Új Dunántúli Napló, 1996. február (7. évfolyam, 31-58. szám)

1996-02-29 / 58. szám (59. szám)

1996. február 29., csütörtök VÁROSAINK Dunántúli Napló 11 Horgásztó Alsómocsoládon Alsómocsoládon a Közösségi Házban megbeszélést tartottak az elmúlt napokban a halastó tulajdonosok. Egyebek mellett megvitatták a bérleti díjak ala­kulását, s azok felhasználását, a bérbeadás jövőbeni feltételeit és egy horgásztó létrehozásá­nak lehetőségeit. A rendezvé­nyen került sor a vezetőség új­raválasztására is. _ / Várázsos Evek Összejövetelt tartott hétfőn a Várázsos Évek munkacsoport Baranyajenőn a kultúrházban. Dr. Lakatos László dombóvári szülész-nőgyógyász tartott elő­adást a fogamzásgátlásról, a terhességről, a terhesgondozás­ról, a szülésre való felkészítés­ről és a szülésről. Tegnap este Turáni Imréné óvónő Tormá­son a faluházban a gyermekne­velésről beszélt, míg ma dél­után öt órakor Szágyon dr. Máthé Mária gyermekorvos a gyermekbetegségek megelőzé­séről, az allergiáról és a lázcsil­lapítás módszereiről tájékoz­tatja az érdeklődőket. Közmeghallgatás Március 5-én 18 órakor a sásdi önkormányzat a Körzeti Álta­lános Iskola aulájában köz­meghallgatást tart, amelynek fő témája az idei év költségvetése. Hírharang Az elmúlt évben jelentette meg az alsómocsoládi önkormány­zat Hírharang című újságját. Elsődleges céljuk, hogy a falu lakóit a kiadványon keresztül rendszeresen tájékoztassák a te­lepülés életéről, a fontosabb rendeletekről, a közgyűléseken hozott döntésekről, az egyes pá­lyázati lehetőségekről. Az oldalt összeállította: Szalai Kornélia Holland segítség a margitmajori szociális otthonnak Idősek ellátása másképp Rien Platteschorre, a Hollandi­ában működő Humanitás Ala­pítvány vezetője nemrégiben ismét Magyarországon járt és ellátogatott Sásdra, hogy sze­mélyesen is megismerkedjen a Margitmajori Szociális otthon­ban élő emberekkel, az ott ural­kodó körülményekkel.- Amikor nemrégiben Pé­csett jártam egy véletlen hozott össze Sásd város alpolgármes­terével, aki elmondta, hogy a közelükben található szociális otthont szeretné a város átvenni és korszerűsíteni - mondja Rien Platteschorre. - Megkér­dezte, hogy nem tudna-e az alapítvány ebben segíteni. Hol­landiában most újítunk fel egy ilyen otthont, ennek a felszere­lését szeretnénk a sásdiaknak átadni, azonban személyesen kívánom megnézni, és megkér­dezni tőlük, hogy mire van szükségük. Amit ajánlani tu­dunk, azok speciális, kimondot­tan idősek otthonába készült berendezési tárgyak. Rotterdamban a Humanitá­rius Alapítvány tizenhét épültet tart fenn, amelyekben appart- manokban élnek az idős embe­rek. Azonban van még kettő olyan otthonuk is, ahol azokat gondozzák, akik képtelenek önmagukat ellátni. Hollandiá­ban 55 éves korában mindenki­nek joga van ara, hogy beköl­tözzön egy ilyen apartmanba. Nem mindenki ugyan azt a szolgáltatást kapja, hanem azok személyre szabottak.- Ezek a változások az utóbbi három évben következ­tek be az idősek ellátásában - folytatja Rien Platteschorre - Akkor alakították ki ezeket a házakat, előtte, hasonló módon gondoskodtak róluk, mint Ma­gyarországon. Az ellátásért mindenkinek a jövedelmétől függően fizetni kell. Magyaror­szágon is jártam néhány szociá­lis otthonban, ahol az idős em­berek nagy része felöltözve fe­küdt az ágyában és semmit nem csinált. Az sem jó, hogy többen laknak egy viszonylag kis szo­bában. Nekünk az alapelvünk, hogy foglalkoztatni kell az idős embereket, mert különben el­esetté válnak, feleslegesnek ér­zik magukat. Feladatokkal kell őket ellátni, s véleményem sze­rint a legfontosabb, hogy egy ilyen otthonban is tovább él­hessék a korábbi életüket, mind azt csinálhassák tovább, amit addig. Ember az embertelenségben Gáspár János mindössze 45 éves volt Az élet megmagyarázhatatlan történései közül talán a legfáj­dalmasabb és a legnehezebben megérthető, a fiatalok halála. Gáspár János még csak 45 éves volt. Tegnap temették. A Sásdi Önkormányzat pénzügyi csoportvezetőjét há­rom és fél éve szólította el gyó­gyíthatatlan betegsége hivatásá­tól, melyet nagy odaadással végzett. Kitartása végigkísérte betegsége utolsó percéig, példát mutatott abban is, hogy kell a néha embertelen fájdalmat és megpróbáltatást méltósággal elviselni. A család biztos támasza, ol­talmazója és vigasza maradt be­tegsége idején is. A régi kollé­gák, barátok, akiknek látoga­tása színt hozott a hétköznapok egyhangúságába, már tudták, hogy a folyamat visszafordítha­tatlan, megrendültén vették tu­domásul, a megváltoztathatat- lant. Véget ért egy élet, egy emberfeletti küzdelem, a las­san, de biztosan romboló kór el­len. Pedig milyen sokat szere­tett volna és tüdott volna még tenni, a családjáért, az önkor­mányzatért, a sportkörért, melynek múlt év végéig elnöke volt, a melyet még ágyhoz kötve is szemmel tartott. Tudta, a számára kijelölt úton végig kell mennie, s mél­tósággal kell tudomásul vennie, hogy az ő betegsége az orvos- tudomány mai állása szerint gyógyíthatatlan. Tudta, de talán a szíve mélyén sokáig nem hitte, hogy vele történik mindez. Miért pont én? - tette fel oly sokszor, a végleg válasz nélkül maradó kérdést. S akik a lelket tartották benne: felesége, két fia és a szőkébb rokonság. Az ő arcukon és mozdulatukon soha nem láthatta, hogy nem hisznek gyógyulásában. De a sors kegyetlen, s a halál örök érvényű. Megyeriné Legtöbbet a ligeti földért és erdőért fizettek Az árverésekre sokan érkeztek Zalából A második kárpótlási földalap utolsó árverésén Egyházasko- zárban a több mint 2000 jogo­sult közül 156-an jutottak föld­höz. Az egykori Bikali ÁG szántói, a MEFAG erdei kerül­tek kalapács alá. Ligetben több, mint négy hektár erdőt árvereztek, ame­lyért 35 000, ugyan itt a Bikali AG több, mint 23 hektárnyi földterületéért 41 000 forintot fizettek aranykoronánként. A Gerényeshez, a Felsőegerszeg- hez és az Egyházaskozárhoz tartozó szántóért, gyepért, er­dőkért, valamint a MEFAG Felsőegerszeg határában lévő több, mint 7 hektárnyi területé­ért aranykoronánként 500 forin­tot adtak. A MEFAG gerényesi több mint 49 hektáros és egy­házaskozári több mint 112 hek­táros erdeje aranykoronánként 1000 forintért talált gazdára. A nyolc árverés, amelyre nemcsak a környező települé­sekről, de Zalából is érkeztek, három nap alatt zajlott le, pedig az első napon az adatrögzítés miatt, csak délután kezdhették meg a licitet a kárrendezési hi­vatal munkatársai. Ha egy gépezet elindul Magocson a Baranya Megyei Vállalkozói Központ támoga­tásával több tanfolyam is út­jára indult.-Három éve kísérletezek azzal, hogy számítógépes és német tanfolyamot szervez­zek - mondja Hamarné He­gedűs Mária, az ÁMK igaz­gatója. - Nem jártam sikerrel, ha el is indult lemorzsolódtak az emberek. A gazdatanfo­lyam sínre kerülése a gazda­jegyzőknek köszönhető, akik még az ősszel végigjárták a falut, egyenként keresték fel a gazdákat. Miután megjelent a hirdetés a számítógépes tanfolyamról egy héten át csengett a telefon. Végül négy csoport indult egy időben, mert nem akartak sen­kinek nemet mondani: a vál­lalkozónak azért nem, mert most van rá szüksége, aki munka nélkül maradt, annak meg, ez egy lehetőség lehet arra, hogy újból munkába áll­jon. A német nyelvtanfolyam júniusig, a számítógépes öt hétig, míg a gazdatanfolyam a héten véget ér.-Országban először itt in­dult ilyen jellegű gazdatanfo­lyam - mondja Schild Csaba gazdajegyző. - Itt sok a csibe­• • • tartó, ezért még Bábolnáról is hívtunk előadókat, s lehetőség van a zöld könyv megújítására is. Az első tanfolyam óta ben­nünket is többen keresnek. Kezd kialakulni egy kör, ame­lyik komolyan veszi a terme­lést. Jurisits Józsefné, számító- gépes tanfolyamra jár. Tanítói diplomáját Szekszárdon sze­rezte. Jelenleg óvónőként dol­gozik és kiegészítő tagozaton végzi a főiskolát.- Sok mindent tanultunk a számítógépről a főiskolán - mondja -, de igazán használni nem tudtuk ezeket az ismerete­ket. A tanfolyamon ez az adat­halmaz kezd a fejemben rende­ződni. Nagyon örültem, hogy sikerült az elsők között beke­rülnöm. Szeretném az itt tanul­takat, a többi óvónővel együtt, az óvodában is hasznosítani. Mázsár Ferenc saját és bé­relt földeken gazdálkodik, mint rokkantnyugdíjas.- A zöldkönyves tanfo­lyam vizsganapján fogalma­zódott meg a mostani ötlete. Jó volt, hogy beleláthattunk a növénytermesztésen kívül az állattenyésztés gondjaiba is. Konzultálhattunk az előadók­kal, meg egymással is. A kisebb nyereményeket helyben fizetik ki fotó: Müller a. Műholdas lottógép Sásdon Idén februárban helyezte üzembe a Szerencsejáték Rt. a sásdi Suli-Módi üzletben azt a műholdas lottógépet, mely­nek on-line rendszerével egy másodperc alatt érvényes lottó- illetve totószelvényt le­het váltani. A másik nagyon fontos előnye a szolgáltatás­nak, hogy a szerencsejáték kedvelők még szombat dél­előtt - 8-tól 10-ig - is meg­válthatják szelvényeiket, hi­szen a műhold segítségével azonnali visszaigazolás lehet­séges. Mivel a totósok szá­mára szombatra az is kiderül, hogy ki kivel játszik mérkő­zést, így a sásdiaknak is na­gyobb a nyerési esélyük. A húzást követő héten 50 000 forint értékhatárig helyben ki­fizetik a nyereményeket. Megyeri Tiborné * A völgyben megbúvó kis település fotó: löffler Gábor Idén egyre kevesebbre telik A szép idő, a napsütés kicsalo­gatta a házakból az embereket. A máskor napközben kihalt ut­cákon gyerekek játszanak, idő­sek és fiatalok beszélgetnek. A völgyben megbúvó kis telepü­lés ébredezni kezd. A tócsák víztükrei meg-megcsillannak a ragyogó napsütésben. A pol­gármesteri hivatal is az igazi tavaszra vár, hogy folytatni tud­ják a már korábban megkezdett munkát.- Az első ciklusban jobb volt - mondja Jónás István polgár- mester. - Több pénzből gazdál­kodhattunk, volt miből fejlesz­teni. Lebetonoztattuk a falu kis utcáit, s a temetőhöz is, ami 7- 800 méterre van a falutól, kö­ves utat építettünk. Három falu: Gerényes, Tékes, Ág összefo­gott, és közösen pályáztunk, hogy vezetékes ivóvízhálózatot építhessünk ki. Minden ház ud­varában ott a víz. Tavaly adtuk át az egész hálózatot. Gerényes mélyen a völgyben fekszik, nagy esőzések után sok a belvíz. Az elmúlt években minden vízelevezető árkot ki- tisztíttatott az önkormányzat, a kultúrházat, a könyvtárat és a polgármesteri hivatalt is felújí­tották, most egy vizesblokkot készülnek építeni hozzá, amint az idő engedi. Hat évvel ez­előtt, még 300 fölött volt a lé- lekszám, ez azóta 266-ra csök­kent.- Az eltelt években azért köl­tözött ide néhány család Dom­bóvárról, Komlóról, meg gye­rekek is születnek - folytatja a polgármester. - A legnagyobb gond az, hogy kevés a munka­hely, és a munkanélküliek je­lentős része alulképzett, nincs szakmája. A falu lakóinak 32 százaléka nyugdíjas, 23 száza­léka munkanélküli és jövede- lempótlós. Őket közhasznú munkásként foglalkoztatjuk öt­öt fős csoportokban. Az újab­bak április elsején kezdik a munkát, a közterületeket, a te­metőket tartják rendben. Arra nagyon büszkék vagyunk, hogy a faluból 47-en járnak el dol­gozni Dombóvárra, Komlóra, a Strabaghoz, a vasúthoz, a Ag- ropighez, a sásdi tsz. csibetele­pére. A gyerekek Vásárosdombóra járnak iskolába. Az önkor­mányzat fizeti a bérletüket, az elmúlt évben még az étkezésü­ket is, de erre már idén úgy tű­nik, nem telik. > i \ i V A Hollandiából érkezett Rien Platteschorre fotó: laufer László

Next

/
Thumbnails
Contents