Új Dunántúli Napló, 1996. február (7. évfolyam, 31-58. szám)

1996-02-18 / 48. szám

1996. február 18., vasárnap Magyarország - Dél-dunántúl Dunántúli Napló 5 A farkas volt a tettes (Folytatás az L oldalról) Dr. Jegesy Andrea igazságü­gyi orvosszakértő készséggel avatta be lapunkat a vizsgálat részleteibe. Alapos bemutatót tartott: egy kartondobozból még a lelőtt állat lefőzött ko­ponyáját is előszedte. Elmondta, Pécsett három vizsgálatot végeztek el. A fogtechnikai szerint a halot­ton talált fognyomok szár­mazhatnak a lelőtt állattól. Ér­tetlenkedésünkre hozzátette, egy orvosszakértői véle­ményben sohasem lehet kije­lenteni, hogy valami biztos. Hasonló eredménnyel zárult a szőrvizsgálat is, amelyet Dr. Könczöl Franciska végzett. A holttesten az alvadt vérbe szá­radt szőrszálakat találtak, amelyekről még szabad szemmel is látszott, hogy ál­lati eredetűek. Elektromik- roszkóp alatt elemezve egyér­telmű lett, hogy ezek ugyan­olyan csíkozottságúak, mint a lelőtt állaté. A farkas gyomrának vizs­gálata azt igazolta, hogy egyáltalán nem kiéhezett ál­latról volt szó, sőt a gyomor­ban emberi vért is kimutattak. Ezek alapján Jegesy And­rea ki meri jelenteni: az, hogy a rendőrök által lelőtt farkas ölt, „nagymértékben valószí­nűsíthető”. Arra nem vállal­kozott, hogy ezt százalékban is kifejezze, csupán annyit mondott ismételten: „nagyon valószínű”. Értesüléseink szerint to­vábbra is kétséges, hogy va­lóban fajtiszta farkas volt-e az állat, vagy pedig kutya-farkas keverék, azt ugyanis szakér­tők állítják, hogy farkas nor­mális körülmények között nem támadja meg az embert. Lendvai Dávid A városi televíziók jövője A technikai berendezésekre is költeni kell FOTÓ: TÓTH Nem a zord, téli hidegtől védenek a homokzsákok a házak ablakaiban ... fotó: Tóth László Hazatérési láz Eszéken Igencsak változó a helyi televí­ziók megítélése az ország kü­lönböző pontjain. Felértékelő­dött például a Kapos TV, részint a tavalyi százötvenmilliós beru­házástól, másrészt pedig az ame­rikai jelenléttől. Évi háromezer produkciót gyártanak idén, s su­gároznak 330 adásnapon. A mé­diatörvény értelmében gazda­sági társasággá kell alakulniuk, erről április közepén dönt majd az önkormányzat. Keresnyei János gyártásvezető szerint ez az átalakulás mindenképpen tisztább helyzetet teremt majd a mostaninál. Kismányoki Károly, a Pécsi Városi Televízió vezetője sze­rint a médiatörvénnyel van némi baj, hiszen ahány szak­értő, annyiféleképpen értel­mezi. De mindenképpen el kell dönteni, hogy közszolgálati vagy kereskedelmi televíziót alakítanak-e ki. Kismányoki Károly szerint az volna a leg­szimpatikusabb megoldás, ha nagyon szigorúan megszabott közszolgálati feladatot látnának el, amelyet központilag köte­lező dotálni az állampolgárok pénzéből, de mellette biztosí­tani kell megfelelő kereske­delmi pályát is. A megnöveke­dett működési költségek ész­szerű takarékosságra ösztönzik őket. Amíg csak kábelen sugá­rozták az adásokat, addig 40-50 ezer forintból működtek naponta, ez a szórt műsor beve­zetése óta napi kétszázezerrel nőtt. Kismányoki Károly sze­rencsésnek tartaná, ha a városi televíziók valamilyen formában összekapcsolódnának, de ezt csak alulról szerveződve tar­taná elképzelhetőnek. Cs. L. (Folytatás az 1. oldalról) alakulat a tavasz elején átveszi a szerb megszállás alatt álló terü­let felügyeletét, s ekkortól szá­mított 1 hónapon belül a szerb szabadcsapatok távoznak a tér­ségből. Horvát részről biztosak abban, hogy 1 éven belül mind a 80 ezer ember visszatérhet régi otthonába. Mirko Tankosics kifejtette, szerb részről is hajlanak a komp­romisszumra, a telefonvonalakat a napokban újra bekapcsolták, s a megszállt területen rekedtek rendre találkozhatnak a határon a horvát részre menekült család­tagjaikkal. A hét végén már 6. alkalommal szerveztek ilyen ta­lálkozót Szarvas és Németi kö­zött 130 ember részvételével. A kormányhivatal megbízottja azt is elmondta, hogy azok a vajda­sági magyarok és a szerb polgá­rok sem károsodnak, akiknek a tengerparton üdülőjük van, s tu­lajdonuktól elszakadtak. A hor­vát törvények szerint ugyan nem tarthatják meg nyaralójukat, de hivatalos úton visszavásárolják tőlük az ingatlanokat. A Dél-Dunántúl számára fon­tos hír, hogy ennél hamarabb tervezik a lezárt határátkelők új­A múlt szombati Új Dunántúli Naplóban jelent meg az a hirde­tés, amely szerint egy komlói hölgy 80 százalékon kívánt kárpótlási jegyet vásárolni. Aznap nem győzte kapkodni a telefont és nyitogatni az ajtót, annyian érdeklődtek. Nem csoda, az állítólagos ajánlat több volt, mint kedvező. Mind­össze egyetlen aprócska prob­léma miatt nem jött létre a biz­nisz: a hölgy sohasem adta föl ezt a hirdetést. ranyitását - Udvar, Herceg- szántó működése kaput jelenthet a gazdaság beindításához. Hor­vátország legjobb mezőgazda- sági-termőterületén pedig az új­jáépítésben a dél-magyarországi régió vállalkozóira is számíta­nak. Zlatko Benasics, Eszék al­polgármestere a várost illetően a VDN-nek elmondta, Eszék 3- 4 milliárd márka kárt szenve­dett az öt évig tartó háború so­rán - a 130 ezer lakosú város­ban 1000 áldozata volt a har­coknak -, ugyanakkor évente mindössze 40 millió márkával gazdálkodik (Pécsett két és fél­szer ekkora a költségvetési alap). Ebből csupán 6,5 milliót szánnak az újjáépítési felada­tokra, s 5 milliót beruházásra - ebben az évben két új piacot, egy nagycsarnokot, valamint Djakovo felé egy hatalmas út­kereszteződést építenek meg a pénzből. Az alpolgármester szerint az újjáépítést valójában a külföldi anyagi és a közvetlen munkasegítségre támaszkodva szeretnék megvalósítani a Bá­rány a-háromszögben . Remélhetőleg eredményes lesz a békés út, mert horvát Az eredeti, kézzel írott szö­veget megmutattuk a pécsi Gra­fológiai Intézet egyik munka­társának, Káldyné ■ Bánfia Zsu­zsának. Az írásszakértő kész­séggel megvizsgálta azt, és az aláírásból arra a következte­tésre jutott, hogy a komlói hölgy minden valószínűség szerint férfi. Magyarán valaki hirdetésbetyárkodott egyet. Kérdés persze, nem lehet-e az ilyen álaprókat valamilyen módon kiszűrni. részről a fegyveres beavatko­zástól sem riadnak vissza, ha egy éven belül sem térhetnek haza menekülésre kényszentett polgáraik. Eközben a szerbek igyekeznek betelepíteni a meg­szállt térséget, bizonygatva, hogy korábban is túlsúlyban voltak ezen a területen. A béke- fenntartók azonban az 1991-es népszámlálási adatok alapján végzik a visszatelepítést, így a 80 ezer horvát lakos bizonyos lehet aaban, hogy visszakapja otthonát. Megmutatkozik ez a bizalom Eszéken a hétközna­pok során is. Bár a homokzsá­kok még körbebástyázzák a ka­pubejárókat és a villamosme­gállókat, de az élet már vissza­tért a régi kerékvágásba. Az üz­letekben magyar árakon kínál­ják a ruházati és a műszaki cik­keket, csupán az élelmiszerek kerülnek valamivel többe, az át­lagfizetés pedig 300 márka kö­rül mozog. A remény legegyértelműbb jele, hogy a városban az ingat­lanárak ismét az egekig érnek: a belvárosi, tömbházi lakások négyzetmétere átszámítva 90 ezer forintba kerül. Mészáros B. Endre Dr. Cséry Kont, lapunk kia­dójának ügyvédje szerint nem lehet minden egyes hirdetőt le­ellenőrizni. A kiadót ilyen eset­ben nem terheli felelősség, hi­szen a hirdetésben nem volt közerkölcsöt sértő szöveg. Hogy a „nőimitátor” hirdetőt vajon milyen szándékok vezet­ték, nem tudni. A becsapott is­merőst és ismeretleneket azon­ban nemhogy 80, hanem ezer százalék, hogy nem fogja kár­pótolni. L. D. Portréfilm a TV2-n Várnagy Viktorról Pécs zenei életének do- ayenjéről, a kilencvenedik születésnapját ünneplő Várnagy Viktorról készí­tett portréfilmet BUkkösdi László, az MTV Pécsi Körzeti stúdiójának ren­dezője. A filmet, mely a filharmónia igazgatójának pályáját kíséri végig, feb­ruár 20-án, kedden 18.15- kor tűzi műsorára a tv kettes csatornája. Itt mondanánk el, hogy a ter­vek szerint hétfőn, a POTE-aulában tartandó koncerten kollégái köszön­tik Várnagy Viktort. A csornai iskola amerikaiakra vár Csorna és Szabadi közös iskola építésébe kezdett 1992 őszén, de a befejezés­hez nincs elég pénzük. Másfél éve áll a csaknem ezer négyzetméteres fél­kész épület. A csornai pol­gármester azt is elképzel­hetőnek tartja, hogy az amerikai békefenntartók­nak adják el, hiszen al­kalmas lenne szállásnak, étteremnek, panziónak egyaránt. Diákoké lesz Csurgó Csurgón rendezik meg február 22-25. között a magyarországi települési gyermek- és ifjúsági ön- kormányzatok negyedik konferenciáját, ahol a ter­vek szerint - elsőként Eu­rópában - szövetséggé alakulnak. Gáz Pincehelyen? Felmérik a falugáz iránti igényeket Pincehelyen. Az önkormányzatot a Príma­gáz Rt. kereste meg a be­ruházásra tett ajánlatával. A fejlesztéshez a falu la­kosságának 60 százalékos hozzájárulása szükséges. Lopják a disznót is Két hízót loptak el a héten eddig ismeretlen tettesek egy ráksi porta udvaráról. A tolvajok jól jártak, mert a két disznó értéke becslés szerint 30 ezer forint. A disznótolvajokat keresi a rendőrség. Új klub Pogányban A pogányi önkormányzat és a pogányi német nemze­tiségi egyesület új klubhe­lyiséget alakított ki. Át­adása február 24-én lesz az általános iskolájában. Operabáli vendégek Montserrat Caballé, Ornella Muti és Sascha Hehn a buda­pesti Operabál világhírű mű- vészvendégei. A kontinensek szerte ünnepelt spanyol szop­rán, az elmúlt év legszebb asz- szonyának választott olasz filmcsillag és a népszerű német filmszínész kötetlen hangulatú tájékoztatón találkozott a sajtó képviselőivel szombaton a Hil­ton Szállóban. Montserrat Ca­ballé, a bál sztárvendége el­mondta: örömmel lép fel a II. világháború utáni első buda­pesti Operabálon, mert fontos­nak érzi a több mint száz esz­tendővel ezelőtt életre hívott vigalom szép hagyományainak folytatását. Ornella Muti arról szólt, hogy korábban máf meg­csodálta Budapest szépségeit. Sajnálatát fejezte ki, hogy ezút­tal is csak rövid ideig tartóz­kodhat a magyar fővárosban. Aranyüzlet délen í Aranyékszerárak (gramm/DM)) DM ~ 50­40­30­20­10­Horvátország Magyarország Olaszország Ha három aranyláncot vásárol egy magyar Horvátországban, abból csak kettőt kell kifizet­nie - ez lehetne a szlogenje déli szomszédaink ékszerésze­inek. Aki ugyanis Zágrábban, vagy Eszéken szánja rá magát, hogy a közkedvelt nemesfém­ből nyakravalót, fülönfüggőt, vagy éppen gyűrűt vásároljon, annak a 14 karátos kész arany­tárgyak grammjáért csupán 30 márkát kell fizetnie, míg itthon másfélszer többe, 4000-5000 forintba (40-50 DM) kerül ugyanez. Nem üzlet viszont továbbutazni Olaszországba, mert ott 35—40 márkát kémek a kidolgozott arany grammjá­ért, még Velencében is, ahol egymást érik az ékszerboltok. A hazai vásárlás különösen megfontolandó, hiszen az itt­honi, január végi 15 százalé­kos aranyáremelés a szakem­berek szerint csak „átmeneti jellegű” volt. Hamarosan újból felfelé mozdul az érték, mivel ez az üzletág építi be legutol­jára a vám- és adó jogszabá­lyok módosításaiból és a fo­rintleértékelődésből származó változásokat. Ami a divatot illeti, a horvá- toknál mostanában az ezüstbe- rakású és az egyházi témájú aranyfoglalatos tűzzománc­medáliák a keresettek, vala­mint a hatalmas kövekkel éke­sített gyűrűk. Itáliában to­vábbra is a szépen megmun­kált klasszikus formák uralják a piacot - másrészt itt extra kí­nálatból lehet válogatni, 18 ka­rátos aranyból is bőséges a felhozatal. A határon innen a nagyszemű láncoknak és a természetes gyönggyel díszí­tett ékszereknek nagy a ke­letje. Holott a tenyésztett gyöngyből készült nyaklánc napjainkban 100 ezer forintba, a legegyszerűbb gyöngyös fülbevaló pedig 10 ezer fo­rintba kerül. Mészáros B. E. Rönkhúzás Szentgotthárdon Régi népszokást, a rönkhúzást elevenítik fel vasárnap Szent­gotthárdon. A hagyomány sze­rint, ha a településen farsang idején nincs házasulandó pár, akkor úgynevezett rönkhúzásos esküvőt tartanak, azaz farönkre ültetnek egy fiatal párt, s vidám kísérettel végighuzatják a váro­son. A mintegy 400 fős menet vasárnap délelőtt indul a város labdarúgópályája elől, s 40 pár húzza majd a 20-30 méter hosszú rönköt a város főterére. Az ál-esküvő a Hármashatár ét­terem előtt zajlik magyar és szlovén nyelven. A menet on­nan folytatja útját a tótfalusi vá­rosrész felé, ahol elárverezik a hatalmas rönköt. A farsangi vi­gadalomra Szlovéniából is vár­nak vendégeket. (MTI) Nőimitátor volt a hirdető

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents