Új Dunántúli Napló, 1996. február (7. évfolyam, 31-58. szám)
1996-02-21 / 51. szám
1996. február 21., szerda VÁROSAINK Dünántúli Napló 9 Siklós Rockfarsang február 24-én Február 24-én, szombaton 20 órakor a siklósi Gold Fassl Szabadidőközpontban Rock Farsangot rendeznek. Az eseményen fellép a siklósi Szabó Család zenekar, a pécsi Zsűri csapata, valamint egy horvát együttes, a Garden. Baleset-helyesbítés Az Új Dunántúli Napló február 3-i számában a 4. oldalon a rendőrségtől kapott információ alapján egy január 31-én Siklóson, a Flarkányi úton bekövetkezett közlekedési balesetről szóló hírben az alábbi jelent meg: „Az úton áthaladó gyalogost személyautó gázolta halálra”. Miután a közléskor nem állapították meg a járművezető felelősségét, a szöveg helyesen így szólhat: „Siklóson, a Harkányi úton gyalogos-jármű ütközésével halálos közlekedési baleset történt.” Magányosok klubja Nemrégiben megalakult Siklóson is a Magányosok Klubja. Első két összejövetelüket a kul- túrházban tartották, múlt vasárnap este pedig már a Központi Étterem adott helyet találkozójuknak. Hogy milyen időközönként jönnek ezentúl össze, arról a helyszínen kaphatnak az érdeklődők információt. A konkurencia elsőnek gratulált Befejeződött a patikaprivatizáció Siklóson is Elkelt a siklósi nagy patika is. A Felszabadulás úti gyógyszer- tár bérleti jogát egy pécsi cég nyerte el. A pB Pharma BT egyik tulajdonosa, Parag Noémi szakgyógyszerész már hetek óta kétlaki életet él, ingázik lakóhelye, Pécs és Siklós között. Tizenhárom esztendőn át dolgozott egy nagy pécsi patikában, ám a privatizáció, mint minden más gyógyszerész életét, az övét is megváltoztatta. Azt mondja, nagyon örül annak, hogy végül éppen Siklósra került, egyik kedves baranyai városa ez. Hogy mennyiért nyerte el a bt. a gyógyszertárat? Üzleti titok. A bérlet kikiáltási ára 100 ezer forint/hó volt, ennél följebb mentek. A leltár után február 9-én nyitottak. Reggel fél 8-tól 18 óráig vannak nyitva hétfőtől péntekig, valamint - ez újdonság - ezentúl minden szombaton is 13 óráig. Az ügyelet nem változik, kéthetente váltják egymást a Hollós Patikával. A már évek óta működő másik siklósi gyógyszertár, a magánkézben lévő Hollós Patika tulajdonosával felhőtlen a viszonyuk. Mikor az önkormányzat kihirdette a pályázat eredményét, ő gratulált nekik elsőként, mondja Parag Noémi. Ami a gyógyszertár dolgozóit illeti: senkit nem váltottak le Pécsről hozott munkatárssal. Jelenleg is az a húsz alkalmazott dolgozik a nagy patikában, akik korában. Az új vezető hangsúlyozza, hogy bizalommal és szeretettel fogadták, amit külön is megköszönt a kollégáknak. Azzal, hogy ők is magángyógyszertár lettek, várhatóan kevesebb hiánycikkük lesz, hisz ezentúl már nemcsak a gyógyszertári központtól rendelhetnek, de a szakmában tevékenykedő bármely nagykereskedőtől. Parag Noémiék öt évre szóló bérleti jogot kaptak. Nem a meggazdagodás szándéka vezette őket, mikor pályáztak. Elsődleges céljuk és feladatuk, hogy a betegek maradéktalanul meg legyenek elégedve munkájukkal. Sz. A. Egy „törvényes” háttérmunka Mivel foglalkozik az önkormányzati osztály ? Hárman az osztályon dolgozók közül fotó: Müller Andrea Böngészni a jog útjai és útvesztői közt? Egyesek számára nagyon unalmas munka lenne ez, mások szeretik, mindennapi életük része. A siklósi városházán jelenleg is több jogász végzettségű, vezető beosztású tisztségviselő dolgozik, köztük egy fiatal hölgy, Nádoriné dr. Rohi Éva, aki az önkormányzati osztályt vezeti. 1994. decembere óta az addigi kettes iroda- rendszer helyett négy osztályon dolgozik a hivatal apparátusa. A pénzügyi, az ügyfélszolgálati, a műszaki osztály munkája inkább a nyilvánosság előtt zajlik. Az önkormányzati osztály csendesebb. Feladatuk háttérmunka, a testületi ülések előkészítése, utómunkája.- Hatan dolgozunk az osztályon - mondja a vezető. - Valóban háttér-, kiszolgáló tevékenységet végzünk. Rendeletek alkotását önállóan és más osztályokkal együttműködve is végezzük. Legemlékezetesebb saját munkánk talán az SZMSZ elkészítése volt. Állandó feladatuk a lejárt idejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolók elkészítése. Az osztályvezető örömmel mondja: az 1994. decemberében felállt testület által hozott összes rendelet végrehajtásáról sikerült beszámolniuk. Néhány érdekes adat: 1994. decembere és 1996. február 14. közt 23 ülése volt a testületnek. Ez idő alatt 180 napirendet tárgyaltak, 229 határozatot hoztak, és 32 rendeletet alkottak. Mit szól ahhoz, hogy napjainkban egyik születő törvény a másikat éri? El kell fogadniuk, feleli. Régen az önkormányzat sem alkotott ennyi rendeletet, ám ekkora önállósága sem volt. Az osztály napi kapcsolatban van a képviselőkkel. Hogy a nem egyszer kritikus városvezetőkkel milyen a viszonyuk?-Jónak mondható. Ha nem is értünk egyet valamilyen jogi kérdésben, az még nem jelenti a kapcsolat romlását. Azt akkor megvitatjuk. Sz. A. 1,6 milliárdos beruházás Beremenden A tároló épülete a cementgyárban fotó. Müller andrea A Beremendi Cement- és Mé- szipari Rt. a szükséges közművek kiváltásával és a terepelőkészítéssel megkezdte a mintegy 1,6 milliárd forintos beruházást jelentő előhomogenizáló nyersanyagtároló építését. A beruházásról a projekt felelősét, Szarkándi Lajos üzemfenntartási osztályvezetőt kérdeztük.- A cementgyártáshoz klinkerre, annak előállításához nyerslisztre, illetve kemencelisztre van szükségünk, melynek két fő alkotóeleme a mészkő és az agyag. A kőbányából jövesztett, majd beszállított és előtört mészkövet és agyagot a leendő csarnokban előkeverjük, más szóval homogenizáljuk. Ennek a nyersanyagnak a korszerű előkészítését és tárolását valósítjuk meg az új beruházással. A tároló egy 80 méter átmérőjű, kör alakú csarnok lesz, középen egy központi acéltoronnyal, rajta az anyagmozgató berendezésekkel. A tároló talán legérdekesebb része az úgynevezett csőszalag. Ilyen szállító szalagot mi építünk be először Magyarországon. A tárolóból kiszállított anyag zárt csőként fut végig a különböző szintemelkedéseken át a malom- csarnok bunkeréibe. A tároló megépítésével párhuzamosan az anyagelőkészítő vonalat is korszerűsítenünk kell. Két új agyagtörőt vásárolunk a megfelelő kiszolgáló berendezésekkel. A tároló üzembehelyezése után lényegesen jobban előkészített nyersanyaggal, folyamatosan tudjuk ellátni a malmokat és kemencéket. A csarnokot szeptemberre építjük fel, az üzembehelyezésre 1997. márciusában kerül sor - mondta az osztály- vezető. Bíró Lajos Más kézben a városi tv A múlt csütörtöki testületi ülésen zárt ajtók mögött döntöttek a városi kábeltévé működtetéséről: márciustól a Nagyvilág Kft. kapta meg ezt a jogot. Meghatározták a képviselői tiszteletdíjakat is, eszerint 1996-ban 850 ezer forinttal kevesebbet költenek e célra, mint tavaly tették. A katolikus iskola egykori dolgozóinak végkielégítésével kapcsolatos kérelmet elutasították, mivel az érintett pedagógusokat, miután újra elhelyezkedtek, olyan hátrány nem ért, melyet a végkielégítés orvosolt volna. Már nyílt ülésen döntöttek úgy, hogy idén június 6-án (ezen a napon hozták haza Batthyány Kázmér hamvait) adják át a nemrég alapított városi kitüntetéseket. Sz. A. Zöldségsziget a télben Anyakönyv Orvosi ügyelet A siklósi háziorvosi ügyeleti rend február 21-től a következő: 21-én, szerdán ügyel dr. Torbó Márta, 22-én dr. Nagy Katalin, 23-án dr. Szilágyi Imre, 24-én és 25-én dr. Tölgyesi Éva - dr. Ficzek Éva, 26- án dr. Torbó Márta, 27-én dr. Fülöp Erzsébet. Az oldalt összeállította: Szabó Anikó Hamarosan érdekes színfolttal gazdagodik Máriagyűd: egy Zöldségszigettel. A Zöldségsziget egy lakókocsiból kialakított zöldséges pavilon. Tulajdonosa Somorjai Viktor, eredetileg gépésztechnikus. Soha nem álmodott arról, hogy jól fizető tanult szakmáját zöldség- kereskedőségre cseréli. Somorjai Viktor sorsát nem az álom, hanem az élet állította új pályára. Gerincműtétje után leszázalékolták, és a havi 8000 Ft-ból, a feleség 130Ó0 Ft-já- ból, valamint a három gyerek után járó családi pótlékból lehetetlen volt tisztességesen megélniük. Akkoriban alakítottak ki lakóhelyükkel szemben egy üzletházat, ott béreltek maguk is egy üzletnek való helyiséget. Mint mondja, kezdetben jól ment az üzlet, de aztán úgy állt be forgalom, hogy alig maradt pár ezer Ft a zsebükben. Ezért határoztak úgy, hogy megspórolják a bérleti díjat: vesznek egy mobil pavilont. Viktor a hagyományos és kurrens zöldségek mellett némi kultúrát is kínál a vevőknek: folyóiratokat, napilapokat. Ha időben felkelünk, még vehetünk nála a narancs mellé egy Új Dunántúli Naplót is. Reichmesz Ádám Születtek: Strepka Adrienn Noémi (Villány), Michelisz Bettina (Siklós), Lowescher Leonóra (Siklós), Kovácsovics Tamás (Kisszentmárton), Pet- rovics Anita (Siklós), Kupecz Tünde (Rádfalva), Pápai Andrea (Tésenfa), Selymes Ádám (Siklós), Keller Bálint (Siklós), Pataki Ibolya (Old). Házasságot kötöttek: Radó József és Nagy Ildikó. Meghaltak: Orsós Jánosné Androvics Erzsébet (Kisharsány), Herr Antal (Villány), Futó László (Nagyharsány), Bánhegyi Józsefné Auth Mária (Siklós), Németh Józsefné Kalmár Julianna (Beremend), Zilai Tibor (Siklós), Pánczél Lajos (Baranyahidvég), Lem- pel Fülöp (Siklós), Mihó Sán- domé Pörös Ida (Zaláta), Barta- lovics János (Siklós), Fábián- csics Jánosné Lukács Mária (Siklós), Katona József (Siklós), Bozsics Pál (Siklós), Jo- vánovics Emil (Siklós). Holle anyó Siklóson járt Ez a Holle anyó kicsit más, mint az a mesekönyvbeli: egyéb varázslatai mellett ő barátságot is sző aranyrokkáján és szerelmet hárfáján. S jóságos alakja mellett feltűnik a színen Holle király is, a holtak őre, s egy béka - mint új szereplők. A pécsi Bóbita Bábszínház Holle anyó című produkciójával múlt hét péntekén a Siklósi Művelődési Központban járt, és két előadást tartott a óvodásoknak, kisiskolásoknak. Mint a színészek elmondták, épp jubiláltak, a 40. Holle-előadás volt a siklósi. A darabbal már bejárták az országot, megfordultak Vác- tól Százhalombattáig sokhelyütt, ám a baranyai kisvárosok közül elsőként Siklósra hozták el. Szeretnek a vidéki gyermekeknek játszani: ők nyitottak, fegyelmezettek. Sz. A. Siklós a millecentenárium évében II. rész A török időkben az adólajstromokban Siklós már mezővárosként szerepel. Nem tudjuk, mikor kaphatta e rangot. Ami bizonyított, hogy földesúri kiváltságlevelekben biztosított önállóságát és ön- kormányzatát 1848-ig megtartotta. Városunk autonómiáját ekkor függesztette fel az ab- szolutkormány. Tudunk arról, hogy 1871-ben ismét nagyközség. IV. Béla névtelen jegyzője, Anonymus szerint Siklós első magyar birtokosa Etu vezér fia, Eudu volt. Nincsenek írásos adataink arról, hogy később hogyan került a Kan nemzetség birtokába. A honfoglalás korabeli kútfők hiánya miatt nagy a bizonytalanság a Siklósról szóló első hiteles okirat évszáma körül. A legrégibb okmány Siklósról és urairól kelt, mely a pécsi káptalannak Siklósi Simon fiai közti osztálylevele. Dr. Fejes János ezt az időt 1240-re teszi. Míg Várady Ferenc Baranya múltja és jelene című munkájában 1191 olvasható. Az osztálylevélből tudjuk, hogy gróf Suklósy vagy Siklósi Simon Gyula nevű fiával kezdődik a család története. A Kan nemzetség igen előkelő volt, I. István királyunk édesanyja, Sarolta és az erdélyi híres vajda, László is ebből származtak. Siklós ebben az időben mint falu alig különbözött a többitől. A nádból épült házak, viskók törékenyek voltak. A Kan nemzetség háza a mostani várdombon állt, melyet erős kerítés vett körül. A falu népe béresekből, szolgákból, iparoscselédekből állt. A földművesek a mostani református templomot környező fennsíkon építettek házakat. A falut később sánc vette körül. A Kan család története Siklóson 1387. április 13-án ért véget. Zsigmond király minden javaiktól megfosztotta őket, és a Pásztói és Kakas családoknak adta a birtokot. Ennek oka az volt, hogy Sok- lyóssy III. Miklós részt vett az úgynevezett Horváthy-féle lázadásban, amely a királynő, Mária és az anyakirálynő ellen irányult. 1395-ben már a Ga- ray-család Siklós és környékének az ura. Perics Péter HIRDETÉSFELVÉTEL az Új Dunántúli Naplóba a siklósi térség takarékszövetkezeteinél: Siklóson (Felszabadulás utca 42.), Harkányban (Kossuth L. u. 75.), valamint az újpetrei, a szalántai, a kozármislenyi, a vokányi és az egerági takarékszövetkezeteknél. t * > 1