbség aránya meghaladja a húsz százalékot. Kényelmetlen a közelgő választások miatt is, mivel a jelenlegi igazgatási-választókörzeti rendszer következtében „túl sok” magyar képviselőnek lehet esélye arra, hogy mandátumhoz jusson a pozsonyi parlamentben. Északi szomszédunk területén eddig 38 járás volt, beleértve Pozsony és Kassa városkörnyékét is. Térképünkről leolvasható, hogy a déli sávban lévő összefüggő magyarlakta területek jobbára közigazgatásilag is egységet alkottak. Az új felosztásról szóló törvénytervezet szerint nyolc régiót alakítanak ki, 74-75 járással, s ezeken belül a körzetekkel. Az új közigazgatási határokkal úgy szabnák át az ország testét, hogy lehetőleg ne maradjon magyar többségű terület. Ez egyrészt megakadályozná az anyanyelv hivatalos használatát, másrészt a járási székhelyekre való utazgatással nagy távolságok megtételére kényszerítené a hivatalos ügyeit intéző lakosságot. Ha ráadásul megszületik a kormányfő és pártja által szorgalmazott új választójogi törvény, amely a jelenlegi képviseleti rendszert a magyarországihoz hasonló, pártlistákat és egyéni körzeteket ötvöző formával akarja felváltani, egyéni mandátum megszerzéséért a magyar pártok jelöltjei már csak a dunaszer- dahelyi és a komáromi járásban indulhatnának. Megfigyelők szerint Szlovákia térképének tervezett átrajzolása tehát tovább csorbítja a magyar kisebbség jogait, és szemben a nyilatkozatokkal, rontja a magyar pártok választási esélyeit. (fehér) Az új közigazgatási határok bevezetése előtt ívlduydr IdMd járások városok Hl 75- % # ■ 50-75% ® ■ 25-50% ® ü 10-25% 0 □ 4-10% országhatár járáshatár A nemzetbiztonsági tanács a csecsenföldi rendezésről tárgyalt Súlyos harcok Groznijban Jelcin és a Moszkva-barát csecsen Zavgajev fotó: feb/reuter Ellentmondásos jelentések érkeztek csütörtökön Groznij- ból. Az orosz szövetségi parancsnokság azt állította, hogy uralják a helyzetet, a csecsen belügyi hatóságok szerint viszont heves harcok folytak délután Groznij központjában. Vjacseszlav Tyihomirov tábornok, a szövetségi csapatok parancsnoka délután azt közölte az ITAR-TASZSZ hírügynökséggel, hogy a városközpontot ellenőrzik a szövetségi erők, és csak Groznij déli részén folynak harcok. Szavai szerint az orosz erők megerősítették a katonai ellenőrző posztokat és a kormányzati épületek őrizetét. Az Interfax csecsen belügyi forrásokra hivatkozó jelentése szerint viszont délután a főváros összes kerületében harcok dúltak. A csecsének körülzárták a katonai ellenőrző pontokat. Belügyi illetékesek közölték, hogy orosz részről tüzérséget is bevetettek. Groznij több részében, köztük a központban megszűnt a vízellátás, miután a csecsének felrobbantották a vízmüvet. A városban nincs kenyér, a harcok miatt leállt a közlekedés és a szállítás. Különösen súlyos helyzet alakult ki a Csecsenföld nyugati részén fekvő Szemo- vodszkban. Az orosz tüzérség és a légierő csütörtökön is lőtte a csecsen fegyveresek fészkének vélt falut. A grozniji harcok közben Moszkvában a nemzetbiztonsági tanács a rendezési tervről tárgyalt. Borisz Jelcin elnök a találkozó után nem ismertette a terv részleteit, azokról a hónap végén nyilatkozik. Hírháttér Vádak és viszontvádak Tisztázatlan pénzügyekről, megsemmisült dokumentumokról szóló hírek keringenek napok óta a hajdani Nemzetközi Transsylvania Alapítvány (NTA) háza táján. A szervezet eredetileg a romániai magyar kisebbség segítésére jött létre, magyarországi intézményektől származó átutalásokat használt fel. Az idők során az NTA-ról inkább botrányok, semmint kulturális tervek, vagy más eseménysorozatok kapcsán lehetett hallani. Az érintettek állításai homlokegyenest ellentétesek. Szőcs Géza erdélyi lapkiadó és szerkesztő, aki 1992-93 során állítólag mintegy 13 millió forinttal nem számolt el, alaptalan politikai támadásnak minősítette a vádakat, melyekre maga is vi- szontvádakkal felelt. Szerinte a történteket már többször, ügyészségi szinten is megnyugtatóan kivizsgálták. Az bizonyos, hogy a heves vita sem az RMDSZ-nek, sem a határon túli kisebbségi ügyekkel foglalkozó magyar politikai és gazdasági intézményeknek nem tesz jót. Az ügyet bonyolítja, hogy időközben a Fidesz épp Szócsőt jelölte a Duna Tv-t felügyelő Hungária Közalapítványt is ellenőrző testületbe, s e lépést az RMDSZ meglehetős rosszallással fogadta. Úgy érveltek: velük nem konzultált a javaslattal előálló Fidesz, s nem vette figyelembe a jelölttel szembeni fenntartásaikat sem. Az sem mellékes, hogy az újból felkavart szócsata épp olyan időpontban zajlik, amikor fontos szakaszába érkezett a Bukarest és Budapest közti tárgyalás az alapszerződésről. (szondy) A nagykövet megkongatta a vészharangot Osztrák-magyar aggályok „Magyarországon egyesek úgy érzik, hogy Ausztria lassan elveszíti érdeklődését szomszédja iránt” - írta csütörtöki számában a Die Presse című osztrák lap. Az újság úgy értesült, hogy Erich Kussbach, Ausztria budapesti nagykövete meg- kondította a vészharangot, mondván: Magyarországon úgy vélik, hogy Bécs egyre inkább elfordul Kelet-Eu- rópától. A nagykövetet idézve a lap hozzáteszi: Ausztria felvétele az Európai Unióba a keleti szomszéd megítélése szerint negatív következményekkel járt. A budapesti osztrák nagykövet - a Die Presse beszámolója szerint - úgy tudja: Magyarországon sajnálattal vették tudomásul, hogy Budapestről visszahívták a köz- szolgálati osztrák televízió, az ORF tudósítóját, és hogy az osztrák rádió 1-es műsorát, az Öl-et már nem sugározzák középhullámon. A diplomata szerint Ausztria Magyarország iránti elkötelezettségét Németországéval, Franciaországéval, vagy akár Svédországéval összehasonlítva jelentéktelennek ítélik Budapesten. Erre vezethető vissza - olvasható a lapban -, hogy például az energiaszektorban a magyar privatizáció során az osztrák cégek bizonyos visszaesést könyvelhettek el. E borúlátó vélekedésnek némiképp ellentmond az a felmérés, amely szerint minden harmadik nagyobb vállalat azt tervezi Ausztriában, hogy termelőkapacitásának egy részét Kelet-Európába telepíti. Nyugati szomszédunknál százötvenegy munkaadót kérdeztek meg, akik kétszáznál több alkalmazottat foglalkoztatnak. Egyharmaduknak már most is vannak vállalataik Keleten. A többiek közül pedig 36,6 százalék fontolgatja, hogy a közeljövőben hasonlóan cselekszik. Különösen a gépiparban, a textiliparban, a bútoriparban és az élelmiszer-feldolgozásban mutatkozik ilyen hajlandóság. A cégek egyharmada az összes termelés 25-50 százalékát akarja ily módon átcsoportosítani, sőt kilenc százalékuk akár ezt meghaladó mértékben külföldre települne. Ausztriában azért nem örülnek ennek, mert a meglevő 300 ezer munkanélküli így újabb ötvenezerrel gyarapodna. Már eddig is ugyanennyi munkahelyet teremtettek az osztrákok az elmúlt időszakban Csehországban és Magyarországon. A felmérés szerint a keletre igyekvő cégek mintegy 24 százaléka kívánja Csehországot választani, 22 százalékuk Lengyelországot. Magyarország a harmadik (13,5). Szlovákia, Szlovénia, Románia, Bulgária, Horvátország és a FAK-országok egyaránt 8-8 százalék osztrák „telepesre” számíthat. A Hamasz nem adja föl fotó: feb/reuter Háborús helyzet Izrael csütörtökön megerősítette a palesztin területek határán állomásozó katonai és rendőri erőit. Az intézkedés célja az esetleges újabb merényletkísérletek megakadályozása. Több mint ezer határőrt és hasonló létszámú katonai egységeket vezényeltek az Izraelt Ciszjordániától és a Gázai övezettől elválasztó úgynevezett „zöld vonalra”. A biztonsági, erőket négykerekű terepjáró motorkerékpárokkal szerelték fel, hogy el tudják fogni a zsidó államba behatolni szándékozó palesztin terroristákat. Az izraeli hadsereg az 1967. júniusi izraeli-arab háború óta első ízben harckocsikat is telepített a zöld vonalra. A Ciszjordániában állomásozó izraeli csapatok parancsnoka leállíttatott minden kiképzési feladatot, hogy a palesztin terroristák ellen elrendelt „totális háború” céljaira mozgósíthassa a rendelkezésére álló erőket. Az izraeli parlament első olvasatban elfogadta a palesztin diplomáciai központ, az Orient House bezárására tett törvényjavaslatot. Gázában csütörtökön Jasszer Arafat ünnepélyesen megnyitotta a január 20-án megválasztott palesztin Autonómiatanács - az autonóm területek parlamentje - első ülését. A furcsa üzenet feladója az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda Besúgótoborzás hirdetéssel Kalifornia vietnami nyelvű újságjaiban furcsa tartalmú hirdetések jelentek meg. A feladó az FBI, amely arra hivatkozva, hogy az utóbbi időben megélénkült a délkelet-ázsiai kommunisták amerikai kémtevékenysége, felhívja a vietnami emigránsok figyelmét: legyenek éberek, és a gyanús üzelmekről értesítsék az ügynökséget. A hirdetést először az USA-ban megjelenő legnagyobb példányszámú vietnami nyelvű napilapban, a Nguoi Viet-ben tették közzé, aztán fölbukkant a Little Saigon rádióadó műsoraiban és a vietnami emigráns közösséghez szóló televíziós programokban is. A sajátos üzenet meglehetősen élénk visszhangot váltott ki a polgári szabadságjogok harcos védelmezői körében, akik a boszorkányüldözés újjáéledésétől tartanak. A nagyhatalmú Szövetségi Nyomozó Iroda védekezni kényszerült, és nyilatkozatot tett közzé: „Tisztában vagyunk a hirdetések különleges jellegével, minden egyes hívást gondosan ellenőrzünk, lenyomozunk.” Ez persze korántsem nyugtatta meg a kedélyeket, különösen azután, hogy kiderült: az FBI rövid idő alatt mintegy 200 hívást kapott a hirdetésre. Ennek ellenére az irodának nincs szándékában felfüggeszteni az akciót, mert úgy véli, hogy a polgárok ébrentartása a leghatékonyabb eszköz Hanoi egyre növekvő kémtevékenységének visszaszorításában. Az ügy lassan országos botránnyá dagad. A minap a Los Angeles Times szerkesztőségi cikkben tiltakozott az FBI „régi-új” technikája ellen. Nem bizonyos, hogy a hidegháború befejeződésével a kémtevékenységnek is befellegzett - írta a lap -, de semmiképpen sem lehet egyetérteni azzal, hogy egyesek az ötvenes évekre emlékeztető hangulatot keltsenek. „A bevándorlók nem élhetnek úgy új hazájukban, hogy állandóan attól kell rettegniük, mikor jelenti föl őket a szomszéd” - hangsúlyozta a cikkíró. Ferenczy Europress
