Új Dunántúli Napló, 1996. február (7. évfolyam, 31-58. szám)
1996-02-05 / 35. szám
1996. február 5., hétfő A Mai Nap Dünántúli Napló 3 Közgazdász bál A hagyományoknak megfelelően az idén is megrendezik a Baranya megyében dolgozó közgazdászok farsangi bálját február 10-én Pécsett, a Szliven Étteremben. A műsorral egybekötött összejövetelre még lehet jelentkezni a társaság székhelyén, a Business Centerben, vagy a 227-722-es telefonszámon. Idegenforgalmi kiállítás A négy napos idegenforgalmi kiállítás és vásár ma zárja kapuit Kaposváron a Dorottya nagytermében. A rendezvényen több, mint harminc hazai és külföldi utazási iroda vett részt. A tervek szerint ezentúl évente megrendezik az idegenforgalmi bemutatót. Vesebetegek Egyesülete Nagykanizsán a Művese Állomáson a hét végén megalakult a vesebetegek egyesülete, amelynek elsődleges célja a jelentősen alultámogatott betegek érdekvédelme. A huszonöt taggal létrejött szervezet soraiba várja a beteg családtagjait is, valamint mindazokat, aki veseátültetésen estek át, vagy vesebeteg gondozásra járnak. Göcseji Hetek A rendezvénytörténeti kiállítás ünnepélyes megnyitásával megkezdődött Zalaegerszegen a Göcseji Hetek nyolc hónapon át tartó rendezvénysorozata. Göcsej „fővárosa” és 50 községe e tájegység kulturális, gazdasági és természeti értékeit kívánja bemutatni a hazai és a külföldi vendégeknek. Egyebek mellett az érdeklődők megismerkedhetnek a különböző közösségi hagyományőrző formákkal, a régi kézműves mesterségekkel. Energia farsang Bonyhádon A bonyhádi Sportcsarnok idén második alkalommal adott helyet a helyi Focisuli Alapítvány, a II. számú általános iskola és a Fűtőmű Kft. közös szervezésében az Energia farsang elnevezéssel megrendezett 5.-7. osztályos fiúk labdarúgó-bajnokságának. A hét végén hét bonyhádi, szekszárdi és bá- taszéki csapat mérkőzött meg egymással. A Támasz Alapítvány pécsi népkonyhája és melegedője. A fiatal és idősebb hajléktalanok szégyenlősen takarják el arcukat a fényképezőgép lencséje előtt. fotó: laufer László Mind több a hajléktalan fiatal A munka reményében sokan jönnek Pécsre a kistelepülésekről Folyamatosan nő a hajléktalan tizenévesek száma nemcsak Budapesten, hanem a vidéki városokban is. Kisebb-nagyobb csapatokba verődve róják az utcákat, tereket. Koldulásból, kéregetésből, alkalmi munkákból igyekeznek fenntartani magukat. Vannak, akik nem riadnak vissza az áruházi lopásoktól sem. Az éjszakákat az emeletes házak pincéiben, vagy más „védett” helyen töltik. Reggel aztán a hideg elől a népkonyhára és a nappali szállásra menekülnek. Az elmúlt időben egyre több anya is az utcára kerül gyermekével Pécsett, ők a női szálláson találnak menedéket. A Támasz Alapítvány segítségével többük a Hajnóczi utcai anyaotthonban talál fedelet.- A népkonyhán és a nappali melegedőben nagyon sok drogos fiatal tűnt föl a téli hónapokban. A hajléktalan 14-18 évesek száma folyamatosan emelkedik - mondja Lőcsei Attila, a Támasz Alapítvány munkatársa. - Most már nem csak az állami gondozásból kikerült, vagy a nevelőotthonból megszökött gyerekek vannak közöttük, hanem olyanok is, akik családból jöttek el ilyenolyan okok miatt. 1989-91 között főként az alacsonyan képzettek és az állami gondozottak közül kerültek ki a hajléktalanok, de most már van közöttük középiskolát végzett és akad két szakmával is rendelkező is. De megszűnt a vállalat, ahol dolgozott, jó esetben segélyből él. Egyre többen jönnek Pécsre a megye falvaiból, abban bízva, hogy itt munkát találnak, jobban boldogulnak. A hajléktalanoknak csaknem a fele Baranya kistelepülésein élt korábban. A Támasz Alapítvány őket is befogadja, szállást ad nekik.- Sajnos megszűntek az ifjúsági szervezetek, amelyek programot adtak a fiataloknak, volt hova tartozniuk. A hajléktalanná válás - amely önmagában is nyomasztó állapot - mellett az utcán naponta ezer veszély leselkedik ezekre az emberekre - fejezi be á Támasz Alapítvány mmunkatársa Szalai K. Szafari parkot hoznak létre Nagybajom határában? Farkasfalka Somogybán Hol vannak már a régi szép idők, hol a felhőtlen égbolt a gödöllői állattelep fölött, amikor még Homoki-Nagy és Szigeti Kálmán dolgoztatta a „stábot”! Azt mondja Kosik László, a tulajdonosok egyike: a nyolcvanas évek közepétől nem volt magyar filmmegrendelésük. Külföldiek igen. Ez azonban kevés ahhoz, hogy a jövőjüket egyelőre ne takarja sűrű homály. Az állattelep ugyanis kilakoltatás előtt áll. Csupa védett faj, a farkasoktól a medvékig, a hollóktól a nyestkutyákig. Most az a fő kérdés, hova menjenek? A filmvilágnak, a forgalmazóknak, a TV-műsorigazgatóknak Kosik úr szerint előbb-utóbb kapcsolniuk kell, s tudomásul venni: a természetfilmeknek nagy a keletje. Vagyis egyben kellene tartani a „potenciális stábot”. A Somogy Természetvédelmi Egyesület sokáig kutatott megfelelő terep után. Végül is „megtalálták” az elhagyott munkásőr-bázist Nagybajom közelében: csak a bekerített rész öt hektár. Ideális - mondja Kosik úr, s hozzáteszi: bár kialakíthatnának itt egy szafari-jel- legű állatparkot, s mellette egy gyermeküdültető centrumot! A bázisnak olyan zűrös a tulajdoni és a kezelői háttere, hogy képtelenség benne eligazodni. Márpedig az idő sürget, mert az állatseregletnek március 31-ig el kell jönnie Gödöllőről. Kosik úrnak pillanatnyilag sokkal kisebb gondot okoz, hogy medvéiknek húst szerezzen, mint tisztán látni a telekkönyvekben ... Mégis úgy véli: lesz ebből a nagybajomi szafari parkból valami. Tény, hogy Somogy - és a kiszemelt területhez közeli Boronka Tájvédelmi Körzet - csak nyerhet az ügyön, mert ritka látványossága, idegenforgalmi vonzereje lehet a környéknek. A gödöllői telepen rengeteg farkas van. Köztük az „elhíre- sült pécsi” állat testvére is, Mongi.- Majd' hanyatt vágtam magam, amikor a pécsi esetről hallottam! Tudja meg, hogy a farkasok soha nem támadnak! Érti, uram? Soha!, Mészáros Attila Nincs nyugvás a pécsi Citrom utcában Az utóbbi hetekben érdekes fordulatot vett a pécsi Citrom utcai építkezés sokakat érintő, és még többeket foglalkoztató ügye. Úgy tűnt, hogy az éveken át az arra járók tömegét irritáló befejezetlen beruházás kérdése az 1994-ben született bírósági döntés értelmében nyugvópontra jut - ám ismét változott a helyzet. Az eredeti beruházó, Ja- szenovics Miksa új, a múlt év végén született bírósági határozatokkal kereste fel szerkesztőségünket. Mint ismeretes, a vállalkozó Citrom utcai építkezését annak idején a részletes rendezési terv jóváhagyásának halogatása miatt leállították. Az indok: a kiadott építési engedély ellentétes tartalmú volt a részletes rendezési tervvel. Ezt a - később az eredeti elvek alapján megszületett - dokumentumot a beruházó négy éven át hiába kifogásolta. Ä befejezetlen beruházás következtében a vállalkozó cége nem tudta teljesíteni hitelezői felé a kötelezettségeit, ezért a bíróság elrendelte az épület elárverezését. Ezt 1994. decemberében meg is tartották, és az ingatlan a Mercator Kft. tulajdonába került. Tavaly novemberben azonban a Baranya Megyei Bíróság újabb adatok ismeretében olyan végzést hozott, amelyben a Pécsi Városi Bíróság végzését hatályon kívül helyezte, és a bíróságot új határozat meghozatalára utasította. Néhány héttel később a városi bíróság megsemmisítette az árverést, és törölte annak végrehajtási záradékát is. Ezt követően levélben szólította fel a Földhivatalt, hogy a határozat jogerőre emelkedése után jegyezze be az új döntésnek megfelelő adatokat a szóban forgó ingatlan tulajdoni lapjára. Az ügyet fellebbezés után a Baranya Megyei Bíróság tárgyalja. A fordulat kapcsán Jasze- novics Miksa így nyilatkozott lapunknak:- A bíróság döntésével összhangban magam is az eredeti állapot visszaállítását kívánom elérni. Az épület megállapított árverési árán, a 234 millió forinton nem kívánok változtatni. Az ügynek bizonyára lesznek új fejleményei. Annál is inkább, mivel a lassan a befejezéshez közelítő beruházás eredményeképpen a Citrom utcai épületben már több új „tulajdonos”, illetve bérlő nyitott üzletet - egyelőre hivatalos használatba vételi engedély nélkül. Az új információk ismeretében azonban felmerül a kérdés: vajon ők kivel állnak jogviszonyban? A pécsi városlakók, a Citrom utcai üzlettulajdonosok pedig csak abban reménykedhetnek, hogy az újabb fordulat következtében nem húzódik további éveken keresztül az ügy. Kaszás E. Kérek szépen egy „bájért”! A patikában csupán néhány ember áll a sorban. Kint csontig hatol a hideg, itt bent, a melegben senki nem siet. A pult mögött álló patikus (asz- szisztens?) hölgy visszakérdez, nem érteti, mit kér az idősebb férfi.- Milyen bájért? Az úr zavarban van, lefelé, majd oldalt néz, várja a segítséget. Megigazítja a kalapját, szorosabbra fogja az előkészített pénztárcát, majd odasúgja a hölgynek:- Tetszik tudni, nem tudom pontosan. De az asszony mondta, amikor a tévében megjelent a hirdetés, hogy na látod: ez jó meghűlésre, meg lázra, hát kellene nekünk is ilyen. Gondoltam meglepem egy bájerral, ha lenne olyaü szíves segíteni. Persze, a férfi nem tudott olyan csendesen beszélni, hogy ne hallották volna meg a többiek, hegyeződtek a fülek; várták, vajon most mi is következik.- Jaj, tudom már, mire tetszenek gondolni! - gyúlt a megvilágosodás a hölgy fejében. -Aszpirint akar venni!-Hát, lehet. Aszpirin volt már a háború előtt is, de akkor most miért hívják bájer- nak?- Azért, mert gyógyszert nálunk még nem lehet hirdetni, s mivel egy német gyár készíti, a neve után így reklámozzák. Bájer.- Én már semmin sem csodálkozom - mormogott a férfi, miközben elrakta a doboz tablettát. A „bájért”. Roszprim Választani lehet: kutya, vagy gyerek (Folytatás az 1. oldalról) A gyerek is megsínyli, ha az addig jól kereső édesanyja csak fél évig maradhat otthon vele. Mert szükség van a jövedelmére, mert különben a feje tetejére áll a családi költségvetés, esetleg mást vesznek fel a helyére , s elveszíti a munkahelyét. Tíz éve még másfél évre, majd kettőre emelték a gyed idejét, hogy minél kisebb anyagi megterhelést jelentsen a családoknak egy-egy új jövevény. Pedig akkor szinte mindenért a jelenlegi árak tizedét kellett fizetni. Egy gyerekcipő az egy-két éves gyereknek 100-200 forintba került, a gyerekágy 2400-ba, a bébiszék sem érte el az 500 forintot. A papírpelenka sem számított luxusnak, és még a textil pelenka ára is megfizethető volt. A csecsemőre nap mint nap mosni kell, sokba kerül a mosószer, az áram, a víz. Az árak emelkednek, csak a családokat segítő támogatási formák fogynak szép lassan el. Azonban, mint a Baranya Megyei Egészségbiztosítási Pénztár illetékesétől megtudtuk, nem ennyire borús a kép. Mert ha egy családban újabb gyermek születik, akkor újra kell számolni az egy főre eső jövedelmet, a családi pótlékot is minden évben újra meg kell állapítani. Ha a kötelező bejelentési határidő után születik meg a gyerek, és az egy főre jutó havi 19 500 forintos nettó jövedelemhatár alá kerülnek, jár a családi pótlék, de mindezt megfelelő iratokkal igazolni kell. Hat hónapnál tartósabb változás esetén a jogosultságot a töredék évre állapítják meg. A gyes-ről és a gyet-ről szóló törvényjavaslatot csak februárban tárgyalják. Hogy mennyire sokba kerül egy gyermek már a világra jövetele előtt, csak az tudja, aki már átélte ezt. Majd megszületik. és szüksége lesz nadrágpelenkára, ami nyolcszáz forint, rugdalózókra, melynek árai a 2000 forinthoz közelítenek. S ahogy nő a baba, egyre többe kerül az öltöztetése, etetése. A bébiételek, ha hazaiak, 80-100 forint közötti áron kaphatók, de ha bio-termékek, akkor üvegenként akár 200 forintba is kerülhetnek. A primőr zöldségfélék is jelentősen A gyerekruha, a kicsi cipő is méregdrága fotó: laufer László megterhelik a családi költség- vetést, a gyümölcsökről nem is beszélve. Az alma lassan luxusnak számít a 80 forintos kilónkénti árával, a narancs és a banán is jelentősen túllépte a 100 forintot. Cipőt lehet vásárolni 1400-5000, dzsekit a kétévesnek 2^1000 forint közötti áron. S mindehhez jön bölcsődei térítési díj... Sz. K. Boross Lezsákra bízná az MDF-et A pártalelnöki tisztéről nemrégiben leköszönt Boross Péter ex-miniszterelnök a Vasárnapi Dunántúli Naplónak adott interjúban várakozásaival kapcsolatban kifejtette: életkora, szervezőkészsége és hitelessége nyomán Lezsák Sándor személyében látná biztosítottnak az - elnök-utódlás kérdésében egyébiránt meglehetősen megosztott - MDF általuk képviselt eddigi irányvonalának folytatását. A leköszönt alelnök reméli, hogy a tagság felismeri, miért éppen Lezsák Sándor kell pártelnökként az MDF-nek. Boross egyúttal cáfolta a kisgazdákhoz, illetőleg a KDNP-hez való közelítésükről szóló, a részint MDF-es vezetőktől, illetve Torgyán Józseftől származó híreszteléseket.
