Új Dunántúli Napló, 1996. február (7. évfolyam, 31-58. szám)
1996-02-01 / 31. szám
1996. február 1., csütörtök VÁROSAINK Dúnántúli Napló 9 Útlielyzet - A Hegyhát alsóbbrendű útjai nagyrészt havasak, jégbordásak. Mindegyik település ugyan megközelíthető, de mindenhol nagy a csúszásveszély fotó: löffler A szerződéseket aláírták A tánc örömet jelent nekik körkép Építési telek térítésmentesen A mindszentgodisai önkormányzat ebben az évbe is szeretné támogatni azokat, akik a községben lakást vásárolnak, vagy a már meglévőt kívánják felújítani. Térítésmentesen adnak telket azoknak, akik építkezni szeretnének. Varázsos évek Megkezdte munkáját a „Varázsos évek” munkacsoport, amelynek tagjai a baranyajenői és a gödrei óvoda, valamint a baranyajenői, a gödrei és a tormási óvoda. A munkacsoport vezetője Slézia Anna Mária baranyajenői védőnő. Tevékenységük célja, hogy segítséget nyújtsanak a korai gyermekkorban az egészséges életmód kialakításához, pszichológiai ismeretek nyújtása a kisgyermek neveléséhez. A csoport munkáját a magyar Soros Alapítvány 90 000 forinttal támogatja. Kiállítás Takáts Dezső grafikus kiállítása nyílik február 5-én a sásdi Művelődési Központ és Könyvtár konferencia termében. A tárlaton az érdeklődők a művész baranyai templomokról készített színes rézkarcait tekinthetik meg. Gazdatanfolyam Vásárosdombón Vásárosdombón a Baranya Megyei Területi Agrárkamara és a Baranya Megyei Vállalkozói Központ által közösen szervezett gazdatanfolyamra is sok gazdálkodó jelentkezett. A tanfolyamon elsősorban a növény- termesztés és a növényvédelem legfontosabb kérdéseiről lesz szó. Az oldalt összeállította: Szalai Kornélia Ha nem vontak volna el nyolc milliárdot a sertés- és baromfi- ágazattól, akkor most nem lenne a csőd szélén ez a két ágazat. A jelenleg meghozott döntések a kistermelők tízezeréit sújtják - állítja Gödrei Márton, a Hegyhát-Zselic Kft. ügyvezetője. Véleménye szerint e mögött nemcsak lobby-, hanem egyéb érdekek is húzódnak .. .-A jól szervezett termelést egy tollvonással most semmissé tették, ami a későbbiekben mélyebb gazdasági károkat is okoz majd - mondja Gödrei Márton. - Most be lehetne jutni a keleti piacokra, sőt bővíteni is lehetne azokat, ha a támogatás olyan lenne. El fogunk odáig is jutni, hogy az EU által meghatározott kvótát sem tudjuk majd kitölteni. Lehetne termelői táA gödrei önkormányzat az elmúlt évben tíz jövedelempót- lóst foglalkoztatott közhasznú munkásként. Tevékenységük meglátszott a falun, hiszen rendben tartották a közterületeket. Ezen kívül kifestették az iskolát, elvégezték az óvoda külső és belső tatarozását, valamint a kulturházat is rendbe tették. A falu karbantartása volt a feladatuk, folyamatosan tisztították az árkokat. Idén még a tavalyi keret termogatást adni, ami csak szándék kérdése. A Hegyhát-Zselic Kft-ben tulajdon hányada van a naposcsibe szállítóknak, a feldolgozóknak és a termelőknek is. A három megyében a 70-80 termelő évente 2,5-3 millió broj- lecsirkét nevel fel. Rugalmasan tudnak alkalmazkodni a piaci igényekhez, mert az egész kicsi teleptől a nagyig mindennel rendelkeznek. 1992. decemberében alakult, a bizalmi elven működő kft. A termelők a saját pénzüket nem veszik ki, bent hagyják, ezért a kft-nek nagyon kicsi a hitel állománya. Ezen kívül ennek felhasználásával segíteni tudják a termelőket a telepeik korszerűsítésében, fejlesztésében. A kft. a naposcsibét és a talléré tudják foglalkoztatni a közhasznú munkásokat, akinek a munkavégzéséhez szükséges eszközök vásárlását is támogatja a munkaügyi központ, amit szintén pályázat útján lehet elnyerni. Ezen a pénzen szerszámok, berendezések vásárolhatók. A gödrei önkormányzatnak nagy gondot jelentett volna, ha nem alkalmazhatnak idén is közhasznú munkásokat, ugyanis a falu közterületei karmányt adja a termelőknek, valamint a hosszú tél miatt ebben az évben az energia költségekhez is hozzájárulnak. A takarmánypiacon is jelen vannak, a szászvári keverőüzemben 50 százalék a tulajdonrészük. Etetési kísérleteket folytatnak, tápkeveréket állítanak össze, próbálnak ki.- Ma ott tartunk, hogy a termelők kivárnak. Bízom benne, hogy ez a jelenlegi helyzet rendeződik. A termelők ugyanis csak akkor folytatják, ha garantálják, hogy lesz valamennyi nyereségük. Akkor nem csökken a volumenünk a tavalyi évhez képest. A termelőkkel megkötötték a szerződéseket, akik egy része még kivár. Ha nem változik semmi, akkor a termelők becsukják az ólakat. egymástól három-hat kilométerre vannak. Amennyiben ezeket vállalkozókkal kellene gondoztatni, az önkormányzat képtelen lenne a költségeket kifizetni. A közhasznú munkások között vannak visszatérők is, akik szívesen csinálják, mert érzik, hogy a falujukért tesznek valamit. Elképzelhető, hogy közülük többen a munka világába is könnyebben vissza tudnak térni majd a későbbiekben. Mindszentgodisán két évvel ezelőtt alakult meg a tánccsoport. Az alapítótagok 14-20 év közötti fiatalok voltak. Az eltelt időben több sikeres bemutatót is tartottak.- Az ötlet a mindszentgodisai polgármestertől származott — mondja Simonná Németh Csilla, a tánccsoport vezetője. - Két évvel ezelőtt január 6-án volt az első próba, amelyre nagyon sokan eljöttek, többen azóta is rendszeresen járnak. A táncosok közül valamennyien kollégiumban laknak, ezért csak csak pénteken és szombaton tartunk próbákat. Ezek a fiatalok korábban csak discoba jártak, nem ismerték a néptáncot. Évente két-há- rom táncot tanulnak, változa- tossak a próbák. Pécsről is jönnek oktatók, Tolnai József, a Mecsek együttes táncosa és Szabó Sándor, a K1SZÖV Táncegyüttes egykori vezetője. A millecentenáriumi ünnepségre készült műsor koreográfiáit is ők készítették.-Fellépési lehetőségeink a környező falvakban vannak, még kevesen ismerik a csoportunkat - folytatja Simonná Németh Csilla. - Idén először utazunk külföldre, Svájcba megyünk. A ruháinkat a mindszentgodisai önkormányzat finanszírozza és egy helyi iparos készíti el, A csoport műsorán erdélyi magyar táncok és magyar táncok szerepelnek. A millecentenáriumi ünnepségen a hét végén mezőségi és székelyföldi táncokat mutatnak be, valamint egy zemplémi karikázót, amelynek a koreográfiáját a Magyaregregyen élő Papp Judit készítette. A műsorban az utánpótlás csoport tagjai is fellépnek, szatmári táncokat adnak elő. Az együttest a Mecsek tánccsoport zenekara kíséri. Festői környezetben a templom FOTÓ: LÖFFLER GÁBOR Kétszáz éves a sásdi templom Idén ünnepli a sásdi katolikus templom felszentelésének 200. évfordulóját. E jelentős jubileumra az egyházközség közösen készül az önkormányzattal, az iskolával és a helyi honismereti szakkörrel. 1796-ban épült a sásdi katolikus templom és az iskola is. Az 1810 és 1850 közötti adatok szerint 313-350 katolikus élt a településen, és 35 gyerek járt iskolába. A neves jubileum alkalmából közös kiadványt jelentet meg az önkormányzat az iskola és a templom történetéről. Az anyaggyűjtésben jelentős szerepet vállaltak a Sásdi Honismereti Szakkör tagjai. A jubileumi könyvbe bekerülnek azon esperesek, püspökök nevei is, akik látogatást tettek Sásdon, valamint megemlékeznek benne arról a plébánosról, aki Nepomuki Szent János szobrát emeltette. A kétszázadik évfordulóra való felkészülés jegyében a város önkormányzata vállalta, hogy felújítja a szobrot. Az egyházközség pedig két hét múlva készíti el az ünnepség végleges programját. A templom felszentelésének évfordulóján szeptember 8-án, az ünnepi szent misét Mayer Mihály megyés püspök celebrálja majd. A templom ünnepe része az önkormányzat millecentenáriumi rendezvény-sorozatának. Gödrén közhasznú munkások tartják rendben a falu köztereit Nagy a távolság a parkok között Bakócán kevés a munkahely Nem vállalkozik könnyű feladatra az, aki el akar jutni Ba- kócára ebbe a hegyháti zsákfaluba. Míg Oroszlóig tiszta hómentes úton megy, letérve Szentlőrinc és Mindszentgodisa felé úgy érezheti magát, mintha autóval szánkózni indulna. A táj azonban sok mindenért kárpótolja. A zúzmarás fák és bokrok, a hófödte domboldalak csodás látványt nyújtanak. Jelenleg 410 állandó lakója van a községnek. A legtöbben a nevelőotthonban és annak iskolájában dolgoznak. Vannak, akik a bányába járnak, a helyi óvoda és az egykori szövetkezetből alakult utód szervezetek adnak néhány helybelinek munkát, az önkormányzat is alkalmaz embereket. A tehenészeti telepet egy vállalkozó működteti. A szép fekvésű zsákfaluban élők egy negyede nyugdíjas, harminchárom az iskoláskorú gyerek, húszán kapnak munkanélküli járadékot.-Már a második ciklusban vagyok a település polgármestere - mondja Dénes Sándor. - Most sokkal nehezebb az élet, mint amikor először megválasztottak. Akkor rendbe tettük a közterületeket, aszfaltoztuk az utakat, a középületeket tataroztuk. Egy lakásból kialakítottuk a körjegyzőség kirendeltségét. A művelődési házat és az orvosi rendelőt felújítottuk, az óvodában központi fűtést szereltünk fel, járdákat építettünk. Látványosan fejlődött a falu. Idén eljutottunk odáig, ha megszorításokkal is, de talán átvészeljük ezt az évet is. Azonban a költségeket már nem tudjuk tovább szűkíteni. Bakócán a kevés munkahely jelenti legnagyobb gondot. A járadékosok nagy része alacsony képzettségű. A faluban vannak vállalkozók, kereskedelemmel foglalkoznak.-A nevelőotthon lakóit is sújtja a munkanélküliség - folytatja a polgármester. - Azonban náluk még a családi háttér is hiányzik, és egyre több közöttük a 18 éven felüli. Az önkormányzati rendszer kialakulásával a falvak fejlődtek. Az első pillanattól kezdve bevezettük a kommunális adót, ami eddig 1000 forint volt házanként egy évre, 1996-tól azonban a duplájára emelkedett. Az ön- kormányzatoktól jelentős ösz- szegeket vontak el, a kincstári rendszer bevezetése a gazdasági önállóságuk megnyirbálását is jelenti. A nevelőotthon lakóinak is kevés munkalehetőség jut FOTÓ: LÖFFLER
