Új Dunántúli Napló, 1996. február (7. évfolyam, 31-58. szám)
1996-02-07 / 37. szám
1996. február 7., szerda VÁROSAINK Dünántúli Napló 9 Fokozatosan bővül a református iskola Az új félévben már beköltöztek a siklósi Sztárai Mihály Református Iskola diákjai és tanárai új épületrészük földszinti részére. A folyamatosan bó'vülő intézményben a templom melletti szárnyban eddig az új tanári iroda és egy osztályterem kapott helyet. Az új részek hivatalos átadása szeptemberben lesz. Lakossági panaszok A múlt heti siklósi képviselő- testületi ülésen az interpellációk között elhangzott Po'zsonyi István képviselőé is, aki lakossági panaszt tolmácsolt: sok a kóbor kutya a területen, kéri az ebrendelet szigorú betartatását. Dr. Marenics János egy az Iskola úthoz közeli vendéglátó egység elleni panaszt hozott a testület elé, s felvetette még azt is, hogy az Iskola út és a Felszabadulás út közti gyalogos átjárást meg kellene oldani. Mercato TV A Mercato Televízió csütörtök esti adásában beszámolót láthatnak a múlt hétvégi közlekedési balesetekről, utánajártak a szerkesztők, hol tart a pécsi taxisgyilkosság nyomozása. Lesz az adásban autós magazin és néptánc blokk. A műsor stúdióvendége ezúttal Bédy István, Harkány polgármestere. Orvosi ügyelet A siklósi háziorvosi ügyeleti rend február 7-től: 7-én ügyel dr. Szilágyi Imre, 8-án dr. Tölgyesi Éva, 9-én dr. Nagy Katalin, 10-én és 11-én dr. Torbó Márta-dr. Ludányi Margit, 12- én dr. Szilágyi Imre, 13-án dr. Tölgyesi Éva. Az oldalt összeállította: Szabó Anikó Dinasztiák tagjai a kamarában Siklóson 1996 próbaév lesz a kereskedőknek A Kereskedelmi Kamara siklósi bázisa a helyi Kézműves Kamarához hasonlóan sok tagot tömörít: 700-800 vállalkozót. Mint azt a kamara helyi elnökétől, Boros Attilától megtudtuk, a volt járás településeinek főállású kereskedői tartoznak hozzájuk. A megválasztott elnökség tagjai: Hull- mann Béla, Kalmár 1László, Papp János és Velzer Fe- rencné. Székhelyük, központjuk és alkalmazottuk helyben még nincs, beindulni igazán ebben az évben fognak. A siklósi elnök véleménye szerint egyébként jó 10 év kell ahhoz, hogy a kamara kiforrja magát, és a nyugati mintához hasonlóan működjék hazánkban is. A tagdíjat itt bevételarányosan számítják. Ami Siklóst illeti, a kamarai tagságon felül a kereskedők számára kirótt helyi iparűzési adó is jelentősen nőtt: évi 1,2 százalék. A kereskedőréteg Siklóson az elmúlt években sajátosan átalakult. Elsősorban élelmiszer-, vegyesáru-, ajándékboltok nőttek ki a földből a már meglévők mellé. A városban és környékén is sok kereskedődinasztia van, amelynek képviselői tagjai a kamarának, de mellettük az utóbbi évek munkanélkülisége nagyon sok új vállalkozót is behozott a szakmába. Boros Attila szerint ha a horvát bevásárlók száma megcsappan, sok kereskedőnek új alapokra kell helyezni tevékenységét, az üzletek 50 százaléka kénytelen lesz bezárni. Magasak a bérleti díjak, fizetni kell a közterheket is. Nem könnyű kereskedőnek lenni - ez az év ennek a rétegnek itt próbaév lesz. Sz. A. Eleink hite és napjaink farsangja A mai gyerekek már batman-nek öltöznek . FOTÓ: TÓTH A ma embere általában zavarban van, ha meg kell válaszolnia, mikor van farsang. A Magyar Néprajz VII. kötete tanúsága szerint vízkereszttel, január 6-val kezdődik és a hús- vétvasárnapot megelőző negyven napos böjt kezdetével zárul a farsang időszaka. A szokások farsang végére összpontosulnak: farsangvasárnapra, -hétfőre és húshagyó keddre. Siklós nem dicsekedhet olyan neves népszokásokkal, mint például Mohács. Dr. Berze Nagy János Baranyai magyar néphagyományok III. kötetében, a Néphit és szokások fejezetben azonban leír több környékbeli vonatkozást is. Húshagyókeddhez sok hiedelem kötődött. Egy nagy- tótfalui lakó elmondása szerint ekkor az emberek a szőlőbe mentek metszeni, s gömböcöt (disznósajtot) kötöttek az első szőlőtőre, hogy nagy fürtök teremjenek. A kórósiak úgy tartották: ha ekkor asszony jön először a házba, abban az évben a tojások rosszul kelnek ki. E hiedelmek főleg a termésre vonatkoztak. A ma emberének a farsang a bálok évadja is. Siklóson néztünk körül, a közművelődési, oktatási intézményekben mikor, hol rendeznek farsangi bált. A művelődési központban 10-én este sokac bál lesz, 17-én 19 órától farsangi csárdás mulatság. A Batthyány Kázmér Általános Iskola február 9-én 17 órától tartja a felsősök, 10-én 15 órától az alsósok mulatságát, a Hajdú Imre úti iskola 10-én 15 órától a felsősök, 11-én 15 órától az alsósok bálját. A Szent Imre Katolikus Iskola és Gimnázium 9-én 15 órától rendezi az alsósok, 17.30-tól a felsősök jelmezbálját, a Sztárai Mihály Református Iskola 24-én 15 órától az iskolai farsangot. A zeneiskolában 19-én 18 órától jelmezes hangverseny lesz. Múlassunk hát, mert aztán jön ránk a böjt, negyven napig, vagy még tovább. Sz. A. Már én többet nem... Már én többet nem iszom villányi oportót. Legalábbis ott, ahol legutóbb - hazai ízekre vágyva - ittam egy decit. Mert, mit tagadjam, szeretem a villányi oportót. a kollégáim értik, hogyan kell zamatossá érlelni. Úgyhogy karácsonykor, hús- vétkor, egy-egy jeles alkalommal veszek-kapok is tőlük néhány liternyit. Ahol azonban most ittam - az árlap szerint - villányi oportót, az egyik pécsi borozóban nem a várt minőséget ízlelhettem. Vinkót, lőrét, vizezett, szódázott kapásbort töltött nekem a gépből a kedves eladólány. Amolyan hatemberest. Amíg kislányom a kólát iszogatta, én is kóstolgattam italomat: hátha mégiscsak hamisítatlan villányi nedű az, amit iszom. Mert erről van szó! Vagy hamisítják - rendkívül gyatrán a villányi oportót, vagy egyszerűen ily fantázianéven árulják a csiger literjét 140 Ft-ért. Mindezekből fakadnak kérdéseim. Az oportó márkanevet egyáltalán szabad-e használni? Büntetlenül ráfoghatják-e ilyen szomjoltóra, hogy villányi? A hegyközségek, a bortörvény szankcionálhatják-e az ilyen hamisítást? Tudom, igazi villányi borosgazdák nem tévednek be ilyen helyekre, ahol lényegében mindegy, hogy mit is iszik, aki iszik. De hátha akad gyanútlan átutazó vendég is, aki innen viszi tovább a villányi oportó hírét. Ezért azok, akik féltik és óvhatják a márkanevet, kóstolják meg egy-egy borozóban a „villányi oportót”! Reichmesz Adám Baj szi, a szervező A baranyai népművelők elismerését kapta- Itt éljünk, egymástól pár méterre, anélkül, hogy ismernénk egymást, hogy tudnánk, kik a szomszédainak? Ezt nem akartam - feleli Bodnár László, közismertebb nevén Bajszi arra, miért kezdett el a siklósi Iskola úti panelházak lakói számára közös programokat szervezni. Az eset, hogy a lakótelepek, emeletes házak lakóiból közösség formálódjék, sőt hagyományaik legyenek, ritkaság- számba megy. A Siklósi Művelődési Központban dolgozó Bodnár László, aki 1986 februárjában költözött az első lakókkal az Iskola útra, 1989-ben szervezte meg az első programot, egy juniálist. Társak és biztatók nélkül nem ment volna. A lakók 70 százaléka eljött az eseményre. Innen már nem volt megállás. Az U alakú lakótelep parkos terén májusfaállítást, majd - kitáncolást rendeznek évente. 1990 őszén egy össznépi disznóvágásra is sort kerítettek. A karácsony sem maradt még el az óriási fenyővel, a katolikus vagy a református lelkipásztor beszédével. A közös programok pedig közelebb hozzák a lakókat a hétköznapokon is. Tavasztól, jó időben itt mindig nagy élet zajlik. Emlékeik mostanra már számtalanok. Az ötlet, hogy együtt köny- nyebb, emberibb, talán sokunk fejében ott motoszkál. Csak mindig kell egy ember is, hogy egy csapatból csapat legyen. Bodnár László ilyen ember. Mert mint mondta, nem hagyhatta. A lakótelepi közösség programjainak megszervezéséért 1996-ban a Magyar Kultúra Napján a Baranya Megyei Népművelők Egyesülete díjában részesült. Sz. A. Kinevezték az aljegyzőt Beszámoltak a bizottságok A városi önkormányzat testületének mind a négy bizottsága, valamint a két tanácsnok is beszámolt eddig végzett munkájáról a múlt heti siklósi testületi ülésen. A polgármesteri hivatal pénzügyi osztályvezetője, De- csi János a képviselők elé terjesztette az 1996-os költségvetési tervezetet. Az anyag a várható bevételekről adott számot. A tervezetet elfogadták a képviselők. Az új szociális rendelet megalkotása után az önkormányzati lakások lakbéréről szóló rendeletet módosították. Utóbbi anyagban szerepel, hogy lakbértámogatást kapnak azok, akik a lakásukat szociális helyzetük alapján bérlik, illetve azok a jogszerű lakók, akiknek az egy főre eső havi nettó jövedelmük nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb mértékét. Sor került még a siklósi polgármesteri hivatal aljegyzőjének kinevezésére is. Ä posztot ezentúl dr. Létai János tölti be, többek közt ő helyettesíti majd a jegyzőt, dr. Priol Jánosi távolléte esetén. Dr. Létai János egyben az ügyfélszolgálati osztály nemrég kinevezett vezetője. Sz. A. Anyakönyv Születtek: Mészáros Viktor (Drávacsehi), Szappanos Benjámin (Siklós), Megla Jenifer (Nagytótfalu), Miklós Martin (Siklós), Góman Sejla (Bere- mend), Sebők Bernadett Szilvia (Harkány), Balog Angelika (Kásád), Mózes Renátó (Drá- vapalkonya), Forró Nikolett Klaudia (Kovácshida), Jováno- vics László (Alsószentmárton) Házasságot kötöttek: Szeibert Zsolt és Petrovics Melinda, Kiss Gábor és Bálint Brigitta, Farkas Jenő és Molnár Ilona. Meghaltak: Balka Dezsőné Veres Borbála (Harkány), Bandicz János (Siklós), Virányi Endre (Villány), Kasza Jánosné Szabó Margit (Siklós), Miklós Lászlóné Farkas Margit (Kovácshida), Balázs János (Siklós), Bancsi Gá- borné Radványi Erzsébet (Siklós), Baksa Lajosné Géczi Mária (Matty), Krix Mihályné Zett Anna (Siklós), Simon Gyula (Drávasza- bolcs), Kosztics István (Nagyharsány) ) Az óvóbácsi meséjére talán könnyebb az alvás FOTÓ: TÓTH Kötetlenül a beremendi óvodában is A továbbképzést már helyben végzik 103 beíratott gyermeket fogad minden hétköznapon 21 dolgozó, köztük 9 óvónő a beremendi óvodában. Hatalmas bejárati kapujával, régivágású ablakaival, a háztetőn árválkodó szürke hangszóróval, évtizedek óta változatlan külsővel álló épületben azonban manapság másként foglalkoznak a gyerekekkel, mint régen. Életükről Zeller Józsefné óvodavezetővel beszélgettünk:- Fenntartó önkormányzatunk jóvoltából ideális körülmények között dolgozhatunk. 12 millió forintból gazdálkodtunk az elmúlt évben. Valamennyi óvónőnk szakképzett, igaz, pillanatnyilag kevesebben vagyunk a gyes-en lévő óvónők miatt, akiket képesítés nélküliekkel helyettesítünk. Mint a vezető elmondta, az 1989-ben megjelent új nevelési program jelentős változást hozott. A új program lehetővé tette, hogy nagyobb szabadságot kapjanak a gyerekek. Egy- egy téma átsző egy-egy napot. Tavaly még választhattak az óvónők a kötött és kötetlen foglakozások között, ám idén már mindannyian a kötetlen szervezési formát alkalmazzák a környezet, matematika, ábrázolás, ének-zene foglalkozásokon. Egyedül a testnevelés megy a hagyományos formában.- Mi a helyzet a továbbképzésekkel?- Még léteznek, ám ezekért fizetni kell, elég sokat. Helyette mi házon belül szervezzük meg a szakmával kapcsolatos, egyben a helyi sajátosságokhoz igazodó szakmai vitákat.- Napjaink pénzszűkös világában látható-e a gyermekeken, hogy kevesebb jut rájuk is, mint régebben?-Nem! A szülő a gyerekének most is igyekszik mindent megadni. Inkább maguktól vonják meg, amit csak lehet, de a gyerek ne érezze, hogy nehezebben élnek. Szóval: a gyerekeken, mi úgy tapasztaljuk, nem spórolnak ma sem a szülők. Bíró Lajos HIRDETÉSFELVÉTEL az Új Dunántúli Naplóba a siklósi térség takarékszövetkezeteinél: Siklóson (Felszabadulás utca 42.), Harkányban (Kossuth L. u. 75.), valamint az újpetrei, a szalántai, a kozármislenyi, a vokányi és az ege rág i takarékszövetkezeteknél.
