Új Dunántúli Napló, 1996. február (7. évfolyam, 31-58. szám)

1996-02-15 / 45. szám

12 Dhnántúli Napló Oktatás - Kultúra 1996. február 15., csütörtök Az óvodában már növekedni kezd a gyerekszám Falusi iskola a városban Az iskolák átszervezésével kapcsolatos hírek városszerte nagy vihart kavarnak. Alig van iskola, melyet ne említettek volna a szinte naponta változó elképzelések során. Az Istenkúti Általános Mű­velődési Központról is az a hír terjed, hogy megszűnik. Az intézmény igazgatója, Takács Mihály szerint az ÁMK óvodája, általános isko­lája, Speciális Szakiskolája és Művelődési Háza egyaránt jól működik, s mivel beiskolázási körzete nagy - Szentkút, Is- tenkút, Kis- és Közép-, Nagy- deindol, Ürög és Donátus északi része tartozik ide - és a környék egyetlen kulturális lé­tesítménye, teljesen elképzel­hetetlennek tartja, hogy bár­mikor is megszüntethetnék.- Az intézmény bezárása szóba sem került. Csupán a felső tagozatos osztályokat akarták más iskolába irányí­tani - mondotta. - Ami meg­engedhetetlen, hiszen az ÁMK csak egységes egészként tudja ellátni feladatát. Azért is hozták létre 20 év­vel ezelőtt, hogy gazdaságo­sabban és pedagógiai szem­pontból is jobban működhes­sen együtt, mint külön-külön az óvoda, az iskola és a műve­lődési Ház. Óvodás kortól 16 éve korig kísérik figyelemmel a pedagógusok gyermekek - mintegy 300 tanuló - fejlődé­sét. Ugyanakkor rajtuk keresz­tül a felnőtt lakosságra is mű­velődési és szocializációs ha­tást fejtenek ki. Tehát úgy mű­ködik, mint egy falusi iskola. A környék lakói azért is ér­zik itt nagyobb biztonságban magukat, mert az intézmény etikai-nevelői védőgátként a bűnözést is fékezi.- Az ÁMK léte az általános iskola tevékenységén alapszik. Az itt dolgozó pedagógusuk olyan családias hangulatot te­remtettek, amelyben egymá­sért dolgozik szülő, tanár és diák - mondja Takács Fe- rencné, szülő. Sokan azért hozzák ide gyermekeiket, még más isko­lákból is, mert értesültek a speciális nevelési és oktatási módszerekről. Az oktatás jó színvonalát bizonyítja, hogy középiskolában továbbtanuló gyermekeik kivétel nélkül jól megállják helyüket. Nem csoda, hiszen ugyanolyan vá­lasztási lehetőségeket kínál az intézmény, mint bármely más belvárosi iskola. Óvodás kor­tól tanulhatnak angol, német, horvát vagy orosz nyelvet, számítástechnikát. Jövőre új 5 éves programot indítanak a felső tagozatban „Természet- és honismeret” név alatt. A JPTE véleménye szerint hiánypótló oktatói program, alkotója Strasser Pé­ter, az iskola igazgatóhelyet­tese. Egyedül itt működik gyermekek számára szervezett agykontroll tanfolyam. 1990 óta működő Speciális Szakiskolájuk segédápolói végzettséget kínál tanulóinak, amellyel elhelyezkedési lehe­tőséget biztosít számukra szo­ciális otthonokban és kórhá­zakban. Az intézmény fejlesz­teni kívánja ezt az oktatási formát. Egyre több az ellátásra szoruló idős, beteg ember, munkájukra nagy szükség van. A környék lakói - vagy 5000 ember - és a szülők min­dent megtesznek az ÁMK fennmaradásért és fejlesztésé­ért. A „Istenkúti Gyermeke­kért” Alapítványt a rászoruló gyermekek megsegítésére hoz­ták létre a szülők.- Biztonságérzetet nyújt, hogy gyermekeink a közelben járnak iskolába. Legtöbben ki­fejezetten az óvodáért és isko­láért kezdtek itt építkezni, köl­töztek ide - mondja Knyihár Éva, az iskolaszék elnöke. Gorjánác János és Szűcs Károly a lakosok véleményé­nek ad hangot: - Mindnyájan magukénak érezzük az intéz­ményt, hiszen annak idején nagyon sokat dolgoztunk azért, hogy gyermekeink itt ta­nulhassanak. Nemrég közművesítettek a környéken, egyre többen kez­denek építkezni, menekülnek a zöldövezetbe a panellakások­ból. A gyerekszám növekedni kezd, jelei már mutatkoznak az óvodában. Szabó Etelka 90-ben mintha kisütött volna a nap Kishitűek Szőkohónap, szökőév Februárunk hosszabb a tavalyinál Nemcsak az öngyilkosságok számával mérhető, hogy meny­nyire pesszimista, rosszat váró egy nép. Némelyik statisztikai táblázat is növelheti, ám nem magyarázza a kevés hitűek so­kaságát. Aki ebben rendszert keres, meg is leli - csak éppen sok öröme nem lesz belőle. Magyarországon a népesség 1980- ig egyenletesen nőtt. 1981- től viszont éppolyan egyenletesen csökken. Ez köz­ismert tény. De az már kevésbé, hogy az élve születések száma csak 1975-ig növekedett - bár 1970-71-ben már láthattunk egy megtorpanást. Szóval mintha már 1975-ben lett volna valamiféle „előérzet”, társa­dalmi sejtés - hogy ne mond­jam, előrelátás. 1975 után vi­szont évente 10-15 ezerrel csökkent az élve születések száma, majd némileg megszelí­dült az esés, mostanában évi 1­6 ezer között ingadozik. De mindig esik. Volt viszont egy pont - 1990- 91 - amikor a görbék ismét el­tértek a már meg-megszokottól. Amikor mintha kisütött volna a nap. Abban a két évben ugyanis megugrott az élve születések száma. Itt nagyon jól megfog­ható, mennyire irányítja a nép- szaporulatot a közhangulat is. A régi rendszer eltűnésével párhu­zamosan az embereknek kedvük támadt gondolni arra, mi jön ez­után - vagyis lett jövőjük. Legalábbis azt hitték sokan. Nagyon sokan. Ahogyan a politi­kában mindinkább olyanok jutot­tak szóhoz, akiknek nem annyira a jövő, inkább a múlt volt a fon­tos és ahogyan szaporodtak a gazdasági élet mind rosszabb mu­tatói - úgy ment el a családok kedve a gyermekáldástól. 1991 második felére elfogyott az op­timizmus, a megelőlegezett bi­zalom. Jót várók helyett rosszat várók lettek ismét. Ezért 1992-től kezdve ismét 5500-zal kevesebb lett az élve születés. Az 1991-es 127 ezer fölötti születésszám 1993-ban 117 ezerre, 1994-ben pedig 115 ezerre olvadt és azóta is fogyatkozik. A háborút követő időkben ezer lakosra több, mint húsz gyermek született, ma már alig tizenegy, és hamarosan csak tíz lesz. Aztán ki­lenc, nyolc, hét... A baljós visz- szaszámlálás nem csupán né­hány, „nemzetet féltő” politikus számára kondul vészharangként. Hamarosan mindnyájunk fejé­ben berregni kezd a vészcsengő. Mert elég belenézni egy másik statisztikába és kiáll az összefüg­gés. Miközben tizenöt éve az or­szág lakossága fogyatkozik, af­féle lopakodó fenyegetésként a nyugdíjasok száma átlépte a há­rommilliót! A lakosság öregszik. És mivel a lemásolható minták közül az eddigi kormányok az eredményből ítélve az arra telje­sen alkalmatlanokat utánozták (ezt nevezik még a nagy elosztó- rendszerek hibás felépítésének is) - a nyugdíjasok most nem abból kapják a nyugdíjukat, amit ők maguk tettek volna félre az utóbbi fél évszázadban. A még dolgozó, egyre fogyatkozó réteg vagy csapat hozza össze a mai szerény összegű nyugdíjak fede­zetét. De ki és mikor hozza majd össze az ő nyugdíjukat? Nemere István Augustus császár rátarti ember volt, és nem akart lemaradni Ju­lius Caesar mögött, akiről a szenátus Kr. e. 44-ben júliusra keresztelte át a quintilis hóna­pot. Ezért a sextilis hónapot ne­veztette el magáról, és az addig 29, illetve szökőévben 30 napos februárból levétetett egy napot, s azt augusztushoz tette hozzá. A latin hónapok egy része sor­számot jelentett. Azért fordul­hat elő ma is az, hogy például a december tizediket jelent ma­gyarul, holott ez a tizenkettedik hó, mert a rómaiak eredetileg márciussal kezdték az új évet. A február is azért a legrövi­debb, mert ez volt az év utolsó hava. Naptárra már az ókorban is szükség volt. Megkövetelte ezt az események időbeli sorrendi­ségének megállapíthatósága, valamint a mezőgazdasági és kereskedelmi élet gyakorlata. Az év időtartamát és annak szakaszait az ókoriak a Nap és a Hold mozgásából állapították meg. Holdunk a 12 hónap és azokon belül a 4 hét időtarta­mát határozta meg. De csak nagyjából, mert 12 holdhónap nem egyezik meg pontosan az év hosszával. A Hold alakvál­tozása, így az első negyed, a te- lehold, a háromnegyed sarló, az újhold időpontjának bekövet­kezése jelöli ki egy-egy hét hosszát, de pontosabban véve a teljes szakasz 29 és fél napig tart. így a holdév csak 354 nap­ból állt. 80 és fél holdhónap alatt már egy teljes holdévvel eltér a természetben mutatkozó évszakváltozástól. Át kellett térni a napév alkalmazására. Ezt a természetes évet, az úgy­nevezett tropikus évet, a napko­rong délről északra való áthala­dása az égi egyenlítőn, a ta­vaszponton adja meg. Ennek hossza 365,2425 középnap. Minden nép kénytelen volt áttérni a napév alkalmazására. Minket a római naptár fejlődése érint. Julius Caesar előtt még zűrzavaros volt ez, a fontosabb ünnepeket a főpapok jelölték ki. E császár rendelte el, hogy az év 365 napból álljon, de minden negyedik 366-ból. Az addigi hibák kiküszöbölését, a lemaradást úgy oldotta meg, hogy február 23-a után 23, no­vember végén pedig 67 napot be kellett iktatni. így az évkez­detjanuár 1-je lett. Á rendelke­zés helytelen alkalmazásával mégis néhány napos csúszás következett be, melyet Augus­tus császár küszöböltetett ki Kr. e. 8-ban. A naptáron a XIII. Gergely pápa által 1576-ban összehívott nemzetközi bizottság kénytelen volt változtatni, mert a Nap mozgása nem kerek napok sze­rint történik, így a négyéven­kénti szökőnap beiktatás pon­tatlansága az eltelt századok alatt már 10 napra felszökött. A pápai bulla elrendelte, hogy az 1582. október 4-ét követő nap ne 5-e, hanem 15-e legyen, és hogy többé ilyen ne forduljon elő, az évszázadok közül csak a 400-zal oszthatók maradjanak meg szökőévnek. Mivel így a valós évtől a naptári év csupán 3333 év múltán tér el egyetlen nappal, három évezreden át biz­tosítva van a tropikus évvel való egyezés. A katolikus államok 1587- ben vezették be az új naptárt, a protestánsok csak később, pél­dául Anglia csak 1752-ben. A keleti egyházak még ma sem, ezért tartják híveik a karácsonyt is később. Emlékezhetünk arra is, hogy a „Nagy Októberi For­radalom” évfordulóját novem­ber 7-én ünnepelték! Igaz, Le­nin rendeletére a volt Szovjetu­nióban az 1918. január 31-e utáni napon február 14-ét írtak. Dr. Tóth A sok gyümölcs és zöldség a tartós fiatalság titka Nagy visszhangot keltett Jean Carper könyve, a „Stop Aging Now” (Állítsa meg az örege­dést - most). A szerző szerint nem csoda, hogy sok ember túl gyorsan öregszik, főként azok, akiknél néhány nap is eltelik anélkül, hogy gyümöl­csöt, zöldséget vagy gyü­mölcslét fogyasztanának. Holott a természet mindazt kínálja, ami kell.-Mindenféle bogyó C vi­tamint tartalmaz. Ä fekete áfonya különösen gazdag anthocianinban.- A brokkoli többek között C vitamint, béta-karotint, quercitint, glutathiont és lute- int tartalmaz. Vizsgálatok mu­tatják, hogy aki rendszeresen fogyaszt brokkolit, az ke­vésbé betegszik meg bél- és, tüdőrákban.- A káposzta olyan anyagot juttat a szervezetbe, amely le­bontja az ösztrogénnek az egyik káros, mellrákot kiváltó formáját.- A sárgarépa csökkenti az agyvérzés és a tüdőrák veszé­lyét. Határontúli magyar gyermekakció Három esztendő Erdélyi utam során ellátogat­tam a kézdivásárhelyi és a szé­kelykeresztúri gyermekottho­nokba is. Meglepett, hogy a gyermekek mennyire vágyód­nak Magyarországra, mely számukra meseország, tündér­kert képzetét keltette. Akkoriban több újságban megírtam az erdélyi magyar nevelőotthonokban szerzett élményeimet, s nagyon sok le­velet kaptam, melyeknek írói felajánlották, hogy szívesen vendégül látnak erdélyi gyer­meket. Több helyütt találtam támogatókra, pénzt szereztem autóbuszra. így érkezett meg 1992. tavaszán az első autó- busznyi gyermek a székelyke­resztúri árvaházból. 1993 februáijában Kárpátaljá­ról is befutott az első busz. Ők a beregszászi intemátus kis lakói voltak. Szomorúan tapasztaltuk, hogy Kárpátalján sokkal nagyobb a szegénység és az anyaországtól való elszigeteltség, mint Erdély­ben. 1993 őszétől az akciónk egy­értelműen erre a területre korláto­zódott. Ennek egyrészt anyagi oka volt. Közelebb vannak az ot­tani magyar területek, főleg a színmagyar beregszászi járás, melynek 52 községéből 50 ma­gyar. Az akciót sikerült úgy meg­szervezni, hogy féláron járnak a buszok, mert menet-jövet mindig gyermekeket szállítanak, üres já­rat nincs. Egyik nap vissza indul a csoport, másik nap hozza az úja­kat. Másrészt sikerült az ottani ok­tatási szervekkel megállapodni abban, hogy engedélyezzék a gyermekek kiutazását tanév köz­ben is. így 1993 november 2-a óta folyamatos a kárpátaljai gyermekakció. Minden két hét­ben áthozok egy busznyi gyer­meket Ebben a pillanatban a 81. autóbusz vendégei tartózkodnak itt, a kárpátaljai Beregszász kisdi­ákjait Ajkán fogadják. Kezdetben egy-egy autóbusz gyermekeit szétvitték az egész országba. Sok­szor a fogadó családok komoly összegeket fizettek ki, amikor Sopronból vagy Pécsről feljöttek a gyermekekért Budapestre és ide visszautaztatták őket saját költsé­gükön. Ez olykor 4-5 ezer forintot is jelentett. Azóta úgy módosítot­tuk az akciót, hogy egy település, iskola, egyházközség fogad egy egész busznyi gyermeket így nincs egyéni utazási költség, s az iskolába járást is csak így lehetett biztosítani. A három év folyamán több alapítvánnyal is együttműködtem a gyermekakció érdekében. Ta­valy októberében megalakult a mi Lágymányosi Szent Adalbert Egyházközségünkben a Szent Adalbert Misszió Alapítvány, és plébánosom, Musits Antal espe­res úr „hazahívott”. Azóta az ala­pítvány vállalta fel -több egyéb tevékenysége mellet - a kárpátal­jai gyermekakciót is. Az alapít­vány kuratóriumának elnöke Pa­jor-Gyulai Károly, a Határontúli Magyarok Hivatalának nyugdíjas munkatársa. Az alapítvány titkára Musits Antal esperes, plébános, helyileg a Budapest, XI. kerület Fehérvári út 88. szám alatt talál­ható. Az alapítvány pénzügyeit a Magyar Hitelbank Rt. XI. Móricz Zsigmond körtér 14. szám alatti fiókja végzi. A számla száma: 10200878 31514279-70690000. Az APEH 7145374610 számú határozata szerint igazolást adha­tunk az akció számára befizetett összegről. Adószámunk: 18065530-1-01. A beérkezett adományra köszönő levéllel vála­szolunk, mely egyúttal igazolás az adóhatóságnak. % Idáig kb. 3 ezer határontúli magyar gyermek, illetve magya­rul beszélő ukrán, orosz, román gyermek volt a vendégünk. Kik kerülnek a csoportba? A sok- gyermekes családból származók, a félárvák, a nagyon rossz szociá­lis körülmények között élők. Kár­pátaljáról is általában egy telepü­lésről jön egy-egy busznyi gyer­mek. Mindig a helyi pedagógu­sok választják ki az utazókat, hi­szen ők ismerik legjobban a gyermekeket Legtöbbször egy- egy katolikus egyházközség a ha­zai vendéglátó, s el kell monda­nunk, hogy vallási hovatartozást nem tekintve, mindenkit nagy szeretettel fogadnak. Itt kell meg­említenem, hogy Kárpátalja nagy része református, s a vallástalan, vagy szín református csoportokat is ugyanolyan szívesen fogadják a katolikus egyházközségek, mint a katolikus gyermekeket. Anyagilag semmilyen támoga­tásban nem részesülünk a hivata­los szervek részéről. A bibliai öz­vegyasszony két fillérje tartja fent az akciót, hisz nem egyszer sze­rény nyugdíjból élők adományai teszik lehetővé a gyermekek uta­zását. Sokan úgy gondolkodnak, ha nem áll módjukban a gyerme­kek közül valakit is fogadni, kis pénzükkel segítenek, ahogy tud­nak. Sajnos egyre növekednek a költségek. Most kéthetente 80- 120 ezer forintot kell kifizetnünk csak az autóbuszra. De amíg test­véreink adományai lehetővé te­szik, nem hagyjuk abba az akciót. Átányi László tanár 1119. Budapest, Etele út 23. Telefon: 203-32-01

Next

/
Thumbnails
Contents