Új Dunántúli Napló, 1996. február (7. évfolyam, 31-58. szám)

1996-02-17 / 47. szám

1996. február 17., szombat A Mai Nap Dünántúli Napló 3 Szegény balga belgák... Penny-ben számolva: még mindig jó nekem. Hogy kerül ide a penny? Londonból. Ott mutatták ki: a belgák egy ki­lowattóra háztartási villa­mosenergiáért 13,71-et, el­lenben a finnek 6,48 pennyt fizetnek. Mi 4,98-at. Most, hogy jelezték: márciustól nő az energia ára, 5,65-re emel­kedik. Ehhez képest teljesen mellékes, hogy a tavalyi ár­színvonalhoz viszonyítva a háztartási energia jelenleg csaknem 60 százalékkal kerül többe. Már mint nálunk. Mi azonban gyorsak va­gyunk. Erezzük a lemaradást. Ezért ősszel tovább hajrá­zunk. Újabb energiaár-eme­léssel. Kb. annyival, mint márciustól. Már csak azért is, mert a kormány garanciát adott az energiaágazatot pri- vatizálóknák, hogy a jövő év elejére 8 százalékos lehet a profitjuk. De ez sem ráz meg bennün­ket. A gáz meg pláne nem ráz. Inkább nemzeti öntudatunk erősödik: lám, azért mi is va­gyunk valakik! Mi, Magyar- ország polgárai! Mert most fehéren-feketén kiderült: messze nem vagyunk olyan rossz helyzetben, mint ezek a szerencsétlen belgák... M.A. Megoldatlan ’95-ös bűnügyek Csecsemőtragédiák és taxisgyilkosság kérdőjelekkel Az elmúlt esztendő - bár ösz- szességében igen eredménye­sen dolgozott megyénk rend­őrsége - néhány nagyobb bűn- cselekmény miatt még komoly fejfájást okoz Baranyában a nyomozóknak. A csecsemő­gyilkosságok, a darabolós gyilkosság és az év végén tör­tént taxisgyilkosság még sok­sok kérdőjellel tarkított, bo­nyolult ügynek bizonyult. Egy évvel ezelőtt történt az a darabolós gyilkosság, amely­nek sértettjét mind a mai napig nem sikerült azonosítani. Har­kány közelében, az ipacsfai el­ágazónál találták meg a fej nél­küli, feldarabolt hullát, és hiába tűztek ki 1 millió forintos ju­talmat a nyomravezetőnek, iga­zán nem sikerült előbbre jutni aa ügyben. Az áldozat határa­inkon belül „nem hiányzott senkinek”, így valószínűsít­hető, hogy a hullát (annak test­részeit) határainkon túlról szál- i Irthatták Dél-Baranyába. Az egykori Jugoszlávia terü­letén a háború időszakában annyi ember tűnt el nyomtala­nul (került tömegsírba), hogy az ottani rendőri szervektől sem lehet igazán hathatós segítséget kapni. Pedig a magyar rendőrök mind horvát, mind szerb, mind pedig szlovén kollégáikkal ha­tártalálkozókat tartottak már a darabolós bűncselekmény kap­csán. Mivel nincs olyan nyom, amelyen a rendőrök elindulhat­nának, a nyomozást a közel­múltban meg is szüntették, bár az ügy ezzel nem merülhet vég- l leg feledésbe. Új szempont, bi­zonyíték, esetleges hasznos la­kossági bejelentés elősegítheti a felderítés folytatását. Sokak számára természete­sen a tavalyi csecsemőgyilkos­ságok okozták a legnagyobb megbotránkozást. Brutális mó­don gyilkolták meg azt az új­szülött kisfiút, akinek holttestét Komlón, az Alkotmány utca 60. sz. épület előtt, a busz­megálló és a bolt között találták meg április 10-én egy szemetes kukában. A csecsemőt össze­vissza szurkálták, a nyakán pe­dig zsinegelés nyomai látszot­tak. Halálának közvetlen oka a fojtás volt. A pici holttestét női trikóba és apró, virágmintás párnahuzatba csavarták és rek­lámszatyrokba helyezve vitték a kukához. A nyomozást a hosszú idő elteltét követően - ugyancsak értékelhető nyomok, bizonyítékok hiányában - meg­szüntették. Pécsett, az Eszék u. 51. sz. épület mögötti szemetes konté­nerben szintén egy újszülött kisfiú holttestét találták meg november 22-én a délelőtti órákban. A szeméttárolóba va­lószínűleg a megelőző éjszakán került, halálát kihűlés okozta. Ebben az ügyben 50 ezer forin­tos jutalmat tűzött ki a rendőr­ség a nyomravezetőnek. A csecsemőgyilkosságokhoz hasonlóan alaposan felháborí­totta a közvéleményt a Pécsett december 1-jén történt taxis­gyilkosság is, amelynek áldo­zata Gál Csilla volt. Az ügyben zajló nyomozás jelenleg is le­köti a megyei főkapitányság szinte teljes bűnügyi állomá­nyát, ám a példátlan mennyi­ségű lakossági bejelentés elle­nére mintha kátyúba jutott volna a nyomozás. E bűncse­lekmény felderítése érdekében félmillió forintos jutalmat tűz­tek ki annak a személynek, aki bejelentésével az elkövetőhöz vezeti a nyomozókat. A rendőrség valamennyi em­lített ügyben várja a lakossági bejelentéseket. A leglényegte­lenebbnek tűnő információ is fontos lehet a nyomozók szá­mára. A díjkitűzések természe­tesen továbbra is érvényesek. Balog Nándor A játékok most még téli álmot alszanak FOTÓ: MÜLLER ANDREA Bérbe adott pécsi vidámság? Mi indokolja az önkormányzat tulajdonában lévő, egykoron a város dolgozóinak társadalmi munkájával épült pécsi vidám­park bérbe adását? Dr. Révész Mária pécsi alpolgármester ka­tegorikusan fogalmaz: a pénzte­lenség. Az önkormányzat a jö­vőben nem tudja több millió fo­rinttal támogatni ezt a vesztes- séges tevékenységet. Sok lehe­tősége nem volt a városnak, a bezárás, vagy vállalkozónak történő bérbeadás között kellett választani - a döntéshozók az utóbbira voksoltak. Ami azt illeti, s ezt már dr. Fülöp István, a Mecseki Kul- túrpark igazgatója mondta, nem a mostani, s nem a korábbi ön- kormányzat hibája, hogy a vi­dámpark ilyen helyzetbe jutott. Az elmúlt három évtizedben a jogelőd tanácstól egyetlen fil­lért sem kaptak, fejleszteni csak saját erőből voltak képesek, amivel egyre kevésbé tudtak versenyképesek lenni. Arról nem is beszélve, hogy a költsé­gek folyamatosan nőttek, ezek egy részét kénytelenek voltak az árakban érvényesíteni, amit bizony a családok zöme már nem tudott elviselni. A vidám­park „fénykorában” évente 130 ezren szórakoztak a lombos fák alatt, ez a szám drasztikusan visszaesett. Az igazgató elis­merte, tőkeszegénység miatt nem voltak képesek attraktí­vabbá tenni a parkot, s vissza­hódítani a felnőtteket, gyereke­ket. Erre annak lesz lehetősége, aki kellő szakértelemmel és pénzzel indul ebbe az üzletbe. Jobb lesz-e a vidámparkot lá­togató gyerekes családoknak ez a működési forma? Bizonyta­lan, de az biztos, a parkot szere­tők, a létrehozásában közremű­ködők aggódnak. Mindenek­előtt azért, mert félő, a leendő bérlő mindent kihoz a parkból, a már most elhasználódott esz­közöket tovább „pusztítja”, majd fogja a kalapját, s odébb áll. De az sem mindegy, milyen mértékben emelkednek az árak. Fülöp doktor szerint fennáll annak a veszélye, hogy olyan tőke jelenik meg a remények szerinti versengésben, amely csak a hozamot látja, hangsú­lyozta azonban, csupán olyan szerződést hajlandók aláírni, amelyben garanciát kapnak arra, hogy a vidámpark megőrzi eredeti funkcióját. A játékokat vizsgáztatva, működőképes ál­lapotban veszi át a bérlő, ezeket 5-10 éves bérlet után a mosta­ninál nem rosszabb állapotban köteles visszaadni. Amibe a bérbeadó nem szólhat bele, a belépő és a játékhasználat ára. Ebben bizony a vállalkozó mondja ki az utolsó számot... Roszprim Nándor Átalakul a nyugdíjrendszer (Folytatás az 1. oldalról) Ugyancsak a Parlamenté a végső szó a korhatár emelésé­ről, amely azonban már holnap a kormány elé kerül. A tervezet szerint a nőknél jövőre, a férfi­aknál 1998-ban kezdik meg a lépcsőzetes korhatáremelést. Amennyiben a Parlament eze­ket az időpontokat jóváhagyja, akkor 1997-től megszűnik a korengedményes, illetve az előnyugdíj, viszont bevezetik a nyugdíj előtti munkanélküli se­gélyt. A tervezet szerint a 1997. ja­nuár 1-től a nőknél 56 évre, 1998-ban 57 évre változna az öregségi nyugdíjkorhatár. Ezt követően két évenként egy év­vel emelnék a nyugdíjkort, va­gyis a nőknél 2008-ban é,mé el a 62 évet. A férfiaknál 1998-ban kez­denék az emelést és 2001-ben - teljes ellátással - már csak a 62 évesek mehetnének nyugdíjba. Az elképzelések szerint lehető­séget biztosítanának korábbi nyugdíjba menetelre is, ám en­nek előfeltétele a magas szolgá­lati idő, illetve a havi 0,3 száza­lékos nyugdíjcsökkenés, de ezt csak az 55. illetve a 60. életév betöltése után választhatnák a nők, illetve a férfiak. Az öregségi nyugdíjra jogo­sultság más feltételei a tervezet szerint egyelőre nem változná­nak. Akik elérik a korhatárt és legalább 20 év szolgálati idővel rendelkeznek, azok teljes öreg­ségi nyugdíjra lennének jogo­sultak. Résznyugdíjat jelentene a korhatár betöltése mellett, a 15 év szolgálati idő. Ugyanak­kor honorálnák a tovább dolgo­zást. Minden pluszban ledolgo­zott hónap után 0,3 százalékos nyugdíjemelést kapnának, akik ezt vállalják, de ez a rendszer csak az átmeneti időnek szá­mító időszak után, vagyis 2003, illetve 2008 után lépne életbe. A tervezet egyik kulcskér­dése, hogy mi lesz azokkal, akik a változtatás időszakában, az emelt korhatár betöltése előtt munkanélküliek lesznek. In­formációink szerint jelenleg az a javaslat, hogy az 1942-^16 kö­zött szültetett nők és az 1939-1941 között született fér­fiak annyi ideig kaphatják majd az egyéb feltételek megléte ese­tén az alanyi jogon járó nyugdíj előtti munkanélküli ségélyt, ameddig betöltik az öregségi nyugdíjkorhatárukat. T. E. Nyugdíjasok népfőiskolája A Nyugdíjasok Pécsi Egye­sülete által szervezett népfő­iskola ' találkozója február 19-én 10 órakor lesz Pé­csett, a Tüzér utcai Moz­galmi Házban. Dr. Bleyer Erzsébet főorvos az idős ember egészséges életmód­járól, dr. Bödő László ön- kormányzati képviselő, a sportbizottság elnöke az idős korúak testnevelésről, Morvainé Vágner Csilla die­tetikus a főzési szokásokról, előnyös étrendről, a Béres Rt. képviselője a Béres cseppről tart előadást. Komló levegője Az ÁNTSZ Baranya Me­gyei Intézetének vizsgálati adatai szerint a február 15- én mért 24 órás átlagértékek alapján Komló légszennye­zettségét a következő muta­tók jellemezték az egész­ségügyi határérték (100%) százalékában: kéndioxid 61,1%, nitrogéndioxid 44,2%, ózon 9,3%. A le­vegő minősége változatla­nul kielégítő volt. Újra Campus Az új szorgalmi időszak kezde­tével ismét megjelenik a Janus Pannonius Tudományegyetem kéthetilapja, a Pécsi Campus. A lap változatlan áron, de bővebb terjedelemben kíván érdekes olvasmányokkal szolgálni az egyetemi polgároknak és a pé­csi fiataloknak. Az egyetemi közélet rovat­ban interjú olvasható a január­ban professzor emeritusszá ava­tott Polányi Imre történészpro­fesszorral. Foglalkozik a lap a küszöbön álló egyetemi aklae- ditációs folyamattal, az egyes kari Diákjóléti Bizottságok működésével. Megtudhatjuk, mi történik a tandíj-megtaga­dókkal. Hangsúlyos témaként szerepelnek a vizsgák és az óra­felvétel okozta bonyodalmak, illetve szó esik a BTK dékánjá­nak menesztéséről is. Az élet­mód oldalai a fegyverviselés kérdését járják körbe, de a fegyverfajták mellett az éksze­rek és a gumióvszer történetét is megismerheti az olvasó. Rendkívül gazdag a kulturá­lis anyag, színház, film, kiállí­tás, kultúrtörténeti írás, koncert, könyvkritika, glossza egyaránt szerepel benne. Magyarorszá­gon egyedül a Campusban ol­vasható interjú a Pogues ír együttessel. Mindezeket két sportoldal, képregény, nemzet­közi oldal, illetve a város leg­részletesebb, 24 oldalas, napi lebontású programajánlója egé­szíti ki. NATO-vállveregetés a pécsi polgármesternek- A skandinávok megvere- gették a vállamat, és azt mondták: ön a mi polgár- mesterünk! A nagykövetek gratuláltak, hogy Magyaror­szág milyen fantasztikusan járult hozzá a boszniai béke­teremtő akcióhoz - nyilat­kozta lapunknak dr. Páva Zsolt, aki a héten - az IFOR- erők itteni ténykedése kap­csán - a NATO európai fő­hadiszállásán járt.- Már az meglepett bennün­ket, hogy milyen hihetetlenül magas szinten fogadták a vi­déki polgármesterekből álló delegációt. Hiszen találkoz­tunk az amerikai védelmi mi­niszter első helyettesével, az európai főparancsnokkal, nagykövetekkel - akiknek a tanácsa egyébként a „munkál­tatója” a szervezet főtitkárá­nak.- Csak tájékoztatták önöket, vagy mód nyílt a párbeszédre is?-Tájékoztattak és „beszél­tettek”. Ami Pécset érinti, két kérdést tettem fel. Meddig tart az IFOR-misszió? Elmondták, hogy egy évnél tovább nem tarthat. A svédek viszont úgy nyilatkoztak, hogy a küszöbről nem fordulnak vissza csak azért, mert lejárt a határidő. Tervezik-e a csapatok bővíté­sét Pécsett? A válasz: nem. S volt egy kérésem is, amit buz­gón jegyzeteltek a nagykövet urak: szeretném, ha Pécs és környéke nagyobb szerepet kapna a csapatok ellátásában. Megígérték, hogy lehetőségük szerint megpróbálnak valamit tenni az érdekünkben.- Ön egy szupertitkos főha­diszállásra jutott be...- Nyilván minden szigorú szabályok szerint zajlik, de a NATO nem egy konspirativ szövetség. Úgy látom, hogy nagyon nyitott, s nem egy mili- táns, hanem egy megalapozot­tan, nem a rögtönzések síkján működő politikai szervezet - bár az aktivitásának jelentős része a katonai területen nyil­vánul meg. S ennek a szerve­zetnek egyetlen célja van: az, hogy az európai békét és biz­tonságot garantálja. Ez úgy fo­galmazódott meg: a NATO- nak nincsenek ellenségképei, s az elmúlt negyven év érdeme, hogy a tagjai között nem volt fegyveres konfliktus. B. Z. Ajándék képeslap a polgármesternek: ilyen a tökéletes NATO-tag. A kanadai nyugodt, a német humorra fogékony, a spanyol aktív, a görög zseni a szervezésben ...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents