Új Dunántúli Napló, 1996. február (7. évfolyam, 31-58. szám)
1996-02-27 / 57. szám
8 Dünántúli Napló Kistermelők 1996. február 27., kedd Ágra Savaria Harmadszor rendezik meg március 6-10. között Szombathelyen az Ágra Savaria Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Vásárt. Az Oladi Művelődési Központban és környezetében csaknem 10 000 négyzetméternyi fedett és szabad terület áll a kiállítók rendelkezésére. Az Ágra Savaria több, mint egyszerű vásár. A rendező Szombat- helyi Vásárcentrum Kft. a kiállító cégek bemutatkozásán túl színvonalas szakmai konferenciák, üzletembertalálkozók számára is teret ad. Az idei Ágra Savarián első ízben gondolnak a kertbarátokra: szaktanácsadásokat, előadásokat tartanak számukra. Kritikus helyzet a szőlészetekben Az ország szőlő-borágazata 150-200 ezer ember megélhetésére gyakorol közvetlenül hatást. Az éves szinten általában mintegy 4 millió hektoliter bor alapanyagát termő ültetvények 72 százaléka 20 borvidéken és a bortermő helyeken koncentráltan található. A borvidéki településeken a szőlőtermesztés helyi gazdasági és foglalkoztatáspolitikai jelentősége hatványozott. Alapvető gond az ültetvényfelület csökkenése. A telepítések és a kivágások szaldója az utóbbi években jelentős mértékben megatív. Az egészséges ültetvényrotációhoz évente 3 ezer hektár telepítésre lenne szükség. Ehelyett az utóbbi években csupán 100-200 hektárnyi új szőlőt telepítettek. Ez katasztrofálisan kevés! Tojásgyümölcs A tojásgyümölcs, vagy padlizsán hazánkban kis területen termesztett zöldségnövény. Magas hőigénye miatt szabadföldi termesztéséhez csak minimálisan vannak meg a feltételek. A világ sok országában - gazdag tápanyagtartalma miatt - naponta fogyasztott fontos élelmiszer. Az utóbbi években az év minden szakában nálunk is egyre keresettebb zöldségféle lett. A kecskeméti De Ruiter Seeds Vetőmagtermelő Kft. újabban több olyan fajtát ajánl, amelyek magyarországi viszonylatban szabad földön és a hajtatokban is egyaránt alkalmasak termesztésre. Bor-úton a népfőiskolások Villányban Derítsük fényesre az árut A Kertészeti Népfőiskola borászattal kapcsolatos gyakorlatát a siklós-villányi BOR-ÚT keretén belül Villányban, a Peresz- tegi-féle BOR-Ász patikában tartotta. A tulajdonos - borász szakmérnök - igen hasznos tanácsokat adott az egyszer fejtett borkezelések és az ezt követő palackozással kapcsolatban. Visszazavarosodik Tapasztalat, hogy az idei évben több gazdánál az egyszer fejtett bor visz- szazavarosodik. Először csupán „poros” lesz, majd opálos, és ha nem avatkozunk be időben, úgy gusztustalan sötétbarna színre vált. Ugyancsak előfordul, hogy a pincében, a hordóban viszonylag tiszta a bor, de ha bevisszük a lakásba, a meleg hőmérsékleten visszazavaroso- dik. Az ilyen állapot előidézője az ún. termolabi- lis fehétje. A must rendkívül bonyolult kémiai átalakuláson megy keresztül, míg a szőlőcukorból alkohol, bor lesz. Az egyik ilyen alkotóelem a fehérjecsoport, amelyet stabilizálni kell a borban, hogy később, a külső körülmények megváltozásának hatására (pl. hőmérséklet, szállítás stb.) ne okozzanak kellemetlen változásokat. A szaktanács szerint erre a célra szolgál a Ca Bentonit, amelyből - megelőző próbaderítés alapján-kb. 100-150 gr/1001 adagolható. A készítmény hatása: kíméletes fehérje stabilizálást, jó derülést biztosít és adszorbe- álja a borban található zavaro- sodást okozó anyagokat. A granulátumot 3-5-szörös vízmeny- nyiségben elkeverjük és 3-5 órán keresztül duzzadni hagyjuk, majd amikor leülepedett, a vizet a tetejéről leöntjük. A pépet a kezelendő borral elfolyósítjuk és állandó keverés közben a derítendő borhoz öntjük. A jó derítés A fehérje stabilizálással még nem lesz a bor elfogadható áru. záptojás (kénhidrogén) szagra. Ez a kellemetlen szag egyes élesztőgombáknak a szőlőcukor alkohollá történő átalakítása során keletkezett „mellék- terméke”. Megszüntetni nyílt fejtéssel, rákénezéssel és egy ólommentes rézszulfát készítménnyel lehetséges. A készítmény fantázianeve: Kupfát, amelyből 100 literenként mindössze 1 (egy) grammot szabad a borhoz adagolni. Az adagolás pontosságára nagyon kell ügyelni, mert a kezelés után a borban literenként legfeljebb 1 milligramm réz maradhat. Ha mindezeket a jó tanácsokat megfogadva, az utasításokat maradéktalanul végrehajtottuk, következhet a palackozás, amelyet a bor szűrése előz meg. A gyakorlati foglalkozáson bemutatásra kerültek a kémiai szerek mellett a szűrő, palackozó, dugaszoló gépek is, amelyeknek a forgalmazásával ugyancsak a Bor- Asz patika foglalkozik. A népfőiskola hallgatói megismerkedtek a Peresztegi- féle BOR-Ász patika munkájával, ahol gazdag választékban kínálják a szőlőműveléshez és a bortermeléshez nélkülözhetetlen eszközöket, vegyszereket, kis-, és nagyteljesítményű gépeket. fotó: laufer László A folyadékot kevés borral oldjuk fel. Ezt követően 30 ml/ 100 1 Gelita-Klára szer adagolása következik, a már említett keverések mellett. A készítmény nem más, mint folyékony zselatin. A szilárd - porított - zselatin már régóta ismert és bevezetett derítőszer a borkezelésben. A porított zselatinnak azonban hátránya a nehéz kezelhetősége - folyósítás, adagolás stb. Ezt küszöböli ki a folyékony zselatin, amely pontosan adagolható, a derítés kockázatmentesen és sikeresen elvégezhető. Záptojásszag Nagyon sok szőlősgazda panaszkodott az erjedés során, illetve azt követően keletkezett Tanácsadók A gyakorlati szak- tanácsadásnak azonban a végkövetkeztetése az, hogy a bor nagyon érzékeny, „kényes” termék. A kezeléssel kapcsolatban hacsak a legkisebb kétely, bizonytalanság is felmerül, azonnal forduljunk a szaktanácsadókhoz, mielőtt jóvátehetetlen hibát követnénk el. Villányban a már említett Bor-Ász patikához (Oportó u. 21., tel: 72/492-718), Pécsett a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézethez (Pázmány P. u. 4., tel: 327-666), továbbá a Pannonvin Rt.-hez (Szent István tér 12., tel: 227-022), és Solti László borász szaktanárhoz (Mezőszél u. 6., tel: 336-680) fordulhatunk. A felsoroltak csekély díj ellenében a kívánt vizsgálatokat elvégzik és a megfelelő szaktanácsot is megadják. A Kertészek és Kertbarátok Megyei Szövetsége (Pécs, Nagy Lajos király u. 9. sz. alatt) minden kedden és csütörtökön délelőtt 9-12 óra között ügyele- tet tart. Telefon: 227-166/25. Dr. Tamcsu József Üde, friss, a fajtára jellemző, de fényes színűnek kell lennie ahhoz, hogy a fogyasztók ízlését, igényét kielégítse. Ezt a célt szolgálja „fényesre derítés”. A Ca Bentonit beadagolását követően 30 ml/100 1 Klár-Sol-Su- per szert adunk a borhoz, ugyancsak állandó keverés közben. A készítmény a jó derí- tési hatás mellett még a kellemetlen polifenol és fehérjeanyagok csökkentő tulajdonságával is rendelkezik. Gyümölcstermesztés - korszerűen Csak az integráció ad esélyt a csonthéjasoknak Rovatunk legutóbbi számában a csonthéjas gyümölcsök termelésének lehetőségeit vettük számba, fajonként. A vázolt lehetőségek valósággá válásához csak úgy lehet eljutni, ha megteremtjük az integrációt, amely minden tévedést kizáróan elsősorban a kistermelés, de az árut előállító kistermelés fontos esélye. (Aki csak családja szükségletét termeli meg és piacra nem akar jutni, az nélkülözheti az integrációt.) A csonthéjasok termelésének integrációja alatt azt kell értenünk, hogy a biológiai alapoktól a készáruig terjedő gazdasági folyamatok egymásra épülnek, a folyamat végén keletkezett nyereséget az egymásra épülő közbenső gazdasági lépcsők az adott tevékenységük befektetéseinek, hozzáadott érték előállításuk arányának, kockázat-vállalásuknak és finanszírozási terheinek arányában osztják fel. Ezen az elven működő integráció nem idea, hanem gyakorlat Európában, lényegét tekintve tehát nem kitalálnunk kell, hanem alkalmaznunk, adaptálnunk a magyar csonthéjas termelés körülményeire. Számba kell vennünk, hogy az integráció egyes gazdasági lépcsőivel rendelkezünk-e, ha igen, milyen állapotban vannak, ha nem, milyenre teremtsük meg azokat: 1. Biológiai alapok: alapvetően léteznek, hála a folyamatos állami támogatásnak, megőrződtek. Gyorsítani kell a fajtainnovációt, az alany-nem kombinációk terjedését, a vírusmentesítést, felül kell vizsgálni a fajtaelismerés rendszerét - utóbbit az EU-harmonizáció jegyében. 2. Ültetvények: fontos megújulási tényező, az új ültetvények létesítése a teljes termeléstechnikai korszerűsödés feltétele. A támogatási rendszerben a vissza nem térítendő támogatás formáját igényli, de szigorú szakmai feltételekkel és csak a termőhely-kataszterbe vont területekre érvényesen. Ez 1996-ra adott. 3. Termesztéstechnoló- gia: a szüretig alapvetően rendezett, a poszt-harveszt folyamatok sürgős tennivalókat jelentenek az integrációs kapcsolatrendszeren belül, ma a technológia leggyengébb láncszemét alkotják, holott a piacra jutás egyik döntő fontossági eleme. 4. Termésbecslés, piaci információ, marketing: az integrált termelés nem nélkülözheti a pontos termés- becslés összevetését a piaci lehetőségekkel. Mivel ma egyik sem megbízható, a gyümölcs terméktanács sürgős feladatai közé sorolandó megteremtésük. A marketing szerves része az integrációnak, úgy is mint ágazati, úgy is mint közösségi marketing. (Jó példaként áll előttünk a magyar borok közösségi marketingjének látványos sikere.) 5. Belföldi piac, nagykereskedelem: meglehetősen érzékeny pontja az integrációnak a szervezetlensége miatt. Termelői tulajdonba vétele mára már csak illúzió, a résztulajdonhoz jutás talán megoldás lehet. 6. Feldolgozó ipar: a súlyos ellehetetlenülésből lábadozik, mivel a privatizáció során a termelői tulajdonlás lehetősége gyakorlatilag megszűnt, így már csak a közös érdek felismertetésével hozható be az integrációba. A súlyosan rossz évek hatására erre most lenne lehetőség! 7. Export piac: a csonthéjasok exportjával ma sokan - túl sokan - foglalkoznak és nagyon kevesen értenek hozzá, még kevesebben vannak, akik ehhez tőkével is rendelkeznek. A legjobbakat kell bevonni az integrációba, akik rendelkeznek ismerettel, tőkével, információval, stabil üzleti kapcsolattal. Végezetül: az integráció csak akkor lehet sikeres és jól működő, ha a közös érdek felismerése mentén, önkéntesen jön létre, minden egyes gazdasági lépcsője egyformán korszerűen, kiválóan és tisztességesen funkcionál. Az integráció nem viseli el a gyenge láncszemeket! Az integráció megteremtése ma ma csonthéjas gyümölcsök termelésének talán egyetlen lehetősége. Buzássy Lajos A III. kategóriás növényvédő szerekről Sok olvasó kifogásolta, hogy csak a II. forgalmi katkegóriájú növényvédő szereket ismertetem. Mit használjon az a kistermelő, aki nem rendelkezik zöld könyvvel? íme a III. forgalmi kategóriájú (régebben szabadforgalmú) tartozó növényvédő szerek, amelyek a kistermelők számára hozzáférhetők, megvásárolhatók. Gombaölő szerek Acrobat 50 WP, Acrobat MZ, Aliette 80 WP, Antracol WP, Anvil SC, Atemi C, Atemi S, Baycor 25 WP, Bayleton 125 EC, Bayleton 25 WP, Bayleton 5 WP, Baymat aerosol, Benlate 50 WP, Bordói por, Bordódé + kén FW, Bordódé FW, Bordói- lé-alapanyag, Buvicid K, Cap- tan 50 W, Champion 50 WP, Chinoin Fundazol 50 WP, Cineb 80, Cinkgálic, Cuprosan Super D, Cuproxat FW, Cur- zate R, Delan 750 SC, Delan Spritzpulver, Dithane Cupro- mix, Dithane DG, Dithane FL, Dithane M-45, Dithane-Cupro- kelát, Dorado, Euparen, Floris- tella kénpor, Galben M, Galben R, Kén 800 FW, Kénkol 800 SC, Karathane FN-57, Karat- hane LC, Kasumin 2 L, Kumulus S, Kupfer Fusilan WG, Ku- sor 450 FW, Merpan 50 WP, Microthiol Special, Mikai C 64 WP, Miltox Special, Mikai C 64WP, Miltox Special, Mores- tan, Nedvesíthető kén, Nikékén 800 FW, Nimrod 25 EC, Ort- hocid 50 WP, Perocin 80 WP, Perotox WP, Plantvax 20 Ec, Plantva 75 WP, Pol-Thiuram, Polikarbacin 80 WP, Polyoxin AL WP, Polyram DF, Pomu- ran, Previcur 607 SL, Rézgálic, Rézkén 650 FW, Rézkénpor, Rézoxiklorid, Rézoxiklorid 450 FW, Ranol, Ridomil MZ 72 WP, Ridomil Plus 45 WP, Ridomil Zineb 72 WP, Rokkol 400 SC, Rondo M, Rondán 50 Wp, Rondán FL, Rovral 25 WP, Rovral 50 WP, Rubigan 12 EC, Rubigan 12 SC, Rubigan Extra, Sandofan C, Santjo- fan Z, Sápról, Score 250 EC, Sumi-8 12,5 WP, Sumilex 50 WP, Systhane 12 E, Systhane MZ, Szulfur 800 FW, Szulfur 900 FW, Thiovit, Tiezene-Zi- neb, Tilt 250 EC, Tilt Premium 37,5 WP, Tiocid (Tridal Sül), Tiosol, Topas 100 EC, Topaz MZ 62,5 WP, Topsin-M 70 WP, Trichodex WP, Tridal MZ, Trifmine, 30 WP, Vasgálic, Ventillált kénpor, Vigil, Volpa- rox 20 EC, Vondozeb Dg, Vondozeb Plus. (A rovarölő szereket legközelebbi megjelenésünkkor ismertetjük.) Cz. Cs. Oltófogó a kiskertben Február végén kezdődik az oltás, szemzés időszaka. Ki ne szeretné saját kezűleg barackot, almát, szilvát, cseresznyét, vagy szőlőt, netán rózsát oltani, hogy évek múltán saját kezemunkájának, gyümölcsét szedhesse a fákról, bokrokról, tőkékről. Az oltás nagy gyakorlatot és kézügyességet igénylő művelet. Mindany- nyian tapasztaltuk már, hogy a különös gonddal, a szakkönyvek útmutatását pontosan betartva beoltott vesszőkön a nemes nem mindig ered meg. A gyakorlatlanabb, csupán érdeklődésből, vagy kedvtelésből oltó kertészeknek ajánlja a ráckevei Keve-Fux Kft. Plesa László szentendrei vállalkozó találmányát, a Plesa-2 típusú kézi oltófogót. A készülékkel szakképzettség nélkül gyorsan és pontosan végezhető el az oltás művelete. Segítségével lehetőség nyílik már meglévő szőlő és gyümölcsfák átoltására, a fajtaváltásra. Az oltófogó a metszőolló elvén működik. A mozgató szár U, illetve Í2 alakra hajlított pengét mozgat, ami az eléhelyzett vesszőbe annak megfelelő alakot vág. A vesszőt a késekkel szemben műanyag támasztó lapocska tartja meg. Az alanyvesszőben a negatív (bemélyedő), a nemes oltóvesszőben pedig a poztív (kiemelkedő) profil egyforma nagyságú és alakú, így ha azonos vastagságú vesszőket vágtunk, a két felület pontosan illeszkedik egymáshoz. Ennek köszönhetően jól indul a kalluszképződés, biztonsággal megered az oltványunje. A tapasztalatokból kiindulva a szőlőtermesztők számára az U alakú pengét ajánlják a gyártók, az Q-kés a gyümölcsfák oltásánál vált be jobban. A kés- és a vesszőtartó lapka cserélhető, a 0,2 mm vastagságú edzett acélpenge rendeltetés szerinti használat esetén gyakorlatilag örök életű. (Kertészet és Szőlészet)
