Új Dunántúli Napló, 1996. február (7. évfolyam, 31-58. szám)

1996-02-21 / 51. szám

1996. február 21., szerda A Mai Nap Dunántúli Napió 3 A koldus és a valuta A színházból kilépő'puccosan és kevésbé puccosan kiöltö­zött hölgyeket, urakat, diáko­kat két koldus rohanja le, az emberfejében még kavarog a színdarab nyújtotta élmény, meg aztán még szokni kell a jó meleg után az élesen arcba vágó hideget, ám a szakadt, átfagyott, gyűrött arcú férfiak nem hagynak sok időt, az egyik, a kucsmás, a csoport közé furakodva skandálja. — Aggyanak már három fo­rintot, legyenek olyan jó szí­vnek aggyanak már három fo­rintot, de ha többet adnak, az se baj, aggyanak már három forintot. . . Néhányon a zsebükbe, reti- küljükbe nyúlnak, s átnyújta­nak kisebb-nagyobb pénzér­méket, mások zavartan elfor­dulnak, nem óhajtanak szem­besülni a nyomorral, de ekkor előlép az ősz szakállú, nagyon rongyos koldus, aki társának szavába vágva folytatja.- Kérem, nekem is aggya­nak pénzt, forintot, de a dol­lárt, a márkát is elfogadom! Roszprim A részvény a legbiztosabb befektetési lehetőség Kielégítik a kárpótoltakat A főcímben jelzett ígérvényre már hosszú idő óta várnak az alanyi kárpótoltak. Az egy­mást követő, erre vonatkozó törvények eredményeképpen kibocsátott újabb és újabb kárpótlási jegyek tulajdono­sai az elmúlt években szomo­rúan vették tudomásul, hogy megszenvedett sorsuk alap­ján megítélt értékpapírjaik egyre csak veszítenek érté­kükből. Mit lehet ilyenkor tenni? Két lehetőség van: a kárpótolt vagy jóval értéken alul eladja papír­jait valamelyik ilyen vállalko­zásra szakosodott cégnek, vagy pedig vár a jó szerencséjére, mikor biztosít kedvező lehető­séget a kormányzat a befekte­tésre. A most megkezdett köz­ponti kárpótlási jegyátváltás fő- szerepelői az áramszolgáltató vállalatok, pillanatnyilag csak a szegedi központú DÉMÁSZ részvények jegyezhetők, három 10 ezer forintos jegyért 4 áram- szolgáltatói részvény kapható az OTP-fiókokban. A későb­biek folyamán az összes ener­giaszolgáltató vállalat vagyo­nának egy része megvásárol­ható kárpótlási jegyért. A kedvező hírek hatására a tőzsdén is elmozdult a kárpót­lási jegyek árfolyama, mégpe­dig hosszú idő elteltével emel­kedett az értékpapírok ára. Több mint félév után rekord- magasságot ért el, a korábbi, több hónapon keresztül a 200 forint körül mozgó árfolyam február 16-án elérte a 416 forin­tot. Aztán stabilizálódott a helyzet, 340 forintos átlagárat ért el a jegyzés. Az ígérvények alapján továbbra is az állami vállalatok részvényei a legbiz­tonságosabb befektetései lehe­tőségek, ha viszont valaki ezt az átváltást túlságosan kedve­zőtlennek tartja, választhat a különféle befektetésre szako­sodott cégek ajánlatai között. Ilyen is van bőséggel. Pél­dául az egyik brókercég, az Aquincum átváltási ajánlata szerint egy kárpótlási jegyért saját részvényüket kínálják. Másik befektető cég azért vett kárpótlási jegyet, mert ingatla­nokat vásárolt. De az ilyen ügy­letek meglehetősen kockázato­sak (mi ■ van, ha a cég tönkre­megy, s a részvényei már egy fityinget sem érnek?), s ha sike­rült is készpénzért eladniuk, akkor sem kaptak sokkal töb­bet, mint a tőzsdei árfolyam. Pillanatnyilag ugyanis mint­egy 60 milliárd forint beváltat­lan jegy vár gazdára. Eddig kö­rülbelül 70 milliárd forint név­értékű papírért vásároltak, dön­tően privatizációs ügyletek kapcsán. A földárverésen 29 milliárd forint címletértékű je­gyet használtak fel fizetési esz­közként, az önkormányzatok­hoz 6 milliárd érték került a la­kásértékesítések során. Az energiaszektorban kínált tulajdonrész kevesebb, mint a beváltatlan kárpótlási jegy ér­téke. Az elképzelések szerint az elektromos művek „kiosztása” fél éven belül lezajlik. De még ezek után is jelentős értékű kárpótlási jegy marad a tulaj­donosoknál, valahogy gondos­kodni kell ezek befektetési le­hetőségéről. Az APV Rt. már most dolgozik több olyan konstrukción, amely készpén­zes fizetés mellett kárpótlási jegy felhasználást biztosít a tu­lajdonszerzésben. Vagyis a cél mindenképpen az, hogy valamennyi kárpótolt a jegy értékének megfelelő tu­lajdonhoz jusson. Február 26- tól az ÁPV Rt. a BorsodChem részvényeit kínálja. A részvé­nyek ára 1800 forint, belföldi magánszemélyek a részvénye­ket kárpótlási jegy és készpénz kombinációjában is megvásá­rolhatják. Öt darab részvény 7258 forint készpénzzel és ezer forint címletértékű kárpótlási jegy értékében vásárolható meg. B. G. Szállítják a Havat - Az enyhébb idő beköszöntével elszállítják az összekotort hókupa­cokat és a letaposott jeget a szigetvári belvárosból. A Városgondnokság dolgozóinak ebbe a munkába szerencsére az olvadás is besegít, de a pótkocsis traktornak így is többet kell for­dulnia hűvös rakományával. fotó: müller andrea A Reader’s Digest Év Embere Európában Kötelességünk másokon segíteni! Beszélgetés a kitüntetett Kozma Imre atyával A Reader’s Digest először vá­lasztotta meg az Év Emberét egy magyar pap személyében, aki számtalan emberéletet mentett meg, és a volt Jugo­szláviából, valamint Kelet- Európa más térségeiből ér­kező menekültek ezreinek nyújtott segítséget. Ő Kozma Imre atya. Kozma Imre katolikus pap, a Magyar Máltai Szeretetszolgá­lat vezetője. A ma 56 éves egy­házi férfiúra még a néhai Csilla von Boeselager bízta rá a ma­gyar csoport irányítását, mivel az atya tevékenysége már a szocializmus évei alatt is nagy elismerést váltott ki itthon és külföldön egyaránt. Miközben Kozma atya az elszegényedő magyarok megsegítésével fog­lalkozott, a történelem is köz­beszólt. 1989-ben már nálunk „nyaraló” kelet-németek ezrei­nek létesít sátortábort a Szent Család plébániatemplom kert­jében, míg a magyar kormány szeptember 10-én engedélyezi szabad távozásukat Nyugatra. „Ön vette ki az első követ a Berlini Falból” - mondta neki később Hans-Dietrich Gen­scher. Aztán következett a romániai forradalom, majd a legnagyobb próbatétel, az éveken át a kö­zelben zajló délszláv háború. Kozma Imre és munkatársai minden tőlük telhetőt megtettek a háború kárvallottjainak, ártat­lan áldozatainak megsegítésére. Ő maga személyesen tárgyalt a Vukovárt porig rombolni ké­szülő szerb csapatok parancs­nokával, Raseta tábornokkal, aki a pap kérlelésére szabad el­vonulást biztosított a polgári horvát lakosságnak, mielőtt megkezdte volna a végső ost­romot. Kozma Imre atyának az Or­szágházban február 20-án adják át a Reader’s Digest kitünteté­sét, s egyben a Magyar Máltai Szeretetszolgálat számára 10 ezer dollárt. Ebből az alkalom­ból készült vele az alábbi be­szélgetés.- Miként gondolkodik az em­beri szenvedésről? Úgy tűnik, minden erőfeszítés ellenére sem lesz vége sohasem.- A világ általában a mi ese­tünkben karitatív munkáról be­szél, én inkább azt mondom, a problémák megoldása az első­rendű. Tény, sajnálatos tény, hogy rengeteg kérdés megold­hatatlan. Ám a legfontosabb, amit én nem győzök hangsú­lyozni, az elfogadás, az előbb szeretni elve, a jézusi elv. Mindannyian tudjuk, hogy sze­gények mindig is lesznek, éhe­zők, jogfosztottak, menekültek (még az úgynevezett jóléti ál­lamokban is): ők segítséget kémek. És nekünk, a szeren­csésebbeknek, tán tehetsége­sebbeknek, kötelező segíteni, mert ez emberi létünkhöz hoz­zátartozik, nem lehet semmi­lyen ürüggyel kibújni alóla.- Ön találkozott azokkal is, akik okozzák a szenvedést. Mi­lyen szívvel gondol rájuk?- Nézze, nincs jogunk ítéle­tet mondani senki felett sem. Azt tapasztaltam, meggyőzni nem nagyon lehet őket, amit te­hetünk az, hogy minden hátsó gondolat nélkül, őszintén kell közeledni hozzájuk. Ha valaki úgy jelenik meg a pokolban, a vérzivatarban, hogy segítem akar, és ezt őszintén teszi, na­gyon nehéz kitérni előle. Va­lami ilyenkor a legmarconább emberben fölszakad, és leen­gedi a puskát.- Szokott-e ön félni?- Persze, gyenge ember va­gyok én is, a félelem föl-fölme- rül időnként, de állítom, hogy ez a félelem legyőzhető. Ha úgy gondolkodunk, hogy az élet arra való, hogy másokon segítsünk, mert annak is ugyanolyan joga van az életre, mint nekem, akkor ezt egy nagy kihívásként éljük meg, és emel­lett eltörpül a félelem. Ugyan­akkor ez kemény, gyötrelmes szolgálat is, melyben képlete­sen „naponta meg kell halni”. Innen szemlélve nem is olyan tragikus annak a gondolata, hogy valóban meghalhat az ember! Méhes K. Pécs és Komló levegője Az ÁNTSZ Baranya Megyei Intézetének adatai szerint a feb­ruár 19-én mért 24 órás átlagér­tékek alapján Pécs légszennye­zettségét a következő mutatók jellemezték az egészségügyi határérték (100%) százaléká­ban: kéndioxid 119,7,0%, nit- rogéndioxid 49,9%, szénmono- xid 22%, szálló por 74,9%, ózon 20,6%. Pécs levegőminő­sége vasárnaphoz képest jelen­tősen romlott. A kéndioxid ér­tékek egész nap számos alka­lommal jelentősen meghaladták a határértéket. A legmagasabb koncentrációk a hajnali órák­ban és elsősorban a város északi részén (Boszorkány utca és a Kodály Zoltán út kör­nyéke) fordultak elő, a megen­gedett érték 1,5-3,5-szeresét mutatva. A nitrogéndioxid kon­centrációk szintén megközelí­tették a határértéket. Komló adatai: kéndioxid 34,3%, nitrogéndioxid 14,8%, ózon 15,6%. Komlón a levegő minőségét a kéndioxid szeny- nyezettség rontotta: maximális koncentrációja meghaladta a határértéket. Festés a megyei levéltárban A lassan fél évtized után idő­szerűvé vált festés miatt kapuit zárta néhány napra a Baranya Megyei Levéltár Király utcai épületének alsó szintje, ame­lyen az intézmény két kutató- részlegének egyike foglal he­lyet. A kutatóterem látogatott­sága változó, átlagosan azon­ban 4-5 polgár keresi fel a túl­nyomó többségében XX., de XIX., sőt XVIII. századi irato­kat is tartalmazó gyűjteményt. Rendkívül széles skálán mozog a látogatók, egyebek között szakdolgozatukra készülő egye­temisták, kutatók, kiállításra készülők keresett témája. So­kan családfakutatás miatt, má­sok üzem-, intézmény-, illető­leg gyártörténeti dokumentu­mokért keresik fel a levéltár ku­tatótermeit, amelyek a belső át­alakítás után március elejétől már ismét fogadják a látogató­kat. The Jewish AA Agency for Israel Budapest Zsidó származású fiatalok! Tanulhattok líráéiban isi t Felsőoktatási intézmények ▼ Szakmunkásképző intézetek ▼ Intenzív nyelvtanfolyam 1 db repülőjegy ingyen, 3 évig tandíjmentesség, egyéb támogatások Jelentkezz! Várunk! Cím: Szoehnut Iroda Budapest 1071 Budapest, Damjanich u. 28/b. Tel.: 322-8201. Fax: 341-4359. Képernyő Előtt JEGYZET • • Összeférhetetlenek vagyunk Végül is nem sok, amit a múlt hét ránk hagyományozott. Vinkó József fehéren integető sálja és cilindere, gyűrötten kópés mosolya az Opera lép­csőinél - világhíres mosolyok és karcsú derekak keringője - minderre még csak rábólint­hatnánk. Még Bokros Lajos vágyakozására is, aki azon a nevezetes estén operabál he­lyett a tb-deficit elméleti lefa­ragásával töltötte a drága ide­jét. És igen költséges egy olyan csodaparkettát is kreálni, mint amit e bál tiszteletére épí­tettek. Költséges, persze hogy költséges, de most ne irigyked­jünk. Már csak azért se, mert a kormány Bokros nélkül is megy a maga útján, behajtja a parkettára valót. Ingünk-ga- tyánk valószínűleg nem ettől rohad le rólunk, és a lényeg egyébként is az, hogy Európa kapujához így szakadtán, bé­nán, koldussá alázva is oda­vergődjünk. A kapuban aztán a királyfi, elunván a királyfiság izgalmaktól mentes szerepkö­rét, úgyis ruhát cserél a kol­dussal, hisz mást nem is fe­dezhet fel, mint azt, hogy olyanok vagyunk, mint ő - a rongyok pontosan az ő testi hasonmását takarják. Nagyobb bajnak tüntetik fel - és erről a televíziótól csak olyan szőrmentén adott tájé­koztatást várhatunk el, amit kaptunk is - hogy még mindig összeférhetetlenek vagyunk. A tisztes politikus gazdasági tár­saságokban elnökösködik és hiába radírozgatja a múltját, félő, hogy mindig akad abban egy újabb folt. Az ügynöktör­vény születése körüli szörnyű­séges dilemmák itt, Közép és Kelet Európában arra is jók, hogy a privatizációval járó nagy lenyúlásokról kevesebb szó essék; átterelődjék a figye­lem - úgymond - politikai síkra. Azt már A Hét is érzé­kelteti - de ennél többet nem - hogy ezen a kvázi-politikai sí­kon úgyis szinte minden - majdnem minden - megbo­csáttatott. Nyilatkoznak állam­titkárok és honatyák, Zwack úr szép hasas hordók előtt inti jó­zanságra népünk - a képviselő ne szavazzon olyan ügyekben, amikben személy szerint is ér­dekelt. Idecitálódik az Oleksy- ügy, sőt, maga Sebarsin, volt KGB-elnök is beszél. így a ki­rály meztelenségére ujjal mu­tathatunk, és ezen anatómiai ismeretek abszolút birtoklá­sáig jutva elhisszük végre, hogy meztelenségében már milyen fatökű és jóságos ez a szegény király. Ha így folytat­juk, neki és követőinek valami fájdalomdíjat is kiírhatnánk. Én azt hiszem, ezeken kívül - és azon kívül, hogy kiváló színészünk, Mécs Károly be­töltötte a hatvanat - mintha más nem is történt volna a héten. Ami a szívünket földerí­tené - nemigen. Bóka Róbert Biztosítási kártya és az özvegység Már egy éve is van annak, hogy elvesztettem kislányom társadalombiztosítási kártyá­ját. Nem baj, mondták az ille­tékesek, amúgy is új van ké­szülőben, de 500 forint lefize­tése ellenében különben is igényelhető másik. Az igénylés után fél évvel érdeklődésemre azt a választ kaptam az illetékesektől, hogy lányom adatai ellenőrzés alatt vannak, ezért késik a kártya. Hogy mit ellenőriznek egy tízéves kislány esetében, hi­szen úgy gondolná az ember, hogy neki állampolgári jogon jár a kártya, nem egészen vi­lágos számomra. Most, az elvesztés évfordu­lóján már ilyen jellegű magya­rázat sincs: nincs kártyája és kész. Elképzelhető, hogy a le­ány múltjában találtak vala­mit, három per hármas lehetett talán, vagy KGB-ügynök: er­ről otthon nem beszél, pedig amúgy eléggé beszédes fajta. Mindenesetre ha beteg, már­pedig olykor előfordul, nem írhat fel gyógyszert neki az orvos, mert nincs azonosító jele. Ugyancsak apróbb kellemet­lensége támadt egyik férfi is­merősömnek társadalombizto­sítási kártya ügyében. Az ő neve elé odabiggyesztették az özvegy szócskát, pedig felesége olyan egészséges, mint a makk, s még a távolabbi elképzelései között sincs tervbe véve férjé­nek özveggyé tétele. Nemrégi­ben új kártyát kértek, de ezt a remek példányt eltették em­lékbe. Meg aztán ki tudja, jól jöhet az még egyszer. Cseri László i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents